Klasszikus a vicc: a purdé beleesik a pöcegödörbe, mire szerető szülei azon kezdenek tanakodmi, hogy érdemes-e magmosdatni, vagy inkább csináljanak újat.
Hát, erről már lekéstünk, előbb jutott eszébe Viktornak, hogy csinál egy új ellenzéket, mint azoknak akiknek ez lett volna a dolga, így aztán erre sincs gond, és Nagyurunk talán két évnyire van attól, hogy ígéretét maradéktalanulk valóra váltsa: megsemmisítse a magyar baloldalt.
Élt százhuszonöt évet, ameddig élt, csinált jót is, rosszat is, átélt két világháborút, üldözték és üldözött, végrehajtója és áldozata volt a sztálinizmusnak. Átmenetileg felszámolta a magyar kelrikál-feudalizmust, elvetette a magyar polgárosodás csíráit, felemelte a magyar falut, a nemzet egyetlen aranykorát hozta el, úgy egy negyedszázadnyi időre.
Aztán - úgy tűnik - elkényelmesedett, és amikor eljött a megpróbáltatások ideje, csődöt mondott.
Most itt állunk a ki tudja hányadik kudarc után, és csodálkozunk, hiszen mindent úgy csináltunk mint mindíg, és mégsem lett más az eredmény...
A vonatkozó népi bölcsesség szerint ha nem megfelelő a vigalmi intézmény üzletmenete, akkor hiába cseréljük a diványokat, célszerűbb a lányok cseréjével kísérletezni.
Ez az utolsó alkalom, ami még alkalmas a kármentésre, és attól tartok, ezt az alkalmat is kihasználatlanul hagyják azok, akiknek még két évig nem kell visszamenniük karosszérialakatosnak, hiszen a helyzet kiválóan alkalmas a szar kenegetésére.
Talán a szemük előtt lebeghetne a szocialista párt sorsa, menetelése a megsemmisülésbe.
Minap beszélgettem az unokahúgommal, mert zavart, hogy a klón hívévé szegődött.
Elmondta, hogy ez annak köszönhető, hogy elege van az orbánizmusból, de elege van ellenzékéből is, és legjobb lenne az országnak, ha kéz a kézben elhúznának a - mondjuk, bár ő kicsit érdesebben fogalmazott - a feledésbe.
Amikor azt firtattam, hogy mi a baja az ellenzékkel, akkor kifejtette, hogy másfél évtizede semmiféle eredményt nem értek el, elege van a lózungokból.
A munka, a pénzkeresés és a gyereknevelés mellett egy normális országban szeretne élni, ahol nem ijesztgetik az állampolgárokat háborúval, ahol hatékony iskolarendszer és egészségügyi ellátás van, ahol csak akkor kell politizálnia, ha kedve van hozzá, és ilyen dögmelegben nem kell "tüncikézni" mennie, ha valami haladást szeretne.
És egyáltalán nem biztos, hogy Magyar Péter a megoldás, de legalább belevágott egy féltéglát az állóvízbe, valami mozgás megindult, aztán majd meglátjuk, mi lesz a vége.
És ugyan tudom, hogy ennek legfeljebb Orbánnak négyötöd lesz a vége, de tudom, hogy az ország - fiataltól-öregig - pontosan ugyanígy gondolkodik.
Persze azt is tudom, hogy ez leginkább indulatvezérelt mérgelődés, de ha csak egy kicsit is jogosnak tartom, akkor az ellenzék nem végezte el azt a munkát, amelyre a választópolgárral szerződött.
Sajnálatos.
Baloldal.
Szép meghatározás, ha mai tartalmával egyrészt nem is törődik senki.
Másrészt meg az idők folyamán errefelé szitokszóvá nemesedett azok száján is, akik mindent ennek a politikai oldalnak köszönhettek, beleértve azt a társadalmi mobilitást is, mely lehetővé tette, hogy ma száműzött grófnak vagy grófkisasszonynak érezhessék magukat.
Harminc éve szó sincs itt már osztályokról, tulajdonviszonyokról, elosztási viszonyokról.
Ha tulajdon, hát NER-lovag vagy lovagina, ha elosztás, akkor Orbán és családja, esetleg pénztárcái mindenféle neveken.
Ha valakire azt mondják, hogy munkás, horribile dictu proli, akkor minimálisan is kikéri magának.
Hiszen ő munkavállaló, és junior hygiene manager, - mindjárt senior lesz, csak előtte még fel kell mosnia a klozetot.
Baloldali párt jelenleg nincs, az MSZP - melynek hajdan komoly társadalmi beágyazottsága és szervezetei, aktivistái voltak gyakorlatilag eltünt, mai és volt vezetői majd elszámolnak a lelkiismeretükkel, ha van nekik olyan.
Kár érte, de szinte törvényszerű volt, hogy erre a sorsra jutott.
Több dolog juttatta ide, ezek közül hadd említsem meg a kamarilla-politizálást, a hetven-harmincas megállapodást a maffiával, melyet nem lehetett volna megvalósítani a pártvezetés nélkül.
Amikor az ötlet megszületett, akkor kellett volna megszabadulni a pártpénztárnoktól és az ötlet jóváhagyójától egyaránt.
Gyurcsány viselkedése sem nevezhető kifogástalannak, ha egyébként érthető is, hiszen a párton belül folytatni a harcot valóban nehezebb lett volna, mint a pártalapítás.
Sajnálatos az is, hogy amikor már agonizált a párt, akkor a DK jónak látta szavazótáborát némi kannibalizmus bevetésével növelni, és ehhez a szocialisták között találtak eledelt - és partnereket is.
Azt hiszem, a Szocialista Párt a következő parlamenti választásig lesz életben, utána oda jut, ahova a liberálisok maradéka jutott.
Nem vonom kétségbe a párt mai vezetőinek tiszta szándékait, de a feladat nagy és ők alkatilag alkalmatlanok a feladatra.
A Demokratikus Koalició egy szociálisan érzékeny balliberális párt.
Vezérelvű, hiszen a magyar választó erre van optimalizálva, és bár deklaráltan az angolszász típusú parlamentáris demokrácia híve, szimpatizánsainak túlnyomó többsége azt se tudja, hogy eszik vagy isszák a
ezt.
A magyar választónak a személyes szimpátia számít, és ebben az esetben is ez érvényesült - a Demokratikus Koalíció vezére szép magas gyerek - nagy cipő, nagy kéz, nagy orr - a nők egy-egy látogatása után hosszú sorokban álltak a mosdók előtt.
Üdítő színfolt volt a magyar politikában, fiatal volt, tudott papír nélkül beszélni, lelkesítő dolgokat mondott, akinek vezér kellett a lélegzéshez, boldogan beállt mögé.
Tetszett a népnek a családi élete is, és bár erősen liberális érzelmű szocialista volt, nem ütötte-verte a liberálisokat, amit azok később meg is háláltak alaposan - ha valaki ismeri a béka és a sperma meséjét a folyó átúszásáról, akkor tudja miről beszélek.
Medgyessy sportminisztere volt, kedvenc sportja a hosszútávfutás.
Ez egy magányos, elmélkedő műfaj, futás közben remekül lehet ábrándozni.
Egy pszichológus már ebből messzemenő következtetéseket tudna levonni egy esetleges harc kimenetele tekintetében egy ütközésekhez és agrasszióhoz szokott labdarugóval, és bár az kiderült róla, hogy kitartó és ütésálló, az is kiderült, hogy nála az elmélet és gyakorlat viszonyában nem minden esetben a gyakorlat a meghatározó.
Időnként illúziókat kerget, vágyait és ötleteit azonnal megosztja a társadalommal, ezért sokszor az volt a benyomás róla, hogy összevissza beszél, és ez feszültségeket okozott munkatársai lelkében, akik reggel tizenegykor nem tudták, hogy a reggel kilenckor tartott eligazitás még érvényes-e?
Őszinte volt, transzparens kormányzást folytatott, közben mindent kibeszélt az alkalmazott módszerekről, a kényszerekről, a célokról, szóval, ahogy édesanyja mondta - márpedig ő ismerte nagyon - lotyaszájú volt.
A vesztét is ez okozta.
Ellenfele pontosan ismerte a magyar kocsmai mentalitást, mely nem az elvont fogalmak használatáról, az árnyalt utalásokról, vájtfülűeknek szóló parafrázisokról szól, hanem az elmondottak szó szerinti értelmezéséről.
Így az őszödi beszéd a hazudtunkkal meg a kurvaországgal muníciót adott egy igen sikeres lejárató kampányhoz, melyből soha nem tudott kikeveredni és a hátralevő életében már nem is fog.
