2016. július 7., csütörtök

MINDEGYFORMÁK

Na kik?
Aki kitalálja, azok között kisorsolok egy ingyenes belépőt a Magyar Politikai Panoptikumba, ahol üvegvitrinekben lehet szemlélni a politikai pártokat, míg a politikusokat a fülüknél fogva szegezték a falra, mint a denevéreket - rontás ellen...
Nézegetem őket jobbról, balról, egyik szebb mint a másik.
Van közöttük alacsony, magas, Kövér, sovány, aszkéta és pinabubus, pénzéhes és küldetéstudatos, üldözött és üldöző - valamiért mégis az az általános vélekedés a pártokról és a politikusokról is, hogy mind egyformák.
Ki is szokta a nép naiv gyermeke fejteni ezt: ezek mind lopnak és mind csak a pénzre hajt.
Ez meg engem határtalanul ingerel, és mindig Kuncze jut eszembe, akit pontosan ugyan nem tudok idézni, de valahogy úgy világította meg a dolog lényegét, hogy ha egy részeg lehány egy utast a buszon, legalább nem kellene azon sopánkodni, hogy milyen gusztustalanok.
Márpedig magyarember ezt teszi.
Összemos tolvajt a károsulttal, Rogánt Lendvai Ildikóval, Orbánt Gyurcsánnyal, a pártokat is egymással és fennsőbbséges erkölcsiséggel néz ki a fejéből, miközben azért csalja az adót, odacsinál a szomszédja küszöbjére, megmérgezi a macskáját és glialkával locsolgatja kertszomszédja virágait...
Ki mit érdemel, azt kap, legalábbis tendencia-jelleggel.


Nem egyformák a pártok, már amelyiket pártnak lehet nevezni egyáltalán.
Ilyen kevés van, mert nálunk a fejlődés most jutott el addig, ahol Amerika a Mayflower utasainak partraszállása idején tartott: az európai nagyegyházak helyett létrehozta a saját felekezeteit, szektáit, gyakran egy-egy karizmatikus figura köré csoportosulva.
Így aztán létrehoztak sok-sok Hitgyülit, kicsit-nagyot, sikerest-sikertelent, melyek szertartásrendje azért valamilyen mértékben hasonlított az angol protestáns egyház szertartásaira, esetleg a katolikus, vagy az európai protestáns egyházak valamelyikére, de mégsem volt egészen olyan.
A mi pártjaink is hasonlóképpen működnek.
Van egy-egy többé-kevésbé karizmatikus vezető és a párt a szekták tradíciói szerint ballag utána, mint szamár után a nyáj.

Vannak ugyan formaságok, például a tisztségviselők választása, de ez inkább hasonlít a katolikusok Úrfelmutatására, mint valóságos választásra, nem is cifrázzák túl ezeket a rendezvényeket.
Nálunk - választói szemszögből - valamennyi párt a Hit gyülekezete...


Magyar specialitás a pártstruktúrában az, hogy itt a kormányzó párt nem párt, hanem bűnszervezet.
A Cosa Nostra mintájára működik, Keresztapa - consigliere - caporegimék - katonák, de feltehetőleg vannak a lófejek prezentálására kiképzett tagok is.
A pártmintára működő bűnszervezet rendelkezik terrorcsapatokkal is, tevékenységüket 2006-ban a zavargások során és most, például a ligetvédők elleni fellépéssel kapcsolatban is lehet tanulmányozni.
Ők a futballhuligánoknak nevezett aljanép, akiket normális hatalom soha nem használna fel, de hát ki állítja azt, 

hogy a Fidesz normális hatalom?
Egy a tábor, egy a zászló, egy a szervezet - egy formás kis bűnszervezet, melynek tagjait a gyűlölet és a félelem kovácsolja össze, és ez éppen elég is ahhoz, hogy elvegye a látásukat.
A mezei Fidesz-szimpatizáns nem is sejti, hogy a Mein Kampf és Lenin pártszervezési útmutatása szerint tevékenykedik, egyébként is aláveti magát a korlátlan tekintélynek, aki Orbán Viktor néven lengeti előtte a nyelvét.
Mit tegyünk, a nők között is találkozhatunk olyanokkal, akik imádják, ha verik őket.
Az átlag Fidesz-szavazó bízik benne, hogy a libacomb, melyet jelenleg Habony és Rogán szopogat, egyszer majd elér hozzá is...
A nagy szövetséges, a KDNP,  nem párt, csak hatalomtechnikai és legitimációs eszköz, olyan, mint az ember vakbele - van, de minek?
A KDNP papíron van, de társadalmi háttere nincs,  még gazdaállatjának is csak a baja van vele, de leoperálni veszélyes is lehet...


A Szocialista Párt mint ellenzéki párt ügyeskedik - nem túl ügyesen.
Náluk nincs karizmatikus vezér, náluk mindenki vezér meg szürke eminenciás akar lenni, ők az egyenlőség szép elvét hozták magukkal múltjukból, melyet felvállalni nem mernek, megtagadni nem tudnak, ezért aztán aki közülük öt centit is kiemelkedik, arra mindjárt rárohannak, és addig ütik a fejét, míg vissza nem süpped.
Ők az állandó útkeresők, majd' harminc év kevés volt nekik arra, hogy eldöntsék, hogy merre van az előre.
A pártban felső szinten száz érdek, alsó szinten száz nyugdíjasklub működik, a tagság keresi az örök élet titkát, de láthatólag nem találja.
A lopás ebben a pártban nem felvételi kritérium, itt az egyéni tulajdonságoknak van szerepe, és nem jellemző a szervezetszerű elkövetés, legfeljebb alkalmi mutyiközösségek vannak.

Ők nem hoznak törvényeket annak érdekében, hogy lopni tudjanak, azzal gazdálkodnak, ami van és nem annyit lopnak, amennyit az aktuális pártvezér engedélyez, hanem amennyit a lebukás veszélye nélkül lopni mernek.
Külön érdekesség, hogy tagjaik között szép számmal vannak tisztességes, jószándékú emberek, akik - ha tudnának róla - kitekernék lopós párttársaik nyakát.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a magyar pártfinanszírozás minden pártot belehajszol a lopásba, ez pedig elfedte a magánzsebre dolgozók bűneit a tagság elől, ezzel lehetett ugyanis magyarázni a magánakciókat.


A Jobbik a szélsőjobboldali eszmék híve, talán leginkább pártjellegű a pártok között, merthogy itt van vezérlő eszme.
Az antiszemitizmus-rasszizmus és a szociális demagógia szépen összetartja a tagágot és választóikat.
Nyíltan ugyan nem képviselik ordas eszméiket, és magukat jobboldali radikálisként próbálják eladni, de ez újabb kötőelem , hiszen a tag tudja, hogy a pártprogram és a párt  valóságos eszmeisége nem esik egybe - eszméik üldözése az ő személyes üldözésükkel esik egy kategóriába, és a remény, hogy majd eljön az ő idejük, komoly összetartó erőt képez.
Pártszerűen működnek, iparkodnak ott lenni minden településen, minden korosztályban, minden rétegben - ők azok, akik Orbán számára az igazi veszélyt jelentik, hiszen adott esetben ők képesek a Fidesz helyére lépni.
A jobboldali magyar választó sohasem volt túl finnyás, és rokonszenves számára az is, hogy ez a párt sem a magyar politikában keresi a sikertelenségek okát, hanem bűnbakokkal operál - zsidó, cigány, migráns, Gyurcsány.



A DK vezérelvű párt, de tagjai igen komoly szociális érzékenységgel rendelkeznek, annak dacára, hogy baloldali pártnak csak nagy jóindulattal mondható.
Remek gyüjtőpárt lehetne Gyurcsány nélkül, de Gyurcsány nélkül meg nem lenne párt.
A pártnak programja van, ideológiája nincs, tagsága feltétel nélkül követi vezérét, aki mára kissé enerváltan kanyarog a politika buktatói között.
Ez a párt nem lop, de ezt nem nehéz megállnia, hiszen nincs honnan lopnia, ellenben gyűlölködni ennek a pártnak a tagsága sem rest, ők az MSZP-t válsztották erre a célra.

Ugyanakkor a párt hivatalos irányvonala az együttműködés a szocialistákkal, de ez még néhány évig szép jelszó marad csupán.


A többi párt a hulladékszavazatokra utazik, közülük az LMP és a Fodor Féle Liberális Gittegylet szemmel láthatólag magában hordozza Orbán génállományát, jellemző, hogy amikor lehetőség lett volna arra, hogy Fodorék kisegítsék a DK-t frakcióalapítás ügyében, akkor Fodor szembeköpte azokat, akiknek parlamenti létét köszönheti, míg az LMP fideszes kötődése olyan evidencia, melyet csak a politikailag vak népesség nem észlel.
Bokros pártja magában hordozza egy tisztességes konzervatív párt lehetőségét, de ők meg nemigen jutnak el a választóhoz, nem is szólva arról, hogy Bokros keresztneve az idők folyamán a bajuszához illő Lajos helyett Csomag lett.
Az Együtt az egyéni ambíciók kiéléséhez összetákolt színpad, melyen felváltva táncol Juhász és Szigetvári, de tömegtámogatás híján jelentőségük a nullához konvergál, csakúgy, mint a Párbeszéd Magyarországért pártja. Mindahányan a pártok közötti összefogást annak dacára helytelenítik, hogy - az LMP kivételével - ennek eredményeként jutottak a Parlamentbe.


Ha totemállatot kellene a pártoknak választani, akkor a Fidesznek a hiénát javasonám, a szocialistáknak egy kergekóros birkát, a Jobbiknak egy sakált, a DK-nak egy sovány, szemüveges sast, a többieknek meg a rágcsálóvilágból javasolnék,cickánytól - patkányig...
Na jó - Bokroséknak esetleg szóba jöhetne a hőscincér...
Hol jön már egy párt, amelyik joggal aspirálhatna a libára?


Aki azt mondja, hogy ezek a pártok egyformák, annak nincs szeme.
Mint ahogy annak sincs, aki a politikusokra mondja ugyanezt.
Hát hogy lehet összehasonlítani azt a politikust, aki a fizetését sem vette fel anno azzal, aki a faluszéli házból jöttében egyetlen napig sem végzett értékteremtő munkát, de mára az ország leggazdagabb embere lett?
Az nem bűn, ha egy politikus vagyonos, de az igen, ha valaki állami tisztségét felhasználva vagyonosodik.
És hogy lehet összehasonlítani egy pártkatonát, amilyen például Varga Mihály egy Bokros Lajossal?
Varga a pénzéért minden ocsmánysághoz a nevét adja, Bokros pedig felvállalta a népszerűtlenséget is, ha az ország érdeke ezt kívánta.
Hogy lehet összehasonlítani a Pasa Park varázslóját egy Lendvai Ildikóval?
Vannak politikusok, akiknek van elképzelésük a magyar társadalomról és vannak, akiknek ehelyett a saját meggazdagodásuk a cél, és ez elég is nekik bőségesen, a többiek meg tőlük mehetnek a levesbe, hiszen annyit érnek, amennyiük van.
Ők az országot zsákmánynak tekintik, a politikusi hivatást meg uralkodásnak, nem szolgálatnak.


Szóval, csak lassan azért ezzel a mind egyforma szöcveggel, nem egyformák ők, sem erkölcsileg, sem emberileg.
Talán fel lehetne azzal is hagyni, hogy amikor egyik-másik viziló meghirdeti magáról, hogy ő a gazella, akkor szemrevételezés nélkül elhiggyük neki.

Jól meg kell nézni mind, és azt is, hogy kinek az érdekét képviseli és mit művel a hatalomban, aztán lehet választani - esetleg a veszteség-minimalizálás alapján, ha már ilyen a választék...


:O)))

27 megjegyzés:

mareee írta...

persze,h nem egyformak. ez alap. nem lehet osszehasonlitani nehany probalkozo partot a szervezett bunozessel foglalkozo maffiaparttal....

Tamás Rédey írta...

Jó napot kívánok.

Alapelvem a sokszínűség, tehát akár egyet is érthetnék a cikkel. Ámde, én máshol húzom meg a határvonalat.
Amelyik pártok hatalomra akarnak kerülni, azok számomra mind egyformák. Ha majd lesz egy, amely az embereket, a népet, a tömeget akarja hatalomhoz juttatni - no, azt elfogadom.
Egy könyv záró soraira emlékeztetnék.
Újságíró: - Uram, úgy tűnik, Ön rózsaszínben látja a világot.
Ripirtalany: - Nem, Uram. Én vörösben látom.
(Jacqes de Bonis -Aczél György: Egy elmaradt vita helyett.)

anteus írta...


Pár mondatodra:
1. "Aki azt mondja, hogy ezek a pártok egyformák, annak nincs szeme."

Nem egészen. Ezek a pártok egy dologban, a lényegben tökegyformák: nem pártolják a társadalom nagyobbik részét, a kiraboltakat, a modern bér-rabszolgákat, a félrelökötteket, az elesetteket. (Miként egy ilyen párt hiányát joggal hiányoltad egyik írásod végén. Kerestem - nem találom...) Abban is egyformák, hogy mind beszélnek róluk. Ezért egyforma a pártokról, politikusokról kialakított kép is: sok millió ember adekvát álláspontja a "mindegyformák". Azok.

2. "Összemos tolvajt a károsulttal, Rogánt Lendvai Ildikóval, Orbánt Gyurcsánnyal..." (...) "...a Mein Kampf és Lenin pártszervezési útmutatása szerint tevékenykedik...) ez az összemosás is panoptikumodba illik. Építve arra, hogy egyiket sem olvasta olvasóid túlnyomó többsége; ami minden összemosás "elvi alapja".
Helyes lett volna Sztálinra hivatkozni.

3. "aki a fizetését sem vette fel ..." Én még mindig kíváncsi vagyok a többmilliárdos "induló"vagyon keletkezésre... Persze ehhez a rendszerváltó ifjú MSZMP és KISZ-káderek rendszerváltó buzgalmának honoráriumáról is beszélni kellene. Azt írtad egyszer, hogy a Kádár-rendszer bukását követően nem volt mit elvenni tőlük. Hát, a 89-93-as szabadrablóktól - az előbbiek vastagon szerepelnek a közös metszetben - igencsak lett volna (lenne.) A joggal való visszaéléssel szerzett vagyont nem Orbán találta fel. Iparszerűvé ő tette ugyan - de ez mindössze mennyiségi kérdés. Sárközy professzor privatizációt "elősegítő" 1988/89 -es Hármaskönyve (amely törvények elfogadása eldörrentette a startpisztolyt a rendszerváltásra, elnyerve a vezető polgári demokráciák engedélyét a Kerekasztal tárgyalásokra) a kommunista Németh-kormány szülötte, ezt talán fejben kellene tartani.

De hát ez végül is csak egy blog.

csakafidesz? írta...

T. Tamás!
"Amelyik pártok hatalomra akarnak kerülni, azok számomra mind egyformák. Ha majd lesz egy, amely az embereket, a népet, a tömeget akarja hatalomhoz juttatni - no, azt elfogadom."
Ha utópista módon Te erre vársz, akkor a hátralevő életed majd értelmetlen várakozással telik el.
Mutass rá egyetlen létező kis csírájára ennek az álomszerű kommunisztikus elképzelés megvalósulásának. Se égen, se földön.

