2012. április 5., csütörtök

KATONÁK EMLÉKE

Április 4-én két szervezet ismét felvetette, hogy el kellene távolítani a budapesti Szabadság térről a szovjet hősi emlékművet. A Jobbik és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is arra kérte a fővárost, hogy kezdjen tárgyalásokat az emlékmű eltávolításáról – írja az Index hírportál.
Próbáltam szebben fogalmazni, de sehogysem sikerült – az igazság az, hogy nekem agyamra mennek ezek a hülyegyerekek.
Nemmellesleg elegem van a szobrok hurcolászásából és a jobboldal szoboreltávolításoknak álcázott könyvégetéseiből.
Bevallom, nem is nagyon értem ezeket az embereket, jóllehet a működésüket pontosan ismerem, annyira átlátszó és kiszámítható népek.
És annyira erkölcstelenek.
Lehet sok mindent mondani a Magyarországon létező szocializmusra, de azt állítani, hogy Kádár telerakta volna az országot ideológiai relikviákkal, az bizony leányos túlzás.
Szép példája ennek a nagytétényi Szoborpark, melyben a készlet igen karcsú, ami ott van, az is roppant vitatható, és még ezeket is alig tudták nagynehezen összeszedni.
Mert azt elfogadom, hogy nem kell a jobboldalt Münnich Ferenc szobrával - aki 1956 után, a megtorlások idején belügyminiszter volt – ingerelni, Münnich nem üldögél a jobboldal szíve csücskében, de például Steinmetz és Osztyapenkó kapitányokkal mi bajuk volt a szobrok eltávolítóinak, arra nehéz értelmes magyarázatot kapni.
Katonák voltak, akik egy veszélyes küldetésben életüket vesztették, egy olyan háborúban, melyet nem hazájuk kezdett.
Szobraik nemigen hordoztak politikai tartalmat, Budapest jellegzetes és a nép által elfogadott figurái voltak, helymeghatározó viszonyítási pontok.
„Majd, mikor Osztyapenkó lépést vált!” – mondta a korabeli szólásmondás, utalva a dolog lehetetlenségére, maga a szobor pedig találkozási és kiindulási pontja volt a balatoni nyári programoknak.
Itt kerestek maguknak szállítókat a fiatalok, mivel azokban a rettenetes években még százával akadtak autósok, akik felvették az út szélén várakozó stoposokat, mert nem kellett attól tartaniuk, hogy a hála jele egy késszúrás lesz a veséjükbe.
Hiába, a katonáknak menniük kellett, mert a magyar jobboldal még ma sem mer szembenézni velük és nem mer szembenézni azokkal az évekkel, azokkal a történelmi vétekkel sem, hogy egy rablóhadjárathoz csatlakoztunk önként és dalolva, megtámadva egy nemzetet, melynek katonái aztán visszaütöttek.
Méghozzá keményen - a magyar megszállók által elkövetett bűnökért, felakasztott apáikért, asszonyaik-lányaik meggyalázásáért, az ikonokkal és ezüsttel hazahurcolkodó tisztek rablásaiért, a kifosztott templomokért szörnyű bosszút álltak – szemet szemért, fogat fogért.
Nem egy korszerű álláspont, de akinek megölik a gyermekét, nemigen talál ellene kifogást – és hát, háború volt.
A Szoborparkba száműzték a Vérmezőn álló Kun Béla szobrot, meg a Tanácsköztársasági Emlékművet, mely Berény Róbert világhírű plakátjának „megszobrása”, a vörös lepellel rohanó matróz, aki fegyverbe szólít mindenkit - a haza megmentésére.
Ezzel sem képes a magyar jobboldal szembenézni, mint ahogy azzal sem, hogy Horthy és tisztjei közben Szegeden lógázták a lábukat és Horthy csak a román csapatok nyomában mert Budapestre jönni a Stromfeldtől rekvirált lovon – jobboldali körökben már akkor is divat volt az einstand…
Szóval, a történelemi ismeretekkel mindig is bajban volt a jobboldal, de amit ezzel a szovjet hősi emlékművel művelnek, az maga a sötét ostobaság, a szokásos magyarkodó kivagyiság, az önértékelés teljes hiánya.
Magyarországon ez az egy köztéri emlékmű hirdeti a Magyarországon hősi halált halt százezernyi szovjet katona emlékét – talán nem túl sok, habár a jobboldal szerint éppen egyel több a kelleténél.
A jobboldal eddigi sikerein elszemtelenedett, miként Beríja, és ma azt szeretné elérni, hogy az emlékművet távolítsák el, mint ahogy Károlyi emlékművét is elhurcolták, bizonyítva ezzel is nagyságát, merthogy nem kiskaliberű ember az, akit három rendszer is üldöz…
A következő lépés a Trianoni Emlékmű visszaállítása lenne, kezdődne újra a nacionalista őrület, elfeledve azt, hogy a trianoni utódállamok lakossága maga döntött sorsáról.
És elfeledkezve arról, hogy az igazság diadalának tartották Koszovó kiválását Szerbiából, ugyancsak a nyugati szuronyok védelme alatt, jóllehet Koszovó ugyanaz Szerbiának, mint nekünk Erdély, és pontosan úgy jártak vele, mint mi Erdéllyel – a nemzetiség több gyereket csinált dicső eleinknél, így aztán kisebbségbe kerültünk.
Igazságtalanság legfeljebb az egy tömbben élő magyarság tekintetében ért bennünket.
Azt is elfelejti a jobboldal, hogy a trianoni szerződést Horthyék írták alá, sem Kun Béla, sem Károlyi nem volt jelen és egyikük sem adta áldását a szerződésre, - az aláírás szándékát Horthy hagyta jóvá.
Mint ahogy ő adta át a hatalmat Szálasinak is, sajátkezűleg írva alá az erről szóló döntést.
Szóval, a mai jobboldalhoz képest bármelyik liba egyetemi tanár és még csak plagizálnia sem kell az ügyhöz, - ha gágog kettőt, máris értelmesebben adja a világ tudtára mondanivalóját, mint jobboldali honfitársaink hangosabb fele.
Ami legjobban zavar engem ebben az egészben, az a katona meggyalázása.
A katonáé, akit belehajtottak egy véres háborúba, és aki ott halt meg Moszkva alatt, vagy Voronyezsnél, Kijevnél, vagy Makó alatt, mint az én nagybátyám, aki huszonnégy évesen esett el, anélkül, hogy tulajdonképpen még élt volna, szeretett volna, élvezhette volna a fiatalságát.
Ha a halott szovjet katonát gyalázzák, akkor őt, az elesett magyar katonát is gyalázzák taknyosorrú, ismerethiányos senkik.
Budapest nagy, a Szabadság tér is nagy, elfért rajta még Reagan is - nem hiszem, hogy ő többet tett volna Magyarországért, mint az itt elesett, és halálával a háború befejeztét is közelebb hozó katona, aki életét adta azért, hogy gyermekei, szülei, szerettei biztonságban élhessenek.
Közben a magyar Parlamentben a tiszaeszlári vérvádról értekezik egy újnyilas, aki ostoba, mint a sár és a történelemórákon valószínűleg a Gede fivérek valamelyik kiadványát olvasgatva lett ennyire jóltájékozott.
Meg lehetne pedig mutatni neki az Oktogonon fellógatott nyilasokat, vagy Szálasit a bitón, csak, hogy lássa az út végét, melyen elindult.
Elkeserítő ez az egész…