Mindemellett felépítette az új pártot, de elkövette a szokásos vezetői hibák szinte mindegyikét.
Vezérnek szegődött, de demokratáskodott, utálta a kamarillapolitikát, de nem tudta kikerülni, hiszen alapvetően kevés emberben bízik, azok meg általában bólogatnak.
Azt hitte, minden szakértőnél okosabb, ha nem az övé az ötlet, akkor az nem jó, lebecsülte a hagyományokat, megtagadta a múltat, a jövő tekintetében pedig illúziókban ringatta magát.
A színházat nem rendezni szerette, hanem a primadonna babérjaira tört több-kevesebb sikerrel.
Nem értett a tömeglélektanhoz és még annyira sem a propagandához, egy hályogkovács magabiztosságával nyúlt olyan kérdésekhez, melyek gondos mérlegelést igényeltek volna.
Persze mindig voltak, akik ilyen esetekben a guru bölcsességét látták a dologban, annál is inkább, mert káderpolitikája katasztrófális.
A régi harcostársak bármikor hibázhatnak, kutyaütők lehetnek a maguk területén, következmények nélkül.
Új káderek általában a túlsó partról úsznak át, van is becsületük, ameddig beállnak a sorba, amúgy meg értjük mi az ellenvéleményt csak nem szeressük, ugye Bauer kollega?
Azt hiszi, hogy ha ellátogat vidékre és beszél párszáz őt ünneplő enber előtt, akkor azzal az országos politika le van tudva, jóllehet párszáz ember akkor is összejön, ha megérkezik a városba a vándorcirkusz a kétpupú tevével, és ünneplik is az előadást.
A siker titka az lenne, ha a helyi szervezetek állandó, folyamatos munkát végeznének az emberek között, ehelyett a kampányok időszakára időzítik a tevékenységet, ilyenkor kedvesek az aktivistákhoz, aztán néhány évig feladat nélkül hagyják őket.
Értelmes feladat nélkül a lelkesedés lelohad, a közösség szétesik, pedig ebben a világban a lelke mélyén szinte minden ember szeretne valamilyen közösséghez tartozni, ezt kellett volna megteremteni.
És hát az ellenőrzés nem ördögtől való, nem ártana élni vele.
Bizony, bekerültek a körbe karrieristák is, akik az önkormányzatokban a pénzeszacskó közelében szeretnek melegedni.
Ehhez használják a DK-t és ez ad nekik legitimitást, meg - ha bekerülnek az önkormányzatokba - módot a mutyira.
Egy rossz döntés elidegeníti a választót, márpedig sorra rossz döntések születtek, és nem történt semmi, business as usual...
Megy a prérin a hallgatag Joe a lovával, előtte a nyeregben az éppen megszöktetett világszép Mary.
A ló megbotlik, Joe megszólal: Egy.
Kis idő után a ló ismét megbotlik, Joe szól: Kettő!
A ló harmadszor is megbotlik, megállnak, Joe és Mary leszállnak a nyeregből, majd szól a colt.
Mary felháborodik: lelőtted, most mehetünk gyalog!
A hallgatag Joe összevonja a szemöldökét és megszólal: Egy!
A DK-nál nem szólalt meg senki, a ló botladozva végigtámolyogta a prérit, a világszép Ágnes fenekét már feltörte a nyereg, Frank meg megmagyarázza: a támolygás csak cselvetés, minden rendben.
Nyertes a ló.
Néhány dolog, ami - hangsúlyozom, az én véleményem szerint - hiba volt:
Hiba volt otthagyni a szocialistákat, megteremtve ezzel a saját táboron belüli ellenzéket.
Hiba volt szakember nélkül olyan megegyezést kötni, melynek eredményeként nem hozhattak létre saját frakciót.
Hiba volt az őszödi beszéd, - csak a vak nem látta a bosszúra éhes belső ellenzéket.
És hiba volt lotyogni, olyan kifejezéseket használni, melyek kárt okoztak. Moldova szerint a paptól elvárható, hogy ő legyen a két lábon járó vasárnap...
Hiba volt csupa levitézlett import-politikussal terhelni a pártot, úgy, hogy mindjárt formlális vagy informális vezető pozícióba kerültek.
Hiba volt a tagságot kitenni a választás kényszerének: Nagy Imre vagy Kádár.
