2015. július 29., szerda

KÉSZ BESZARÁS

Ötvenhat menedékkérőt vittek be a Szent László Kórházba, mert közülük néhányan hasmenéses tünetekre panaszkodtak.
Természetesen a média felkapta a dolgot - gondolom, a terveknek megfelelően - és bár a vizsgálatok végén összesen két embert tartottak bent,  mégis, az akció elérte a célját, alátámogatta az idióta vádat, mely szerint a migránsok olyanok, mint "A nyolcadik utas a halál" című film szereplői.
Bármikor elkezdhet a hasuk duzzadni, majd vér és belsőségek kirobbanása után kiugrik belőlük az orbánviktor, hegyes és gyárilag már véres fogait csattogtatja és beleharap a turáni faj helyi képviselőinek seggébe, akik ettől szintúgy elkezdik magukban nevelgetni a maguk szörnyeit és egy idő után hol egy semjénzsolti a lován, hol egy rogántóni, hóna alatt állandó növekedésben levő lakhelyével robban ki a belek közül, oda a magyar...


Persze szembe lehet ezzel állítani a másik verziót is, mely szerint a pályaudvarokat jelmezes magyarok járják, hónuk alatt narancsleves PET-palackokat tartalmazó fóliákkal, melyeket már jóelőre felturbóztak hashajtóval.
Azzal kínálgatják barátságos képet vágva a menedékkérőket, akik ránéznek a pörgekalapos, fokossal és karikásostorral felszerelt terminátor barátságos képére, elveszik kezéből a palackot, jól meghúzzák, majd rohannak fosni.
Ennek kissé ellentmond az a tény, hogy az olyan nemzeti elkötelezettségű ifjú, aki egyáltalán képes barátságos pofát vágni egy csecsemőjével hobbiutazáson résztvevő szír vagy afgán anyára, az azonnal kizáratásra kerül a magyar nemzettestből, nevét a továbbiakban csupa kisbetűvel írják és a Pásztor testvérek azonnal einstandolják  a golyóit.


Mindegy, harcolni kell, de lehetőség szerint olyanokkal, akik képtelenek megvédeni magukat, a szokásos Fidesz-eljárásrend szerint.
A faluszéli putrikban (v. ö: kétszobás ház, melyből az egyiket konyhának hívják...) élő cigányok átmenetileg fellélegezhetnek, a nemzet védelmezőinek most másfelé van dolguk.
Talán majd még őket is rá lehet beszélni idővel, hogy gyűlöljék a határon áttántorgó másik nyomorultat, mert mindenkinek kell valaki, akit bátran gyűlölhet.
A főnöke által lecseszett munkaerő gyermekének is azért van kutyája, hogy miután apuka végigverte a családot, legyen kit neki is seggberúgni.


Hogy van-e egyéb oka is a gyűlölet felkorbácsolásán kívül ezeknek az akcióknak, azt nem hiszem.
Egy normális államban a menedékkérők nem pályaudvarok lépcsőin üldögélnének, hanem a nyilvántartásba vétel után azonnal átesnének egy orvosi szűrővizsgálaton, majd szervezetten elszállítanák őket olyan befogadóállomásokra, ahol emberi körülmények között tudnák kivárni, míg kérelmükről döntés nem születik.
Ez persze nem vágna egybe Orbán érdekeivel, aki azt szeretné, hogy az országban szervezetlenül és útbaigazítás nélkül, falkákban kódorgó menekültek félelmet gerjesszenek a társadalomban, különös tekintettel a bevándorlók által megerőszakolt svéd nők ezreinek gyászos példájára.
Ingeborg kettéfűrészelt vikingeket fog szülni, pedig kétszer olyan magas, mint a felcsúti átlag - lehet, a magyar gyermekek átfényezve mehetnek majd a hupikék törpikék közé?
Minden nap várható a hír, hogy a menedékkérők és a helyi lakosság között konfliktusok alakulnak ki, ha meg nem, hát majd besegítenek az erre alkalmas szolgálatok, hadd derüljön ki, hogy Orbánnak ismét igaza volt, és akkor eddigi címei mellé felveheti a "tévedhetetlen" címet is.
Mária országának hatóságai keményen felléptek a II. János Pál pápa téren várakozó menekültek ellen, a keresztény irgalmasság nevében zavarták el őket - ki tudja, hova?
Az már csak a sors szerencsétlen játéka, hogy nem a menedékkérők raboltak ki magyarokat, hanem magyarok menedékkérőket, hogy nem a menekültek vertek véresre magyarokat, hanem magyarok a menekültnek nézett fiút meg a barátnőjét, erre most itt van ez a vírushordozás is.

Ez azért vicces, mert a Magyarországra történő beutazáshoz nem fűződik orvosi vizsgálat kötelezettsége, ezért bármilyen vírus, bármikor bekerülhet ide a normális utasforgalomban is.
Igen, az ebola is.
De nem kell ennyire bonyolítani a dolgot, akinek a fejére dob egy zöld loccsanóst a vadlúd, az se lehet biztos benne, hogy nem kapta meg a madárinfluenza sok esetben halált okozó vírusát, mégsincs pánikban az ország, nem fantáziál senki eddig ismeretlen libakórokról és nem lesi az eget állandóan.
Ez utóbbi nagyin helyes, a Nemzet Spermiuma megmondta, ha előre akarunk menni, akkor hátrafelé kell nézni.
Azt senki nem árulta el neki, hogy ennek a vége előbb-utóbb pofáraesés lesz, és hogy ebben reménykedik az ország épeszű többsége - már a Vezér tekintetében, ugye.
Lehet, nincs igazam, de ennek a sunyi, embertelen és gusztustalan viselkedésnek, melyet a menedékkérőkkel kapcsolatban tanúsítunk, előbb-utóbb meg lesz a böjtje.

Addig rettegjünk boldogan, gyűlölködjünk, hálistennek vannak nálunk nyomorultabbak is...

:O)))



2015. július 28., kedd

A RÉGI JÓ ELLENSÉG - MEG AZ ÚJ

A világpolitikai tényező vetített képekre lövöldöz.
A baloldallal nyűglődik, melynek politikusai szerinte nem szereti a magyarokat, mégpedig azért nem szeretik őket, mert magyarok.
Ha ezt a logikai vonalat végigvisszük, akkor ki kell egészíteni, hadd pompázzon teljes szépségében: a magyar baloldal magyar politikusai nem szeretik a magyarokat, mégpedig azért, mert a magyarok - magyarok.
Azért ez a Graz is egyre gyengébb munkát ad ki a kezéből, de persze az is lehet, hogy a leépülés ütemének gyorsulása ellensúlyozza a kétségtelen eredményt: szeretett miniszterelnökünk Tusnádfürdőn legutóbb nem lépett rá a nyelvére.
Nem tudni, hogy ez az állapot mennyire lesz tartós, de drukkoljunk, vallásos népek esetleg imádkozhatnak is a nagybeteg állapotának stabilizálásáért.

Magyar baloldal momentán ugyan nincs, de ez őt nem zavarja, ugyanúgy szitokszóként használja a fogalmat, mint a liberálist, feledve párttitkári fogantatását, KISZ-titkári múltját, a Liberális Internacionáléban betöltött alelnöki tisztjét.
Útban a Fasiszta Nagytanács felé, így az út felén túl már gondot okozna új mumust keresni követői számára.
Így aztán ez a deal - szidjuk a komcsilibsiket, és biztos, ami biztos, szidjuk Gyurcsányt is,
Erre a feladatra Kövér Lászlót, a nagy ideológust delegálta, aki elmondta, hogy az elmúlt huszonöt év kormányainak fele negligálta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott.
Szerinte a folyamat mélypontja Gyurcsány volt, aki a nyílt nemzettagadás politikáját folytatta, amit aztán a mai magyar baloldal is töretlenül folytat.
Nemzeti szempont pedig az, amit ők annak nyilvánítanak.

