2016. augusztus 27., szombat

MENNI? OTTHON MARADNI? SZAVAZNI ÉRVÉNYESEN? ÉRVÉNYTELENÜL? FRANCBA!

Ez itt a kérdés, és a válasz olyan, mint amilyen az okos lány ajándéka a királynak, akinek hozott is meg nem is, adott is, meg nem is.
Nyakunkon a népszavazás, mely nem dönt el semmit, melyről minden politika iránt érdeklődő ember tudja, hogy maga a Nagy Kamu, de mégis van jelentősége, mert erősítheti vagy gyengítheti Orbán idióta migráns-politikáját.
Már maga a kifejezés is hamis, ugyanis összemos fogalmakat, melyek élesen elkülönülnek egymástól.
A migráció és a migráns kifejezések mőgé beszuszakolják a háborúk elől menekültek karonülő kisgyerekét, a potenciális terroristát és a gazdasági bevándorlót, egybemosva indtékokat, célokat és élethelyzeteket, egy kalap alá véve mindenkit, aki körülményei kényszerítő hatására elindult nyugat-Európa felé.
Nem, nem felénk, hiszen a hazánkon keresztül vándorló tavalyi tömegből kevesebben maradtak nálunk, mint ahányan Rogán emberkereskedelmi vállalkozásának eredményeképpen telepedtek le nálunk, minden probléma nélkül.
Az Orbán által gerjesztett hisztéria mégis termékeny talajra hullt, hiszen akik más vallást követnek, mint mi, más típusú társadalmakban élnek, mint mi, más nyelvet beszélnek, mint mi, azok mások, márpedig a másságtól félni kell.
Aki nem olyan, mint mi, az veszélyes, az bűnöző, azt ki kell verni a faluból, az országból.


Erről azok tudnának beszélni, akiknek tradicionális ruházata, vallása, életmódja eltér a többségi társadalom tagjaiétól, a zsidók, a cigányok, de volt ebben az országban már hangulatkeltés a svábok ellen is, nem szólva az élve elásott kun királyi párról, vagy Gertrudis és Bánk bán a valóságban Katona József verziójától kissé eltérő történeténetéről.
Itt még az sem számított, ha az idegen asszimilálódott, ha csak jót adott az országnak, itt a vér vélt, vagy valós szava döntött.
Ha magyarnak hitte származását, akkor büszkén kihúzhatta magát, de a zeneakadémiát végzett nema strandon lebarnult művészt az utolsó büdöstalpú is provokálhatja, és a zsidót is leszólhatja az, aki egyébként ki van keményítve a magyar Nobel-díjasok magas számára, feledve, hogy kilencven százalékuk zsidó volt.
A cigánytól félni kell, mert nagy hangon ordibál, tanulatlan és miután verbálisan nagy részük nem tud védekezni, hát előbb üt, szúr vagy rúg, mint vitatkozik, és bezárkózik saját közösségébe, mert ha kilép onnan, oda a biztonság.
A zsidó ember sem érzi magát biztonságban a társadalomban, ami nem is csoda, ha évszázadokon át ki-kiújuló üldöztetéseikre gondolunk, és nem csak nálunk, hanem egész Euópában, az Ibériai félszigettől az orosz sztyeppékig.


Ha a mai nagyhangú panaszkodást hallgatjuk az iszlám államokból érkezett bevándorlókkal kapcsolatban, hát elkülönülésükre ez a magyarázat.
Az amerikai városokban is kialakultak olasz, kínai és más, nemzetiségi alapon szervezett városrészek, a bevándorló ott érezhette biztonságban magát, mint ahogy most az iszlám országokból bevándorlók is erre törekednek.
De ez nemigen érint minket, hiszen nálunk nemigen akar letelepedni senki, mert sem a gazdasági, sem a társadalmi környezet nem vonzó
Egy lepukkant, balkáni, rasszista ország nem lehet célországa annak, aki a Nyugat életszínvonalára vágyva, az által is motíválva elindult, hogy ha már elüldözték, akkor jobb körülményeket teremtsen magának, mint amiben - ha marad, része lehetett volna.
Ez motíválta nálunk is 56 disszidenseit, akik azért utólag megpróbáltak szabadságharcost farigcsálni magukból, jóllehet a szabadságharc többségük számára legfeljebb a szomszéd házban működő Közért szabad kifosztását jelentette.



De hát ez az elmélet, a gyakorlat meg az, hogy a primitív ember számára a primitív gyűlöletkeltés a nyerő.
Aki még soha életében nem látott menekültet, annak is rossz tapasztalatai vannak a migránsokkal kapcsolatban:
Ha buszon utazik a nyomorultja és ránéz egy nőre, hát az akkor is szexuális zaklatásnak értelmezi, ha a szerencsétlen  migráns bottal se piszkálná meg, olyan ronda.
A csúcs mégiscsak az volt, amikor a krisnásokat nézték migránsnak, még jó, hogy megúszták verés nélkül.
Az egésznek van valami morbid humora: ebben az országban ugyanis mindenki migránsok leszármazottja, legfeljebb azt képzeli őseiről, hogy Árpáddal lovagoltak be Vereckénél, de ha szembetalálkozna az igazsággal, hát sírva fakadna, jóllehet még ebben az állapotában is meglehet, hogy a valóságos felmenőivel járt jobban...


Na, de vissza az alapkérdésre: mit tegyen hát az a magyar, akit még nem hülyített el teljesen Orbán primitív propagandája?
A magyar ellenzék éppen olyan, mint amilyet ez a társadalom - viselkedését tekintve - megérdemel: ostoba, megalkuvó és gyáva.
Ezért aztán mindent félszívvel csinál, de még amit csinál, azt is fantáziátlanul és szakszerűtlenül.
A Kétfarkú Kutya Párt sokkal különb bármelyik "komoly" pártnál, hiszen ők legalább lépni mertek, segítséget mertek kérni a társadalomtól és meg is kapták azt, hiszen plakátkampányt tudnak folytatni, hülyét csinálva a kormányból, akit - mint tudjuk - Orbánnak hívnak,
Persze abban az országban, melynek segge kilóg a gatyából, népének jelentős hányada nyomorszinten él. és mégis olimpiát akar rendezni nem lehet abban reménykedni, hogy túl magas lesz az ellenkampány hatékonysága, de mégis...
A szocialisták és a DK álláspontja szerint otthon kell maradni, nem kell részt venni ebben a bohóckodásban, és jobb híján ezt a megoldást kellene talán választanunk, hiszen ha elmegyünk, akkor azzal legitimáljuk a szavazást, úgy teszünk, mintha ennek az egésznek lenne valami értelme, jóllehet éppen annyi van, mint libának lúdtalpbetétet ajánlani.
Orbán kamupártjai úgyis részvételre biztatják híveiket, de azt tudni kell, hogy még az érvénytelen szavazatok is Orbánt erősítik.
Sajnálatos, hogy ez a legtöbb, amit ebben a kérdésben ma el lehet érni, és tanulságos lenne, ha valaki tanulna belőle, hogy ez már a második olyan népszavazás, melyen politikai csalással érhet el eredményt Orbán bandája, ha bedőlünk nekik és részt veszünk a bolhacirkusz legújabb előadásán.



Persze a demokratikus pártok azért aktivizálhatnák magukat javaslatuk eredményessége érdekében, mert jelenleg még saját szavazóik egy része se tudja, hogy mt tegyen.
Tulajdonképpen akár a hatalom, akár ellenzéke szempontjából nézzük ezt a kérdést, csak a szánalmas jelzővel lehet jellemezni.


Valószínűleg ezt érdemelhetjük...

:O)))

2016. augusztus 26., péntek

TANÍTÓNÉNI, MÁTÓL KEZDVE JÓ LESZEK!

Bayer Zsolt megvilágosodott, a negró kialudt a szájában, szeme sarkában elmorzsolt egy könnyet majd dalra fakadt a Mandineren adott, egyébként  érdekes és majdnem rokonszenves interjújában: "Nagy, szent fogadalmat is teszek itt most a kitüntetések és egyebek hatására, hogy tehát: megpróbálok felnőni a feladathoz. Befejezem azt a típusú publicisztikát, amelyre utalt" - mondta Stumpf Andrásnak.
Talán csak egy apró megjegyzést tennék az üggyel kapcsolatban: aki ezt komolyan veszi, az nem imeri az életet, meg az embereket.
Bayer azt nyilatkozza saját magáról, hogy azért nem lett politikus, mert akkor nagy eséllyel egy ukrán tipusú parlamentet teremtett volna, pofozkodásal egybekötve.
Merthogy őt elviszik az indulatai, de azért most hatódjunk meg attól, hogy megfogadta: ezentúl a pápát nem hívja demens vénembernek, nem zsidózgat, merthogy neki van zsidó barátja, akinek anyja szinte anyja helyett anyja, jelzők nélkül.
Ezenközben románokkal hattyút etet a schönbrunni parkban, merthogy a magyar a hattyat soha meg nem enné, inkább libát lop (v.ö: Magyar, ne lopj!) merthogy az a dögnagy madár nemcsak csíp, de rágós is.



De azért az elhatározás nagyon szép, akár lesz belőle valami, akár nem, és bizonyítja azt is, hogy a kittüntetett nem velejéig romlott ember, csak haverjai miatt rosszul mérte fel a saját helyzetét, azt hitte, hogy őt nem fogja a golyó.
Ez valószínűleg így is lett volna, ha valamelyik jóakarója ki nem teszi céltáblának, és a rá pazarolt lövedékek mennyisége minőségbe nem csap át a marxi tanítások szerint, így bár bele nem halt, de a bal golyóját  csak megcsípték a balos golyók.
Figyelem, nem gojok, golyók!

A megtört tekintet és a nagy nemzeti fogadalom csak taktikai visszavonulás, mint Semjén haverjánál a vasárnapi zárvatartásról való lemondás, ha a helyzet kicsit változik, ismét felbukkannak a gyönyörű - és mint kiderült a román nép nemzeti kincsének eltulajdonításából származó - jelzős szerkezetek.
Ez egy pragmatikus társaság, beleértve őt is.



Azt hiszem, hogy egyetlen dologra mégis jó volt ez a kitüntetés: bebizonyította, hogy azért még van morális határ, mégha a hatákövön a bányászbéka üldögél is.
Bayer Zsoltnak pedig sok sikert kívánok fogadalma betartásához, ami azért sem lesz könnyű, mert a következő rendszerváltás itt az ő haverjait fogja eltüntetni, .és miután már bejárta a rendeélkezésre álló ideológiai teret, túl sok mozgástere nem marad.
Az is gondot okozhat, hogy már megint tévesen értékelte a helyzetét.
Láthatólag azt gondolja, hogy írásainak stílusán akadt ki a demokrata közösség.
Valaki elmondhatná neki, hogy annyi lófax szerepelhetne írásaiban, mint terepversenyen felszentelt esperesben az "e" betű, ha nem képviselne időnként netto fasiszta elveket, nem keltene rasszista benyomást és nem magyarázná meg - önmagának, elsősorban - hogy neki valami Istentől elrendelt joga van felülírni az emberisesség törvényeit.
Szerinte bár kissé durva, de egyébként korrekt Orgoványnál nyakig földbeásott emberekkel, tejfelszőke német fiatalok által szétvert fejű zsidókkal példálózni mai, pitiáner politikai csetepaték kapcsán.
Nem a trágárság itt a baj, hanem az, hogy a formával adekvát a tartalom is, sajnos.


Volt egy film hajdan: Moszkva nem hisz a könnyeknek.
Nekünk sem kellene.
Tulajdonképpen már csak egy kérdés maradt: akkor most mivel is érdemelte ki hősünk a kitüntetést?

:O)))




2016. augusztus 24., szerda

MERKEL ÓVATOSSÁGA

Angela Merkel Észtországban járva a Brexit utáni helyzetről beszélt.
Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság kilépése után az Unióban maradó országoknak figyelemmel kell lenniük egymásra, és  el kell kerülniük, hogy belehajszolják magukat különböző politikai döntésekbe.
Persze jobberék erre azonnal diadalmenetet hirdettek, merthogy ezt ők úgy értelmezték, hogy Merkel meghátrálált és a Nemzet Esze gigantikus győzelmet aratott, jóllehet, Merkel csak figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi helyzetben nincs ok a kapkodásra, nem kell kiélezni az egyébként meglevő ellentéteket, semmi nemkényszerít senkit erre.

Azt is mondta a német kancellárasszony, hogy a kis nemzetek álláspontját is fontos megérteni és ennek tükrében kell kialakítani a Brexit utáni közös álláspontot.
A kis nemzeteknek álláspontja van, csak éppen pénzük nincs, gazdasági erejük is alig, viszont hangerő dolgában jól állnak.
Úgy viselkednek, mintha szívességet tennének azzal, hogy az Unió tagjai maradnak, jóllehet országuk fennmaradása múlhat egy hibás döntésen, például a brit példa követésén.
Merkel erre figyelmeztet, mikor az elhamarkodott politikai döntésekről beszél.
Pedig, ha valaha szüksége volt Európának az egységre, akkor ma nagy szüksége van, és ennek nem a migránsoknak nevezett menekültek problémája az oka, hanem az, hogy szépen. ütemesen haladunk a harmadik világháború felé.

Legutóbbi hír, hogy Törökország katonai erővel avatkozott be a szíriai - polgárháborúnak nevezett - hatalmi játszmába, deklarálva a harcot az Iszlám Állam erői és a kurd milíciák ellen.
Az iszlám állam elleni harcot nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, nem is olyan régen még igen gyümölcsöző üzleti kapcsolatban volt velül Erdogan, és ha az oroszok nem bombázzák és lövik szét a gyümölcsöző olajszállítási biznyákot, lehet, még ma is török közreműködéssel menne az üzlet.
Viszont a kurdok már valóban ütős politikai problémát jelentenek, hiszen ők egy nemzet ország nélkül, amit ők elnyomatásként élnek meg - nem is alaptalanul.
Függetlenségi küzdelmeiket az összes állam, melynek területén élnek kegyetlenül leverte,és a jelen helyzetben is azért folyik a harc, nehogy egy nagyobb, összefüggő terület kerüljön kurd ellenőrzés alá Szíriában.
A harcban a résztvevők mindegyike saját politikai céljait követi, márpedig résztvevő itt van, jókedvvel, bőséggel.
Az amerikaiak, az oroszok, a szír kormánycsapattok, az IS, Irán, a kurdok, a mérsékelt lázadók és ezerféle politikai és vallási árnyalat adott itt egymásnak randevút, egy apró hiba is elég, hogy a konfliktus világméretűvé szélesedjen.
Ahhoz viszont nem kell már semmi, hogy aki még ezidáig nem menekült el onnan, az szaladjon, ki merre lát...
Ebben a helyzetben kell értékelni Merkel szavait, de Orbán tevékenységét is, aki ugyan önmagában egy senki, de az Unióban zavart kelthet, és kelt is, merthogy erre van optimalizálva.Olyan, mint a liba, nagy szárnylengetéssel nekimegy a rókának is, anélkül, hogy felmérné a következményeket, melyeket előidézhet ezzel.


Európának erősnek kellene lennie ahhoz, hogy az itt élő félmilliárd ember érdekeit érvényesíteni tudja, de ehhez egységet illene mutatnia.
Ezt próbálja Merkel európai módon tudatni az ökrökkel.

Jobban tenné pedig, ha járomszeggel oldalbavagdalná őket.

:O)))

2016. augusztus 23., kedd

A LOVAGKERESZTES MAGÁNYOSSÁGA

Lassan úgy áll a helyzet, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje -kitüntetettjei számát tekintve- a világ legritkább medáliája lesz.
Mikor ezeket a sorokat írom, már negyvenen jelezték, hogy lemondanak a megtiszteltetésről, mert mint Bruszt László egyetemi tanár, szociológus Facebook oldalán Áder Jánosnak írta: „...nem tartok igényt olyan állami kitüntetésre, amelyet egy rasszista, a magyar politikai kultúra lerohasztásában élenjáró bértollnok megkaphat.
Nem tudom, Ön hogyan számol el lelkiismeretével azután, hogy aláírta annak a Bayer Zsoltnak a Lovagkereszttel való kitüntetését, aki évek óta folyamatosan kisebbségek eltiprására, polgártársaink meggyilkolására szólít fel.
Őszintén szólva: nem is érdekel.
Nekem azonban nem áll szándékomban B.Zs.-tal egy listán szerepelni.”


Nem az első eset, hogy egy kitüntetés vihart kavar, de eddig általában nem a kitüntetett, hanem inkább a kitüntető személyével volt baj.
Gyurcsány kezéből nemigen szerette némely jobboldali átvenni a kitüntetést, volt, aki elfelejtett vele kezet fogni, mert nem tartották eléggé demokratikusnak, de ez a szokás Orbán hatalomrajutásával feledésbe merült – ő szinte minden jobboldali számára maga a megtestesült demokrácia.
A demokratáknak meg volt gyerekszobájuk, meg aztán nem is kényeztette el őket kitüntetéseivel a kettéfűrészelt ellentengernagy-imitáció, amit pedig nem adnak oda, azt nehéz visszautasítani.

Ezren próbálkoztak ezidáig a demokraták egységbe kovácsolásával, sikertelenül, de most  végre sikerült.
Bayer Zsolt lett a siker kovácsa.
Persze az ügyet túldimenzionálni nem kell, ettől még nem fog Orbán Viktor megvilágosodni, se a csicskásai nem fognak önérzetre kapni, minden marad a régiben, legfeljebb a felcsúti kisvasúti modell kerül alkalmazásra: ha nem tetszik. majd meghosszabbítjuk Vlagyivosztokig.
Ha nem tetszik Bayer kitüntetése, hát kitüntetjük mégegyszer és mégegyszer, míg csak úgy nem néz majd ki, mint Brezsnyev fénykorában.
A mi vezérünk önérzetes ember, nem tűri az ellentmondást.

Bayer Zsolt olyan szorgalmasan nyalja a Legszentebb Segget, hogy igazán nem kell félteni az éhenhalástól, írásai pedig biztosan nem fogják kiverni a biztosítékot a sajátjai között, hiszen ő a Fidesz és Orbán Viktor magyar hangja.
Amit Orbán körbetaknyolgat, mert a várható nemzetközi reakciók miatt nem meri egyenesen kimondani, azt Bayer gátlástalanul kimondja, nagy örömet szerezve ezzel a magyar szélsőjobbnak.
Nálunk ez is speciális, hiszen úgy van a jobboldalnak széle, hogy nincs közepe.
Ez azért szörnyű, mert a normális, konzervatív gondolkodásúakat is belekényszeríti Orbán táborába, ahol aztán csak titokban fanyaloghatnak, vagy kaphatnak hányingert a néhai liberális újságíró nettó nyilas eszmefuttatásaitól.
Sokan valaha szerették, és még ma is vannak, akik elismeréssel adóznak elherdált képességeinek.

Hát igen.
Mára ő lett a szarral festés Michelangeloja…

:O)))

2016. augusztus 21., vasárnap

AUGUSZTUS 20. UTÁN, OKTÓBER 23. ELŐTT

Nincs nekünk szerencsénk ezekkel a nemzeti ünnepekkel.
Az évek során eljutottunk oda, hogy egyiket sem tartjuk sem fontosnak, sem felemelőnek.
Nemzetünk magasról tesz a hatalmon levők legitimálását szolgáló, aktuálpolitikával nyakonöntött igehirdetésre, nem vevő a dologra.
Az értelmesebbjét még külön bosszantják a XIX. század nagy romantikusait idéző eszmefuttatások, melyeknek annyi közük sincs az igazsághoz, mint Mészáros Lőrinc strómansága feletti szent felháborodásának a tiszta erkölcshöz.
Most éppen Szent Istvánt festjük még szentebbé, jóllehet a szent király kötésig vérben szilárdította meg uralmát, gyilkolva rokont - nem rokont egy idegen vallást terjesztő migráns banda hitvallását terjesztve.
 A fehér lóból virsli, az ősi magyar vallásnak annyi lett, a sámánokat megrövidítették egy fejjel, a szent helyeket feldúlták, aki nem követte az új hitet, azt kardélre hányták, a szűzeket megerőszakolták, ami egy nagy marhaság volt, merthogy az ilyesmi babramunka, járt utat ne hagyd el a járatlanért, mondják a bölcsek...
Büszkeségünk sárbatiprói minket tartottak migránsnak, mígcsak nem jött a Szent Király, és az etelközi migránsokból szent kardjával engedelmes alattvalókat nem faragott -  a bárdolatlanokat megbárdolta, és rendes emberekké nem tette.
Mi meg  ünnepeljük azt, aki idegen hódítók csapatait vezette a büszke magyar nép ellen, és ez így fog tartani egészen október 23.-ig, amikor is változik a helyzet, és az idegen csapatok élén érkező, az országnak jót hozó vezető ismét negatív szövegkörnyezetben lesz csak említhető.

Tegnap megtudhattuk a Királyi Televízióból, hogy a történelem során ezen a napon ünnepeltük már az új kenyeret, és a borzalmas kommunista Alkotmányt is, melynek célja a magyar nemzet idegen szolgaságba taszítása volt, tiszta Brüsszel.
De arról nem esik szó, hogy ez volt Magyarország első írott alkotmánya, mely így kezdődött
Magyarország - Népköztársaság.
Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé.
Ez tiszta beszéd, ha ma is ez lenne a rendező elv, az Alapizé igen hülyén nézne ki: Magyarországon minden hatalom a valóságos céljait keresztény-sovén halandzsával leplező szervezett bűnözésé.
Az ünnepnap egyébként békésen telt, az idő szép volt, nekem pedig abban a szerencsében volt részem, hogy a balatonpart egyik kikötőjéből nézjettem a part városainak tüzijátékait. Nagyon szépek voltak, a siófoki egészen gazdag volt, de Alsóörsnek, Fürednek sem kellett szégyenkeznie.
Közben belenéztem a budapesti tüzijáték közvetítésébe, az is nagyon szép volt, és most nem volt középponti kérdés a költség, kerül, amibe kerül, te fizeted, nem igaz?
Az is nagy könnyebbséget jelentett, hogy idén nem selejtezett a McDonald's tüzijáték-rakétákat, így nem láthattunk se vörös csillagokat, se hamburgereket az égen, és Habony Árpád anyósa se kereshetett volna annyit a dolgon, mint hajdan szegény Wermer anyósa keresett...
Őfelsége jövőre már a saját erkélyéről nézheti a tüzijátékot, ez egyébként is fontos neki, státus-szimbólum, első országlása idején a Parlament ablakából szemlélte a hambucikat az égen.
Miután a tüzijátékot addig a Gellérthegyről lőtték fel, a helyszínt át kellett helyezni a Parlament elé, hogy a legfiatalabb - mondhatnánk gyermeteg - demokrata le ne maradjon a látványról...


Augusztus huszadikán vége van a nyárnak, legalábbis akkor, amikor még normális volt az időjárás, ettől a naptól kezdve hűvösebbek voltak az esték, idén már két héttel ezelőtt is ez volt a helyzet  - habár fürödni a tóban még tegnap is lehetett, de az éjszakák már a pulóverekről szólnak.
Lassan vége a vakációnak, lehet, hogy örökre, merthogy a diáknak túl sok ez a jóból, a pedagógusoknak meg végképp.
Azok után, ahogy viselkedtek, ez nem is csoda.
Most még csak vakációt tervezik elvenni, de ha nem változtatnak a viselkedésükön, legközelebb vasárnap, templom után is tanítaniuk kell.
Indul a politikai szezon is, a nyáron passzivitásukkal tüntető politikusok is aktivizálják magukat, sajnos.
Melyik eldobja a spanglit, melyik a madártejes merőkanalat, Nagyurunkat is visszaeszi a fene - ez is sajnos - az ővé is igazán szép trip volt, látott olimpiát Magyarországon, de sebaj, majd helyrehozzák megint Grazban.
Utoljára Sztálin döntött más öngyilkosságáról, de még ő se egy nemzetéről...

Szóval, ezen a héten utolsókat rúgja a nyár, igazán szednie kell a lábát az egymillió líbiai migránsnak, ha ide akar érni, ideje sem marad megerőszakolni az útjukba eső nőket, ellopni Mari néni libáját, oszt oda a plakátokra fordított tenger lóvé.
Lassan folytatódik az őrület, melyet Magyarországnak hívunk.

Remélhetőleg a következő rohamot még túléljük... 


:O)))