2016. július 5., kedd

SZANYI

Ő a rosszfiú, a vagány, a párt fenegyereke, a kezelhetetlen.
Ő az önjáró elefánt a szocialista porcelánboltban, melyben forgolódhat ugyan bátran, mert amit össze lehetett törni, azt már mind összetörték párttársai, de mégis – sokan úgy vélik, hogy mégis extrém a tény mega látvány, hiszen kilóg a keretek közül. Pedig a keretek adottak, az eljárások kifinomultak, a szokások részben a pártállami időből, részben a Nagy Mutyik időszakában nemesedtek elfogadott munkamódszerré, a kamarillapolitika szépségei felülmúlhatatlanok.
Ő meg nem bír magával, ügy viselkedik, mintha a nem látná. hogy ez a párt már régen nem az a Párt.
Ez a párt ugyan eldobálta a hajdani MSZMP rekvizitumait, de szellemiségéből azért darabideig valamit megtartott, annak ellenére, hogy ez a párt már nem akar a kétkezi dolgozók pártja lenni, hanem láthatólag a kispolgárokra akar támaszkodni. Ezek a kispolgárok – amellett, hogy kicsik – többségükben ostobák is, akik nem ismerik fel saját érdekeiket sem, a megoldást pedig a maffiához való törleszkedésben látják.
Tévednek, mint ahogy téved a szocialista vezetés is, mely cselekvési programok írásában és odahajított csontok lerágásában véli felfedezni küldetését, de rettenetesen viszket attól, hogy esetleg meg kellene szólítania a macskapisi és kelkáposzta dialaktikus illatkeverékével illatosított lépcsőházak népét, a falusi zsellért, a panelprolit, a „meghalni sok, élni belőle kevés” birtokméretű parasztot, a szolgáltatásokban reménytelenül és kiszolgáltatottan vergődők hadát.




És piszkosul idegesíti, mikor Szanyi a baloldaliságot kéri rajtuk számon, mert lelkük mélyén érzik, hogy amit tesznek, az annak a politikának megtagadása és elárulása, melynek kialakításában a szocializmus utolsó huszonöt évében maguk is részt vettek.
Elárulása a kétkezi dolgozóknak, akik soha nem éltek ilyen kiszolgáltatottan, létbizonytalanságban, mint mostanában.
 
Elárulása a gyermekeknek, akik előtt még soha nem volt ilyen bizonytalan a jövő, akiket még soha nem skatulyáztak be ilyen kegyetlen következetességgel, mint most, lezárva előttük a felemelkedésükhöz vezető utat.
Természetesen a történelmi szükségszerűség, ugye, meg a körülmények, meg a lehetőségek, meg a világtrend – de azért bizonyos alapelveket nem illett volna feladni.
És ott kellett volna vitézkedni a nép között, nem pedig befogott orral, fintorogva elfordulni, mikor beszart a demokrácia, meg a társadalmi felemelkedés lehetősége.

Nem mondanám, hogy Szanyi hibátlan, hiszen ő is hibázott nemegyszer, meg kereste pártja és a saját helyét, csak éppen ő balra kereste, eltérve kissé a mainstream irányvonaltól.
Ő ott látta meg a „piaci rést”, amerre mások nézni se mertek, meg nem is igen akartak, hiszen korunk hőse, a tehetségével és szorgalmával hétfőről-keddre milliárdossá váló politikus, aki először leamortizálja  pártját, majd megveszi annak székházát rosszul gazdálkodó pártjától, melynek ő volt a gazdasági vezetője…
Szanyit parkolópályára tették, persze ott is rögtön adott maga ellen támadási felületet, eljópofizott a gój motorosokkal, amit azok róttak fel neki halálos bűnként, akik évek óta jópofiznak Orbán Viktorral és tettestársaival.
Indult a pártelnök-választáson, mert azt gondolta, hogy a baloldali gondolkodásra van kereslet még pártjában, de kiderült, hogy olyan, mint a liba, aki a tepsiből kíván felreppenni.
A baloldaliságra a mai szocialisták szerint nincs igény, konformizmusra nagyobb szükség van a küldöttek szerint, akik régen elfelejtették már a szocialista eszméket, a szociáldemokrata eszmével meg elfelejtettek megismerkedni.
Igaz, itt a szociáldemokráciát a rendszerváltás óta csak bohócok és haszonlesők képviselték, és ez nemigen keltette fel az ismerkedési vágyat.
Szanyit se viselnék el pártelnöknek, hiszen ettől az embertől minden kitelik, képes megmondani tán még az igazat is.
Ő az egyetlen, akiben lenne annyi bátorság, hogy megsétáltatná vezetőszáron Orbánt éd társait a Cinege utca-Markó utca menetvonalon, a többiek vagy beszariak, vagy bele vannak ájulva doktriner világfájdalmuk szépségébe.
Szanyi nem csomagolja a szavait, hanem bele a pacekba, nyersen, őszintén, nincs egyrészt-másrészt, meg nincs túlfeszített udvariaskodás, nincs szemforgató miniszterelnök-urazás a maffiózó említésekor, egyszerű szavak vannak egyszerű helyzetek leírására.

Legutóbb azt találta mondani, hogy „Molnár Gyula ragyogó választás a Fidesz számára”, volt olyan lap az MSZP-elnökválasztás után, amelynek így kommentálta Szanyi, hogy a korábbi újbudai polgármester lett a párt első embere.
A Népszabadság pedig arról ír, hogy a pártvezetők közül többen úgy vélik, hogy az elnöki székért folytatott csatározásban az utolsó helyen végző EP-képviselő sértettségből beszél arról, hogy Molnár könnyű célpont lehet a Fidesznek, utalva a végül felmentéssel végződő korrupcióvádra.
A párton belülről azt mondták a lapnak, ha komolyan veszik magukat, akkor Szanyi ellen fegyelmi indulhat, ez az új országos elnökség első, szerdai ülésén dől majd el.
Szánalmas.
Nem kétséges, Orbán ismeretében bármikor előfordulhat, hogy Molnár Gyula ellen vádat emelnek majd pedofília okán, vagy lefényképezik a susnyásban, amint éppen Botkával enyeleg - a lehetőségek száma végtelen.
A vége a lesz, hogy az MSZP leoperálja magáról a baloldali radikalizmust is, mint ahogy leoperálta magáról a szociálliberális gondolkodást is.
Nem csodálkoznék, ha 2018 után Szanyi saját pártot alapítana, egy markánsan baloldali pártot, mely kiáll a kisemberért, a melósért, a zsellérért és a közélet tisztaságáért.

A Szocialista Párt meg lassan olyan lesz, mint a fül a viccben:
A szülőszoba előtt ott toporog az izgatott apa, kéri, mutassák meg neki újszülött gyermekét.
Természetesen, mondja a nővérke, de van kis baj: nincsenek a gyereknek kezei!
- Nem baj, az én fiam, látni akarom!
- Sajnos, a gyereknek lábai sincsenek!
- Nem baj, csak hadd öleljem meg!
- Hát ez nem fog menni – törzse sincs a gyereknek!
- Nem baj, majd nézzük egymást!
- Hát azt nehezen, merthogy a gyereknek feje sincs!
- Nincs feje? Hát mije van?
- Füle!
- Nem baj, az én fiam, látni akarom!
Nővérke hoz a párnán egy szép nagy fület.
- Kisfiam, Kisfiam!
- Ne szólongassa, - süket!


:O)))

20 megjegyzés:

kiskato írta...

Már 3 órája kész és még nincs morgás?
Lehet, hogy igazad van?

Unknown írta...

+1

Névtelen írta...

http://nol.hu/velemeny/baloldali-hazafisag-1581901

Olyan gondolatokat vet fel, ami a 'baloldalon' eretnekségnek számít.
Egyelőre, a többség homokba dugja a fejét és csodálkozik, hogy a széljobb is elrobog mellettük. :(

Molnárban annyi intellektuális töltet van mint 1 pud teve szarban, szerintem nem vele fognak nekifutni 2018-nak, mert hamar ki fog derülni, hogy vele a Parlamentbe jutás is veszélybe kerülhet.

