BAJNAI BŰNE

Bajnai nyilatkozott az Origo internetes portálnak, kapott is utána hideget-meleget, pedighát szegény nem tett mást, csak elmondta, hogy mi az álláspontja a kialakult politikai helyzettel kapcsolatban.
Joga van hozzá, mint ahogy ahhoz is, hogy más szempontokat vegyen figyelembe, mint azok, akik most kritizálják, az aztán meg mindennek a teteje, hogy olyan benyomása támad az embernek, mintha a legnagyobb bűne az lenne, hogy megszólalt.

Lehetek én szocialista vagy DK vezető, tag vagy csak egyszerű szimpatizáns, egyik esetben sincs jogom kétségbevonni Bajnai jogát ahhoz, hogy bármikor bármiről kifejtse az álláspontját.
Még kevésbé akkor, ha az interjút készítő Dull Szabolcs kezét-lábát töri, csak, hogy kicsikarjon valamit belőle, ami arra utal, hogy most aztán mindenkivel örök-harag, és ha nincs meg az öt százalék az EP választáson, akkor a Hősök terén ünnepélyesen a kardjába dől, melyet külön erre az alkalomra köszörültet neki beretvaélesre a Vezér.
Hiába próbálja árnyalni álláspontját, hiába mondja:” Nem lenne elegáns utólag személyeskedni vagy dobálni a sarat, ezt nem is fogom megtenni” – nem érdekli az újságírót, aki csak mondja a magáét és olyan dolgokat próbál kimondatni Bajnaival, melyek ellen áldozata vadul tiltakozik, mint jóllakott napközis a tökfőzelék ellen.

 A volt miniszterelnöknek  ugyan sok politikai balfogása volt az elmúlt időszakban, de arra azért rájött, hogy „az orbáni választási rendszer ránk kényszerítette, és a jövőben is ránk kényszeríti az összefogást az egyéni körzetekben.
Ha megmaradt volna a veszekedés a baloldalon, akkor a mainál még nagyobb vereséget szenvedett volna az oldal, még ha egyenként egyikünk-másikunk jobban is jön ki az eredményből.
Még ez a tíz nyertes körzet se lett volna most, ha nem fogunk össze.” – mondta, és ez a lényeg.
Meg az, hogy a demokratikus oldal a továbbiakban is rá lesz kényszerítve az összefogásra és nem csak az önkormányzati választásokig, hanem utána is, a helyi politika szintjén is, a következő öt évben.

Merthogy ne feledjük, az önkormányzati képviselőket mostantól kezdve öt évre választják, ami nem mindegy a tekintetben sem, hogy a 2018-as országgyűlési választások előkészítésébe és lebonyolításába mennyire láthatnak bele, mennyire vehetnek részt benne.
Helyi szinten is kényszer lesz az együttműködés a demokratikus elveket valló képviselők között, úgyhogy nem érdemes egymást bántani.
Az ellenfél mindent megtesz, hogy felőrölje és szétporlassza az összefogás maradványait, mint ahogy mindent megtett a parlamenti választások előtt is, és azok, akik belülről verték volna szét a szövetséget, ha a választók meg nem akadályozzák, még mindig ott vannak a pártokon belül, meg a pártok holdudvarában.

Lehetne persze ilyenkor sok mindent elmondani egymásról, körbeállni és egymásra mutogatni, de nem érdemes.
A politikai helyzet változik, holnap esetleg ismét kezet kell nyújtanunk egymásnak, erre pedig akkor van a legjobb esély, ha most, amikor a sebeinket nyalogatjuk, nem sértegetjük halálra egymást.
Mi értelme lenne ennek egyébként is?
Nem visz előre semmit, nem ad megoldást semmire, csak kárt okoz és rontja a hatékonyságot.

A pártvezetők felelőssége igen nagy, a pártok támogatóinak nagyrésze ugyanis hallgat rájuk.
Ha egy pártelnök azt mondja, hogy a másik pártot és tagságát utálni kell, akkor az elkötelezett szavazó elkezdi utálni, mert a politikai rokonszenv nem olyan, mint a libasült, hogy ha egyszer megkóstoltuk, akkor mondhatnak bármit, mi szeretjük…
Az ellenfél nem a másik demokratikus párt és nem annak vezetője, az ellenfél a diktatúra,  annak jelképe és barkácsolója, Orbán.

Természetesen ebben az interjúban is megpróbálta a médiamunkás szembefordítani Bajnait Gyurcsánnyal.
Sajnos, Bajnai környezetében rengeteg ember van, aki elődjével kapcsolatban Orbán szekerét tolja, akármelyik részelemét nézzük is az általa elnökölt politikai formációnak, kezdve a saját baráti körét, folytatva a hajdani liberális kártékonnyal, Horn Gáborral és befejezve az LMP szakadárjaival.
A sok kisebbségi komplexussal küszködő másodosztályú politikus kórusa megtévesztő lehet, még akkor is, ha Gyurcsány is hibázott nemegyszer.
De ő legalább politikus és van fogalma a demokratikus államról, meg a demokráciáról.

Bajnai jó végrehajtó, kiváló miniszterelnök volt, de amikor önállóan kellett volna politikai irányvonalat jelölni, akkor már hiányzott mögüle a koncepció, amit meg ő annak hitt, annak láthatja az eredményét.
Bizonyára látja is és levonja a megfelelő következtetéseket, melyek remélhetőleg nem Orbán álmát tükrözik vissza.

Mindenesetre nekünk, demokratáknak most csendes türelemmel kell visszaépítgetnünk lerombolt bástyáinkat és rengeteget kellene beszélgetni egymással – de legfőképpen a választókkal.
Annál is inkább, mert a demokratikus oldalon rengeteg párt totyorog, és bár a közmondás szerint sok lúd disznót győz, azért csak jobb lenne, ha annak a disznónak libák helyett egy-két párduc menne neki.

Nem lenne szabad megint elkezdeni torzsalkodni, egymást szapulni, mert akkor egy csúfos vereségből könnyen lehet kettő, és mint Orbán mondta, három a magyar igazság.
Egymással pedig jó megállapodásokat kellene kötni, mert ezidáig sem a DK kiválásakor, sem a választási összefogás tekintetében nem mondhatjuk ezt el, de lehetne tanulni ebből is.
És nem kell elkeseredni a bukás miatt.
Churchill leginkább egy keljfeljancsira emlékeztetett, annyiszor bukott és mégis, a legjelentősebb politikusok között emlegetik.

Szóval, csak türelem – nem kell mindenkinek állandóan egyféleképpen gondolkodni.
Gondolkodni kell…

:O)))