:O)))


  




11 megjegyzés:

Retorika írta...

Mért kell a múltat eltörölni? Ha van egy fényképem, még kövér koromból, az nem én vagyok, azt széttépem? Vagy kidobom a lakásfelújítás előtti képeket? Még, ó, hogy a görögök nem ezt tették, vagy bárki, bármikor, amikor túlhaladtunk egy kort...ez agyrém.
A másik elképesztő a gondolkodásukban, ha már pakolnak ideológiai alapon, akkor mért kellett Károlyinak előbb mennie, mint a szovjet emlékműnek?

éva írta...

és mi az akadálya? Mármint az "Ezt akarjátok? Mert EZ a vége!" plakátok terjesztésének? Ha a nyilas csürhe kitehetett saját illegális plakátokat? Azokat is nem a tartalmuk miatt távolították el, hanem mert sértette a Simicska-Nyerges hirdetési felület monopóliumot (ez külön kívánatossá tenné az akciót!)
Egyébként Pupu, ha már hivatkozol rájuk - kitehetted volna a fotókat!

Hidas írta...

Valóban elkeserítő az egész, de talán még megdöbbentőbb, ahogy szinte igazi reakciósorozat nélkül maradt a tiszaeszlári eset parlamenti emlegetése. Miért kussolnak a pártok? Felháborító. Ez aztán erősíti a kis "keresztény" ifjak csőcselék hadát.

negyvenöt írta...

Te jó ég!Micsoda kupleráj van itt!
A "végleges" megoldás mégis csak az lehetne, hogy minden szoborra kerekeket kellene szerelni, hogy a díszletek kellő és megfelelő időben ide-oda mozdíthatók legyenek az éppen regnáló hatalom szája íze szerint!
Marginálisan szeretném kérdezni, hogy mi is van a lényeggel?
Hogy él most ez a hőn szeretett Nemzet? Szerintem, és még sokunk szerint, elég sz@rul!
Nem baj? Egyes szobrokat likvidálunk, helyette jöhet a "Turulzserbó" és a CBA!Sikítanom kell!

Névtelen írta...

Bécsben is van szovjet hősi emlékmű, a kutyát sem zavarja. Pedig ott is kötelező volt az orosz nyelv tanulása, igaz nem állomásoztak ott több évtizedig ideiglenesen.

Névtelen írta...

Azt hiszem itt minden pártban vannak igazi hunyók, akik féltik az irhájukat, s azért nem szólnak hozzá ilyen - minden jóérzés elleni provokációnak, sőt már provokációknak... Itt vagy vajtömbök vannak, vagy karfa és ülésfogások, mert jön a parlamenti karcsúsítás, s még a végén ki kellene jönniük bőven a 47 ezerből... Szégyen ránk, is akik őket megválasztottuk. Itt főleg, azokra gondolok,akik nem mentek el szavazni, ha volt rá lehetőségük. Ezt nem szabad elkövetni többet.

Névtelen írta...

negyvenötnek válasz: teljesen egyetértek. egy 55-ös.

beezer írta...

Csak két rendszer üldözte Károlyit. A mostani ugyanis félig Horthy, félig Rákosi rendszer.

beezer írta...

Csak két rendszer üldözte Károlyit. A mostani ugyanis félig Horthy, félig Rákosi rendszer...

Névtelen írta...

Mielőtt lebontanák az emlékművet, a történelem hamisítók, gondoljanak arra, hogy a megszálló magyar hadsereg sem vikkendezni ment az akkori SZU-ba. Ha a kölcsönös, és borzasztó nagy sérelmeket egy-két fasiszta beállítottságú bunkó megpróbálja saját ideológiája szerint magyarázni, gondoljon azokra a tizezrekre, akik értelmetlenűl, akaratuk ellenére idegen földön áldozták életüket és idegen fölben nyugszanak. Ott is vannak sérelemtől fűtött emberek, akik beszántanák a magyar katonáink gondozott sírkertjeit. Remélem normális ember ezt nem akarhatja.

éva írta...

Névtelen (04.06. 21.13)
Miért nem írtok alá akármi nevet?
És már bocsika - mióta tartasz normálisnak egy szélsőjobboldalit?