2015. január 8., csütörtök

FORRADALMÁROK ÉS SZOLGALELKŰEK

Új szelek fújdogálnak, merthogy a hatalom propaganda-gépezete éppen olyan, mint a mesebeli gazdasszonyka szorgalmas tyúkja - kot-kot-kotkodács, minden napra egy tojás...
Most éppen forradalmat akarnak kitöreszteni azok, akik ilyet még nem láttak.
Akik azt gondolják, hogy  a forradalom a tavaszi március vagy a virágos május, napsütés, kék ég, lengő zászlók, csupa-csupa móka és kacagás.

Akik úgy képzelik, hogy elkergetjük a Nemzet Csúnyáját, aminek az a módszere, hogy odamegyünk hozzá - egyszerre három helyre, mert törvényesen akarjuk elkergetni, tehát a Köztársasági Elnöknek, meg a Belügyminisztériumhoz, mert a Sanyi bácsinak is jóvá kell hagynia a forradalmat, majd körülkiabáljuk az elkergetendőt, aki engedelmesen odébbáll.
Majd mindenki tapsol, tánc, tea, aprósütemény...

Hát lószart Mama, hogy klasszikust idézzek, ennek semmi de semmi realitása nincs.
Egy komolyabb szervezkedés persze igen jó lenne, - már a hatalomnak, - merthogy indokolná azokat a - természetesen átmenetinek mondott - intézkedéseket, melyek eredményeképpen elbúcsúzhatnánk az internettől, a pártoktól, a civil szervezetektől.
Tegyük fel, hogy mégis körbekiabáljuk a Pocak Vezért, aki belerondít páncélozott alsónadrágjába, hát el tudja azt képzelni valaki, hogy önként lemond a hatalomról?
Ugyan, úgy hozzá van ő nőve a hatalomhoz, mint gyeses kismama füle a mobiltelefonhoz, legfeljebb leoperálni lehetne róla, de az meg vérrel jár.

Igen, egy forradalom sem szép, Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél, 
 a körúti fákon embereket lenget az őszi vagy tavaszi szél - és egyáltalán nem biztos, hogy nem azok lengedeznének, akik ma oly bölcsen forradalomra biztatnak.
A nép tör-zúz és fosztogat, leszámol ellenségeivel, akik nem vágták le a kertjébe átnyúló faágakat, újdonat próféták óbégatnak különféle hordókról különféle marhaságokat, elkoptatott közhelyeket, ócska jelszavakat, megpróbálják előírni, hogy mit gondolhatsz, azt hogyan gondolhatod és kimondhatod-e.
Az még szóba sem került, hogy mi van akkor, ha nem sikerül a forradalom, pedig az is érdekes lenne.
A jobbik változat szerint ott ülnél a Fradi-stadion zöld gyepén - fűtés kikapcsolva, de a locsolás azért működne - majd megvernének, mint szódás a lovát és ha szerencséd van, hát várhatnád a következő rendszerváltást, úgy negyven évig - már, ha van még benned ennyi.
A nép eljárhatna a Vár alatt kialakított látványbörtönhöz, melyből a biztonsági üveg mögül Gyurcsány nézne ki apatikusan, megtekintése ezer forint, gyerekek, katonák féláron, mert a Kisgömböc takarékos ember, lehajol ő a fillérekért is.
Ötezer forintért beengednék hozzá a Haza Durva Anyját.
Az összecsapásra a jegyek korlátozott számban kerülnének kiadásra, természetesen a kockázat nulla, a MI Ferencünkben van egy enyhe mazochista stich, üssön Mari néni, ne kíméljen - mondaná...


Szóval, vigyázzunk az ilyen felelőtlen nekibuzdulásokkal, meg mások biztatásával, forradalmakat ugyanis nem lehet kottából játszani, nem is szólva arról, hogy a mai világban spontán felkelések nemigen vannak,
Akik mégis ezt képzelnék, könnyen úgy járhatnának, mint Ukrajna demokratái, akik mire körülnéztek, maguk előtt masírozva láthatták a neonácikat és egyéb szélsőségeseket.
Ez pedig veszélyes, mert míg a demokrata gátlásos és alapvetően szelídlelkű, addig a neonáci gátlástalan, mert nem elégítette ki, hogy gyermekkorában kitépkedte a legyek lábát, ő bosszút akar állni a világon azért, mert olyan lett, amilyen, pedig ő olyan szeretett volna lenni, mint a Berki Krisztián, csak a befektetett munka nélkül...

Vonatkozik ugyanez a nagy oroszellenes nekibuzdulásra is, ami jelen helyzetben teljesen felesleges, értelmetlen és haszontalan.
Ha Putyin idejön, hát jöjjön - mi hívtuk meg, egyébként helyesen, nekünk az a jó, ha Oroszországgal korrekt, kölcsönös érdekeken alapuló államközi viszonyt ápolhatunk.
Idén kell megkötni az új gázszállítási szerződést velük.
Ha valakitől akárcsak egy libát is akarsz vásárolni, hát nem teszi sokkal jobbá az alkupozíciódat, ha a tárgyalások előtt leköpöd és méltatod édesanyja szexuális képességeit - vagy drága lesz az a libacomb, attól tartok.
És akkor még ott van Paks is, melyet azért - ha nem is építünk új erőművet - fel kell újítani, hogy az üzemidőt meg lehessen hosszabbítani, ez pedig orosz technológiát igényel, tetszik valakinek vagy nem, akkor is.
Egyszer dolgoztak franciák Pakson, akkor is baleset lett a vége, hát, nekem ez nem hiányzik túlzottan.
És az oroszok értenek az atomreaktorokhoz, műholdjaikhoz az amerikaiak is tőlük vásárolják azokat.
Most kimegy majd az utcára Putyin ellen tüntetni ötezer ember - hogy a másik klasszikust idézzem: na és?

Az önmagunkról ápolt hősi képhez képest a valóság azért szomorúbb.

A párizsi mészárlás kapcsán komoly vitákra került sor, mert sokan azt az elvet képviselték, hogy a karikaturista hibájából került sor a gyilkosságra, mert a karikatúra provokáció volt.
Ezért hát aki ilyet rajzol az viselje a következményeit.
Szerintem, ha Mekkában, a Kába-kőnél osztogatták volna keresztény vagy zsidó aktivisták a rajzot, azt lehetett volna provokációnak értékelni, de ha valakinek pénzt kell fizetnie azért, hogy provokálva érezhesse magát, az azért nem ugyanaz.
Talán az is lehetett a baj, hogy Párizs még nem Mekka, de az biztos, hogy ez a merénylet most fegyvert adott a francia szélsőjobb kezébe, hiszen hivatkozási alapot teremtett mindenféle szélsőséges cselekményre.
Mindenesetre sokan nálunk azt a következtetést vonták le, hogy a karikaturisták ne rajzoljanak prófétát, az iszlám meg nyugodtan mondja meg, hogy mit tehetünk meg mit nem.

Ez maga a szolgalelkűség.
Veszélyes, mert nem csak vallási ügyekben működik, hanem adott esetben etnikai vagy politikai ügyekben is, márpedig szabad ember nem engedhetné, hogy megfélemlítsék.
Éppen erre vonatkozott Bibó István unásig idézett mondata: A demokrata nem fél.
Hát, ezt - úgy látszik - még nem mindenki tette magáévá.

Azért ez a Kertész Ákos tudhatott valamit...

:O)))

22 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ni, Che hogy jön ide?
Amúgy, fletófényezésben kiráj vagy. :)

PuPu írta...

Hát, ha ezt külön el kell magyarázni, akkor valószínűleg nem neked írok...
:O)))

Névtelen írta...

Persze, Teve van egypupú, kétpupú, sőt több. A szélbalos Che, Kádár (vs. Nagy Imre), oszt a munkás szülők, paraszt gyereke, aki be van ájulva a liberalizmus hazai képviselőitől mind elfér a hátadon. Ilyen állat pedig nincs. :)

Unknown írta...

kisl
Nagyon jó, és a fénykép is idevaló és a
következő összefoglalót az mno-ból ...amerikai-játszma Ukrajnában c.

hello írta...

Nagyon hasznos történelmi lecke, amit a forradalom természetrajzáról nagyon plasztikusan és hitelesen leírtál, azoknak, akik később születtek, semmint hogy ilyennek már személyes tanúi lehettek volna.
Mert akik már átéltek ilyet, plusz a történelemből ismerik, 1973-ban Chilében mi és hogyan történt, pontosan tudják, 1 szemernyi túlzás sincs abban, amit leírtál.

Kérdés, hányan olvassák, hányan fogják fel és hiszik el, hogy óriási felelősség minden szó, amivel oly könnyelműen dobálóznak.

pleinair írta...

Az biztos, hogy forradalmat se én, se te, se ő nem tud kirobbantani. De még az a tömeg se, amelyiknek az indulata nem csap át elégedetlenségből kirobbanó erejű, hatalom elleni dühhé.
1956-ban a személyi kultusz, a diktatúra, a társadalom állandó fenyegetettsége, a félelem és a szólásszabadság totális tiltása miatt felgyülemlett indulatok érték el azt a kritikus mértéket, amik forradalom kirobbanásához vezettek.
Azt a forradalmat nem a megélhetés ellehetetlenedése és a szegénység váltotta ki, inkább a szellemi, lelki terror, és a megfélemlítettség hazugságra kényszerítő légköre.

A helyzet ma más. Még nincs totális diktatúra, még "csak" a munkahelyünket veszíthetjük el, bebörtönzésekről, kivégzésekről néhány gyanús halálesettől eltekintve egyelőre nem lehet hallani, és szidhatjuk Minidiktátorunkat és bandáját teletorokból, utcán, bárhol, bármilyen fomában.

A társadalomnak ma még nincs forradalmi hangulata.
Egy-két, magát forradalmárnak tekintő civil szervező se tudná a tömegindulatot forradalmi hevületűvé izzítani, miközben Nekik, maguknak is "gázrezsóra kellene ülni", ahogy azt a Mester javasolná.


MoonRiver írta...

„Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valós helyzetben saját biztonságára gondol, az döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell."
Mostanában ilyenek jutnak az eszembe. Egyébként egyetértek, forradalom nem, szavazás..hát hányszor kell még bebizonyítanunk, hogy kutyaütők vagyunk, ha egyik sem, másik sem, jön a demokrácia és rendszerváltás, a módját majd kitaláljuk. (Felíratjuk vényre, és kiváltja a patikában, akinek még lesz rávalója.) Úgy tűnik, egyelőre az ötletelések időszakát éljük.

morzsi írta...

Kedves PuPu!
Most már hetek-hónapok óta futunk ebben a mókus kerékben.
Hogy milyen hülye a min.elnökünk és hogy mi még nála is hülyébbek vagyunk.
Bele gondolt már valaki abba, hogy miért adtak esélyt külföldön élő magyar ajkúaknak a magyar állampolgárság felvételére? Igen? És milyen következményekkel járt?
Volt ebből a fidesz-nek haszna? Közvetlenül nem. De közvetve nagyon is!
Tudja valaki ellenőrizni, hogy hány szavazatot adtak le a "külhoni" magyarok, a kettős állampolgárok?
Hogy van az, hogy hetekig-hónapokig sehol nem találkozom emberrel, aki a fideszre szavazott? (Mert biztosan olyan közegben mozgok, -hangzik egy ellenvetés) Postára, piacra. üzletekbe, munkahelyre járok, - de senki nem szavazott rájuk!

Ha sem Te, sem Mi, de senki nem ellenőrizte őket, úgy meg lehetett csinálni a választási csalást, a 2/3-ot. Biztos, hogy csaltak, mert csalniuk kellett, mert a személyes szabadságuk, az újgazdagságuk van veszélyben, ha netán az ellenzék nyer.
Így már érthető, hogy miért éri el a majd egy milliót a kettős állampolgárok száma?
Be lettünk kérem "palizva."
Üdvözlettel: -morzsi -

Frank írta...

Morzsi, a nézőpont szerint ma is 40 % szavazna a fideszre, a pártot választók közül. Ami még ennél is szörnyűbb, 24 % a jobbikra, s fele ennyi az MSZP-re.
Nekünk Mohács (fidesz, jobbik) kell, nem forradalom, meg választásu győzelem.

kekec írta...

morzsi
Bent ültem egy választási bizottságban. Nem csalás-nem ámítás, tényleg a többség a fideszre szavazott. A mise után megugrott a bevánszorgó öregek
száma. Akiknek egyetlen szórakozása az ingyen tv-ingyen rádió, amiből a tömény kormánypropaganda folyik. És elég volt azokban egy pici lazulás a simicska cicaharc miatt, és már majd 1 millió ember kijózanodott.
A határon túliak 1-2 mandátum sorsáról döntöttek: csakhogy pont azzal lett meg a 2/3!
És az volt ebben a választási csalás, hogy a többszázezer külföldön dolgozó magyar állampolgárt szinte
elzártak a szavazás lehetőségétől, holott a munkahelyüket HAZAIként veszik számításba.
És úgy őszintén: az ellenzék nem igazán mutatott potens, kormányzóképes erőt! Akkor sem - most sem.

morzsi írta...

Kedves "kekec"!
Kizárt dolognak tartom, hogy ezek nem csaltak!
Ha nem ott ahol Te voltál, akkor máshol. Ezeknek lételemük a csalás, minden lépésüket áthatja, miközben röhögnek rajtunk. (Ezt is hány éve írjuk már le?)
Ami a Frank által említett Nézőpontot illeti -mondhatott volna Tárki-t, vagy Századvéget is, - egy szavuk sem igaz. Ezeket a tömegek befolyásolására hozták létre, s eddig ez nagyjából működött is.
Nem szabad kockáztatniuk, mert az életük függhet a választások eredményétől.

Kibic37 írta...

Csúf dolog más tollával ékeskedni, most mégis engedjétek meg, hogy ezt tegyem. Egy általam régóta tisztelt kommentelő írását hoznám ide egy másik fórumról, mert nagyon helyénvalónak érzem:

"Rendkívül nehéz a politikai koherenciájuktól megfosztott (megfosztódott) demokratákat még a demokratikus alapértékek elérésének módozatai tekintetében is összefogni, egyszerűen azért, mert a demokratikus értékrend mellett kitartott pártok elitje még mindig nem döbbent rá, hogy önmagukra mértek súlyos vereséget akkor, amikor képtelenek voltak a demokratikus alapértékek melletti közös kiállásra és ehelyett a saját - rosszul értelmezett - hatalmi pozícióik biztosítása és növelése érdekében egymással szemben léptek -s - sajnos - lépnek fel.
Félreértés ne essék; itt nem lehet a Fideszre, a KDNP-re, vagy a Jobbikra mutogatni, mivel mindhárom politikai szerveződésnek alapvető érdeke a demokratikus politikai tömörülések ellehetetlenítése, megsemmisítése, beleértve ebbe még az intrikus szerepét felvállaló LMP-jét is.
Így aztán azok a negatívumok, amelyeket a demokratikus oldal pártjai elszenvedtek, azt primer módon önmaguknak köszönhetik.
Mind a mai napig képtelenek felismerni, és ebben a hibás helyzetértékelésben az intellektuálisan elaggott MSzP jár az élen, hogy önmagukat tették képtelenné a civil mozgalmakhoz való kapcsolódásra, azon keresztül, hogy - legalább most már kimondatlanul - azokon keresztül próbál(ná)nak meg valamiféle vezetőszerephez jutni, ahelyett, hogy abban lennének a civil mozgalmak segítségére a háttérből, hogy azok képesek legyenek egy olyan koherens demokratikus követelménysorozatot és programmenetet felállítani, amelyhez - azok eszmeiségét és gyakorlati lépéseit elfogadva - egyenrangú partnerként a demokratikus pártok becsatlakozhatnának, és segítségükre rendelkezésre bocsáthatnák a hálózataikat, háttérintézményeiket, forrásaikat.
Fel kellene ismerniük, hogy akkor van reményük a politikai túlélésre, ha meghagyják a civileknél a döntés jogát arról, hogy egy helyreállított alkotmányos rendben, valódi szabad választások keretében, egy tiszta és ellenőrzött pártversenyben őket válasszák.

(folyt.köv.)

Kibic37 írta...

(folytatás)
"Mindaddig azonban, amíg a civilek úgy érzik, hogy bizalmat kellene megelőlegezniük a demokratikus oldal pártjainak, bevíve a civil mozgalmak keretei közé a pártversenyt, addig esélytelenek arra, hogy kapcsolódhassanak ahhoz az egyre jobban erősödő társadalmi összefogáshoz, amelynek elsődleges célja az Orbán-rezsim és kiszolgálói eltávolítása, az alkotmányosság, a demokratikus jogállam helyreállítása, és nem valamelyik magát posszibilis vezető erőnek vizionáló párt elfogadása ebben a feladatban.
Igen, a demokratikus pártok csatlakozhatnának a civil mozgalmakhoz, tehetnének javaslatokat a technikai megoldások tekintetében, azonban nem léphetnék túl azt a korlátot, amelyet a társadalom egyre egyértelműbben megfogalmazott, azaz a demokrácia intézményrendszerének a helyreállítását.
Amennyiben ez megvalósul, csak azután van, lesz helye a plurális versengésnek, addig vagy beállnak szerény munkásként a sorba, vagy végleg eltűnnek.
Egyéb alternatíva nincs.

Meg kell érteniük, hogy a jelen helyzetben a társadalmunknak semmiféle pártokra nincs szüksége, egyetlen - a demokratikus alapértékeket, közmegegyezés útján képviselő - választási párt kivételével, amelynek az az egyetlen feladata lehet, hogy leváltsa a rezsimet és új rendszert kialakítva visszavezesse az országot a demokráciába.
Ha ebbe becsatlakoznak, mint ezt szolgáló politikai műhelyek, akkor ott a helyük, ha ebből - bármiféle önérdekből - ki akarnak lógni, akkor esélyük sincs arra, hogy a társadalom nemhogy elfogadja, de eltűrje őket.

Úgy vélem, ma a társadalom egyet akar: visszatalálni a demokrácia körülményei közé, azonnal reparálni a legsúlyosabb károkat, és csak ezt követően "szabadjára engedni" a pártversenyt.

Akik nem képesek a társadalom alapvető szükségleteit érzékelni, azokra autentikus válaszokat adni, azoknak immár nincs helyük a politikai életben.

Aki ezt nem érti meg, máris elkönyvelheti magának, hogy végképp elbukott."


http://www.168ora.hu/itthon/bruck-gabor-orban-viktor-fidesz-lazar-janos-pokorni-zoltan-kover-laszlo-132928.html#sthash.5M1706ma.dpuf

talalom írta...

A választási csalás a törvényekkel valósult meg, pl. azzal, hogy a nyertes egyéni képviselőre adott voksokat még egyszer hozzáadták a pártlistához, így egy szavazat kettőt ért. Meg az egyfordulós választással, ami lehetetlenné tette az együttműködésen alapuló koalíciókötést. Ezt persze a szakértők többször is elmondták, de hát tüntetésen nem lehet olyasmit kiabálni, hogy „ nem értek egyet az egyfordulós választással, mert ebben a pillanatnyi többség akarata korlátlan hatalomra tehet szert, mert…” A forradalom egyébként nem jár automatikusan fegyveres felkeléssel, ilyen értelemben OV tényleg forradalmat csinált, amikor megváltoztatta az állam jogrendjét, és többpárti demokráciából személyi függésen alapuló hűbéri rendszert alakított ki, fékek és ellensúlyok nélkül. Ez persze fordítva is elsülhetett volna, de mennyivel lennénk beljebb, ha nem OV-nak hívnák a despotát? Tartok attól, hogy abban a társadalomban, ahol a visszahívható, ócccsó képviselő, meg politika etalon, lehet ez még rosszabb is. Azt kéne végiggondolnunk, hogy mi a következménye a szabad gondolkodás, vállalkozás, kereskedelem tiltásának, és mi a hátrányuk a szabad lehetőségeknek?

hello írta...

Ez ugyan csak nagyon áttételesen kapcsolható ide, mármint olyan szempontból, hogy az européer tudatformálásnak már az iskolában el kell(ene) kezdődnie, mert akkor a társadalom sokkal öntudatosabban tudja kezelni az ügyeit.
Mint tudjuk, nálunk pont az ellenkezője Orbánék célja.

A francia oktatási miniszter írta a párizsi merénylet kapcsán az iskoláknak.

Tisztelt Hölgyem, Uram!

A Charlie Hebdo hetilapot ért gyilkos támadás Köztársaságunkat a szíve mélyén érintette meg.

A támadás Köztársaságunk alapértékeit vette célba: a szólás szabadsága valamennyi szabadságjog alapja; a lelkiismereti szabadság és az egyéni meggyőződések tiszteletben tartása azok az alapelvek, amelyek együttélésünket teszik lehetővé.

Az Iskola feladata az, hogy a Köztársaság alapvető értékeit és alapelveit életre keltse és átadja. A Köztársaság a kezdetektől fogva azzal a feladattal bízta meg az Iskolát, hogy képezze a polgárokat és átadja nekik a szabadság, egyenlőség, testvériség és a szekularizáció alapelveit.

A Köztársaság Iskolája a kölcsönös tolerancia és tisztelet közös kultúráját adja át a diákoknak. Minden diák megtanulja, hogy utasítsa el az intolerancia, a gyűlölet, a rasszizmus és az erőszak valamennyi formáját.

Az Iskola Szabadságra nevel: a lelkiismereti és szólásszabadságra, annak a szabad megválasztására, hogy milyen irányt adunk az életünknek, a másokra való nyitottságra és a kölcsönös toleranciára.

Az Iskola Egyenlőségre és Testvériségre nevel azzal, hogy megtanítja a diákoknak: valamennyien egyenlők. Lehetővé teszi számukra ennek megtapasztalását azzal, hogy valamennyiüket mindennemű megkülönböztetés nélkül befogadja.

Olyan időkben, amikor országunk az őt ért csapással szemben nemzeti egységet mutat, az Iskolának még inkább a Köztársaság eszményét kell hirdetnie.

Kérem, álljanak pozitívan az osztályokban felmerülő szükségletekhez vagy önkifejezési kérésekhez, és amennyiben kívánják, a minisztérium rendelkezésére álló valamennyi pedagógia erőforrással támogatást fogok nyújtani önöknek ebben.

Megköszönöm a személyes mozgósításukat és biztosítom önöket a feladataik ellátásához nyújtandó támogatásomról.

Najat VALLAUD-BELKAEM

http://www.education.gouv.fr/cid85278/page.html

talalom írta...

Kibic 37! Elolvastam a hosszú kommentet, és egyetlen szavával sem értek egyet. (Gondolom nem Bruck Gábor írta, mert ő azért ennél szofisztikáltabban gondolkodik.) Az alapállás téves. Mi az, hogy civil, meg párt? Mi a különbség? Ha az, hogy egy formálisan létező pártban van pártfegyelem – vagyis az, hogy tagjai időlegesen feladják elképzeléseik egy részét, azért, hogy az alapértékek érvényesülhessenek, ez teljesen természetes. Olyan nincs, csak az OV féle despoták fejében, hogy „mindenkinek legyen jó”. Ha a civil az, aki össze-vissza dumál, és a másik érveit meg sem hallgatja, abból nem kérek. Érzékeny példát mondok, nem fogtok szeretni. Devizahitelesek. Akiknek az a legnagyobb bajuk, hogy nem devizahitelesek, hanem devizaalapú forinthitelesek. A különbség részletezése hosszú lenne, most csak annyit: senkitől nem hallottam, hogy a pár évig élvezett hasznot most megosztanák. Vállaltak egy meredek kockázatot a nyereségért, - nem jött be. (Például azért sem, mert tartani lehetett attól, "nemzeti kurzus" következik, sokan éppen ezért szavaztak rájuk.) Most a kockázatukat meg fizesse meg mindenki? De ugyanez a szolidaritás, amit sokan kevernek a nyálas jótékonysággal stb. Az, hogy a jelenlegi pártok nem felelnek meg mindenki ízlésének? Hát persze hogy nem! Nem is ez a dolguk. Az a dolguk, hogy a társadalmi csoportok részérdekeit képviseljék, aztán ki-ki eldöntheti, hogy neki melyik megoldás tetszene. De a „civilek” – azok kik? Az pár tízezer (fideszesnek kétmillió), aki hangosabb a többinél? Félreértés ne essék: a mai tüntetőket megvédtem, egyetértek velük, hogy OV takarodj. De nem értek egyet abban, hogy a többpárti demokráciát meg kell szüntetni, mert nem tudok jobbat. Ami ebből a kommentből kiderült, hogy a pártok adják át az infrastruktúrájukat. Kinek is? Megint van egy rossz hírem: a „részvételi demokrácia – jelentsen ez bármit is – sem működik részvétel nélkül.

Kibic37 írta...


Kedves talalom!
Nekem is vannak fenntartásaim a részvételi demokráciát illetően. Eddig mereven elutasítottam még a gondolatát is, de utóbbi időben kénytelen vagyok engedni annak az álláspontnak, amely a mai gyakorlat szerinti képviseleti demokráciát megreformálni kívánná. Nem igazán látok még megoldást (ha látnék, nem itt kommentelgetnék bánatosan ...), de az biztos, hogy valami félresiklott.
Akár abból is kiindulhatnánk, hogy tudós jogász urak megtalálták a 89-es Alkotmányon azt a rést, amin keresztül be lehet hatolni, és azután belülről szétfeszíteni az egészet.("Egyszer kell csak győznünk, de akkor nagyon.") Csak a megfelelő eszközöket kellett megszerezni hozzá (média pl.). Aztán kiderült, hogy a társadalomra, mint olyanra, már nincs is szükség.
Szerintem Hajcihőt (ő írta az idézett kommentet) kicsit félreértelmezed. Ő sem akarja a képviseleti demokráciát kidobni az ablakon, inkább csak hibernálná a mostani struktúrát egy későbbi időre, amikor a maffiát már sikerült eltakarítani.
Amit pedig a devizahitelesekről írsz - noha szerencsére nem vagyok érintett - nemhogy nem foglak szeretni érte, hanem egyenesen a szívembe zártalak :)) Annyira egyetértek vele.

talalom írta...

Nos, ha nem képviseleti, akkor közvetlen. Ha demokrácia, akkor mindenkinek egyenlő a joga a választáshoz és a választhatósághoz. A részvétel nem kötelező, végülis ílymódon a mai demokrácia is "részvételi". Vagy van valamilyen másik truváj, amiről nem tudok? Jó, mindenki, aki akar indulhat a választáson, pártoktól függetlenül. Ma is, csak össze kell gyűjtenie x számú ajánlást. Vagy nem kéne, és szavazáskor a választói névjegyzékből ixelnéd a jelöltedet?

Wolk írta...

Ajánlom azoknak akik nem látják a kivezető utat ahol cél a tudásalapú társadalom és a részvételi demokrácia eszközének megteremtése.

http://negyvenkettoorg.wix.com/negyvenketto

PuPu írta...

Talán akkor kellett volna ilyen aktívnak lenni a részvételi demokrácia híveinek, amikor Orbán ellehetetlenítette a népszavazás intézményét.
A legjobb változat szerintem nem a vagy-vagy, hanem az és.
A képviseleti demokráciába remekül be lehet építeni a részvételi demokrácia elemeit, megfelelő garanciákkal.
Például Alkotmány nem módosítható népszavazás nélkül, a költségvetésnek csak a bevételi oldalát tilos népszavazásra bocsátani, stb.
Szóval tetszenek nekem ezek a hirtelen semmiből feltört gondolatok, de ezekkel csak egy normális társadalomban lehetne érdemben foglalkozni, a diktatúra ugyanis nem alkalmas egy ilyen jellegű gyökeres átalakításra.
Ami most megy, az Orbán érdekét szolgálja, éppen azt akarja csinálni a pártokkal, mint a politikusokkal tette: ez maga a tömény karaktergyilkosság.
Ahhoz is a buták asszisztenciája kellett, ehhez is az kell - ahogy látom a buták felettébb szorgalmasak...
:O)


Wolk írta...

A 42 rendszerváltó közösség 2014 végén alakult, tehát egy olyan szerveződés ami pont azt a hiányt próbálja kitölteni amit hiányolsz.

A javaslatait észrevételeit mindenki Te is beteheted a gépbe.

"Mi az E-demokrácia gép?
Egy online asztal, ahova bárki letehet olyan jövőbe mutató terveket, melyek a közösség, a környezet és az ország jobbítását segíthetik elő.
Ezekről a tervekről - vitát követően - a közösség szavazással dönt.

A 42 közösségének tagjai leginkább abban egyeznek meg, hogy:


- látják az ország jelenlegi helyzetéből fakadó problémákat,

- készek és képesek megoldási alternatívákat kidolgozni a problémák megoldására,

- készek és képesek vállalásokkal élni, melyekért cserébe nem várnak ellenszolgáltatást, mert a feladat fokozottan közügy, mely mindenki számára – ha nem is azonos mértékben – de fontos."

Wolk írta...

PuPu talán a likvid demokráciára gondoltál?


http://kalozpart.org/likvid-demokracia/