Bevezetőként leszögezném, hogy ez a poszt nem az orosz-amerikai konfliktusról szól, bár ennek kapcsán vált időszerűvé.
Nem is azt a célt szolgálja, hogy drukkoljon a kedves olvasó valamelyik résztvevő félnek, nem szeretném itt egyetlen olvasó könnyeit sem fakasztani, nem kívánok állást foglalni, hogy Orbán és Gyurcsány háborús narratívái közül melyiket tartom reálisabbnak.
E poszt megírásának egyetlen célja van: hangot szeretnék adni annak a meggyőződésemnek, hogy minden embernek joga van a tisztességes tájékoztatáshoz, senkinek sincs joga manipulálni a társadalmat.
Főként nem olyan primitív módon, mint amelynek ma áldozatai vagyunk.
Hogy ezt a magyar társadalom nem kéri ki magának és nem borítja rá a kommunikáció íróasztalát arra a bandára, akik ma kezükben tartják a tájékoztatásnak nevezett tömegmanipulációt, az nem meglepő.
Ennél sokkal közvetlenebb és jóval húsbavágóbb kérdésekben sem horgad fel magyaremberben az állat - mint megtapasztalhattuk, a puliszka is előbb robbant, mint a pörkölt.
Mégis azt hiszem, hogy valamit tennie kellene a magyar nép saját magát demokratának és haladónak vélt részének annak érdekében, hogy ez az ország ne birkanyáj legyen.
Még akkor se, ha jelenlegi állapota kicsit sem lóg ki a világ-trendből, még ha Európa népei éppoly bárgyú módon táncolnak manipulátoraik füttyszavára, mint szeretett népünk.
Szóval ha eltökélnénk magunkat, legalább ezen a területen lehetnénk a haladás élvonalában, ha már az iparban a kezében villáskulcsot tartó betanított munkás mellett tettük le a voksunkat - már, ameddig az iparnak erre a népségre szüksége lesz egyáltalán.
De ettől még kiállhatnánk az ember ama természetes joga mellett, hogy ha már aktuális uraink lenyúzzák rólunk a bőrt, legalább a news legyen közkincs, az információt ne váltsa fel a manipuláció.
Van itt már minden, ha például Európa életéről és akár haláláról szóló nemzetközi helyzet megismerhetőségéről beszélünk.
Voltak már legyilkolt katonák, akik kisvártatva feltámadtak hősi halálukból, volt hősiesen vagány beszólás a tízezer tonna vízkiszorítású hadihajónak - a második világháborús amerikai parancsnok állítólagos válaszának mintájára, melyet a megadásra felszólító német parancsnoknak adott az ardenneki offenzíva során.
Volt hazafias kölyökkutya, mely jelezte a támadókat, volt kisgyerek, aki tortát vitt apja sírjára, volt vérengzés, melyet annak dacára emlegetnek a mai napig, hogy az ENSZ vizsgálóbizottsága nem találta bizonyítottnak, de az áldozatok száma lassan meghaladja Ukrajna maradék lakosságának számát.
Vannak híradások, melyek szerint a gazdasági szankciók csak az ellenfélnél működnek, vannak galambok és vannak héják a tájékoztatásban, csak tájékoztatás nincs.
Még a közösségi médiából is dől ránk az egyoldalúság, az ellenoldal véleményét bemutatni próbáló oldalak időnként elérhetetlenné válnak, a hivatalos tájékoztatásban pedig alig-alig tűnik fel a másik fél hivatalos álláspontja.
Azt hiszem, ez így nem helyes.
Audiatur et altera pars - hallgattassék meg a másik fél is, mondja ki a római jog, és ez az elv napjainkban is megállja helyét, csak éppen alkalmazásától tekint el a politika és az azt cselédként kiszolgáló média.
Valahogy úgy tűnik kívülről, hogy megnőtt a sajtó-iparosok száma és eltűntek az újságírók.
Az élet-halál kérdésekben történő tájékoztatást felváltotta Majka szakmai öröme és Majkáné sunyi gyalázása, meg Ördög Nóri csinos szettje, más oldalról a "kegyetlenül élve felnégyelte és megette gyermekét az anya" (mint a tájékoztatás vége felé kiderül Ugandában) - tipusú etikátlan olvasó-csalogatás.
