ÁLLAM, CSŐD

Frei Tamásnak volt ma egy nagyon elgondolkodtató műsora Argentínáról.

Arról az országról, mely már beleesett abba a csapdába, mely felé minap oly büszkén masírozott a jobboldal színe-virága, hurcolva a táblát, hogy „Én is Orbán Viktor vagyok!”

Ami csak részben lehet igaz, mivel ugyan a tábla hordozója nem látszott ki a tömegből, viszont sehol semmi hír arról, hogy pszichiátriai eset lenne, már ha eltekintünk a tüntetésen való részvételétől.

Azt mesélték a műsor szereplői, Argentínában élő magyarok, hogy amikor bekövetkezett az államcsőd, akkor az emberek élete gyökeresen megváltozott, megtakarításaik semmivé váltak, az emberek bezárkóztak lakásaikba és iparkodtak a lehető legkisebbre szorítani kiadásaikat.

Ennek folyományaként leállt a gazdaság a vállalatok tönkrementek, az utcákon az éhező emberek randalíroztak, megszűnt a vagyonbiztonság, és még ma is léteznek Buenos Aires közepén azok a szörnyű nyomornegyedek, melyeknek az államcsőd előtt hírük-nyomuk sem volt. Az utcákon ma is ott csatangolnak százezerszám azok a gyerekek, akik iskolát soha nem láttak, és akik előtt nem áll más út, ha élni akarnak, mint a bűnözés.

Azt is mesélték, hogy a határtalan populizmus vezetett ehhez a helyzethez, és hogy a tömegek azt követelték, hogy minden politikus menjen világgá és helyettük jöjjenek új, tisztakezű figurák, de lám, ma mégis ugyanazok a politikusok ülnek a Parlamentben, ugyanazokat a populista szólamokat, ígéreteket hangoztatva, a nép pedig ugyanúgy issza a szavaikat, mint az államcsőd előtt.

Ez is eléggé megrázó, hiszen valami olyasmire enged következtetni, hogy anno, mikor az ember őse lemászott a fáról (a szélsőjobboldaliak őseit kivéve, mert őket nem az evolúció, hanem a gravitáció hozta le onnan…), akkor volt egy speciális majomfajta, mely el tudta osztani nagyobb zűrzavarok nélkül az eledelt - az ő utódaikból angolszászok lettek.

Merthogy az már kiderült, hogy nem mindenkinek való a demokráciának nevezett utópia sem, mely helyett azért jobbat még nem találtak ki, mondá Churchill, és valószínűleg igaza volt.

Ezt viszont meg kellene tanulni, ehhez pedig idő kell – meglátásom szerint a magyar társadalomnak még vagy kétszáz, megpróbáltatásokkal teli év.

Ami viszont az igazán megdöbbentő, az az államcsődöt követő évek tapasztalata volt.

A nagytőke idejében kimentette a vagyonát, az ő bankbetétjeik nem semmisültek meg, befektetéseik nem omlottak porrá, hanem külföldön várták a dicsőséges visszatérés lehetőségét, ami el is jött, amikor az ingatlanok, létesítmények, vállalkozások értéke szinte a nullára zuhant - akkor visszatértek, és egy szép magyar kifejezésnek megfelelő összegért mindent felvásároltak.

Amellett, hogy amúgy is fogékony vagyok az összeesküvés-elméletekre, de ettől függetlenül is, ha akarja az ember, ha nem, a párhuzam adja magát.

Nem én írom le elsőként és gyanítom, lesznek még mások is, akiknek az a benyomásuk, hogy Orbán tudatosan csődbe akarja vinni az országot.

Lehet persze mondani, hogy ez túl súlyos vád ahhoz, hogy bizonyíték nélkül is megállja a helyét, de a helyzet az, hogy egy országot csődbe vinni nem túl nehéz feladat egy parlamenti kétharmaddal rendelkező miniszterelnöknek, nem kell ahhoz csinálni semmit, ami azt illeti, éppen ez a megfelelő módszer ehhez.

Nem tartom én Orbánt a közgazdaságtan lángelméjének, szerintem betanult két-három fogalmat és most, mint a fóka a labdát, azokat pörgeti az orrán.

Ami gyanússá teszi, az többek között a forint kétszeri tudatos bedöntése, amelyen igen szépen kereshettek azok, akiknek volt pénzük és volt előzetes információjuk.

Merthogy azt azért ne higgye senki, hogy egy Kósa vagy egy Szijjártó magától merne meglépni egy ilyen húzást, - ők kisfiúk nagyon, reggelente telefonon kérnek iránymutatást a vezértől, hogy melyik végükön vehetik aktuálisan a levegőt és aktuálisan melyik végükön bonyolíthatják testi szükségleteiket.

Én Orbánból sem nézem azt ki, hogy saját kormányának kárt okozna, (beteg, de nem hülye…) hacsak nincsenek a döntések mögött súlyos egyéni anyagi érdekek.

Nem okvetlen csak az ő anyagi érdekei, hanem a mögötte álló üzleti körök érdekeiről is el lehet spekulálni, akik nem habókra tömték pénzzel nyolc nehéz éven át, és akik most sorban állnak a kasszánál.

Hogy közben hülye dumákkal etetik a magyart, például hogy a zsidók ide jönnek majd repülőgéppel vizet inni és mindegyik, mikor már degeszre teleitta magát, még a szájába vesz kis vizet és úgy száll vissza a repülőre – ezzel ne is nagyon törődjünk.

Ne azt figyeljük, hogy mit mond, mint ajánlotta…

Szerintem, miután a magyar nép volt olyan kedves teljhatalmat adni a Vezérnek, megjött az étvágy – nem érdemes sporttáskával lopni ott, ahonnan kamionnal is ki lehet hozni bármit.

Nem az első eset a történelemben, hogy egy diktátor mögött üzleti érdekeltségeket lehetett fellelni, elég, ha csak Hitlerre gondolunk.

Nyomorba döntik az országot?

A nép majd abba is beletörődik, a Vezér pedig átadva hatalmát valamelyik csatlósának egy kedves kis Karib-tengeri szigeten piheni ki politikusi pályájának fáradalmait, libamáj a la Rossini, veuve clicquot, jacht, helikopter, dagonya.

Nem kellene kicsit jobban figyelemmel kísérni, hogy mi történik az országgal?

:O)))

FELNÉGYELT ORSZÁG

Nincs ezeknek a kínaiaknak eszük, csak mennek a maguk feje után, ahelyett, hogy hallgatnának a Vezérre.

Butábbak ezek még a szaúdi királynál is – Allah növessze hosszra szakállát – aki szintúgy elmulasztott megvilágosodni, mikor a Vezér felvázolt azokat a beláthatatlan perspektívákat, melyeket egy szaúdi – magyar együttműködés magában hordozhatna, így aztán úgy kellett elkullogni, hogy a küldöttség aláírt egy semmit meg két nullát.

A Vezér távozása után azonnal kitört lázadást azóta leverték.

Itt voltak ezek a kínaiak is.

Mit meg nem tett a Fényességes - kinek adjon az Úr hosszú életet (kenyéren és vízen, ha lehet), - hogy megértsék: európai terjeszkedésük kulcsa az ő fenekében forog, csak mi vagyunk az igaziak, a dekadens és pusztuló, majdmondtam, hogy rothadó Uniós struktúrákkal szemben!

A kínaiak akkor bezzeg szelíden mosolyogtak, majd mondtak egy – két bíztató mondatot, melyből azt a logikus következtetést vonta le a Tündökletes, hogy ezzel végrehajtotta a világpolitikai bravúrt és eljött az idő, mikor bátran seggberúghatja Barrosót és kötekedő bandáját.

Meglovagoltuk a sárkányt!

Mire valaki elmagyarázta neki, hogy egy kínai alap-arckifejezése a mosoly, addigra már késő volt, úgy járt, mint a nyuszika az erdőn, aki mindenkinek mondogatta, hogy seggberúgja a medvét, de aztán amikor a tettekre került volna sor, akkor kiderült, hogy csak ül, reszelgeti a körmét és hülyeségeket beszél.

És akkor most itt a hír: az áruló Kína helyettünk az Uniót – egészen pontosan az eurózónát - akarja megmenteni, teljesen imperialista módszerekkel: diktálni akar, mintha csak ő lenne az IMF.

Kína "jelezte készségét" több tízmilliárd eurós befektetésekre az adósságválságba jutott euróövezeti országokban, elsősorban infrastrukturális jellegű felvásárlások formájában.

Esetleg megvennék az Athéni repülőteret, kínai bankok növelnék szuverén adósságvásárlásaikat, szóval kihúznák a pácból Európát.

Sajnos, rólunk nemigen esett szó, igaz, hálistennek nem is vagyunk tagjai az euroövezetnek, ennek a függetlenségünket korlátozó rabigának, mi büszkén és függetlenül menetelünk a négyszáz forintos euro felé.

