Ez az ország egyre idiótább.
Ez még elviselhető lenne, de az már nehezebben, hogy egyre újabb és újabb célpontokat keres a gyűlölködés, vagy a régi célpontokat jelöli meg újra és újra - egyre értelmetlenebbül, egyre gyakrabban és egyre agresszívebb formában.
Lassan már egyébként is olyan az ország, mintha a Mad Max társadalomképét szeretné áthozni a magyar gyakorlatba, az erőszak kultuszával egyetemben.
A célpontot többnyire a cigányok, a jobbára csak virtuálisan létező migránsok, a liberálisok, a komcsik, no meg a buzik képezik, akik ugyan nem egyformák, hiszen vannak ugye homoszexuálisok, leszbikusok, transzneműek, biszexuálisok - queerek, akik bármilyen módon eltérnek a féleszűek által helybenhagyott szexuális viselkedésmódtól.
Számukra a nő nem egyenrangú résztvevője, hanem tárgya a szexuális aktusnak, akinek illik kiszolgálnia a rajta fellehető összes testnyílással az egészséges szexualitású kemény magyar hazafit, továbbá legyen képes úgy szopni, hogy Atilla leszármazottjának behorpadjon a homloka...
Ha hazanőről beszélünk, akkor elég ha konzervatív (misszionárius póz, sötét szoba, behunyt szemek, hagyd magad, hamarabb szabadulsz, orgazmusa meg csak a kurváknak van, pfuj!
Mielőtt valaki feleslegesen püfölné a klavit, elmondanám, hogy heteroszexuális vagyok, referencialistám miatt nem kell szégyenkeznem, de azt is elmondanám, hogy eszemben sincs kétségbe vonni embertársaim jogát, hogy a saját ízlésük és vágyaik alapján üdvözüljenek, tőlem aztán az autójukkal is folytathatnak szerelmi viszonyt, legfeljebb mosolygok rajta, de azt is csak diszkréten - nem tudja szegény, hogy mi a jó...
Emellett az is érdekes, hogy a magyar köznyelvben a buzi akkor is hímnemű, ha nőként egyébként minden doppingvizsgálat kizárná a női úszószámokból, figyelembe véve Arnold Schwarzenegger tesztoszteronszintjével való összevetésben elért győzelmét.
A leszbikus nők élete azért társadalmilag könnyebb őket az igaz magyar hazafiak sokszor fel se ismerik, így aztán gyakran kerülnek olyan helyzetbe, mint a hülyegyerek, aki zsidónak tart előadást a zsidók undorító tulajdonságairól, vagy cigánynak a genetikailag cigányokba kódolt bűnöző életmódról.
A magyar társadalom sikertelenségének egyik oka éppen ez a szemlélet is, mely úgy gondolja, hogy mindenkinek egyformának kell lennie.
Először ki kell selejtezni azokat, akik nem Árpád lova után szedték a lószart, utána azokat, akikről külső jelek alapján tudni lehet, hogy nem a Balaton partján barnultak le, akiknek az orr-fül egymáshoz való viszonya eltér a követelményektől, aztán azokat, akiket ideevett a fene párszáz vagy akár csak pár éve.
Ebben az országban lenézték már a svábokat is, nehogy azt gondoljuk, hogy a hülyeség akármire is tekintettel van...
Aki még ezek után is eltér az átlagtól azon keresztül kellene menni egy fűnyíróval, ha valaki kilóg felfelé, az orvosolná a problémát, utána mehet a delikvens egy szép nagy ceruzahegyezőbe, aki pedig még ezek után is más, az mehet újrahasznosításra...
Idiótáék rettegnek attól, hogy valamiféle társadalmi változás belesodorja őket egy üldözhető csoportba, emellett felettébb büszkék a pedigréjükre, minél korcsabbak, annál inkább.
Néha aztán éri őket meglepetés, mikor kiderül, hogy nagypapájuk a zsinagóga kántora volt, vagy, hogy nem csak egy-két vonóhúzás van bennük, hanem egy egész népi zenekar, vagy, hogy a kedves nagybácsi olyan meleg volt, hogy a kezében főzte a tojást a húsvéti nyuszi.
Ez az ország képtelen a türelemre, imádja mindenbe beleütni az orrát, meg és elítélni másokat, megfellebbezhetetlen álláspontot hirdetni elemi ismeretek hiányában, aztán ha úgy jár, mint az ismerősöm, aki ugyancsak sarkos véleményeket hangoztatott, mígnem egyszer kiderült, hogy a gyermekéről is beszél, akkor utána hallgat, mint a sír, egy szava sincs , hogy - mondjuk - tévedtem, merthogy az én gyerekem normális életet él, csak éppen a párja nem az ellenkező nemből kerül ki...
Megy a cirkusz a Coca Cola plakátjai körül, van halálhörgés, siralom, merthogy a plakátokon az életet ábrázolja a cég, mely - meleg helyről származó információk szerint - már évekkel ezelőtt buziport kevert az italokba, és akik ma tiltakoznak ellene, már réges-régen buzik, csak a tünetek még nem jelentek meg rajtuk, de ha bemennek egy edzőterembe, azonnal érzik a vonzódást az egészséges magyar férfi kiérlelt lábszaga iránt és kedvtelve nézegetik társaik szőrös seggét.
Ez persze csak az első fázis, hamarosan leszólítják az utcán a pizzafutárt is - szép szőke herceg, akarsz velem tangózni?
A társadalom egy része nem a klasszikus heteroszexuális minta szerint él.
Ha hisztizik valaki, akkor sem.
Ő dolguk.
Élni, és élni hagyni.
Meg lehetne talán tanulni.
A látensek meg igyanak Pepsit!
:O)))
Hát nem is tudom, de valahogy nem bízom korlátlanul egyetlen katonában sem, mondta a császár kedvenc rendőrminiszterének, mire is Fouche megértően bólogatott.
Most, mikor a haderő ilyen komoly átalakításon megy keresztül, mikor a kovás puskákat kanócosra cseréljük és a társzekerekből is modernebb változatot veszünk - rengeteg pénzért, megjegyzem, - nem biztos, hogy ésszerű lenne megengedni, hogy ez a sok ostoba baka belelessen a pénztárcánkba, meg mindenféle hülye szakmai indokkal zavarja a döntéseinket.
Arról nem is szólva, hogy egy ponton túl akár el is szemtelenedhetnek, és részt kérhetnek a csurgalékból, melyet a gondosan kiválasztott cégek csatornáznak hozzánk, ez pedig helytelen lenne, hiszen pénzben nem ismerünk tréfát.
Császárom, mondta halkan Fouche, a végén még a létraiparba is be kellene szállnunk, és az idős kocsisokkal is sok a baj, nem is szólva a kocsik elé fogott lovakról, melyek eléggé nagy hibaszázalékkal tapossák csak halálra a másik kocsiról - alkalmas helyen és időpontban - lepottyanó létrája után bóklászó felesleges bajkeverőt!
Jobb az ilyet tanúk nélkül szervezni, mondá a Császár, - hajdan az abrakszőkítés idején sem tülekedtünk ezren a tál körül, hagytuk, hogy egyedül legyen öngyilkos, aki belekotort az ügyeinkbe.
Hát akkor rendben van, elküldjük zabot hegyezni Bernadotte marsallt, úgyis azt tetováltatta a hasára, hogy "Halál a királyokra!" - hát lehet az ilyenben bízni?
Ney marsallt meg Lefebvre marsallt is - ennek úgysem tudom kimondani a nevét, hiba volt már a kinevezése is!
Gondolom, a sógorod, Murat maradhat?
Természetesen!
Ne feledd, hogy ez a családok éve, és a Bonaparte-család az első a családok között, akinek pedig más a véleménye, az kígyómérget iszik a rendőrségi hintóban a két perzekutor között!
Mindenesetre minél kevesebben látják a pénzek mozgását, annál jobb!
Jöjjenek hát a civilek, de olyanokat válasszunk, akikkel nem kell majd sokat babrálni, akik nem sokat kérdeznek, és lehetőleg rokonok is!
Azokat könnyebb kézbentartani, nix ugribugri, így lassan elérjük a vágyott célt, a középosztály létrehozását!
Mi leszünk a közép, a társadalom tetején a hab, a széle meg az alja selejtezhető bátran!
Császárom, nem lesz baj ebből? Itt van ez a golyós számológép ügy is, már a te neved is belekeverték az ügybe, nem kellene kicsit visszavennünk a buzgalomból?
Ugyan! - mondta a Császár - majd jönnek a jogászok, jogászkodnak kicsit, oszt jónapot!
A rendőrminiszter elspekulált - hát igen, ennek megint szerencséje lesz!
És miután néhány konténernyi dokumentumot elástam a Börzsönyben, nekem is szerencsém lesz!
Itt csak egy esetben lehet baj: ha valamelyik ellenségünk annyira gátlástalan lenne, mint mi, de hát ez majdnem kizárt, gondolta Fouchet, és ezzel a katonák ügye lezárult!
Majd Talleyrand elintézi,, hogy arra gyanakodjon a nép: a szerbek felé átengedett orosz fegyverszállítmányok miatt kellett menniük a hadfiaknak.
Mindenesetre a pénzünk biztonságban lesz, gondolta a Császár, majd visszasüppedt mély szomorúságába: kedvenc labdajátékosait megalázták az ellenfelek...
:O)))
Similis simili gaudet, mondja a művelt francia, és ezzel el is árulta Megmentőnk világméretű sikereinek titkát.
Hasonló a hasonlónak örül - és tényleg.
Ott ül a sok bambapofájú, akinek zsebéből ez a csibész kilopta a pénztárcát, elvette gyerekei jövőjét, megpocsékolta a lányát, a feleségét, és a végén beletörölte a Simicskától elhíresült elegytől nedves, ám nemzetiszínűre mázolt farkát a frissenmosott függönybe, de szava nincs, és néz rá, mint liba az Istenre.
Közöttük és a halljakendek között üldögél néhány olyan is, aki haszonélvezője a Nagy Nemzeti Lélekvásárnak, akinek leesett már kis lóvé az urak asztaláról, ők legalább nem hülyék.
Orbán sem hülye, csak csibész és szociopata, megalomániás tróger, aki lassan de biztosan nevére íratja az országot, ami azért még errefelé is szokatlan, ilyet azért Horthy, Szálasi, Rákosi sem tett, Kádárról nem is szólva.
Tusványos az aktuális hülyeségek meghirdetésének helye, itt hirdet igét népének atyja minden évben, tulajdonképpen ez vette át az országértékelések szerepét, melyek szintén az ő hazudozásairól szóltak, de ez mégiscsak jobb, hiszen itt aztán végképp nem kell félnie az ellenvéleménytől, itt a szekta tagjai és szellemi és mentális kihívásokkal reménytelenül küzdő vazallusok előtt beszél.
Hogy ezt az elmeosztályt hogyan tudta összegyűjteni, az maga a csoda, de hát kétségtelen, hogy közöttük még ő is elfogadhatónak tűnik.
Senkinek nem tűnik fel, hogy minden évben mást mond, hallgatósága a hanglejtésre érzékenyebb, mint a tartalomra.
Tényleg olyan, mint egy király, és nem ő lenne a történelemben az első bolond, akit trónra emeltek hívei és ellenfelei, viszont királykodásának mintája nem az angol modell, hanem olyan ő, mintha a a mesekönyvekből ismert király lépett volna közénk.
De az s lehet, hogy a modellek történelmünk hajnalának uralkodói, akik éppen most piszkálják ki fülükből a kihűlt ólmot, készülődve a vérfürdőre...
Merthogy, mint elmondta, van már politikai erőnk, gazdasági erőnk, és nemsokára lesz - és itt mondókáját sejtelmesen félbehagyta, a média meg elfelejtette megkérdezni, amit mindahányan tudunk, hogy a katonai erő az, amire vágyik ez a botcsinálta hadfi.
Talán ez volt tusványosi szereplésének egyetlen pozitívuma, hiszen ha elkezdi cizellálgatni haderőfejlesztésünk célját és helyzetét, akkor nem biztos, hogy nagy népszerűségre tett volna szert szövetségeseink a kisantant államainak körében.
A színpad díszletének falára mindenáron fel akarja akasztani azt a puskát, mely - a tapasztalatok szerint - az előadás során mindenképpen elsül.
Mindegy, ezen is túl vagyunk, sok újat nemigen hallhattak tőle azok, akik úgy tekintenek rá, mint a csodára, a mantra a szokásos elemekből állt össze, migránsok, Brüsszeli bürokraták, miegyéb... - ami a klímaváltozás elleni küzdelmet illeti, vagy, hogy az orvoshiány miatt kórházak válnak működésképtelenné - erről nem esett szó, ez nem téma.
Übü király új stadionokat helyezett kilátásba, új sikereket vizionált, láthatólag eljutott arra a stádiumra, amikor már el is hiszi, amit mond.
Egyelőre nappal még nem hordja a koronát, csak éjszakánként próbálgatja, és csodálkozik, hogy most nem olyan kényelmes, mint amikor még a Népszabadság is ott volt az újságok között, melyekkel kitömte, merthogy a füle nem tartotta elég szilárdan.
Azt mondják sokan, hogy a magát Magyarországnak képzelő Malackát békés úton nem lehet már eltávolítani.
Én azért reménykednék ebben.
Az önkormányzati választás majd jelzi, hogy valóban reménytelen-e a dolog, mert ha igen, akkor még hosszú ideig kell elviselnünk a magyar történelem talán legkártékonyabb politikusát.
Majd kiderül.
:O)))
Innen már csak egy lépés, és körbehordoztatja a véres kardot, melyet a migránsveszélyre való tekintettel közbeszerzési eljárás és parlamenti döntés nélkül szerzett be Piréziából, vagon-tételben, kissé emelt darabáron, melyből a szállító majd visszacsurgat valamennyit.
A véred meg te adod hozzá előbb-utóbb.
Agresszív kismalac fegyverkezik vadul, ez egy jó üzlet, nem ötfilléres tételekről van szó, itt még a kerekítési összeg is tetemes, emellett az egész ügyletet úgy el lehet dugni, hogy mire észreveszed magad, már vasfazékkal a fejeden ülsz a harcmezőn, jó magyar szablyádat lengetve.
Időnként bánatosan odatéved tekinteted a MÉH-telepre, melyen éppen a kilőtt harckocsikat készítik fel funkcióváltásra: kovácsoljunk lábosokat a tankokból!
Olyan ez, mint a bolond család bevásárlása, a spejz üres, a család fele éhezik, de a fizetésből nem a tartozásokat adják meg, nem a gyereket taníttatják, nem a nagymamát gyógyíttatják meg, míg nem késő, hanem lendkerekes autókat vesznek Apukának, merthogy nem volt neki gyermekkorában és most be kell pótolni a mulasztottakat.
De veszünk harci helikoptereket is, meg törjük a fejünket harci repülőgép vásárláson is, a különösen fontos kormánygépeket már meg is vettük, kicsiket is, ha gyorsan kell menekülni, meg nagyokat is - hátha a Gyurinak lesz ideje bepakolni az aranykészletet.
Ha már egyszer bejött a dolog a Gripenekkel, miért ne jönne be a Párducokkal, most vettünk éppen kikötőt is, úgyhogy egy kisebb flotta beszerzése is aktuálissá válhat, mondjuk a vitéz nagybányai Horthy Miklós hordozó, mellé egynéhány kísérőhajó, a vitéz gumilaky Rogán Tonya cirkáló, meg a Wiking Sigyn romboló.
Közben a János Kórház sebészetén nincs délelőtt melegvíz, a frissen műtött betegeket nyári üzemmódban, hideg vízben mosdatják, nyakig szarban ül az oktatás, az egészségügy, a gyermekek negyven százaléka szegénységben él, a családi pótlékot tizenegy évvel ezelőtt emelték utoljára, a falvakban nincs már orvos, de Malacka elégedett.
Szelektív látása csak a stadionokat ismeri fel, dózerral tolja a pénzt a határontúliaknak, vakulj paraszt.
Sajnálatos, de csatlósaival együtt elvesztettek minden mértéktartást, és úgy tűnik, nem félnek, azt hiszik, hogy sunyi jogászkodással mindent meg lehet úszni.
A látszat egyébként ezt támasztja alá, de nem kellene elfeledkezniük Ceaușescu példájáról sem, a falnak szinte mindegy, ki mögött porzik, ha az előtte állóra lőnek.
Egy dolgot viszont nem értek pontosan: Ki ellen akarja bevetni ezeket a fegyvereket?
Merthogy itt körbe vagyunk véve NATO szövetségesekkel. Szerbia és Ukrajna lóg talán ki a sorból, de ezek meg annyival erősebbek, mint mi, hogy egyszerűbbnek tűnik azonnal beolvasztani a pénzedből megvásárolt technikát, mint csörömpölni vele.
Jelzem, Harcimarcitól kitelik, hogy ultimátumot intéz Ukrajnához, követelve a magyar, mint kizárólagos államnyelv bevezetését.
Nem emlékszem, hogy ért volna bennünket mostanában katonai fenyegetés, a helyzet nem is olyan, hogy ettől kellene tartanunk.
Ezeknek a beszerzéseknek kettős lehet az indoka: egyrészt megvásárolni Németország jóindulatát, aztán az amerikaiakét - meg a jutalék.
De mi van akkor, ha a megrendelést köszönettel elfogadják, de a bajkeverőtől meg akarnak mégis szabadulni?
Miniszterelnök-jelöltekből még a legreménytelenebb helyzetben levő országokban sem szokott hiány lenni - Malacka eltávolítása után is lesz, aki meghozza ezt az áldozatot a Haza oltárán.
Gondban van most , akármit is iparkodik kommunikálni, de hát ő olyan, mint a vas.
Ezért is kellene addig ütni - természetesen politikai értelemben - míg meleg...
:O)))
A hőség itt már mindenkinek az agyára ment, ha nem jön ez a kis enyhülés, meglehet, az ország lakosságának túlnyomó többsége már visszaugrott volna a pálmára és kókusszal dobálná a migráncsokat, hiányukban a buzikat, a zsidókat és a cigányokat - persze tetszőleges sorrendben.
De a demokráciáról vallott felfogás olyan neves embereket is kókusz-szüretelésre késztetne, mint például a nemzetközi hírű ellenzéki rádió drága-jó műsorvezetőjét, aki lassan már nem látja a nyakkendőjét sem könnyben úszó szemétől.
A könnyeket az a meghatottság csalhatta a szemébe, melyet saját mérhetetlen sportszerűsége és demokratizmusa folytán érzett, mikor egy hallgatója felvetette, hogy - véleménye szerint - Orbán manifeszt elmebeteg, ami aztán vagy igaz, vagy nem, amit elbírálni valóban az elmegyógyászok dolga lenne, de nem teszik.
Így aztán soha nem derülhet ki, hogy nevezett államférfi valóban azért harapja le a bögre fülét, mert az felettébb ízletes falat, vagy azért, mert mentálisan deviáns, ami nem nagy baj, csak kezelni kellene...
A neves műsorvezető nehezményezte, hogy beszélgetőpartnere sommás ítéletet fogalmazott meg, hiszen a minősítést nem maga a páciens fogalmazta meg (fekete, cigány, zsidó, szociopata az, aki annak vallja magát, ugye...), és diagnózisnak se mondható, hiszen nem szakember állapította meg.
Ő csak egy laikus, aki besokallt az országot elborító stadionok rögeszmés építésétől, a neves államférfi téveseszméjétől, miszerint ő személyesen Magyarország, l'etat cest moi, ahogy a művelt piréz mondja, ugye.