Névtelen írta...

Van benne igazság.

mavtelep írta...

Nem értem...nem értem...ha több eszem lesz, megértem ?
A Fidesz karakter gyilkolász bárki is szólal meg a baloldalon, de mi mért tesszük ezt ?
Szervusztok, jó napot !

Kibic37 írta...


OFF (bocs PuPu!)

Általában vannak fenntartásaim TGM írásaival kapcsolatban, de ez most nagyon ott van. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akit hazánk sorsa nem hagy hidegen.

ON

anteus írta...

A polgár = állampolgár azonosítása átütő erejű hamisítás. A polgár önálló kulturális-anyagi városi egzisztencia, a kispolgár a szakmunkás-kisalkalmazott keveréke minden önállóság, saját kultúra és megélhetést biztosító magántulajdon nélkül. Sajátos agyag vízzáró réteg a munkásosztály és a polgárság között. A mezőgazdaság vonatkozásában még kevésbé létező kategória.

A szociáldemokrácia volt ezek érdekérvényesítője, amely rettegett a munkáshatalomtól. Ezt a politikát erőlteti az MSZP (mától MFP – Magyar Fül Párt) miközben ennek egyetlen társadalmi feltétele sincs már meg.
Az eredeti marxi munkásfogalom – munkás mindenki, aki bérből, fizetésből él – alapján folytatott politika foghatná csak össze az Orbán megbuktatásához szükséges „államszavazókat”. Mára azonban egy identifikáló szempont látszik: a magyarságtudat. És azon most Orbán biztonsággal lovagol.
Én egy új Munka Törvénykönyv (benne a sztrájkjog, kollektív szerződési kényszer) jelszavával indulnék meg. Melyben lényegében lehetne a szabályozott kapitalizmus taktikai célját közelíteni. Az EU-ban ezt, és a kötelező egységes számviteli rend kialakításának követelésével. Szanyi talán mesélhetne erről, mi történt ezen a téren, és miért nem … hiszen ez a tőkés termelés három központi elemét szabályozná: a munkabér elszámolást, a nyereség elszámolást és az adóalapokat.
A mai munkás érdekérvényesítést nem a tőke által szabályozott parlamenti interpelláció, a tüntetés szolgálja. A lényeget kell támadni. A baloldal a földszinten keresi a második emeleten elvesztett kulcsot, mert ott van világos… Esélytelenek. Szinte semmi társadalmi szellemi erejük nincs. Kapituláltak, és most úgy tesznek, mintha ők azt nem akarták volna. Végvonaglás.

És Hiller az MFP választmányi elnöke. Ez mindent elmond.

Névtelen írta...

Hol vannak a baloldali teoretikusok, akik irányt tudnának mutatni ennek az impotens bandának, aki azt hiszi, hogy az 'európai eszme' felülírja a tőke érdekeit?

Szegény és gazdag között egyre nő a különbség az Unióban, ez igaz a tagállamokra is, a magyar baloldalnak erre az a válasza, hogy ha Orbán eltűnik, akkor minden megoldódik. Lőszert, mama!

Szanyi legalább kapargatja a mélyebb rétegeket, de egyedül van mint dromedáron a púp.

Promenad írta...

Nekem sem Szanyi az elsőszámú kedvencem,de Pupuval mindenben egyetértek!
Szanyi ugyanis az egyetlen,akiben mocorog némi spiritusz a kókadt baloldali társaságban,sőt,még valamiféle jövöképe is akad.
Lehet tehát ekézni Szanyi Tibort,de kéretik arról sem megfeledkezni,hogy nem véletlenűl nyeri a választásokat az egyéni körzetében Angyalföldön /ahol a jelek szerint még méltányolják,ha valaki szóbaáll a kisemberekkel,a csórókkal,a kisemmizettekkel /
Gondoljátok hát meg,mielőtt pálcát törtök felette !

Unknown írta...

Nomen est omen.
Avagy egy anagramma:
Nihil elvtárs.

Névtelen írta...

Én örülök, hogy nem Szanyi lett az Mszp elnöke, mert minden pozitív tulajdonsága ellenére, alkalmatlan a baloldal legnagyobb pártjának vezetésére.

Sajnos, nem is kevésszer, meggondolatlanul nyilatkozik, ami hitelteleníti, vagy elnyomja a jó elgondolásait.

Nem tudna, vagy nem is akarna, egy összefogásban jó szívvel részt venni, pedig ez most létkérdés.

Emlékezzünk pl a nem is oly régen tett, Gyurcsány elleni kirohanására:
„Mondjuk ki: egy mentálisan megzakkant bolsi-milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni!”
http://mno.hu/belfold/szanyi-kemenyen-odaporkolt-gyurcsanyeknak-1271009

PuPu írta...

Felkérem az összes névtelent, hogy adjon nevet magának, most is négy névtelen van, ne legyetek lusták!.
Tamás, te meg már megint túl elvont vagy, pedig én még wizest is szoktam érteni!
Tudod, hogy mi az anagramma?

:O)))

hello írta...

PuPu, CSAKIS a Te kétségtelen Szanyi-szimpátiádra való tekintettel nem írom le sokadszor a véleményemet róla. Korábban párszor már megtettem, talán emlékszel is rá. Ahogy esetleg a törzs-fórumozó társaim is. Csak annyit teszek hozzá, hogy nincs miért másként gondolnom róla bármit. Sőt.

Egyetértek, ahogy írod: "Ő meg nem bír magával"

Ha 2018 után új pártot csinálna, konkurrálhatna Thürmerrel, az általa rendszeresen begyűjtött 0,5 - 1 %-os "eredményen" onnantól testvériesen megosztozva.

Gondolom, már úgy van vele, ahogy az LGT énekli:
"Az első pofon a legnagyobb, a többit lassan megszokod"

obsitos45 írta...

PuPu eddigi írásait kimondottan nagyra tartottam és egyet is értettem velük. Na, ez nem mondható el a jelenlegiről. Szanyi ugyanis egy bunkó.

Unknown írta...

Szervusz PuPu!

Anteus 8:54 alá írtam, de ketten beelőztek. Pardon.

Ottilia Marton írta...

Az őszödi egyáltalán átgondolását a többiek által Szanyi azonnal megakadályozta :A magadéval Feri! -mondta volt és a többiek ezután mondták is a maguk igényeit, de a témát kerülték. Erre most Molnár Gyula tért vissza http://www.atv.hu/videok/video-20160706-uj-elnok-uj-mszp
Gyakorlatilag ugyanúgy! :)
De ott ahol kellett volna ötletnek lenni, ott nem volt más ötlet, csak az amit megszavaztak, de végre nem hajtottak később.
Most pedig sokan kisembereznek, PuPu kispolgároz . Node kik ők? Akiket
"meg kellene szólítania a macskapisi és kelkáposzta dialaktikus illatkeverékével illatosított lépcsőházak népét, a falusi zsellért, a panelprolit, a „meghalni sok, élni belőle kevés” birtokméretű parasztot, a szolgáltatásokban reménytelenül és kiszolgáltatottan vergődők hadát."Miért kéne megszólítani? Olyan körülményeket kéne szorgalmazni, amely felemeli őket is.
Node hogyan?

szocialistán? Kapitalizmust meghaladva/megdöntve?
Szocialdemokratán? a sok közül melyik elv szerint? a bad godesbergi szerint? amivel lehet kormányozni, mert a tőkét beemelték a hatalomba?


Merre van az előre a társadalom számára? az egész vertikum számára.

Ezzel marad adós mindenki .Szanyi is!

Unknown írta...

Szervusz, Ottilia!

Aprócska baki, hogy 1959-ben Nyugat-Németországban már tíz éve működött a Wirtschaftswunder. Ettől egy picit messze vagyunk.
Az "egyszerre kétfelé" ... megfelelni típusú program pedig számomra visszataszító.

PuPu írta...

Kedves Ottilia, a kisember, meg a kispolgár fogalma a kétségtelen átfedések ellenére sem ugyanaz.
És bizony, itt választásokat kell nyerni, a válaszutásokat pediga választók döntik el, akiket bizony-bizony meg kell szólítani, és el kell nekik mondani, hogy milyen formában képzeli az adott párt az életük kereteit.
Aztán - ha nyert a párt - lehet olyan körülményeket teremteni, amely felemeli őket is.
Meg még kiket?
Itt a szocialisták fordítva ülnek a lovon - a tömegeket a szegények adják, nekik kellene udvarolni, nem az állami tisztviselőknek meg a rendszer keddvezményezettjeinek.
Csak példaként mondom: családi pótlékot kell adni, nem adókedvezményt, munkahelyet és nem közmunkát, stb...
Nem kell forradalmat vizionálni, mert a forradalom nem pártpolitikai kategória, az vagy lesz és akkor szörnyű lesz, vagy nem lesz és akkor hiába is tüsténkednénk, úgyse lesz, de a megtermelt javak igazságosabb és okosabb elosztásán azért lehetne dolgozni, talán...
Az egyik oka annak, hogy van, aki nem vesz észre változást 1989 előtthöz képest, hogy a kispolári lét - jólét esetleg - látszik, a nyomor meg bujkál és észre se veszed, hiszen nem jársz naponta a vidéki falvakban, neked van nyugdíjad, de a falusi emberek közül egyre kevesebbnek van, a fővárosban akad munkalehetőség, de a Nyírségben nemigen, így aztán te elégedett vagy, a falusi öreglány meg vergődik, mert ő nem tud felülnia villamosra és két megállót utazni a szakorvosig, mert nincs pénze vonatra, nincs pénze gyógyszerre - de hát ezt te is tudod...
rajtuk is kellene valakinek segíteni, őket is fel kellene emelni, mega nyolcvanezer nyugdíjából élő lakótelepi embert, aki egész életét végigdolgozta, most meg a gyógyszerét ha kiváltotta, alig marad pénze élelemre...
A kispolgár elél a gazdagok asztaláról lehulló csontokon meg néha egy-egy cubákon, de a szegénynek is kellene érdekképviselet, meg a tisztességesen dolgozó űkörmösnek, a postásnak, a kisvállalkozások zsebből fizetett alkalmazottainak, hogy emberhez méltó életet tudjanak élni...
A Fidesz Orbánnal meg egy-két milliárdossal foglalkozik, meg odavet egy lapát homokot, ahol elkezd izzani a parázs, a liberálisok az értelmiséget pátyolgatják, de ki karolja fel a kétkezi munkást, a szegényt, a nyugdíjast, a rokkantakat?
Ők is emberek, nekik is kijárna a politikai képviselet...
:O)))

.

Kapat írta...

Igaz PuPu, nekik járna csak igazán, hiszen nincs semmi érdekérvényesítő képességük.
A régi népi igazságok, mondhatnám bölcsességek is abszurddá váltak. Pedig örökérvényű igazság, hogy "ahol a szükség, ott a segítség".
Valamint egy kevésbé bölcs embertől mintha azt is hallottuk volna, hogy "senkit nem hagyunk az út szélén". Nos az igérgetés szintjén, mindaddig hitegetik is az elesetteket, amíg a szavazataikra pályáznak.
Orbán megfogadta azt az embertelen tanácsot, melyet az érzéketlen Bogár Lászlótól kapott. Ne törődjön a leszakadókkal, engedje el kezüket. Nincs értelme, mert csak a fejlődést gátolja vele.
A jó tanítvány nemcsak elengedte a kezüket, hanem minden nap megalázza, megtapossa a szegényeket. Mintha nem is léteznének. Remélem, nincs messze az idő, hogy észrevetetik magukat!

Kovács Erzsébet írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.