Azt hiszem, ez a mozgalom nem lesz nagy izgalom, - a szocialista nagyasszony amúgy sem egy mozgalmár tipus.
Viszont ott volt a rendezvényen Szanyi, Suchman és Hegyi Gyula, - minhárman az örök ellenzékiek kategóriájából, akik azt gondolják, hogy nekik van opciójuk megmondani azt, hogy mi a nemjó, azt viszont nemigen szokták elmondani, hogy szerintük mit is kellene tenni.Szanyi esetében még érthető a dolog, tele van ambícióval és a külső szemlélő számára leginkább az érzékelhető, hogy nagyon akarna "valaki" lenni a pártban, Suchmann meg nagyon szeretne a párt esze lenni, Hegyiről viszont még az sem nagyon derül ki, hogy mi a célja...
Szili addig volt erős, míg ott állt mögötte a tehetséges Toller, aki kiválóan értett a párton belüli pártütéshez, szekértábor-toborzáshoz és aki belehajszolta a hibás önértékelésű dámát a szerencsétlen köztársasági elnök választási attrakcióba, - rengeteg kárt okozva ezzel a szocialistáknak.
Nem kétséges, Szili rendelkezik követőkkel a pártban, - a butábbjának tetszenek a nagy bociszemekkel előadott lózungok - de hogy merre menjen követői élén, azt láthatólag ő maga se nagyon tudja.
A langyos nemzeti szósszal leöntött keneteskedés nem hinném, hogy előrevivő lenne és a helyzetelemzésből is hiányzott egy-két személyére és követőire vonatkoztatható önkritikai mondat.
Pedig helye lett volna...
Ott volt a rendezvényen a pártegységet manifesztálva a miniszterelnök-jelölt, - végtelen optimizmus kell a titulus leírásához is...
Summa summárum, a szocialisták egy tanácstalan csapata rágta ma a gittet a Villányi úton, ahol ismét kiderült, hogy Gyurcsányon kívül nincs egy formátumos XXI. századi, eurokonform politikus sem a szocialista pártban, de az is kiderült, hogy számukra ez még mindíg nem derült ki.
Kár.
:O)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése