2010. április 11., vasárnap

VESZTETT CSATA UTÁN...

Hát elvert bennünket az ellen derekasan, - megérdemeltük.
No, nem az ellenfél vádjainak igazsága miatt, nem azért, mert rosszabbul élünk, mint a gyönyörűre pingált hajdani Orbán-érában, nem azért, merthogy politikusaink szétlopták az országot, nem azért, mintha az ország mélyponton lenne, hanem azért, mert nem ismertük fel a csata jellegét.
Olyan ez, mintha a lézerbombák korában nyilakkal akartunk volna háborút nyerni.
Nem ismertük fel, hogy a politikai küzdelem ma a médiában és az interneten folyik, és aki itt győz, az megnyerte a csatát.
Többek között emiatt  nem voltunk képesek magunk mellé állítani egyetlen jelentős társadalmi csoportot sem, még a nyugdíjasok sem hittek nekünk, jóllehet ha valakinek, hát nekik kedvezett a szocialista kormányzás, de még velük is elhitette az agresszív és primitivizmusában oly hatékony jobboldali propaganda, hogy helyzetük kilátástalan, - pedig hát...
Rengeteg ügyetlenkedés és rengeteg belső torzsalkodás vezetett a mai helyzet kialakulásához, benne van ebben a szociálliberális értelmiség doktriner nyavajgásától kezdve az aljas árulásokon át a primitív haszonlesésés a politikai bátorság hiányáig, a koaliciós partner erőszakosságáig sok minden.
Tulajdonképpen talán még jót is tehetne ennek a pártnak és egy újjászerveződő liberális tömörülésnek (nem a Fidesz trójai falovára, a LMP-re gondolok...) ez a vereség, mindössze attól tartok, hogy a most kialakuló politikai konstellációban nem lesznek a párt modernizálásához kedvezőek a körülmények.
Az életbenmaradásért folytatott harc közben nehéz új strukturát építeni, és nehéz a fiatalok között bázist építeni.
Igaz, nem is reménytelen.
Viszont valós veszély az, hogy megindul a bűnbakkereséssel egybekötött harc a párton belüli vezető szerepért, és ennek során esetleg szétszakadhat a szervezet, amely még ebben a meggyengült, legyőzött állapotában is erőt képvisel, de szétforgácsolódva végképp eljelentéktelenedhet, és beszoríthatják a Horthy-korszak szociáldemokrata pártjához  hasonló szerepkörbe.
Pedig sok mindenen együtt kellene változtatnunk, sok mindent újra kellene gondolnunk.
Kezdve talán attól, hogy mely társadalmi rétegek képviseletére vállalkozunk, és folytatva ott, hogy milyen legyen viszonyunk saját közelebbi és távolabbi múltunkhoz, a magunk mögött hagyott két ciklushoz, a Kádár-korhoz,  emellett meg kellene fogalmaznunk viszonyunkat a szociáldemokráciához és a mai magyar valósághoz.
Fe kell tudni vázolni  egy világos jövőképet, melyben fel tudjuk mutatni szavazóbázisunknak az általunk elképzelt és vágyott országot, és meg kell tudnunk határozni az ehhez vezető utat.
Sürgősen meg kell  találnunk azokat a szakembereket, akik képesek üzeneteinket a mai média és az internet valamennyi csatornáját felhasználva eljuttatni potenciális választóinkhoz, - egyszerűen , következetesen, agresszíven és hatékonyan.
Lesz dolgunk elég a következő években, az utolsó hibánk lenne a belső harc.
Tárgyalni kell a párton belül és megkeresni azokat a kompromisszumokat, melyekkel lehetővé válik az erők egyesítése.
Gyurcsány őszödi beszéde tulajdonképpen a mai helyzetet vetítette előre - sokan - bár bólogattak és tapsoltak - nem hittek neki.
A mai eredménynek - nevezzük talán inkább eredménytlenségnek - hinniük kell, mert ha ennek sem hisznek, akkor nem tagjai, hanem ellenségei a Magyar Szocialista Pártnak.
Dolgozni kell hát, következetesen.
Felkészülni egy - akár előrehozott - önkormányzati választásra, megkeresni a mai politikai harc megfelelő módszereit és irányítóit, magunk mellé kell tudnunk állítani alkalmazottakat, szakszervezetet, értelmiséget, - és hinni kell.
Hinni az igazunkban, abban, hogy az általunk megkezdett út vezet Európába, a jövőbe.
A nép tanulni akart, majd most tanulni fog, - ez nekünk sem ártana.
Legyen ehhez erőnk...
:O)))

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves PuPu!
Azt hiszem erősen naív vagy, abban a tekintetben, hogy azt gondolod, hogy nem a belső harc lesz az első. Már meg is kezdődött.
Magam részéről nem is vagyok abban biztos, hogy nem pártszövetségé-e a jővő.
Igaz, 2 hetet még ki kell várni és arra koncentrálni, hogy ott a lehető legjobb eredmény legyen, de kétségem sincs a Kubatov legénységet illetően.
Részben a lista miatt is gondolkoodom azon, hogy új formációs szövetséggel az valamelyest biztosan felülírható.
(Pénteken voltam kampányzárón, bár körzetemben az átlag fölött teljesített az mszp, azonban lehetett érezni a nemtúljóminőségű szónokon a hiteltelenséget. Az volt az érzésem, hogy mindig volt valaki, akinek a hátamögött meghúzhatta/ák magukat, most pedig a szemtől-szembe kiállásnál a tessék-lássék müködött. Lélektelen volt, sablonos, unalmas - s sajnos pozicióban...marad is, félek.)
Nagy a bűne az árulóknak, nemcsak a párttal szemben, hanenm a szavazóikkal szemben elsősorban.
No, de az áruló(k) is mindig csak addig szimpatikusak, amíg haszon van belőlük, mostmár nincs.
Bár, esetleg a párt szétszakítását még díjazznák.
Törzsolvasód

PuPu írta...

A remény hal meg utoljára, mint tudjuk...
A pártszövetséggel nekem az a bajom, hogy akik formátumos vezetői lehetnének egy szövetségnek, azok általában egy táborban lelhetők, aki meg csak vezetni szeretne, az többnyire alkalmatlan erre.
Ezenkívül a magyar alkatilag alkalmatlan a szövetségre (ld. szomszéd tehene...), mint együttműködési formára, a magyarnak vezér kell és félni szeret.
Rettegek, hogy vallamelyik idióta megálmodja, hogy most talán akkor Szilinek kellene vezetni, ennél már csak a jelenlegi helyzet bebetonozása lenne rosszabb.
Leginkább azért dühöngök, mert be lehetett volna vállalni Gyurcsányt és esetleg emelt fővel veszíteni, - így olyan az optikája a dolognak, mintha a jobboldalnak igaza lett volna az utóbbi nyolc év küzdelmei során és ezt a szocialisták is beismerték, holott dehogy...
Hát, most várnunk kell egy kicsit, hátha megjön az eszük a mieinknek, habár nem túl rózsásak a kilátások...
:O)))

Névtelen írta...

Persze, a reményhal...
A szövetséget illetően - sajna - igazat kell adjak neked.
Amitől Te rettegsz, attól rettegek én is, hiszen nem létezik, hogy ne vegye észre, hogy a saját körzetében sem kell, hogy a mozgalma nem töltődik fel senkivel, hogy képtelen újakat, fiatalokat megszólítani, a régieket mozgósítani.
Viszont politikai felelősségrevonást már emleget...
Azért, azon nagyon el lehet gondolkodni, hogy a búzaégető most milyen keveset kapott, pedig ő azután folyamatosan támadott és kibeszélt. Ennyire honorálták. Lehet menni a hörrtv-be...ja! mostmár nem érdekes.
S a meglévő, normális liberálisokat majd a Mónika szedi össze?
Ugyan, kérem.
Igen, be kellett volna vállalni, de gyávák.
(Azért az kérdés, hogy neki oda kell-e ismét tartani a hátát a következő késnek...nem gondolnám. Viszont, akkor ki?)
Törzsolvasód

PuPu írta...

Molnár Csaba?
Fiatal, okos, alig használt...
:O)))

Névtelen írta...

Elfogadnám...
Nagyon is.
Csakhát azt hiszem az ő platformja messzeesik a régiekétől, alapszabályt és szervezeti struktúrát is változtatni kellene.
S legfontosabb az lenne, hogy meghatározzák, hogy milyen értékeket, kiket is akarnak képviselni.
Mint hallom, már sziszeg is a kígyó, hogy ő megmondta előre balra, balra! Csak azt nem értem: volt háromnegyed éve volt arra, hogy a szűkebb pátriájában erről meggyőzze a párttagjait és szimpatizánsait. Senki és semmi nem gátolta. S nem ment. Talán mert, a nagyon balon ott van a Gyula és a Vajnai, de szavazójuk az nincs.
Nehéz ügy ez. Azonban én is ilyen fiatal arcot szeretnék látni, mert esélye csak nekik van a fiatalabbakat megszólítani.
Törzsolvasód

Névtelen írta...

Ugyan miért lenne jó az előrehozott önkormányzati választás? Türelemmel ki kell várni, hogy miképpen lép a Fidesz. Szerintem hipp-hopp elkezdenek az emberek elégedetlenkedni, mikor szembesülni kényszerülnek azzal, hogy az új éra alatt sem lesz itt a tejjel-mézzel folyó kánaán.
Amúgy nem hinném, hogy Orbánnak olyan hatalmas lenne gazdasági szempontból a mozgástere, mert erősen köti az EU, és ennél is jobban az IMF.
És az LMP.
Tudomásul kell venni, hogy van egy kicsiny balliberális szavazóréteg, akik párt nélkül maradtak - hozzávetőlegesen 5%-ra tippelek abból a 7%-ból, a többi alkalmi ide-oda szavazó -, és az MSZP-ben roppantul csalódtak, csupán jobb híján szavaztak rá.
Nem lehet az LMP-t egyszerre két különböző dologgal vádolni, melyek kizárják egymást, mint például azzal, hogy egyszerre a Fidesz trójai falova, illetve az SZDSZ utódja.
Ha már valami, akkor a saját ismerőseimből kiindulva, akik némelyike tényleg megjárta a szebb napokat látott SZDSZ-t, hát akkor inkább olyasféle, azzal a reménnyel, hogy tán konstruktívabb, és főleg tisztább lesz.
Távolról sem kívánok a párt apologétája lenni, nem is lennék erre képes, hiszen elég keveset tudok róla, de úgy gondoltam, megér annyit, hogy kapjon egy esélyt.
Boldog lennék, ha az MSZP képes lenne a megtisztulásra, a kompromittált alakoktól megválni, tiszta irányvonalat kiizzadni magából, és mindenekelőtt azt is meg kell vitatniuk a párton belül, hogy kik is a célcsoportjába tartozók?

ejropalepke

PuPu írta...

A "miért" előtt lőször talán azt kell megállapítanunk, hogy "kinek" lenne jó az előrehozott önkormányzati választás?
Ez nem is kérdés, ez a Fidesznek lenne jó.
időt nyerne vele, ugyanis az önkormányzati választásokig nemigen lehet belecsapni a szappanhabba, csak olyan intézkedéseket lehet hozni, amelyek nem veszélyeztetik a választások sikerét.
Az emberek meg nem fognak elkezdeni hipp-hopp elégedetlenkedni, hanem bamba tekintettel várják a csodát, ebből kapnak is egyet-kettőt, ezenkívül mától kezdve csak azt fogod hallani, hogy a mi hazánk milyen remek hely, szorgos népe győzni fog.
nem kellene illúziókat táplálni, a gazdasági helyzet nem rossz, a fejlődés alapjait lerakták a szocik, van min építkezni.
Az LMP meg kimondottan annak a kis balliberális szavazórétegnek lett kitalálva, amelyik eddig is zavaropsan gondolkodott meg ezután is zavarosan fog gondolkodni.
Az MSZP-ben meg nem csalódhattak, mert eleve nem bíztak benne és nem támogatták, ellenben minden fasságot, amelyet az aktuális SZDSZ vezetés meghirdetett lelkesen megtapsoltak, - mondhatnám, halálba tapsolták a pártjukat.
Okos emberek új akolt ácsoltak az elkóborolt nyájnak, odalöktek nekik valami számukra ehetőnek tünő katyvaszt program címen (zöldségek, fenntartható fejlődés, miegyebek a szlogenek szintjén) keerestek egy-két számukra alkalmas vezérürüt, aztán máris megvan az új koalíciós partner vagy külső támogató.
A duma majd az lesz, hogy elvi politizálás folyik és amivel egyetértenek, azt támogatni fogják, és láss majdd csodát, egyet fognak érteni.
Ez a tisztaság iránti mániád meg szép, de gyerekes kissé, - már megbocsáss.
Aki szereti a hurkát és a politikát, az ne nézze, hogy hogy csinálják, ez ugyanis nem az ábrándostekintetű idealisták, hanem a kőkemény akarnokok műfaja, - aki mást hisz, az becsapja magát.
Ez a "megér annyit, hogy kapjon egy esélyt" meg önámítás, - nem ők kaptak esélyt, hanem Orbán Viktor a kétharmadra.
Köszönjük, kedves liberálisok...
Az MSZP-vel kapcsolatban pedig talán a fideszes lecke felmondása helyett jó lenne, ha inkább konkrét személyeket neveznél meg.
A többire meg most van négy évünk.
Minimum...
:O))))