Ha profán módon abból indulunk ki, hogy a "szar mindig ugyanaz, csak a legyek cserélődnek", akkor el kell fogadnunk azt a lehetőséget, hogy a szar ninősége között mindenképpen választhatunk. Ez demokratikus jogunk, ami az Alaptörvény-ben ma még bíztosított.
Ha jót akarunk magunknak, akkor a szilárdabb halmazállapotút vagy a kevésbbé büdöset választjuk.
Ha ezt a profán elméletet a jelen vagy a jövőbeli(!) pártokra vetítjük, akkor bizony azért van látható és érzékelhető különbség közöttük

Névtelen írta...

http://beszelo.c3.hu/cikkek/gyurcsany

Tamás Rédey írta...

Szervusz Csaka!

"Nincs alku - én hadd legyek boldog!
Másként akárki meggyaláz"

Ha az eddigi hozzá- és beszólásaimból nem derült ki, akkor valamit rosszul tettem. (Én vagyok a csíra, az út és a cél.)

Promenad írta...

A vízilovak biztosan kikérnék maguknak az összehasonlítást !

Névtelen írta...

anteus,
én úgy látom, hogy Pupu alapvetően tisztesség párti, másodlagos preferenciája pedig a 'fizetését fel nem vevő' Gyurcsány.
Fenti linket ehhez a beszóláshoz szántam.

hello írta...

Csak egy kis ismeretterjesztés azt tisztázandó, hogy a "szemüveges sas" hasonlat mennyire nonszensz:

"Hogyan lát a sas?

A madarak egyik legfontosabb érzékszerve a szem, hiszen akár a zsákmányszerzésnél, akár a ragadozók elleni védekezésnél időben és pontosan észlelniük kell az állatok mozgását. Emiatt látásuk alaposan felülmúlja a miénket: a sasok például nemcsak fejlett térlátással rendelkeznek, de szemükben körülbelül ötször-hétszer annyi fényérzékelő sejt van, mint az emberében. Ezekhez ráadásul receptor is kapcsolódik, így a sas látóidege – mely a szemből az agyba szállítja az információkat – kétszer annyi rostot tartalmaz, mint a miénk. Emiatt láthatja meg a szirti sas akár 2-3 kilométeres magasságból a mozgó nyulat, vagy az afrikai lármás rétisas a halat a víz felszíne alatt."

Ha a külsejére utaltál, stimmel a szemüveg, azonban a fenti leírásból kiderül, hogy ez a nemes madár nem szorul szemüvegre.
De ami azt illeti, a hasonlat ott is sántít, hogy ő pl. sosem jeleskedett a ragadozók elleni védekezésben. Mondhatni, ezt szívja 15 éve.

talalom írta...

Tisztelt Rédey úr! Óva intenék mindenkit - Önt is - attól, hogy olyan alakulatot támogasson, amelyik nem tör hatalomra. Az ugyanis hazudik. Olyan, hogy "néphatalom" nem létezik, csak nagyon gátlástalan (vagy nagyon hülye) népszónokok szótárában. Csak itt, beszélgetünk heten, mégis sokban mást gondolunk a hatalomról, társadalomról etc. Ezért inkább azt ajánlanám mindenkinek: azt próbálja megsaccolni, az illető párt mit kezdene a hatalommal. Semmiképp nem díjaznám a programokat, eszméket, politikát lesajnáló bugrisokat, mert azok a választót, minket sajnálnak le (Folytatjuk). Mivel Ön "híve a sokszínűségnek", feltételezem, a társadalom életét szervező, irányító ajánlatok (ez a politika) versengésének is híve.
Úgy gondolom, ideje lenne legalább két közhellyel leszámolnunk. Az egyik a "többség" uralma. A fidesznek hat éve stabil többsége van. Nem vagyok ugyan ettől boldog, de ideje lenne megnézni, miért? A másik az egység, ennek még ordenárébb változata a "nemzeti egység". Nagy szerencsénkre nem vagyunk egyformák, ezért a hatalomba kerülő többségnek folyamatosan együtt kell/ene működnie a társadalom egészével, alkalmazkodnia kellene a folyamatosan változó körülményekhez, hogy ne csak a "nemzeti" többséggel tudjon szót érteni, hanem a nemzeten kívülivel (külföldivel) is.
Lenne még néhány ilyen lapos közhely, pl. (bocs Pupu) a "lopás", meg hogy aki gazdag, automatikusan érzéketlen bunkó is, de így is hosszú voltam.

hello írta...

Még valami. Írod, hogy a DK-sokról, hogy "ellenben gyűlölködni ennek a pártnak a tagsága sem rest, ők az MSZP-t válsztották erre a célra."

Nem tudom, ki hogy van vele, tőlem a gyűlölködés távol áll. Elutasítás, megvetés, intezív undor munkál bennem azok iránt, akik ezt kiérdemlik.

Ami az MSZP-t illeti: tudod, ha az ember szeme előtt játszódtak le olyan jelenetek, mint árulás, aljas hátbadöfés, különböző gusztustalanságok, jellemtelenségek, számodra erkölcsi hullává váltak bizonyos figurák, és mindehhez a tagságuk nyekk nélküli biodíszletként funkcionált, ettől nehéz nem öklendezve elfordulni.

talalom írta...

Névtelen! Elolvastam az ajánlott, 2003-ban kelt Beszélő cikket. Hm. 1. Miután szerző mindenféle ördögi műnek elmondja a marketinget - különösen a politikait - kíváncsian megkérdezném. Mégis, szerinte hogyan juthat egy termék - akár politikai elképzelés, akár szappan - a sokaság tudomására, ha "szerényen" nem szólnak azokról újságban, tévében stb. 2. Gyurcsány Ferenc tudomásom szerint minden törvényt betartott a privatizációkor - különben már legalább 5 éve börtönben lenne. Nem tudom, miért gátlástalanság, ha valaki úgy érzi, el tudna vezetni egy céget - és él az alkalommal? 3. A pénz nem boldogít - lehet. De szabadságot ad, bővíti a lehetőségeid körét.
És. Nagyon meg lennék rémülve, ha jönne egy alak - csapattal -, aki szőrcsuhában a népboldogítást ígérné.Főként azért, mert érzékelem, milyen nagy az igény az ilyesfajta hazugságra.

anteus írta...

névtelen!
(Találj már ki valami nicket!)

Köszi a linket, lám, más is okos, nem csak én… 

Talán várjuk, ki amíg PuPu blogol egy jót a privatizációnkról. De addig is:

A cikkben sok, megítélésem szerint igen durva hiba van. Pl: „… hogy a privatizációs trükkök által az államnak okozott veszteség gyakran csak imaginárius volt, hiszen privatizáció nélkül a vagyontárgy nullára amortizálódott volna.” Szegénykém, ha tudná, hogy a privatizációs buli központi eszközét értelmezi végzetesen rosszul! Nem a privi híján lett volna nulla – a szocializmus egyik legnagyobb gazdálkodási problémája volt, (az értékcsökkenés, illetve annak leírása, az új eszközök jövőbeli forrásának allokálása, költségelése a folyó termelés bevételéből, a folyó termelés költségei közé), hogy a közvagyon csaknem egésze nulla értéken szerepelt a könyvekben! Le volt írva! Az ingatlanok értékelés nélkül, zűrzavaros telektulajdon-nyilvántartással vagy sehogy (!) szerepeltek a vállalati könyvekben! Ezért lehetett fillérekért megvenni, majd valós (?) piaci értékre felértékelve eladni a termelőeszközöket. (Matolcsy vagyona is ebből ered – egy vendéglátóipari cég száznál több étterme, büféje süllyedt így zsebbe!) Vagy egyszerűen lesöpörve az építményeket, ócskavasként eladva a gépeket, pusztán a telekértékkel százmilliókra szert tenni!

De tudatlankám szemrebbenés nélkül leírta butaságát. Ne terjesszük.

Vagy: „Abban is van valami, hogy bármennyire tisztátalan módon és érdemtelenül is jutott valaki vagyonhoz, a piac végső soron igazságot szolgáltat: aki nem tudja működtetni a tőkét, az elveszíti.”
A fenti butaság csatolmánya ez az „igazságszolgáltatás”. Semmiféle piaci ítéletre nem vártak, tettek magasról a piaci szereplésre. Nem is akarták működtetni. Az a néhány pártember, vállalati vezető, aki értette is a cégét, és megfelelő (termelési, piaci) kapcsolattal rendelkezett, cégéből lenyúlva az egy-két értékes egységet, a mai napig is sikeresen működhet.

Vagy: az elévülés. Az elévülés csak a jogállam kategóriája. Az erkölcsé nem. A jog és az erkölcs viszonya jogelmélet központi kategóriája. Itt ne menjünk bele.
Igen ez Gyurcsány: „Nem hiszek azoknak, akik morálisan akarják megváltani a világot.” (…) „Azokban hiszek, akik azt mondják, én ilyen vagyok, ezek az érdekeim.” Színtiszta a faszi képlete: fel sem merül benne, hogy az erkölcsös lét (a modus vivendi) éppúgy érdeke lehet valakinek, mint a bármily módon megszerzett pénzre épülő személyes hatalom. („Kinek lesz akkor nagyobb az érdekérvényesítő képessége? Annak, aki alkalmazottként százezer forintot keres, vagy aki mögött egymilliárd forint van? Nyilván az utóbbinak. (...) Nagyon fontos a pénz!)
Ez az Gyurcsány-alak ezért elfogadhatatlan – gyanítom nem csak nekem.

Mindössze annyi a különbség, hogy ő a „hagylak lopni a gyakorlatban kialakult tolvajlás rendje szerint”, míg a másik „te lophatsz ebből, ennyit” szisztéma atyamestere. Demokratikus tolvajlás versus diktatórikus tolvajlás.

MINDEGYFORMÁK.

Ezért szarja le a népség/katonaság a politikusokat és pártjukat.

csakafidesz? írta...

A pártok mind egyformák tartja a közvélekedés és ez egy óriási igazságtalanság.
Ennek az állapotnak fő okai mi magunk vagyunk, mert azt hisszük, hogy ha álladóan kifogásokat emelünk, akkor azzal segítünk.
Hatásában éppen az ellenkezőjét érjük el!

Kicsi hazánkban nagyjából 3 féle ember létezik:
1. Aki megelégedett a kormány munkájával
2. Aki kormányváltást akar
3. Akinek midegy, hogy mi van
Azt is leszögezhetjük, hogy a redszerváltást követően a legtöbb esetben nem valaki mellett, hanem mindig valaki ellen döntöttek a választók.
Véleményük kialakításához azonban nagyban hozzájárultak a már említett közvéleményformálók is. A sűrűn mantrázott negatív vélemények hatására - jó talajra találva - a még kormányváltást akarók közül is sokan a Fideszre szavaztak mondván; - Nem mindegy, az egyik kutya, másik eb...Ezek már úgyis meglopták magukat...

Mindezek cáfolatára nem árt megemlíteni, hogy nem a baloldal kormányzása alatt volt az olajszőkítés, a fidesz székházvagyon átkonvertálása magánvagyonná, a klf. robbantások fontos politikusok lakásánál, a Josif Tot - Kaya Ibrahim ügy vagy nem a baloldalról szervezték a gazdaságot terhelő sztrájkokat, nem a baloldal szervezte ide a "békemenet" külföldi résztvevóit, a TV-székház elleni ostromot, a folymatos tüntetéseket, a kempingtábort az Országház előtt és még hosszan sorolhatnám.

De a magyarembert az igazság hidegen hagyja, pedig joggal feltehetné magának azt a kérdést, hogy a Fidesz éra idején miért nem voltak és miért nincsenek a fentiekhez hasonló ocsmányságok?
A válasz pofonegyszerú: - a felsorolt események mind a Fidesz ellenzéki magatartásának a termékei. Most ők vannak hatalmon és; - vagy nincs idejük,- vagy nics okuk ezzel foglalkozni.
Saját hatalmukat nem kívánják megdönteni, pénzt pedig intézményesített körülmények között annyit szereznek amennyi szükséges - sőt még azon is túl...
A baloldal meg akaratilag mindig is gyenge volt (ma is az!), identitászavarát a mai napig képtelen volt leküzdeni, vagyonát, tájékoztatási eszközeit kiénekelték a szájából. Eszközök és pénz hiányában lehetősége sincs, hogy bármilyen mozgalom élére álljon.
A mai világban pénz nélkül semmit sem lehet elérni.
Végül egy "klasszikust" megidézve: " Mindenki annyit ér amennyije van!"

Tamás Rédey írta...

Kedves talalom!

József Attila Hazám című ciklusával válaszolhatok.
(Ugye meg tudod keresni.)

talalom írta...

Kedves Tamás! Elolvastam a verset frissítésül(a ciklust nem ismerem), de nem értem, miért válasz? Mire válasz?
Anteus! Én nem hogy nem hiszek, hanem kifejezetten viszolygok attól, aki "morálisan" akarja megváltani a világot. Annak mindig az a vége, hogy valaki Rád akarja lőcsölni a maga igazságát, hitét.
Nincs egyetlen, végső igazság - konkrét esetekben, konkrét emberekre vonatkoztatva léteznek kis igazságok, de ezek sem általános, sem örök érvényűek.
Közben meg nagyon jól látod, hogy nem a privatizáció nullázta le a magyar ipart, meg mezőgazdaságot. Pedig milliók hiszik ma is, hogy "világhírű" volt. Igen, elég kínos megérni (nekem is), hogy évtizedek munkája ennyit ért csak. De a rendszer nem azért omlott össze, mert privatizáltak, hanem azért privatizáltak, mert a feudálszocializmus nem működött, főként, hogy kiesett mögüle a Szovjetunió.

Tamás Rédey írta...


Hazám

1

Az éjjel hazafelé mentem,

éreztem, bársony nesz inog,

a szellőzködő, lágy melegben

tapsikolnak a jázminok,



nagy, álmos dzsungel volt a lelkem

s háltak az uccán. Rám csapott,

amiből eszméletem, nyelvem

származik s táplálkozni fog,



a közösség, amely e részeg

ölbecsaló anyatermészet

férfitársaként él, komor



munkahelyeken káromkodva,

vagy itt töpreng az éj nagy odva

mélyén: a nemzeti nyomor.



2

Ezernyi fajta népbetegség,

szapora csecsemőhalál,

árvaság, korai öregség,

elmebaj, egyke és sivár



bűn, öngyilkosság, lelki restség,

mely, hitetlen, csodára vár,

nem elegendő, hogy kitessék:

föl kéne szabadulni már!



S a hozzáértő dolgozó

nép gyülekezetében

hányni-vetni meg száz bajunk.



Az erőszak bűvöletében

mint bánja sor törvényhozó,

hogy mint pusztul el szép fajunk!



3

A földesúr, akinek sérvig

emeltek tönköt, gabonát,

csákányosokkal puszta tért nyit,

szétveret falut és tanyát.



S a gondra bátor, okos férfit,

ki védte menthetlen honát,

mint állatot terelni értik,

hogy válasszon bölcs honatyát.



Cicáznak a szép csendőrtollak,

mosolyognak és szavatolnak,

megírják, ki lesz a követ,



hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve

magával kötve mint a kéve,

sunyít vagy parancsot követ.



4

Sok urunk nem volt rest, se kába,

birtokát óvni ellenünk

s kitántorgott Amerikába

másfél millió emberünk.



Szíve szorult, rezgett a lába,

acsargó habon tovatűnt,

emlékezően és okádva,

mint aki borba fojt be bűnt.



Volt, aki úgy vélte, kolomp szól

s társa, ki tudta, ily bolondtól

pénzt eztán se lát a család.



Multunk mind össze van torlódva

s mint szorongó kivándorlókra,

ránk is úgy vár az új világ.



5

A munkásnak nem több a bére,

mint amit maga kicsikart,

levesre telik és kenyérre

s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.



Az ország nem kérdi, mivégre

engedik meggyűlni a bajt

s mért nem a munkás védelmére

gyámolítják a gyáripart.



Szövőlány cukros ételekről

álmodik, nem tud kartelekről.

S ha szombaton kezébe nyomják



a pénzt s a büntetést levonják:

kuncog a krajcár: ennyiért

dolgoztál, nem épp semmiért.



6

Retteg a szegénytől a gazdag

s a gazdagtól fél a szegény.

Fortélyos félelem igazgat

minket s nem csalóka remény.



Nem adna jogot a parasztnak,

ki rág a paraszt kenyerén

s a summás sárgul, mint az asztag,

de követelni nem serény.



Ezer esztendő távolából,

hátán kis batyuval, kilábol

a népségből a nép fia.



Hol lehet altiszt, azt kutatja,

holott a sírt, hol nyugszik atyja,

kellene megbotoznia.



7

S mégis, magyarnak számkivetve,

lelkem sikoltva megriad -

édes Hazám, fogadj szivedbe,

hadd legyek hűséges fiad!



Totyogjon, aki buksi medve

láncon - nekem ezt nem szabad!

Költő vagyok - szólj ügyészedre,

ki ne tépje a tollamat!



Adtál földmívest a tengernek,

adj emberséget az embernek.

Adj magyarságot a magyarnak,



hogy mi ne legyünk német gyarmat.

Hadd írjak szépet, jót - nekem

add meg boldogabb énekem!



1937. május

anteus írta...

talalom, valszeg nem ugyanazt értjük erkölcsön.

Az aki erkölcsösnek tartja, hogy magántulajdonának rendszerében, az élők 90-95 %-a véletlenszerűségeknek alávetve éli le megismételhetetlen életét, mely rendszer már jól láthatóan az egész Földet teszi az ember számára élhetetlenné - és nem sorolom az emberiség vádjainak lassan végtelenné váló listájának tételeit - azt én egy emberbőrbe bújt vadbaromnak tartom, akinek az erkölcshöz (morálhoz) semmi köze. S emiatt nem is tarthat számot az erkölcs (a morál) védelmére. Amit ezek mindig elfelejtenek, s végletekig fel vannak háborodva, amikor nekik bokrozzák a kötelet a lámpavason.

Ez: http://index.hu/belfold/2016/07/06/bajcsy-zsilinszky_korhaz/ : a BTK szerint nem gyilkosság. De erkölcsileg a rendszer bűne.

Ebben a rendszerben nem veszik számba azokat a halottakat, akik megnyomorítottként, félrelököttként, megtaposottként vesztik el életüket.
Így könnyű...

manyupos írta...

Na Pupu, ezzel a rédeyvel törököt fogtál...:D)
Olvashatatlanná teszi a blogodat.

Tamás Rédey írta...

Manyupos!

"Ez" és "a" nélkül, viszont nagy kezdőbetűvel kérem a nevem.

PuPu írta...

Tamáskám, ne válogass, és tulajdonképpen igaza van, nem szép dolog bemásolni a Háború és békét, ellenben megismerkedhetnék a link fogalmával.
Köszönöm reménybeli együttműködésed!

:O)))

talalom írta...

T. Tamás! A verset ismerem, de változatlanul nem értem, mire válasz???
Anteus! Az nem morális kérdés, hogy a törvényeket betartva élek a jogaimmal. Anno az ÁVÜ Pozsonyi úti épületében halomban álltak a vaskos kötetek, amik az eladósorban lévő vállalatokat tartalmazták, a fontosabb adatokkal. Bárki vihetett belőlük. Megkérdeztem: vidékre is kiküldték, ha valaki kérte - ingyen. Hazavittem egyet és a testvéreimmel napokig rágódtunk - mihez kezdjünk. Aztán arra jutottunk: nem vagyunk elég jók egy vállalkozás felépítéséhez. Neked tudnod kell: egy vállalati mérleget értelmezve végignézni nem könnyű - állítólag még a közgázt végzettek közül is csak kevesen tudnak. Nekem a főnökség se megy - próbáltam, nem voltam sikeres. Engem minden átlátszó dumával le lehetett venni a lábamról, és ha huszadszor se úgy csinálta az illető, ahogy kellett volna, akkor nem rúgtam ki, hanem megcsináltam helyette. Ebbe meg kiborultam (fizikailag, nem vagyok egy ideges természet). Változatlanul az a véleményem: az nem morális kérdés, hogy ki mire alkalmas vagy képes.

Erzsébet Kovács írta...

Kedves Pupu!
Ez az írásod egy látlelet a XXI. századi létünkről.
A fortélyos félelem igazgat, és szerintem ettől tétova itt minden tisztességes ember.
Vigyázz Magadra,jót senkiről sem írtál,mindenki bűnös itt, aki még él.
Egy drámában ennél a konklúziónál a főhős a kardjába dől.
A ma embere sincs jobb helyzetben ezeknek a felismeréseknek a birtokában.
Megpróbál életben maradni.És már ez sem könnyű.Vert lelke népsége vagyunk.
Ezért.

csakafidesz? írta...

