2021. június 20., vasárnap

APÁK NAPJA APROPÓJÁN






Állítólag ma van az Apák Napja.
No, és akkor mi van? 
Ma van a Társállatok Világnapja és a Menekültek Világnapja is, igazán megható.
Ha kicsit is nem figyelünk oda, könnyen összezavarhatjuk a dolgot, azt feltételezve, hogy az apák felénk társállatok, akik jobb, ha menekülnek ebből a társadalomból.
Rendben, ez is csinált ünnep, mint a Nemzetközi Nőnap, a Magyar Szabadság Napja vagy a virág és giccskereskedők nagy nemzetközi ünnepe, a Valentin nap.
Mégis alkalmat adhat arra, hogy kis szünetet tartva a nők ünneplésében elspekuláljunk hangyányit a férfiak helyzetéről Magyarországon.
Milyen is a férfiak helyzete Magyarországon? 
Mint a klasszikus viccben: jó.
Bővebben?
Nem jó.
De ki törődik ezzel?


A méhkaptárban sem foglalkoznak a herékkel, ha elvégezték feladatukat, hát a tetemüket kilökik a kaptárból.
Cserébe a feladatuk kellemes, emellett etetik-itatják őket, nem kell dolgozniuk sem, készülhetnek a nászra.
Rövid a kanméhek(?) élete, de élvezetes.
Az emberi társadalomtól kissé eltérő módon a dolgozók a kaptárban valamennyien nőivarúak, de egyik se NER-kompatibilis, képtelenek beteljesíteni a női princípiumot, végszükségben sem párosodnak, legfeljebb elkezdenek öntevékenyen petéket rakni, ám ezzel egyenesen nemük árulóivá válnak, mert a petékből csupa-csupa édes kis here jön a világra.
Ők aztán minden erejükkel teljesíteni akarják a keresztény-nemzeti szaporodási normákat, maga Novák Katalin is elismerően csettinthet buzgalmuk és a kikelő új dolgozók láttán, akik valamennyien nőivarúak, viszont termelik a mézet, melyből ő is nyalinthat egyet-egyet, mielőtt a Kaptár Ura kipergetné és kétpofára bezabálná a pempőt és a lépeket.
Annyit hagy csak, amennyi elég ahhoz, hogy a méh-tehenek bele ne dögöljenek a melóba, néha még annyit sem, de a méhész néha gügyög nekik.
Ha nagy a zúgás, hát rámutat a szomszéd kaptárra - ezek zabálják fel a jólétedet, te szerencsétlen!


De vissza a férfiak helyzetére!
Ma, ha kezünkbe veszünk egy sajtóterméket, bekapcsoljuk a rádiót vagy a televíziót, fellépünk a közösségi média valamelyik portáljára azonnal babarózsaszínben látjuk a világot, melyben csupa-csupa hosszúcombú Barbie-baba szidja a pasikat, akik jellemzően ütik-verik őket, elisszák gyermekeik elől a vacsorapénzt, kurváznak és büdösek, nézni őket is tereh...
No, igen, ilyenek vagyunk, tökéletlenek, ha egy kislány megnéz egy kisfiút, sikoltozva szalad az anyjához: Nézd anyu, a Józsikának kilóg a bele.
A helyzet akkor se sokat változik, ha Józsika felnő, hiszen akkor is kilóg a bele, hogy eleget tegyen férfiúi princípiumának (állítólag ez a nők kívánalmainak való megfelelést jelenti...), miközben azt hallgatja, hogy ő a társadalom kellemetlen illatú salakja, aki egyetlen elvárásnak se képes megfelelni, jóllehet a televíziós sorozatokban és a médiában korlátlanul tanulmányozhatja a kor férfi-eszményét.
De ő nem és nem, ő inkább dagonyázik a posványban, nem is csoda, hogy vonzó párja gyermekei előtt tesz rá néhány pikírt megjegyzést, és felvilágosítja őt és gyermekeiket arról, hogy miért is súlyos igazságtalansága a sorsnak, hogy a pizzafutárral való kapcsolattartás is az ő gondja!
A férfi a mai Magyarországon a szükséges rossz kategóriába tartozik, aki képtelen alkalmazkodni a társadalom igényeihez.
Nem is csoda, hogy a férfi születéskor várható élettartama Magyarországon ma hetvenhárom év, míg a nőké hetvenkilenc - ki mit érdemel, ugye... 
Egyszer eltöprenghetnének rajta az érdekeltek, hogy miért is kell ennek így lennie, miért olyan ma a magyar társadalom, hogy a nők még csak-csak kinéznek valahogy, de a férfiak többsége harminc éves kora után felettébb lepukkant állapotba kerül, és most tegyük félre a genetikát és az igénytelenség emlegetését.
Merthogy ne feledjük, a férfiakat az anyjuk nevelte, márpedig ebben az országban az apa férfi, az anya nő, így aztán nő volt az, aki ilyen pacuha bandát nevelt, mely képtelen megfelelni a férfival szemben támasztott modern követelményeknek.
Jó, rendben van, büdös a lába, de nem hoz haza annyi pénzt, hogy egy nyomorult Lexusra fussa, nem jár a vízvezetéket szerelni Brooks Brothers öltönyben, és még soha nem vitte arra bőven érdemes nejét az Operába, a jacht meg még a Duna-kanyarban sincs, nemhogy a Földközi tengeren...
Bezzeg a Várkonyi Andi pasija nem egy kispályás lúzer, annak van tehetsége, ebből kifolyólag megüt egy bizonyos szellemi nívót, míg ez itten - kis "e"-vel" - legfeljebb a nőt üti meg, ha már végképp besokallt a modern követelményektől.
A gyerekek pedig elnézegetik megroggyant felmenőjüket és elhatározzák, hogy házasság előtt nem tőle fognak életvezetési tanácsot kérni.
 