Hiba volt nem felvállalni a múlt - Kádár korának vállalható elemeit, hiba volt emberek százezreinek a múltját leértékelni.
Hiba volt a baloldal múltját megtagadni, hiba volt primitív módon értelmezni a történelmet, hiba volt ötvenhat kapcsán elhallgatni a tényeket, hiba volt az ikonikus Köztársaság téri székház eladása.
Hiba volt a szervezetfejlesztés elhanyagolása, a pártépítés elmulasztása, az ifjúsági szervezet leértékése.
Hiba volt a média elhanyagolása.
Ma oda jutottunk, hogy egyetlen baloldali lap sincs, a Népszava maga a háborús uszítás, újságírói a minimális etikai követelményeket sem tartják magukra nézve kötelezőnek - tisztelet a kivételnek.
Hiba volt, hogy a nyertes önkormányzati választás után sem voltak képesek egy saját lapot és legalább egy budapesti televízió-csatornát létrehozni, viszont Kálmán Olgából a szemüveg akkora politikust csinált, mint ide Lacháza.
Elbabázik a youtube csatornával, örül is neki a zsákfalvak számítógéphez szokott népe.
Gréczy meg örök darab - miért is? A hallgatag Joe talán nem is volt akkora hülye...
Hiba volt a magyar falut odadobni a jobboldalnak, hogy ma a sötét gyalog is azt mantrázza, hogy ez a szabadság. A virágzó magyar mezőgazdaság helyett ma területalapú támogatást termelünk. És persze, a magyar falu nem fekszik a Nagykörúton belül...
Hiba volt az a pálfordulás. mely az oroszok tekintetében történt. A választó nem felejtette még el Totó kutyát, meg a moszkbai vacsorát a Putyin házaspárral, a tetejébe teljesen hibás döntés a világpolitika átrendeződésének korában az atlantista politika kritika nélküli kiszolgálása.
Hiba - és megbocsáthatlan hiba - a békepártiság átengedése a maffia-jobboldalnak.
Hiba volt engedni, hogy beszoríthassák a pártot a háborúpártiságba.
Nem is értem... - ki adhat tanácsot Gyurcsánynak? Orbán?
Hiba ma is egy-kétszázalékos pártocskákkal szövetkezni, kártékonyak és mint szövetségest, még kritizálni sem illik őket. A nép hasonló esetekben az szokta tanácsolni, hogy b@xxxanak egyedül.
Ezek egy része a Fidesz filiáléja, a cél a szavazatok porlasztása, az akció sikere viszont kétségtelen.
Hiba volt Karácsonyt támogatni, mint főpolgármester-jelöltet.
A Márki-Zay féle árulás napján kellett volba megszüntetni vele mindenféle együttműködést.
Karácsony áruló, az árulót rendesebb helyeken megvetik, nem segítik.
Legfeljebb feldugják a fenekébe a karóit.
Persze az sem igaz, hogy nem lehet öt év alatt felépíteni egy potens saját jelöltet, lehetett volna akár Dobrev Klára is.
Hiba volt az ő elpocsékolása egy alapvetően elhibázott politika oltárán.
A baloldal okos, karizmatikus politikusát vesztette így el, és neki a brüsszeli stallum hazai háttér nélkül nem sokat ér.
Hiba az is, hogy az ideológiai pártok ideje átmenetileg lejárt, ma választási pártra van igény, de ehhez igérni kellene tudni.
Például az önkormányzatiság helyreállítását, az iskolarendszer visszaállamosítását, a gazdasági prioritások megváltoztatását, - de ezek persze csak ötletek.
A seb, amit most kaptunk akkora, hogy ha minden DK-s és volt szoci egyszerre nyalogatja, akkor se gyógyul be.
Le kell vonni a tanulságokat, mert ami most történt, az a 2026-os parlament választás előkészítése volt.
Ez alatt a két év alatt kell korrigálni, építkezni, visszadni a hitet a párt szimpatizánsainak, és nagyon átgondolt, praktikus politikát folytatni.
Magyar Péter pártja túl van a mézesheteken, ez valamivel könnyebbé teszi majd a helyzetet, Karácsony meg béna kacsa lesz, mert nincs mögötte közgyűlési többség.
Nem kell feladni, de nincs sok idő, a vereség elemzésével egyidejűleg kell szervezni, tervezni dolgozni.
Sok sikert hozzá!
:O)))