Kedves Erzsébet!
Bár mondandódnak nem én vagyok a címzettje, ettől függetlenül vannak gondolataim, amit szeretnék Veled(Veletek) megosztani.
Már többször felvetettem, hogy nem kellene összemosni a magyarországi demokratukus és a konzervatív oldalt. Ezek nem csak ideológiájukban hanem az alkalmazott gyakorlatot illetően is különböznek egymástól. Ezt illenék észrevenni és ennek megfelelően kellene róluk nyilatkozni.
Járhatatlan és a megsemmisüléshez vezet az az út, hogy addig amig mi demokraták önmagunkkal foglalkozunk, saját magunkkal szemben éles kritikákat fogalmazunk meg, addig ellenfeleink folyamatosan karaktergyilkolásznak bennünket. Az ötletet, hogy kit miért lehet támadni, talán tőlünk veszik.
Nekik eszükbe nem jut önkritikát gyakorolni ők hazug módon azt terjesztik, hogy amit
ők tesznek az teljesen tökéletes, szemben az MSZP kormányzás alatt történtekkel szemben.

Szeretem PuPu blogját, de azt nagyon hiányolom, hogy az itt aktivizálódott hozzászólók többségéről még több év eltelte után sem derül ki, hogy valójában kit bírálnak és kit támogatnak. A legtöbbjük csak vagdalkozik, úgy viselkedik mint egy autista gyerek, aki mozgásában fékezhetetlen.
Hosszú és időrabló lenne ennek alátámaszására szolgáló példákat idecitálni..de nem lenne lehetetlen.

Arra azért nagyon kíváncsi lennék - kérdésemet már egyik régebbi hsz-omban feltettem - hogyha nekünk senki sem felel meg, akkor mondják meg ki lenne az, aki szerntük alkalmas.
Ez a pártok belügye - szólt a válasz - a személyügyi kérdéseket nekik kell megoldani.
Hát nem! Ötleteket, javaslatokat várnak tőlünk is, mert nekik is az az érdekük, hogy jó kiválasztással munkájukat közmegelégedésre végezhessék.

Az örökös bírálat többszörösen káros. Ártalmas a szervezet működésére, egyenlőségjelet tesz a rivalizáló oldalak közé és nem utolsósorban a bizonytalan szavazókat még jobban elbizonytalanítja.

Mindezt azért tartottam szükségesnek leírni, mert Te-magad, PuPu-nak címzett hsz-odban így fogalmaztál:
"...,jót senkiről sem írtál,mindenki bűnös itt, aki még él."
Bocsánatot kérek, nem bántásnak szánom, de mifelénk ezt tudathasadásos állapotnak nevezik.
Sorry!

Erzsébet Kovács írta...

Csakafidesz?-nek írtam vagy 4 A4 oldalnyit, nem fogadta el a gép, még Neki is sok voltam.Leírom Neked ísmét, de csak tutira, ha el is olvasod.ide írd meg az e-mailcímedet, vagy hívj fel:
elektronika.3B@chello.hu, 20/9437367.Imádok beszélgetni, bártan.Üdv.Erzsi

csakafidesz? írta...

Kedves Erzsébet!
Nem írtam le, de hsz-od első két mondatával teljesen azonosulni tudtam.
Azonnal egy ismert baloldali polititikus elhíresült mondása jutott eszembe; - "Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani."
Nálunk a politikusok és az emberek - akik Kádár-éra idején felnőttként éltek, dolgoztak vagy tanultak - zömében még ma is úgy érzik, hogy ennyi év után sem vezekeltek eleget.
Erre az érzésre a bűnbakkereső konzervatív média bőségesen rá is erősít. Ezért aztán elő áll ez a bizonyos "vagdalkozós" állapot. Az "ellenzéki médiamunkások" is - a hatalomnak vagy főnökeiknek kedveskedni akarván - átveszik ezt a magatartást. A kormányzókat úgy kérdezik, mintha nyuszik lennének az ellenzéket meg ott ütik-vágják, ahol tudják.
Ha ez még sokáig így marad, akkor könnyen megeshet, hogy visszatér az egypártrendszer de azt egyszemélyes diktatúrának fogják nevezni

anteus írta...

talalom
" Az nem morális kérdés, hogy a törvényeket betartva élek a jogaimmal."
A jog az erkölcs megszövegezett része - elvileg. Az erkölcsöt leképező jog követése nem lehet amorális. Vagyis nagyonis morális kérdés.

A privi általad leírt módja csak szűk eszközkörben érvényesülhetett. A stratégiai vállalatok, az önerős, pénzügyileg egyensúlyban állók, az exportpiaccal rendelkezők, a IT cégek, termelési integrációk elemei, vegyesvállalatok stb. biztosan nem.
Ha el tudod érni (valamiért nem működik az online) az Eszmélet 3. számát, az ott megjelent cikk orientáló lehet:
MOCSÁRY JÓZSEF
Hogyan lopjunk gyárat? – meghökkentő történetek, avagy: tulajdonreform magyar módra
1989 OKTÓBER 1.

A vezetés - szakma. Messze nem kinevezési okmány kérdése: tanulni kell, sokat. Amit magadról írtál, a tisztesség, elengedhetetlen elem. De sok minden kell még hozzá...