A testőrgárda parancsnoka nyolc kemény évet húzott le sovány zsoldon a majdani isten-császár mellett, óvva őt minden merénylettől, atrocitástól, népe túlzott szeretetétől, - páncélozott harci szekeret sem volt rest bevetni, ha gyors menekülésre kellett fogni a dolgot.
És most beérett a gyümölcs, a hatalomra jutott imperátor elérkezettnek látta az időt, hogy kifejezésre juttassa elégedettségét és megjutalmazza értékes testének hű őrzőit, kik ezidáig árnyékba húzódva árnyékként követték őt harcaibanAztán megjelentek a teherhordók, hozták öszvérek hátán a tízmilliárd denariust tartalmazó ládákat, melyeket oly fájón fognak nélkülözni az egyébként is likas saruban menetelő cohorsok, a soha jól nem lakatott centuriok meg legionáriusok, holott ők hullanak, mint a legyek, nem pedig a pretoriánusok.
Nyolc év rengeteg idő, majd száz hónap, és a pretoriánus nem maradhat bér nélkül, - nem talpas gyalogrendőr ő valamelyik utcasarkon céltáblának kiállítva, a pretoriánust meg kell fizetni.
Pontosan és nagyon, hiszen a szakértelmén kívül meg kell fizetni még a tántoríthatatlan hűségét is, mely megfelelő zsold híján oly könnyen megtántorodhat.
Ehhez pedig tetemes aureusok kellenek, melyek forrása szinte zavarosabb, mint a Caesar gondolkodása.
Hnan ezek, - kérdi a gyakorlatias gondolkodással megvert jegyzetíró, és mennyi kellhetett nyolc év alatt, merthogy – ahogy a közmondás tarja – egy pretoriánus nem pretoriánus.
Kell belőle a zavartalan testőrzéshez + objektumvédelem vagy negyven gárdista minimum, még ha a háttértevékenységet az UD. Zrt. végzi is, - plusz ottan vannak még az egyéb feladatok, merthogy az egy dolog, hogy a sokat próbált testőrparancsnok ott pöffeszkedik a Caesar harci szekerén, de kellenek gépkocsik, fegyverek és további emberek a helyszínek előzetes feltérképezéséhez, kell előfutó kocsi, kell egy a Vezér mögött, kell egy az orvosnak a nyugtatókkal és kell még több is, ha a szükség úgy hozza.
Miből? – kérdi a laikus álmélkodó, miből - és felmerül még nagy hirtelen egy-két kérdés, - például volt e engedélyük a fegyverviselésre a Caesar gorilláinak,- merthogy azt ne mondják, hogy flóberpisztollyal akarták védelmezni Gömböcuis Caesart, - azt ugye nem várhatják, hogy ezt röhögés nélkül meghallgassuk?
És ugyan - ki pénzelte őket, és ha nem tudható, hogy ki pénzelte őket, akkor alkalmasak e arra, hogy a Magyar Köztársaság újdonat terrorelhárító szolgálatát képezzék?
Hátha az irániak?
Vagy az Al-Kaida?
Engem személyesen is érdekelne egy dolog, - nevezetesen van e jogom arra, hogy fegyveres magántestőrséggel szaladgáljak fel-alá az országban, mert ha igen, ez nagyon imponálna a csajoknak…
Csak hever szegény teve egy homoksivatag közepén a tengerparton és még a közszemlére tett rengeteg kebel értékeléséhez sincs kedve, csak töri a fejét a Köztársaság törvényeinek rugalmas értelmezésén, meg, hogy meddig mehet el egy paranoiás politikus anélkül, hogy szorgos népünk lendületből fenéken rúgná?
Nekem a mi kis Caligula reinkarnációnk már akkor gyanús volt, mikor bánatos emlékű első regnálása idején Szlovéniába utazott, és a vonata előtt előfutó mozdony szaladt a sínek alá helyezett aknák elhárítására céljából, a vonat felett helikopter repült a váratlan sárkányrepülős légitámadások elhárítása és a pálya menti sáv ellenőrzése céljából, mikor a peronokról a várótermekbe zavarták a népet, míg elhaladt a szerelvény, - ugye emlékszik rá mindenki?
Pontos diagnózisa van ennek, szilárd meggyőződésem.
Csak az a baj, hogy mire mindenki számára kiderül a baj, már nagy baj lesz, - jobb lenne ettől szorgos népünk megkímélni.
Merthogy arra várni, hogy a pretoriánus gárda fellázadjon, egyelőre korai lenne, - egyelőre Gömbőcius Caesar degeszre zabáltatja őket, az utcákon meg még zeng az Ave Caesar!
De persze semmi sem tart örökké…
:O))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése