2009. november 16., hétfő

HIÁNYCÉL, HORTHY, ENERGIAFÜGGŐSÉG...

Az IMF véget vetett Viktor gyenge próbálkozásának.
Megüzente, hogy az általa reálisnak tartott 7%-os hiánycélt nem tudná tolerálni, és ehhez a megállapításhoz csatlakozott az EU küldötte is.
Szóval akkor vége, - elszálltak a szép álmok, másfelé kell keresgélni a forrást a felajzott szurkolótábor várakozásainak legalább részbeni kielégítéséhez
Ebből a megjegyzésből világosan kiderül, ha osztogatás indul, akkor annak igen hamar vége lesz, és persze az Orbán-kormánynak is... 

Mellesleg az IMFés az EU küldöttsége ismét megerősítette, hogy jó úton járunk, a kitűzött hiánycél idén és jövőre is tartható.
Emellett nem hívtuk le az esedékes 1,8 milliárd eurót, így a következő kormány az eddig igénybe nem vett tartalékokkal együtt ha szükséges 5,7 milliárd euró hitelt vehet igénybe, - csak remélni merem, hogy nem cifraszűr vagy pitykés lajbi, esetleg irredenta emlékmű  lesz belőle Viktor esetleges kormányrakerülése esetén...
Bár ez utóbbi Orbán újkeletű román elkötelezettségei miatt nem túl valószínű...

Horthy ismét belovagolt Budapestre.
A bűnös város megrökönyödötten nézte a délelőtti jelmezbált, a kiábrándítóan szakadt lovastengerészt, amint megpróbálja felidézni a nem túl dicső eseményt.
De ennek legalább a lova nem volt lopott...
Horthy, ez a nem túl okos és a helyzet magaslatát messzire kerülő államférfi ma reneszánszát éli bizonyos körökben, - már várható volt, hogy Szálasit le fogja váltani egy valamivel szalonképesebb figura, - hát ma megkaptuk, és úgy tünik, nézegethetjük Őfőméltóságát szakadásig...
De azt is gondolom egyúttal, hogy Horthy is korának gyermeke volt, akit úgy pofozgatott a történelem, mint macska a pamutgombolyagot, és hogy nem tudott jó válaszokat adni a kor által feltett kérdésekre, nem minden esetben az ő hibája tán.
Vannak bűnei, - Orgovány, Szolnok, a vidéki zsidóság deportálása, a Don-kanyarban odadobott hadsereg -melyek nem menthetők és megbocsáthatatlanok, vannak erényei - a hazaszeretete, a nemzeti függetlenség iránti vágya - melyek kétségbevonhatatlanok, - de vele kapcsoolatban leginkább unokája, Horthy István szavait lenne érdemes megszívlelnünk . elnézést, hogy hosszabban idézem:
"Életében nagy mozgatóerő volt még szeretete a hazája iránt és ragaszkodása ahhoz, hogy kötelességét teljesítse legjobb belátása szerint. Kapzsiságnak nem volt ebben része.
A birtok, amit elveszített 24 év után mint államfő, nem volt több, mint amivel elkezdte. Mint egyedüli gyerek otthonos voltam a felnőttekkel, és számtalan családi megbeszélést hallottam, amelyek nem voltak egészen nekem szánva. Azok alatt az évek alatt nem hallottam nagyapámat gyűlölettel beszélni vagy rosszat mondani másokról, még azokról sem, akikkel véleménye éles ellentétben volt.
Kérdezték tőlem, hogy antiszemita volt-e a nagyapám. Részemről ez elképzelhetetlen. Ő az embereket érdemeikről ítélte meg, és nem hallottam tőle még célzást sem faji vagy társadalmi előítéletről.
Nem azért osztottam meg Veletek ezeket a megfigyeléseket, mert nagyapámat idealizálni szeretném. Emberi lény volt, és ezért biztos hibázott. A tanulságokat, amelyeket ma le kell hogy vonjunk, nem a két háború közötti évek vitapontjaiból vagy politikájából kell, hogy merítsük, hanem az ő emberi tulajdonságainak az értékeiből. Tudom, hogy egy vitás időszakon megyünk keresztül, amikor megszabjuk az új Magyarország útirányát, ilyenkor csábító megoldásokat és hasonlatosságokat keresni az utóbbi idők történelméből. De a háború közötti évek problémái és megoldásai már nem időszerűek a mai Magyarországon. A világ teljesen megváltozott. Nemcsak azzal összehasonlítva, ami a háború előtt volt, de még az utolsó tíz évben is. Fontos, hogy a küszöbünkön ma nincsenek megtébolyodott birodalmak, hatalom és jólét ma már kevésbé függ határoktól és hadseregektől, mint minőségtől, és a piacokat összekötő elektronikus főútvonalakhoz való hozzáférhetőségtől.
A hatalomnak és jólétnek ma kevesebb köze van szembesítéshez, mint éles eszű szövetkezésekhez.
Amire szükségünk van ma, az a demokrácia, stabilitás, emberi értékek, vállalkozói szellem és becsületesség. Hogy a mai lehetőségeket kihasználjuk jobban, mint valaha, arra van szükség, hogy a magyarok érzéseikben összefogjanak.
A vita nagyon fontos, mert jobb megoldásokhoz vezethet, de nem szabad, hogy megengedjük, hogy gyűlölethez és elszigeteltséghez vezessen. Elismerve azt, hogy nagyapám mennyire szerette Magyarországot, nagyon fontos nekem, hogy a mai munkánk ne teremtsen válaszfalat és gyűlöletet a magyarok között, de inkább a régi sebek gyógyulását. Ez az ok, amiért szeretnénk, hogy mi, akik ma itt vagyunk, azok felé a honfitársaink felé forduljunk, akik ma nincsenek itt, azért, mert nagyapám történelmi szerepét illetően eltér az ő értelmezésük a mienktől.
Szeretném őket szeretettel és kölcsönös megbocsátással belevonni érzéseinkbe. Hazánk újra felépítésével kapcsolatban inkább azokra a lehetőségekre gondolva, amit a jövő tartogat, mint a múlt szerencsétlenségeire. Mindenesetre ma nem a mi dolgunk azt megítélni, hogy milyen jól vagy milyen rosszul látta el nagyapám a munkáját, mint kormányzó. Én hiszem, hogy nem rajtunk áll, mint emberi lényeken, hogy tudhassuk mi lett volna, ha másként cselekedett volna, sem az, hogy milyen kényszereknek volt kitéve, vagy hogy mi lakozott a szívében."
Tanulságos szavak, jó lenne, ha azok, akik ma Horthyt mint zászlót kívánják használni, legalább figyelmesen elolvasnák...

