2017. május 16., kedd

FALRA HÁNYT BORSÓ

Eltűnődtem, van-e értelme annak, hogy írok, hozzájárulok-e akárcsak egy hangyányival is ahhoz, hogy ebből az országból jobb, élhetőbb hazánk legyen, és egyre pesszimistább vagyok.
Olvasgattam az ÉS-t a hét végén, és rengeteg remek írással találkoztam, melyek a társadalom számára fontos dolgokat feszegetnek, véleményt mondanak intézkedésekről, állást foglalnak a társadalom ügyeiben hivatásos újságírók, politikusok, nemmellesleg javaslatokat is tesznek.
Itt van mindjárt Bokros cikke az adórendszerről - világos gondolatok, a szakmai hozzáértéshez kétség sem férhet, javaslatokkal, mit kellene tennünk, ha akárcsak valamelyest is közelíteni szeretnénk egy igazságosnak mondható adórendszerhez.
Vagy Bruck András cikke arról, hogy ahol bűn van, ott a büntetés sem maradhat el, hiszen Orbán rendszere a bűnön alapul és az államszervezet a bűnözés szervezetévé vált.
A cikk abból az apropóból is született, hogy a Momentum rendezvényén a büntetést követelőket nem engedték kibontakozni, pedig mégcsak akasztani sem akartak, csak a börtönt emlegették volna...


De fontos gondolatokat feszeget Virág György is, aki emlékeztet arra, hogy nem biztos, hogy az a társadalom a jó, ahol a GDP a szent tehén, lehet, érdemesebb lenne a társadalom boldogságát - vagy azt is - mérni.
Karsai László is érdekes és fontos írással tesz kísérletet arra, hogy szembeállítsa a magyar holokausztról szóló kormányzati állásfoglalásokat a valósággal, a nyolcszázötven  Világ Igazát azzal az állítással, mely szerint itt ezrek és ezrek segítették, bujtatták a zsidókata vészkorszakban.
Fontos írások ezek, és ez csak egyetlen hetilap, ezen kívül is vannak még tisztességes médiumok, nem szólva a blogvilágról, melyben sokan, sokféleképpen és különféle színvonalon foglalnak állást politikai kérdésekben.

Volna honnan meríteniük a politikusoknak, mégsem teszik.


Pedig használhatnák a hagyományos és internetes médiumokat önkontrollra, kereshetnének új ötleteket, módszereket.
Egyrészt, ugye a vak tyúk is talál szemet, mondja a közmondás, másrészt meg az újságírók és a bloggerek ab ovo kreatív emberek, ezeket a műfajokat ugyanis nem lehet gondolkodás nélkül művelni, és ami egyik nap a gondolkodás hulladéka vagy mellékterméke, könnyen meglehet, másnap a politika középpontjában lesz - már persze, ha a politikust rákényszerítik a körülmények.
A politikus persze magasról pottyant az írástudókra, mint liba a tavaszi rétre, merthogy nem egy rugalmas fajta, és csak azért nem gesztikulál a pódiumon határozottabban, mert a hóna alatt tartja a korlátait, szeme előtt prekoncepciói lebegnek, meg vannak különféle szellemi becsípődései is, melyekről akkor sem hajlandó lemondani, ha kártékonyságukat saját bőrén érzi.
Persze a politikusok egy része már nem is nagyon tud olvasni, de hogy nem is akar, az tutifix.
Talán írott sajtó helyett képregényekkel kellene próbálkozni, azzal lehet, megbirkóznának.

Ebből kifolyólag többnyire el se jut hozzájuk se a kritika, se a javaslat, legfeljebb valamelyik sameszük szellemi képességein átszűrve, ez pedig nem mindig ad garanciát a lényeglátó válogatásra...


Azért írom ezt, mert idegesít, hogy miközben az életünkről van szó, a közbeszéd mégis Döbrögi Bözsi néninél tett látogatásáról szól, és jókat röhögünk azon, hogy miként ígéri meg a Dilis a nyugdíjemelést, ahelyett, hogy a Parlament azonnal felelősségre vonná a hatalmi mámorban úszó diktátorocskát.
Azért, mert idegesít, hogy politikusaink képtelenek alapvető számtani műveletek alkalmazására, nem hiszik el, hogy a kettő több az egynél, és hogy a harminc százalékot nem lehet legyőzni tizenöttel, csak harmincegyel, mert képtelenek megérteni, hogy a politika a kompromisszumokról szól, és hogy nem képesek elmondani, hogy mit terveznek tenni ezekkel, ha fordul a kocka.
Már csak a határozott álláspont is szavazatok százezreit hozhatná.