Szeretem a nőket, de valamiért úgy érzem, mintha kissé túltolnák a bicajt a nemi szerepek átértékelésének frontján.
Majdnem gendert írtam, világ csúfjára, pedig hát tudom, hogy a gender az egy férfi és női nem között álló feketeseggű gyurcsányi, ami megmételyezi a magyar nőket. 
Talán ilyen napokon, mint ez a mai is, legalább udvariasságból csinálhatna úgy a társadalom női fele, mintha nem csak a saját nemének felszabadításával törődne, hiszen már annyira felszabadultak így is, hogy szegény pasik százával kapják az infarktust megfelelési kényszerük miatt.
Beledöglenek abba, hogy nem nőttek kétméteresre, nincs se kedvük, se pénzük konditeremre, nem képesek gyémántgyűrűvel kedveskedni életük párjának, nem nyernek ötvenévesen olimpiai bajnokságot, a focizásban is leginkább csak a sört szeretik a meccs után, néha még azt a hibát is elkövetve, hogy vidámak és jól érzik magukat.


Éljenek hát a férfiak is, ma elsősorban az apák, akik ma is megpróbálják megteremteni családjuknak az anyagi biztonságot, akik megvédenék őket mindentől és mindenkitől, akik apró szeletenként az életüket adják leszármazottaikért.
Nekik kívánjunk ma Boldog Apák Napját!


:O)))

5 megjegyzés:

Kapat írta...

Ó,ó, kedves Férfiak!
Éljetek hát! Sanyarú sorsotok igazán megindított, valóban ennyire?
Ennyire elkeserítően kishitűek vagytok?
Éljetek hát boldogan, több önbizalommal, Apák, Férjek, Nagyapák! :-) :-) :-)

1970 írta...

Kedves PuPu!

Elég komoly "darázsfészekbe" nyúltál ezzel a témával, de nagyon fontos problémákra mutattál rá. A társadalom atomizálásának, megosztásának egyik formája (a sok közül), amikor a nemek szerint hangolják egymás ellen a társadalom tagjait. Ez egy olyan tudatos manipuláció, amelyben sajnos nem csak a kormányzati illetékesek vesznek részt:(. (pl.: Kedvelem a Mérce oldalát, de néha olyan elképesztő bugyutaságokat irkálnak össze ebben a témában, hogy az ember esze megáll. Kisgömböc előítéletes bugyutaságai jelennek meg pepitában.)
Gondolom sok cinikus vagy felháborodott megjegyzést kapsz majd, elsősorban azoktól, akiknek ezeken a fontos problémákon gondolkodniuk kellene inkább.

Névtelen írta...

Kedves Pupu, ha szabad egy nőnek is röviden hozzászólni a témához:
Először is, az emberi faj is kétivarú, vannak hím és nőstény egyedek. Az ember azonban kettős lény, több szempontból is, egyrészt állat, másrészt szellem, egyrészt ember, másrészt Ember.. Amikor az Emberről beszélünk, megkülönböztetünk egy csoportot, melyet férfinak nevezünk, és az hogy valaki férfi-e vagy sem, nem attól függ, hogy mi a szaporodásban betöltött szerepe, hanem az egy gondolkodási és cselekvési mód, azaz egy nőnemű lény is lehet férfi :)
Aki meg beéri azzal, hogy majd talán ő lesz az alfahím, nos ezzel a problémával talán nem nekünk férfiaknak kell megbirkóznunk :)
Csak mellékelten jegyezném meg, hogy apa nem attól lesz valaki, hogy nemz egy utódot, ahogy anya sem attól, hogy szül egy gyereket…

1970 írta...

"Kedves Pupu, ha szabad egy nőnek is röviden hozzászólni a témához:"
"Aki meg beéri azzal, hogy majd talán ő lesz az alfahím, nos ezzel a problémával talán nem nekünk férfiaknak kell megbirkóznunk :)"

Kedves névtelen!

A fentiek alapján még nem sikerült tisztáznod magadban a nemi hovatartozásod? Vagy éppen változóban vagy e tekintetben?

pleinair írta...


Tudomm, hogy én egy elfajzott lény vagyok, mert együttérzésem sokszor nem saját nőtársaimé, hanem a yálás gyakori veszteseié, a férfiaké. Azt is tapasztalom, hogy sok férfi a békesség és nyugalom kedvéért föladja a személyiségét, gerincét. Azt látom, hogy a gyöngébb nem általában erősebb, érdekérvényesítő képessége hatékonyabb.

A divatos, féltérdre ereszkedő lánykérés meg gyomorforgató. Persze izlések és pofonk...