Nomármost, hogy valaki ennyi idő alatt se legyen képes felfogni, hogy a magyar baloldalnak semmi baja sincs a határontúliakkal, mindössze azt szeretnék, hogy Magyarország dolgairól azok dönthessenek, akik viselik is a döntéseik következményeit - ez felettébb sajnálatos.
Ha a libaólban a görény szavazata dönthetné el, hogy mi legyen a menü - kukorica vagy libacomb, akkor a libák azon része, akiket nem bódított el a görényből kipárolgó sajátos parfüm, joggal gágoghatnának felháborodottan.

Ami meg Gyurcsányt illeti, véleményem kissé eltér a bajszos ideológus véleményétől: a baloldali politikus még mindig olyan benyomást kelt, mint hófehérre meszelt világítótorony az elmúlt huszonöt év politikai szartengerének partján, a számunkra egyelőre megmászhatatlannak tetsző demokrata bérceken.

Természetesen attól még nem lesz nemzetközi jelentőségű politikus senki, ha csak a saját udvarát szarja össze, ehhez az is kell, hogy távlatosabb legyen, messzebbre tekintsen.
Ne legyen kétségünk, Orbán tudja a dolgát, ezért - harcostársával kéz a kézben - nekiment az európai baloldalnak, ahelyett, hogy kéz a kézben visszamentek volna garanciális javításra Ausztriába.
De nem ez történt, hanem kiderült, hogy tulajdonképpen szeretjük az Uniót, csak az európai baloldalt nem szeretjük - mert a Nemzeti Sejt titkon gaulleista.
Pontosabban, mi magyarok vagyunk gaulleisták, akik utáljuk magunkat, de különösen Gyurcsányt.

Ami azt illeti, én nem vagyok gaulleista, de hát ki vagyok én a Nemzet Megtermékenyítőjéhez képest, porszem vagyok én az ő talpa alatt, amit csak az tesz némiképp kényelmetlenné, hogy nem véletlenül nevezik egyes hálátlan népek porbadurrantónak.
Termetét tekintve De Gaulle orra nagyobb volt, mint ő maga, politikusként pedig összemérni magát vele, maga a közröhej.
Normálisabb országokban egy ilyen enyveskezű maffiózó két hétig se lehetne miniszterelnök, de hát lassan érő nép vagyunk...

Így, ha éppen beledurrant a nulláslisztbe, annak rám - és lehet, rád nézve is negatív következményei vannak, hiszen a világ egy kalap alá veszi a magyarokat, és aki nem tart éppen indiai eredetű néptörzsnek bennünket, az mind-mind ostoba, rövidlátó, békétlen krakélernek gondol, és úgy kezel minket, mint mi a menekülteket.

Hogy a nácik immáron nyíltan grasszálnak az országban, fegyverrel a kezükben fotózkodnak, jelmezekben ijesztgetik a békés népeket, ez nem érdekes - a baloldal érdekes.
Ami nálunk - az ideológiai zűrzavar okán - egyenlő a demokratikus oldallal - azokkal, akik nem szeretnek diktatúrában élni.
Az csak a baj, hogy ők bátorítják a diktatúrát, örökös torzsalkodásukkal, ostoba békétlenségükkel.
Ők azok, akikre ha ránéz a választó, akkor csak legyint: ez a sok, egymással veszekedő, összefogásra képtelen kisorbán kell nekem?
Nem kétséges a válasz, mint ahogy Orbán jövője sem.

Akkor indulunk majd el a megoldás felé, ha lesz egy baloldali politikus, aki be meri ígérni Orbánnak és bandájának, hogy egy kormányváltás után - legyen annak időpontja bármilyen távoli is - azonnal bíróság elé lesz állítva az egész bagázs, és mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzásra lesznek ítélve a kedvezményezetteikkel meg a pereputtyukkal egyetemben.
Ebből ért a magyar, aki utálja a magyart, különösen, ha az kilopja a szemét, tönkreteszi gyermeke jövőjét és a fél országot koldusbotra juttatja.
Már él valahol az az ember, aki erre a feladatra alkalmas.


Hát igen - azt már tudjuk, mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz...

:O)))

2015. július 27., hétfő

ERDÉLYBEN, OTTHON

Nem, nem Felcsúton, a Kancsó Aréna tövében álló házban, nem is a faluszéli kétszobás házban, melyből az egyik szobának konyha volt a neve, nem a Mester utcai tanácsiban.
Nem a régi üzlettárs Kékessy veje által megvásárolt minőségi cserében, nem a tán a mai napig használatbavételi engedélyt nélkülöző Cinege utcai házban, mely arról nevezetes, hogy azt is csak egy oldalról szabad fényképezni, mint gazdáját, a csámpás orrából kifolyólag, nem.


Mint egy facebook-bejegyzésből kiderült, a Nemzeti Sejt Erdélyben van otthon.
Persze Kazahsztánban is, csak itthon nincs otthon...
Hogy ezt ő miért gondolja így, arra nemigen van válasz, hiszen arrafelé magas állami tisztsége előtt semmi dolga nem volt, hacsak le nem számítjuk állítólagos kastélyvásárlását, vagy  ősei  vándorló életmódjából adódó előfordulásának lehetőségét.
De az tény, fenemód otthon érzi magát arra, úgy érzi tán, ő is egy csavaros észjárású székely góbé, ami persze igaz is lehet, amennyiben a hazudozást és csalást, mások tudatos félrevezetését a Magyar Tudományos Akadémia átkeresztelte, politikai tevékenysége keretében.
Nem lenne min csodálkozni, nem ez az első nemzeti intézmény, melyet a magát nemzetinek tartó oldal a sárba tipor.


Aztán megfejelte még a dolgot, és megosztott egy fotót a közösségi portálon egy jelvényárus kínálatáról, melyen Nagy-Magyarország kitűzők szerepeltek, erdélyi csinált-zászlók és címerek társaságában, melyek a legutóbbi idők termékei.
Hiába, a kereslet kínálatot teremt, a keresletet pedig ki kell elégíteni, meg aztán van az embereknek egy csoportja, akik imádják magukat karácsonyfaként feldíszíteni, meg különféle jelmezekben flangálni.


Talán meséltem már - a rendszerváltás idején eljött hozzám beszélgetni egy régi cimbora, aki tele volt jelvényekkel.
Kérdem tőle: Hát te hogy nézel ki, bakker?

Olyan vagy, mint a szovjet tanácsadó az ogadeni sivatagban, jelvényt szarnak utánad az oroszlánok!
Hát így legalább tudják, hogy melyik politikai oldalhoz tartozom, válaszolta büszkén.
Te miért nem tűzöl ki jelvényt?
Hát mert nekem nincs szükségem rá, rólam tudják...

Ha nem volna annyira siralmas, hát hemperegni lehetne a röhögéstől a jelmezes-jelvényes idióták láttán, de hát be kell látni - akiknek a fejében nincs semmi, azok iparkodnak legalább kívülről feldíszíteni magukat.

A románok humorérzéke ebben a témában persze nem túl fejlett, külügyminisztériumuk tiltakozott is a miniszerelnöki poszt ellen, mondván: a revizionista jelképek népszerűsítése ellentétes a román-magyar alapszerződéssel.
De hát kit érdekel ez, ha mi egyszer otthon vagyunk.
Olyan ez, mint amikor a házadban az albérlő tudatmódosult állapotban hőbörögni kezd, teleszarja az udvarodat és kijelenti, hogy ő van otthon, te meg húzd meg magad.
Lehet Trianont vitatni, csak nem érdemes.
Aki megnézi Teleki Pál 1910-es etnikai térképét, annak be kell látnia, kikeféltek bennünket Erdélyből a kemény jellemű móc pásztorok, és a helyzet azóta csak romlott - nem is keveset.

Mellesleg azóta elvesztettünk két világháborút, Horthy elismerte az ország felosztását nemzetiségei között  a trianoni békével, nemsokkal utána átadta a hatalmat a nyilasoknak, így a II. Világháborút lezáró békét is sikerült utolsó csatlósként abszolválnunk, most meg otthon vagyunk, meg revizionista jelképeket mutogatunk.
Az se zavar senkit, hogy a jelvényeken bekebelezzük Horvátországot is, ami soha nem tartozott Magyarországhoz, de olyan jól mutat, ugye.
Ki csodálkozna azon, ha a románok begorombulnának és hirtelen felindulásból úgy seggberúgnák szeretett székelyeinket, kiknek oly meghatározó szerepük volt a magyarok létrehozásában, hogy repüljenek, mint a vadludak költözés idején?



Az Unió módot adott volna ezeknek az idióta revizionista törekvéseknek elejét venni, hiszen a határok eliminálásával szabadon lehet vállalkozni, tanulni, dolgozni egymás területén, a határon átnyúló régiók Európájában, de nekünk soha nem kellett a jó, mi még abból sem tudtunk tanulni soha, ha orrbavertek bennünket.
Mi nem békességet, fejlődést akarunk, hanem egy olyan tükröt, melyben ott áll a Főméltóságú Sejt díszmagyarban, az ostoba paraszt meg a hülye proli meg elandalodva szemlélheti három tenger mosta, mégis büdös talpát.


Ha csak a románokat kóstolgatnánk, még istenes lenne, de a kerítéssel belecsesztük az ideget a szerbekbe is, a kancelláriaminiszter megfontolt nyilatkozatával titkosszolgálataink Ukrajnai tevékenységéről meg az ukrán szélsőségesekbe, de meg is nyugtattuk őket, ha a kárpátalji magyaroknak menekülniük kell, hát képesek vagyunk elhelyezni százhetvenezret.
Persze arra nem tett senki befogadónyilatkozatot, hogy mi lesz, ha kilencmillió magyarnak kell menekülnie hirtelen - volt már ilyesmi a történelemben.

Ezek a nacionalista, sovén idióták csak a bajt okozzák, a tevékenységüknek semmiféle pozitív hozadéka sincs.

A Mici meg nem ért máshoz, mint ellentétek szításához, emberek, társadalmi csoportok, nemzetek szembefordításához, a gyűlölet szításához.
És nem tanul semmiből, legfeljebb akkor ötlik majd fel benne a gondolat, hogy valamit elcseszett, mikor már porzik körülötte a vakolat.


Kevesen fogjuk sajnálni...

:O)))

2015. július 25., szombat

TUSVÁNYOSI TURUL


Hosszú éveken keresztül elég volt elemet cserélni benne, de ennek vége.
Itt lenne az ideje egy nagygenerálnak, fődarab-cserével egybekötve.
Sajnos a modern orvostudomány még csak kísérletezget, egyelőre állatkísérletek folynak, és bár oda beleférne, de a dolgok mai állása szerint maximum egy tyúk agyára lehetne cserélni a kormányfői agyat.
Ami azt illeti, még az is sokat hozna rajta, szegényen.

Igaz, ha elégedetlenül csóválná a fejét a demokraták láttán, akkor csörögne a feje, de még így is megérné - a pozitív hozadékért mindent, ugye...

Orbán beszédet mondott Tusványoson, ahova úgy jár vissza, mint liba a tavaszi zsenge vetésre.
Ennek vélhetőleg az az oka, hogy a szabadegyetemnek becézett Úrfelmutatásra leginkább külhoni hívei masíroznak hosszú, tömött sorokban, ők meg szeretik hallani, hogy milyen fasza gyerekek, ellenben nem kell a szónok hülyeségeitől direktben szenvedniük - egyelőre.
De ez a meccs még nincs lefutva, hiszen a helyi fajmagyarok rendszeresen a románok orra alá dörgölnek ezt-azt, egészen addig, míg egy helyiérdekű orbánviktor jól seggbe nem rúgja az egész társaságot, beleértve a Nemzeti Sejtet és bánatos nyáját is.

A Nemzet Esze - mit tegyünk, ennyi jutott nekünk - minden évben ütős beszédeket mond, általában a liberálisokon és a baloldaliakon szeret ilyenkor ütni, de ez egyre kevésbé sikerül neki.
Ennek az az oka, hogy beszari, nem meri világosan kimondani, amit gondol, hanem furfangosan ravaszkodik, mint székely ember szegkovácsa, a patkolás árának kialkudása során.
A legnagyobb bajáról ő még nem is tud, mert nemigen merik a szemébe mondani, hiszen akkor oda a kerítésdrót-biznisz, ez pedig az, hogy ez a püffedt fejű, gyógyszerrel kisámfázott diktátorocska unalmas.
Unalmas, amit mond, ahogy mondja, unalmas a módszer, ahogy veretes ostobaságait bele akarja verni szeretett alattvalói fejébe, unalmasak az Unióval szembeni hepciáskodásai, törekvése a világpolitikát befolyásoló politikus imázsának felmutatására, unalmas ez a szerencsétlen, úgy, ahogy van.

Baromságaitól itt és most sem tudta megkímélni hallgatóságát, fekete-afrikai veszéllyel riogatta a sok szerencsétlent, akik alig várták már, hogy valami lelkesítőt is hallhassanak a tűző napon.
Mici megállapította: az újkori népvándorlás politikai folyamatok (lásd: éhendöglés, mint politikai folyamat...) következménye, és az igazi komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből.  
Meg az ő ostobaságának feneketlen mélységeiből.
Ül a szudáni faluban, tehénszarral tapasztott, vesszőkből font kunyhója előtt a marhapásztor, nézi a sámán által gyújtott tűz tűéles képeit és elhatározza, hogy ha beledöglik, akkor is emigráns lesz, méghozzá Magyarországra jön, megélhetésinek, mert ott van a paradicsom, sőt még a paprika is, degeszre eheti magát lecsóval...
Innen már csak egy lépés lenne a sárga veszedelem emlegetése, de volt Kínában és rájött, hogy többen vannak, mint mi.
Ha jól belegondolunk, a kínaiak ötödik hadoszlopa már a spájzban van, ott forgatja az üvegtésztát a vokban és várja a Kínai Kommunista Párt parancsát az ország elfoglalására.
És akkor a zsidókat még szóba se hozta, akik kiisszák majd a vizeinket, ki tudja, lehet, már a Balaton is apad - sunyi népek ezek a zsidók, lehet, hogy a Vörös tenger után most a Balatonon akarnak száraz lábbal átkelni...

Miután a menekültek zöme Afganisztánból, Irakból, Szíriából érkezik, logikus hát, hogy szerinte nem ők jelentik a fő veszélyt.
Ha éppen apadna a menekültek áradata, akik az Iszlám Állam és a többi vallási és egyéb terrorszervezet elől menekülnek, akkor besegítünk nekik, a baráti Törökország elkezdi bombázni Szíriát, egy koszból az Iszlám Állam egyetlen hatékony ellenségének számító kurdokat is.
Hadd tegyünk szert kurd háborús menekültekre is, ha már azok nem veszélyeztetnek bennünket.
Szóval, az ilyen precíz helyzetértékelések után megkönnyebbül a hallgatóság, főleg, miután meghallgatja, hogy a baloldal  a határontúli magyarok bevándorlása ellen kampányolt, ami ugyan nettó hazugság, mert azért kampányolt, hogy aki nem él az országban, az ne is dönthessen róla.
De mindegy, külhoni jobboldali ember szeret szép havasi gyopárral díszített hazugságokat hallgatni, mert önérzete az aztán van - mint tudjuk, székely szarta a magyart...