Viktor meghirdette: Magyarországnak 20 éven belül el kell érnie az energiafüggetlenséget.
Gondolom, ezen azt érti, hogy nem lehetünk kiszolgáltatva az energiahordozók szállítóinak, meg kell szüntetnünk az egyoldalú energiafüggőséget.
Hogy miért pünkt húsz éven belül. miért nem 15 vagy 25 éven belül - maradjon az ő titka.
A cél szép és nemes, mindössze az a gond vele, hogy megvalósítása nem a mi elhatározásunk függvénye, ehhez kellenek a szállítók, kellenek a tanzitországok, kellenek a megfelelő pénzügyi fporrások és a nemzetközi politikai akarat is, - ehhez Orbán Viktor önmagában kevés, mint vöröshagymában a proletár öntudat.
Orbán már megint játszik a szavakkal, amit mond, az nyilvánvalóan nem igaz, - mondhatnám hazudik reggel, délben meg este.
De lehet még egy lehetőség: Viktor új energiaforrást fedezett fel.
Én a tehenek közismert ózonlyukasztó tevékenységének az energiatermelés szolgálatába állítását tudom elképzelni a Vezér tervei között
Merthogy erre létre lehet hozni minimum egy intézetet, számtalan konferenciát (bár lehet, hogy inkább szimpoziumot, ez a kohnferencia ma nem trendi...) lehet tartani és ahogy a népet sikerült hipp-hopp epidemiológiai szakemberré képezni, percnyi kétségem sincs, hogy megbirkóznak ők a tehenek emésztőrendszerének működésével is.
Fűtsünk tehénlepénnyel!
:O)))

Nincsenek megjegyzések: