KGBÉLA

Lassan úgy érzi az ember, hogy egy film, „A tanu” című film díszleteiben kell élnie hétköznapi életét.
Nem esik ez túlzottan nehezére, hiszen a lakosság többsége számára az életszínvonal is lassan közelít a múlt század ötvenes éveinek elején, egy maihoz kísértetiesen hasonló sikerkorszakban elért életszínvonalhoz, van Bölcs Vezérünk is, ki Don Corleone legjobb magyar tanítványa, amit az is bizonyít, hogy példaképe módszerei mellett alkotó módon használja Lenin és Sztálin módszereit is.

Mindenesetre a kellékek hasonlítanak, úgymint a sajtó sokszínűsége, az Államvédelmi Hatóság utódszervezete, a pluralizmus, a tömegek kordában tartása mind-mind azokat az időket idézi, mint ahogy a koncepciós perek meglehetősen magas száma is.
Mindegy, ennek is vége lesz egyszer, habár ezt az időszakot nem fogják aranybetűkkel írni a magyar történelembe, mert nem lesz arany.
Többek között azért sem, mert addigra már az özvegyek föléből is kitépi a fülbevalót ez a rendszer.

Van viszont kémünk, már megint, ami igazán szívet melengető érzés, hiszem mecsoda ország az, melynek még egy nyavalyás kéme sincs, hogy lesz abból Európa szívcsakrája,  spirituális központja, őseink szerint az a pont, ahol "az Ég és a Föld összeér"?
Ahhoz, hogy ezt megérthessük, meg kell ismernünk az ezotéria világát, el kell rugaszkodni a materialista szemléletmódtól.
Az emberiség többsége számára ez azért okoz nehézséget, mert évszázadok óta az ész és az értelem határozta meg a gondolatainkat és a gondolkodásmódunkat, de most végre eljött a perc, amikor a hülyeség átvette a hatalmat és kitermelte azokat, akik képesek az országot navigálni a hülyeség tengerén.

Ezt ép ésszel természetesen nem lehet megtenni, így aztán nem kell nagyon csodálkozni azon, hogy a kormánynál a kapitány olyan, mintha Napóleon és Mujkó nászából született volna, hogy a többiek genetikáját most ne is tárgyaljuk.
Szóval, a mi kémünk nem nekünk kémkedik, vagy a franc tudja, merthogy állítólag az Európai Unió titkait fecsegte volna ki az orosz hírszerzésnek, mely a kémség minőségi fejlesztésére törekedve szervezte volna be minden európai titkok tudóját, K.G. Bélát, egy periférikus szélsőjobboldali párt EP képviselőjét, aki körülbelül akkor fér hozzá az Unió titkaihoz, mikor a liba rászokik a velőspacalra.

Micsoda névsor:  Anthony Blunt, Guy Burgess, John Cairncross, Donald Maclean, Kim Philby, Abel ezredes, Rosenberg házaspár, Radó Sándor, a Rote Kapelle, Dr. Sorge és K.G. Béla… - a hírszerzés krémje.
Ebben a krémben – már színét tekintve - a csokoládét képviselné a mi Bélánk, habár szerintem csak úgy részese ő a hírszerzésnek, mint a Pedigree Pal konzerv a kutyatenyésztésnek.

Mindegy, a mi paranoiás Vezérünk és szintúgy sérült eszmei társa - a magyar Bugyonníj a magyar Sztálin mellett - kissé lemaradt a hírszerzés módszereinek tekintetében, most például azért kellett visszavonni az első vonalból Martonyi Jánost, mert Viktor az ő fejére írta rá titkos üzenetét Putyinnak – „Vologya, itt a térkép az I. Kievi Döntéshez, számítok rád! Vitya” és most várják, hogy kinőjön az exkülügyminiszter haja…

K.G. Béla azért is jó döntés, mert hasonlóképpen a Kennedyt állítólag meggyilkoló Lee Harvey Oswaldhoz éveket töltött Oroszországban, így aztán rendelkezik a jó kém alaptulajdonságával: belesimul környezetébe, sokat kell törnie annak a fejét, aki ki akarja találni, hogy melyik hatalom számára gyűjti az információt, például a képviselői étterem heti menüjét és más fontos titkokat.
Namost, ha ehhez hozzávesszük, hogy Putyin komoly hírszerző-múlttal rendelkezik – nem csak „A Hód jelenti” című szakirodalom által felvértezve, akkor - ha tudomására jut ez a hír - fetrengeni fog a röhögéstől – kivéve, ha az ő ügynöke a magyar miniszterelnök, mert akkor ez remek módszer arra, hogy a világ előtt nevetségessé tegye az Európai Uniót.
Legfeljebb a Lajos kap még egy olajkutat, Vitya jóhírének meg már úgyis mindegy.

2043-ig viszont titok a titok, nem tudhatjuk meg, hogy mit is kémkedett ez a derék Béla, a nyilvánosság előtt egyelőre csak az alapozza meg a gyanút, hogy így első ránézésből nem tűnik russzofóbnak, ami a mai világban alapkövetelmény.
Egészen értelmesnek tűnő emberek képtelenek felfogni, hogy Oroszországnak lehetnek érdekei, adott esetben akár fenyegetve is érezheti magát és Putyin általában azt teszi, amit jól tenne, ha a magyar politikai vezetés is tenne, de nem tesz: a nemzeti érdekek mentén politizál.

A magyar érdekek pedig azt követelnék, hogy ha egy idegen hatalom hírszerzője dekonspirálódik, akkor tudjunk meg minél többet a kapcsolatrendszeréről, a feladatairól, mert azokból vissza lehet következtetni az őt felhasználó ország érdeklődésének mibenlétére, céljaira.
Az ilyen cirkusz csak arra jó, hogy nevetségessé tegye az országot és ellenünk fordítsa az ukránok után immáron az oroszokat is, akiknek köztudottan hosszú az emlékezete.
Az orosz hírszerzést K.G. Bélákkal sértegetni felesleges, a titkosszolgálati munkából bohóctréfát gyártani pedig veszélyes és bűn az ország biztonsága ellen.Nem ez az első eset.
Jó lenne ennek véget vetni…

:O)))