Újabban a médiában felerősödött korrupció elleni harc (ha nem erősödne, nem lenne mit elkorrumpálni a szemét Unió miatt...), ennek során a kilövési engedély alapján lemészároltak bemutatása, - de Hadházy korrupció-gyűjteményé ma sem éri el a sajtó ingerküszöbét.
A világon annyi titok még sehol nem volt, mint mostanság errefelé termett, és kevesen háborognak amiatt, hogy erre jogszabályokat is hoztak, így törvényesítve a lopás-csalás-rablás szentháromságát a hatalomban levők számára.
A cigányember, ha kivág egy fát, hogy ne fagyjon meg a gyermeke, akkor az szalagcím, ha a NER lovagja eladja fél Magyarországot, és vesz az árán egymillió seggenfütyülő gumikutyát, akkor az törvényes, de titkos.
A baj az, hogy a sorba nagyon tekintélyes és általam felettébb tisztelt értelmiségiek is beálltak, ők is szajkózzák a hülyeségeket és eltűrik a mai állapotokat - és nem csak azok, akik ezt gondterhelten, korpás hajukba túrva teszik.
Szóval, ez a poszt csak figyelemfelhívás, főleg az értelmiségnek, mert előbb-utóbb eljön a számadó és nem biztos, hogy megelégszik egy fazonigazítás-szerű birkanyírással, lehet, hogy selejtezni akarja majd az állományt.
El kellene ezen gondolkodni azoknak, akik a nép eszének szerepében tetszelegnek...
:O)))
17 megjegyzés:
Kedves PuPu !
Csak egyet tudok veled érteni !
Üdv sphagin.
"El kellene ezen gondolkodni azoknak, akik a nép eszének szerepében tetszelegnek..."
Kedves PuPu!
Ez a kitételed különösen tetszett:). Hozzátenném, hogy tágabb értelemben az egész "elitnek" is, akik különösen szeretnek ebben a szerepben tetszelegni. (Valahol olvastam egyszer, hogy napjainkban a "kultúra" a különféle celebek "üres életbölcsességeinek szajkózásában" merül ki, szemben mondjuk azzal a korral, amikor Aczél - szerintem tudatosan - nem engedte rá a "kultúra címen megjelenő ürüléket a társadalomra" (ahogy góbé írta nemrég).
Dear PuPu,
érdekes, hogy rnennyire kötődsz a "joghoz".
Amíg nem értjük a "jog" valóságát, addig újabb-és-újabb kört kezdünk a mókuskerékben.
Kiindulópont: a mai jognak a valamikori parányi kapcsolata is megszűnt az erkölccsel - worldwide.
És: a jog a hatalmon levők akarata.
(A forrást közkívánatra megjelölöm.)
Szöveg helyett: https://www.youtube.com/watch?v=zg21S3diy_c
Es egy súlyos mulasztás enyhitése márc.21. okán:
https://www.youtube.com/watch?v=yfuQRaktV-8
A második ostoba, gusztustalan.
A seggfej egyébként két gé.
A tisztességes tájékoztatáshoz és a tömegek manipulálásához: 1946. május 8 óta Európában egységes és közös ünnep kellene legyen -Ukrajnát és Oroszországot is beleértve május 8-a, hogy soha ne felejtsük el, hogy mi az, amit mi európaiak soha többet nem akarunk. Sőt, akár az eu tagság feltételének szabni, hogy minden országban, melyen átment a front, nemzeti ünnepként kell azt a napot is ünnepelni, melyen számukra véget ért a borzalom.
Ma április 4-e van, olvastál/ hallottál ma valahol valamit, hogy mi történt ezen a napon a szélességi és hosszúsági fokok ezen metszéspontján 78 éve?
Kedves KZs!
A dátum 1945. május 8. De ez mindegy is, elírás, kész.
"Európában egységes és közös ünnep kellene legyen -Ukrajnát és Oroszországot is beleértve május 8-a, hogy soha ne felejtsük el, hogy mi az, amit mi európaiak soha többet nem akarunk."
Azért ez nem ilyen egyszerű! Nem akartuk a náci Németország elnyomását (bár ezt kb. 600 000 honfitársunk nem így élte meg). De az utána következő sztálini rendet se akartuk. A lengyelek, szlovákok, osztrákok, románok és más egyéb nemzetek se. A kelet-poroszországi német enklávé, Ukrajna és Belorusszia kollaboránsnak tekintett lakossága, Lengyelország polgárai, a "felszabadított" területek nemi erőszaknak kitett női lakossága, Németország keleti felének szisztematikus kirablása nemigen kíván ünneplést. Persze az angol városok bombázása, utána meg Drezda, Hamburg és a többi sem dicséretre méltó dolog.
"hallottál ma valahol valamit, hogy mi történt ezen a napon a szélességi és hosszúsági fokok ezen metszéspontján 78 éve?"
Igen, hallottam. Apám mesélte hogy a debreceni páncéloscsata után jöttek az oroszok ( jaj dehogy, a felszabadítók). Gyorsan kenték a lányokat kosszal, a szebbjét bedugták a csutkakúpba meg a szalma alá. Ami kaja volt, gyorsan elásták. Apám 17 éves kamaszként csak azért úszta meg a málenkij robotot, mert soha nem volt a tanyától ahol felnőtt, 5 km-nél messzebb. Amikor egy fogat bakján beért Nyíregyházára, a 15 km távolság akkora honvágyat keltett benne, hogy az első adandó alkalommal megszökött.
Április négyről szóljon az ének,
Felszabadulva zengje a nép!
Érctorkok harsogva zúgják a szélnek
Felszabadítónk hősi nevét!
Kedves magyarmagyar!
Egy - nem is olyan apró - kérdés/kiegészítés a bejegyzésedhez:
Mit is keresett a II. magyar hadsereg a Don-kanyarban? 1941-ig is vissza lehetne menni, gondolom, saját honfitársaink sem cukorkát osztogatni mentek oda. Elég masszívan pusztítottak (nem mellesleg Ukrajnában is).
(Most KZs-val kell egyetértenem!)
A fanyalgóknak!
A katonák többnyire himek !!!
Világjárványként elterjedt, hogy a keleti barbár oroszok végigszántották európa nőnemű egyedeit. Arról mély hallgatás van, hogy az amerikai (USA) / angol / kanadai katonák sem folytották vissza....hm...az ingereiket...pedig igen.. vagy nem ?!?...
1944 márc 19.-től, félmillió budapesti magyart -( a vidékieket már korábban, és szeretném ha a nagyokosok közül bárki is mutatna egy vidéki, vallási alapon müködő zsinagógát...) különlegesen aljas módon kiirtottak !
Úgyhogy kedves tétovák !
TUGGYÁTOK MEG ! Hogy mint ellenséges országot valóban megszálltak bennünket, de egyfüst alatt fel is szabaditottak a náci fajelméleten alapuló, emberek, honfitársaink legyilkolására rendszerszinten berendezkedő hatalomtól...
Milyen fasza nekünk ! Lehet válogatni a felszabadulás avagy a megszállás között és papiron mindenkinek igaza van.
Ennek ára az a kb. 150.000 fő áldozatot számláló 2.magyar hadsereg a donnál, + az a félmilliló honfitársunk akik jó része Auschwizi táborba lelte "örök nyugalmát".
De jó, hogy mindnkinek akár igaza is lehet....
Korábban sem volt ez másképp: Mit is müveltek eleink 1526. és 1541. között? Hát polgárháborút, két választott királlyal...Aztán 150 évig csak csodálkoztunk. Meg utána is sokszor....
Anteus!
/ bocs hA mellényúltam, de A tulAjdonneveket mifelénk nAgybetüvel irjuk. HA ez téged taszit, szólj, nem vétek többé irányodban... /
Szóval, többször tapasztaltam, remek és velős tőmondatokban reagálsz bizonyos dolgokra.
Kérhetném-é ( hajlott és a demencia felé osonó koromra tekintettel) hogy reakcióidban, válaszaidban konkrétabban, egyértelmübben nyilvánulj meg. Fontos ez számomra, érdekelnek a hozzászólásaid, az meg már CSÚCS ha indoklást is füzöl hozzá...
Mondjuk úgy hogy a válaszokban jelzed, kinek, mely (pl. nicknév, dátum, időpont) bejegyzésére reagálsz. A Te félelmetes gyorsasággal cikázó gondolataiddal nekem már nehéz versenyre kelni, még követni is...