És a mérhetetlen és mértéktelen tolvajlásoktól, melyeket ma már nem is titkol, hülye hívei egy részének még a morzsákból se pottyantva, cserébe viszont gyűlölködhet mértéktelenül és szabadon.
Ha beül valaki egy autóbuszba, akkor van némi esélye arra, hogy a buszt vezetésre alkalmas ember vezeti - még ekkor is lehet persze gond, de az esély a PÁV vizsga letételével valamelyest csökken.
Viszont annak, aki az ország gigabuszát vezeti, még jogosítvány se kell, neki elég kinyilatkoztatni, szakérteni, bölcs pofákat vágni.
Az út stadionok és rokonai pénzhegyei, szállodái, kikötői között vezet, az út szélén az árokban néhány ezer nyomorult teteme, és egy-két gyanús hulla, akik a létrájuk után szaladgáltak a forgalomban, vagy megöngyilkolták magukat itt-ott - rendőrautóban például.
Vagy infarktust, esetleg rákot kaptak, szívroham érte őket tulajdonuk kizsarolt elvesztésének másnapján, vagy árokba rohantak a kihalt úton...
A Gigatörpe mindenhez ért, mindenben ő az illetékes.
Képzettsége alapján legfeljebb jogi előadó lehetne valamelyik strómanja egyik vállalatának valamelyik osztályán, de ő bátran dönt ezermilliárdokról, az ország sorsáról, gyermekeid jövőjéről - egyszemélyben.
Ha valaki kártékony volt az országra, hát - azt hiszem - neki nincs párja.
Ő a gyűlölet megszállottja, a megosztottság apostola, maga az erkölcsi nihilizmus.
Ha valaki ezt szóvá teszi, akkor - ha már helyeselni nem mer - legalább hallgasson, ne végezze el azt a piszkos munkát, amit a pockosnak és tolvaj bandájának kellene elvégezni.
Ez nem sportszerűség, nem korrektség, ez maga a szervilizmus.
Természetesen az agybarázda-billegető nem válogat, az alsóbb néposztályok agyában is rendes pusztítást végez, ha reátör az éhség.
Legutóbb például az EMIH megbízásából végett közvélemény-kutatást a Medián, melynek eredménye önmagában is elkeserítő, lévén, nem csak azt mutatja meg, hogy a magyar társadalom nem ismeri saját történelmét, de azt is, hogy nem is akarja megismerni.
A leginkább meghökkentő az volt, hogy a megkérdezettek ötvenöt százaléka szerint „ennyi évtizeddel a holokauszt után már le kéne venni ezt a témát a napirendről”.
Nem kétséges, vannak dolgok, melyeket nem szívesen nézeget az ember, van, amire jobb lenne nem emlékezni, de elfelejteni sem lehet, mert az ember így is többnyire könnyebben felejt a szükségesnél, és nem árt hát emlékeztetni borzalmas döntéseire.
Ilyen alapon már régen el kellett volna felejtenünk a mohácsi csatát, a két világháborút, a nyilasok uralomra-juttatását, hogy például régi, dicső tetteinkről ne is beszéljünk, melyek közül - sajnos, most így hirtelen - egy se jut eszembe...
Nem azt mondom, hogy minden magyarnak minden napját azzal kell kezdenie, hogy megbánva felmenői bűneit imát mond a vészkorszakban elhunytakért, de bizony, felejteni sem lehet, mert az ember hajlamos a bűnismétlésre.
Ha az ember a délszláv háború emberiség-ellenes bűneire gondol, akkor be kell látnia, a borzalmak sem térben, sem időben nem állnak túl messze tőlünk, különösen úgy, ha ostoba és ganélelkű politikusok saját hatalmuk fenntartása érdekében élesztgetik a gyűlölet soha ki nem hunyó parazsát.
Nem vigasz az, ha tudjuk, hogy a fellobbanó láng azokat is elpusztítja, akik a lángot élesztgetik.
Oda kellene erre is figyelni...
:O)))