Az újságíró, a blogger ír, a politikus politizál, de a mai politika a kommunikációról szól.
Talán valaki elmondhatná ezt a politikusainknak is...


:O)))

22 megjegyzés:

Kovács Erzsébet írta...

Nem győzlek csodálni Pupu, hogy nem fogy ki belőled a szelíd szép szó, és mint egy jó anya a fogyatékos gyermekének újra és újra elmondod, hogy mit kellene tenni, és milyen hibákat követünk el újra és újra.Igazi népnevelő vagy, akit a béketűrés jellemez leginkább az emberismeret után.Szeretném, ha az a sok pusztába kiáltott szó meghallgatásra találna.

denis írta...

PuPu, fel a fejjel! A Momentum állítólag kíváncsi mindenki véleményére, hát próbáljunk kapcsolatot teremteni velük! Továbbá, bombázzuk a képviselőinket pl. levél kampány formájában! Persze, azt még tudom, ki a lakóterületem önkormányzati képviselője, de az már utánjárást igényel a részemről, ki is a parlamenti képviselőm, akihez fordulhatnék... Üdvözlettel: denis

Promenad írta...

Pupu !

Mindezek ellenére soha ne add fel !
Legalább te ne !

öcsike írta...

Kedves Pupu bácsi!
Ebben a hónapban nem vitt el magához az apukám, mert sok dolga volt. A magyar emberek testi épségéért felelős helyettes államtitkárnak nevezték ki és azóta egyfolytában egyeztetnie kell neki, emiatt nem ért rá.
A múlt héten amikor anyu még dolgozott, a nagyi kihívott a konyhába, leültetett a sámlira és mesélni kezdett, - valahogy így: - tudod öcsikém, a világ szép és nagyon érdekes. Talán hallottál arról a történetről, hogy a második világháború már harminc éve véget ért, amikor egy japán szigeten találtak egy japán katonát, aki teljes harci díszben várta a császár parancsát és nem akarta elhinni, hogy a háborúnak már réges rég vége van.
Na tudd meg, nekünk is van egy ilyen "japánunk."
1945 február 11-én a Budai Várban volt rengeteg német és magyar katona. A német parancsnok úgy döntött, hogy kitörnek az oroszok által körbezárt helyről. 14 ezer német és 4 ezer ötszáz magyar katona és nyilas este elindult Nagykovácsi irányába. Csak páran gondolták, hogy egy úszó autóval az ellenkező irányba, Pest felé próbálnak kijutni. Nekik sikerült. Egy SS főhadnagy és egy szakaszvezető eljutott ide az Akácfa utca 32-be. A főhadnagy pár nap múlva tovább állt, a tiszthelyettes itt maradt az óvóhelyen. Őt te is ismered, ő a Krűger Karcsi bácsi, az igazi neve Karl Krüger, aki a másodikon lakik a Fazekasné cselédszobájában. Évtizedekig lent lakott a pincében és az asszonyok vittek neki ételt, vizet.
Nem lehetett rávenni, hogy feljöjjön, mert azt mondta, hogy csak akkor jön fel, ha a Birodalmi marsalltól kap rá parancsot.
Már 75 éves volt, amikor 1990-ben végre meggyőzték, hogy nyugodtan elhagyhatja a óvóhelyet. Azóta az özvegy Fazekasnénál lakik. Ma már több mint 92 éves és elég jól beszél magyarul.
És nagyon tetszik neki, ami az utóbbi években itt, ebben az országban zajlik.
Ha néha tv-t néz és meglátja a képernyőn Orbán Viktor miniszterelnök urat, könnybe lábad a szeme, a jobb kezét egyenesen előre tartja és hangos "Heil" kiáltással üdvözli az ország első emberét.
Gyerekeket nem engednek be hozzá, mert még mindig őrzi a háborús fegyverét, egész nap azt tisztítja és félő, hogy valamelyik gyerek játszásiból el találja sütni. Érted öcsike?