Hogy egyértelmüvé tegyem: Jegyezted:
"...anteus írta...
A második ostoba, gusztustalan.
A seggfej egyébként két gé.
2023. április 4. 13:06"
Lehet hogy a fentebb vázolt hiányosságom, fogyatékosságom okozza, az előtted közölt hozzászólásokban oly nagyon, szóvá-tevésre érdemes gusztustalan és ostoba megnyilvánulást többszörös visszaolvasás után sem találok. Meg ugye a segg-ről is valakik lesajnáltak 1(egy) gét, ezt sem találtam... Ha kérhetem, segicccss !!!
Kedves magyarmagyarmagyar!
A II. világháború nem Debrecenben kezdődött. Miért gondolja sok „magyar”, hogy a végiggyilkolt ország győztes katonái nem fogják megerőszakolni (stb.) a hazájukban nőikre, gyerekeire gyújtott falvak, templomok gyilkosainak nőit?
Nem akarta sem Hitler, sem Sztálin a magyarokat a háborúban…. Horthy és vitézei akarták.
És miután tízmilliónyi férfi esett ki az országuk fenntartásából, miért hiszik, hogy a rabszolgaságba hajtott magyarok százezreire nem lesz igény, az általuk okozott felmérhetetlen pusztulás legalább töredékének reparálására?
Miért nem gondolkodnak még ma sem a magyarok/magyarok?
Kedves góbé!
Majd ügyelek.
Szóval: nem tartom elfogadhatónak, de gusztustalannak nagyonis, hogy a mozgalmi dalt ilyen gusztustalan seggfejekkel (0':58") montírozzák össze.
Az meg hatalmas ostobaság, hogy együtt szerepeltetik kommunista szimbólumokkal. Ez mindkét irányban ocsmány gúnyolódás.
Egy jelentős magyar író mondta:"egy bizonyos szint felett nem megyünk egy bizonyos szint alá."
Én megszívleltem.
Anteus! Igy már érteni vélem. Elnézést a vontatottságomért. Én is igyekezni fogok...
Az a baj, hogy magyarember nem ismeri a jogai sárbatiprása miatt feltörő dühöt. Magyarember békésen vitatkozgat, és elégedett magával, hogy okosan elmondta a véleményét. Eközben az adófizetők pénzén fenntartott Tv csaatornák "hírek egy percben" címmel óránként sulykolják orbán hazugságait.
"Az a baj, hogy magyarember nem ismeri a jogai sárbatiprása miatt feltörő dühöt. Magyarember békésen vitatkozgat, és elégedett magával, hogy okosan elmondta a véleményét."
Kedves pleinair!
Jól látod, de azzal is tisztában kellene lenni, hogy az az elit (nem csak a politikai elitre gondolok!), amely itt bő 3 évtizede uralkodik magyarember felett, erre szoktatta a felnövekvő generációkat. Amikor valami dühe volt magyarembernek, akkor mindig jöttek a neolib megmondóemberek (a lengyellaciktól, a kérilacikon át a hontandriskákig, meg révészsanyikig), és elmondták, hogy ez nem is úgy van, meg jogilag ez nem helyes, és egyébként is rosszul gondolják. Magyarembernek pedig ettől hányingere támadt és inkább kirohant a WC-re....
Mára pedig magyarember végignéz ezen az "eliten" aztán megint kirohan a mellékhelyiségbe...
Kisgömböc pedig vígan kukorékol a - saját maga által is épített - szemétdomb tetején, miközben gyakorlatilag minden pusztul ebben az országban (nem csak fizikai, de szellemi értelemben is).
Kedves 1970!
Hát igen Nem lehetünk büszkék az "elitünkre" sem. Az új elitre még annyira se, mint a régire: a kis mellényea lengyellacikra, kérilacikra, stb-kre. Az újelitet a dzsentri alürök jellenzik, mint például a fácángyilkos Lázárjanót, vagy az ájtatos szarvasvadász Semjén Zsótit. . (Kiváncsi lennék hol nőttek fel ezek a tolvajok?)
Kisgömbőc (túl kedves titulus ez az ocsmány csüngőhasú ártány számára). Szóval úgy néz ki,hogy ezt az úgynevezett elitet, csúcsán az ártánnyal rendelte nekünk a sors. Ezt érdemeltük.
Megjegyzés küldése