Olyanok vagyunk, mint a bolha a vízbeesett kutyán, amelyik éppen evickél kifelé a partra, de a bolha leugrik róla, mondván: egyedül erősebb vagyok!

Igencsak úgy néz ki, hogy a Mi Boldogságunk külpolitikai zsenije dacára nyakig ülünk a boldogtalanságban.

Az meg aztán tényleg csak hab a tortán, hogy a kínai és egy esetleg brazil segítség is valószínűleg az IMF-en keresztül fog eljutni az érintettekhez, miközben nálunk az IMF pillanatnyilag pénz helyett csak értékes tanácsot ad, állítólag.

Szerintem a tanács első mondata úgy szól, hogy nix ugribugri!

A gazdaság romokban, a költségvetés már a benyújtása előtt megbukott, jövőre jönnek a kreatív adók, tamponadó, talpnyomadó, hangadó – ez utóbbit az fizeti, aki felszólal a bornírt baromságok ellen…

A libák is rosszul járhatnak, jöhet a májadó és várhatóan megadóztatják az összes lúdtalpast…

De nincs veszve semmi, hiszen a Fidesz politikusai híresek lényeglátásukról és a Mi Bölcsességünk is tudja, hogy mindig azzal kell foglalkozni, ami aktuálisan a legveszélyesebb az országra.

Ezért aztán már mindjárt holnap napirendre veszi a Parlament a fertelmes és káros, az országot romboló hajléktalanok ügyét.

A terv az, hogy egy új törvény elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg azért, mert közterületen laknak.

Igazuk is van, költözzenek be a Hiltonba!

Ennél fontosabb dolgunk momentán nincs, hiszen még csak most kezdődnek a fagyok és eddig még csak három hajléktalan hűlt ki, - hogy a hajlékosok közül mennyi, azt nem tartja nyilván senki.

Ez a szép tervezet azonban a képviselők valósághoz való viszonyát is szépen illusztrálja, nekem ez a százötvenezer forintos pénzbírság felettébb tetszik.

Ennek kiötléséhez olyan koponya kell, melyben az agy helyén egy puha, barna színű, krémes állagú, illatos matéria van, és ugyanennek az anyagnak kell kitölteni azok fejét is, akik ezt a képviselők elé engedik terjeszteni.

Egy hajléktalan százötvenezer forintból az egész téli szezonra tudna magának szállást keresni, ha lenne neki annyi – de nincs.

Meg kell jegyeznem, ezt a problémát akkor is meg lehetne oldani, ha azt a százmilliót, amit a hajléktalanok kiüldözésére fordítottak, az elhelyezésükre fordították volna, mondjuk, ott vannak a megszüntetett budapesti kórházak, van bennük még ágy is.

Arra mostanában nem lehet számítani, hogy a hajléktalanok száma csökkenni fog, hacsak nem írják elő, hogy a padon alvó hajléktalant mínusz tízben le kell önteni vízzel, imígyen gondoskodva a megfelelő higiéniáról.

Milyen ember az, aki képes a társadalom nyomorultjait üldözni, ahelyett, hogy valamiféle elfogadható megoldást kínálna nekik?

Ugye, nem nagy illetlenség, ha leírom, hogy szaremberek az ilyenek?

Mint ahogy azok is, akik a devizahitel-törlesztésekre fordítható pénzek eredetét kezdik el rigorózusan vizsgálni abban az országban, ahol a szürke és feketegazdaság teljesítménye együttvéve majdnem akkora, mint a hivatalos gazdaság teljesítménye.

Ilyenkor kellene becsukni az összes árgus szemeket, majd aztán egy más időpontban el lehetne kezdeni a kíméletlen harcot az illegális gazdaság ellen, de persze az sokkal babrásabb munka lenne, mint most nyakonvágni azokat, akik valóban bajba kerültek.

Mert ha azokat is fenyegetik, akik segíteni tudnának, akkor tulajdonképpen csak azoknak ad segítséget az azonnali hiteltörlesztés lehetősége, akiknek maguknak is van pénzük a rendezésre, ezek pedig a leggazdagabbak.

Magyarország már régen kettévált függőlegesen nemzeti és nemzetellenes magyarokra, most folyik éppen a vízszintes trancsírozás felmagyarokra meg almagyarokra, természetesen az érintettek lelkes asszisztálásával.

Igaz, Koppányt is négyfelé trancsírozták – miért járna az ország jobban?

:O))))