Hát ennyi történt azóta, hogy apukámmal voltam utoljára.
Kezit csókolom: - öcsike. -

talalom írta...

Bocsi Pupu! De most nem értek egyet Veled. Nem a tényekben, azok ülnek, hanem a következtetésben. Hogy a politikusok nem figyelnek oda. De igen, odafigyelnek: Bokros pl. pártelnök is, (MoMa) próbálkozik.
Nehéz azonban egy olyan közegben adózásról beszélni, ahol a minden oldali közvéleménynek az az alapállása, hogy az adózás rossz, az adószedés lopás. Ezt erősítik a megszólalók is: a legnagyobb sikerük azoknak az írásoknak van, amelyekben harciasabban tudják szidni az adót. Miközben számon kérik, hogy miért nem telik erre, meg arra miért "nem ad a kormány"?
Talán, ha elhinnénk, hogy a kormány - mindegyik - az adókat osztja szét, erre választottuk, akkor azt is figyelembe vennénk a voksoláson, hogy miket ígér. Vagy számon kérnénk - nem a "lopást" -,hanem hogy melyik társadalmi csoportnak osztja szét a közös pénzeinket, akkor nem örülnénk annyira az "adócsökkentésnek".
A költés ellenőrzésének lehetőségét kellene számon kérni - vagyis a jogállamot. Ezt a lehetőségeikhez képest megteszik az ellenzéki pártok.Bár úgy tűnik a legnagyobbik most éppen pont ugyanabba az irányba tart, mint az uralkodó Párt.

CsipkeRózsa írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
CsipkeRózsa írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
öcsike írta...

CsipkeRózsá-nak /14:12/
1948-tól 1950-ig, amikor a ház II, vagy III. emeletén működött az árvaház...

CsipkeRózsa írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
talalom írta...

Denis! Kipróbáltam: két rövid levelet küldtem a Momentumnak - válasz még nem érkezett.
Az ök képviselőmet másfél éve izélgetem, hogy kit hívjak fel, hogy a tetőmre borulóutcai fát megnyírják. Eredmény:0000

Cereus írta...


Kedves PuPu !

A választók nagyobbik, de nem a józanabbik fele, egyszer már választott soha nem dolgozó
egyetemistákból kormányt.
Ma láthatjuk az eredményt. Vezetőjük a viselkedésképtelen pocakos bohóc, pedig naponta
hazudik, sőt lop is mint a gép, politikájában pedig a szélkakas szerepét tölti be.
( Hogy meddig teheti még ??? )
A Momentumról csak annyit, dolgozzanak, szerezzenek hasznos tapasztalatokat és úgy tíz év múlva ha még lesznek, jelöljenek min.elnököt.
Egy mondatot Laliról a debreceni főbunkóról. Megint tudott valami nagyot, igazi "kupakosat"
mondani. Gyurcsánynak orvos kell !
Lali ! Hozzád már felesleges lenne orvost hívni.!

Kovács János írta...

Hát István-te nagyon naiv vagy.
Tul sok Karsait meg Bokrost olvastàl.
Az ő "valóságuk" úgy gondolom mostanàban-vagy talán soha-nem kerül "többségbe".
Olvass mást is..
(Napostiszt korunkban megtanulhattuk Fekete főtörzs okosságát:"a geciséggel szemben csak egy orvosság van-a mégnagyobb geciség.." Erre emlékezz..)
:)

Kovács János írta...

A Ferihez valóban orvos kellene..
A Kósa ugyan "elfáradt",de ebben igaza volt.
:)

Kovács Erzsébet írta...

Itt ebben az országban minden második ember mellé orvos kellene.
És mint a fociban,a második félidőben nem csak terepet de szerepet is cserélniök kellene.
Nem gyógyszert, módszert kellene váltani.
Nem a betegséget kellene üldözni, hanem a kórokozókat agyoncsapni.

Kovács Erzsébet írta...

...a mentálhigénia okán...

Névtelen írta...


Névtelen Cereus írta...2017. május 17. 8:18!
.
.
ez egy olyan kérdés, amiről tulajdonképpen ugyanúgy vélekedünk.
régóta mondom - hibámul róható fel, hogy itt nem tettem! - hogy a politikába 40 év alatt nem engednék be senkit.
először állja meg a helyét a munka világában, érjen el ott eredményeket, legyen sikeres, esetleg halmozzon fel egy olyan vagyont, ami normális - nem lopásra szakosodott, "kényszerült" - politikusi létet biztosíthat számára, s utána mehet politikusnak a delikvens.
nem utolsó sorban a munkahelyen eltöltött beosztotti lét is megfelelő személyiségformáló erő kell legyen, megtanulja, hogy nem ő a legokosabb, nem neki van igaza mindig, rákényszerül a kompromisszumokra, egyáltalán megtanul normális emberként dolgozni, élni, mert csak így lehet sikeres a munka világában.
mindig is hányingerem volt az anno, a Fregatt sörözőbeli egyetemistáktól, kik a világot megváltani ott készültek hagymázas lázálmok szövögetésével.
a csuti geciék fregattja a ménesi úti kollégium volt.
nulla munkahelyi tapasztalattal, nulla tudással az élet valódi mikéntjéről, egyből annak alakítására, befolyásolására, formálására kapott lehetőséggel visszaélve látjuk mivé lett általuk ez a valaha jobb sorsra érdemes kis ország!
egy megtörtént, valós esettel támasztom alá:
nyári munkán voltam egy üzemben.
lejött a fiatal kis mérnök, éppen megszáradt a tinta a diplomáján.
na jöjjenek ide emberek - mondta, s kiteregetett egy papírlapot rajta egy tervrajzzal.
nagy hangon elkezdett "magyarázni" - lehet félt, belül valahol érezte, kevés ő még ehhez?
egyszer csak megszólal egy szaki bácsi: nem lesz az úgy jó mérnök úr!
urazta ezt a nyeretlen, tapasztalatlan kétévest.
erre a kölyök: ugyan már Pista bácsi! mit tudja azt maga!
s kinek lett igaza?
a szaki bácsinak!
hiszen a kisujja körme alatt több tudás volt, mint a kölyök fejében!
ezért mondom,a diploma csak annyit jelent, tanult ember vagy,
.
DE
.
valós, az életben helyt állni képes tudást, csak a megélt tapasztalatok adhatnak!
hiszen a csutiéknak semmi tapasztalatuk nem volt a munka világából, ráadásul mentálisan predesztinálva a tolvaj létre, mert még egy fejlett erkölcsi érzékű, normális mentális állapotú egyednek is ellen kell állnia a hatalom kínálta lehetőségeknek!
száz szónak is egy a vége!
életkorral járó, megélt helyzetekből következő "bölcsesség" nélkül nem szabad beengedni nyeretlen kétéveseket a politikába, mert ez a következménye,ami ma van!
.
.
abramovics voltam, s vagyok

Névtelen írta...

A Fidesz vezetőivel nem az volt a baj, hogy fiatalok és tapasztalatlanok voltak, hanem hogy gazemberek. Akik nem voltak azok, azokat már réges-rég kipöckölték maguk közül.
Lehet, hogy a Momentumosok is gazemberek, de ezt most még nem tudhatjuk. Ez szerintem a választásokig ki fog derülni. Én legalábbis akkor fogom eldönteni, melléjük állok-e vagy sem. De semmiképpen se zárnám ki se a fiatalokat, se az öregeket, nem kötném életkorhoz a politikusi pályát. Pszichológusi vizsgálathoz viszont igen.

öcsike írta...

CsipkeRozsának /18:42/
Emlékszem! Mindkettőre emlékszem, a Manci nénire és a Doki bácsira is. Meg még arra, hogy mi fiúk, állandóan éhesek voltunk és akkor szoktam rá, hogy leveshez is kenyeret egyek...
Az intézet neve: Szegény Pesti Gyermekkert volt.
Én is elnézést kérek Mindenkitől a nem a blog témájához szóló bejegyzés miatt.

CsipkeRózsa írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kovács János írta...

:)

PuPu írta...

Majdnem én is beszálltam, mert nagyon érdekelt öcsike történetének valóságmagja...
:)

CsipkeRózsa írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.