Szóval mindeni tette a dolgát, A Sejt beszélt, Rogán nyelve a helyén volt, mi meg aggódva figyeltük, nem üzen-e hadat Amerikának.
Megúsztuk,már csak az ukrán menekültáradatot kell majd megúszni, melyet - még két-három hülye nyilatkozat után - sikerül majd ránk szabadítani.

A Gellérthegy oldalában oszlopáról pofára esett a büszke turul.
Rossz ómen, habár, ha jobban belegondolunk...

:O)))



2015. július 24., péntek

EMANCIPASIK

Olyanok ők, mint az emancipuncik, csak ők fiúk, akik harcot indítottak az egyenjogúságért.
De támogatják őket a nők is, akik elmennek nyugdíjba, oszt nincsen senki kéznél, akit elláthatnának iránymutatással, miként hálás népét hajdan Ceausescu.
A pasik munkába járnak (haverok, sör, kocsma...), a rezsijük is magasabb így, mintha otthon menetelnének a konyha-Tesco közötti útvonalon.


A probléma abban csucsorosodik ki, hogy egyszer, választások előtt úgy érezte a kormány névre hallgató Orbánviktor, hogy a Fidesz elbírna még párszázezer szavazatot, ezért hát a nők felé fordult, akik köztudottan érzelmi lények, hamvas ártatlanságukban oly naivak, hogy mindent bevesznek, amit a Nemzeti Sejt eléjük tálal.
Nem is okozott csalódást a döntés, amely egyébként a szokástól eltérően elsősorban az alacsonyabb néposztályokat   hozta kedvező helyzetbe:
Aki ugyanis beállt 16 éves korában szövőnőnek, az csak egy évvel később mehetett így nyugdíjba, mint Kádár rendszerében bármelyik nő.
Ellenben aki okosodott, az most megkapta a büntit, az iskolázottság ebben az érában nem számít érdemnek, sőt.

Viszont a férfiak nem kaptak ilyen kedvezményt, mert ez tönkretette volna a nyugdíjrendszert, mely arra alapozza működését, hogy a férfiak húsz százaléka hatvanadik életéve előtt elpatkol, hatvan és hetvenkilenc év között a még életben levők fele követi őket, míg a nők fele nyolcvan éves kora után adja vissza lelkét teremtőjének.
A férfiak átlag hetvenegy és fél évig édesítik meg a nők életét, ebből adódóan a nők vagy hét évvel tovább élnek -  átlagosan.

Namármost ha egy férfi is elmehet nyugdíjba negyven év munkaiszony után, akkor az azt jelenti, hogy rengeteg nyugdíjat kell kifizetni neki, amihez a kormánynak se pénze, se kedve nincs.
A pénzt, melyből lehetőség lett volna az ilyen ötleteket finanszírozni, ugyanaz a - megtévesztésképpen -kormánynak nevezett kis hadnemondjamki lopta el, mint akinek szemét most elöntötték a könnyek a sajnálkozástól: az ötlet jó, de nincs rá sajnos fedezet.
Miközben szétverve egy működő nyugdíjreformot szélbe és a saját zsebébe szórt háromezer milliárd forintot, melynek háromnegyedéből fel lehetett volna építeni a második Szuezi-csatornát...


Mindenesetre Mici előrelátó, kiadta a savanyúképű pénzügyminiszternek a feladatot: Fenyegesd meg őket Miska, adóemeléssel , ha nem vágnak eléggé megrettent pofát, akkor nyugdíjcsökkentéssel, majd aztán a Lázár megfenyegeti őket, hogy ha nem fogják be a pofájukat, akkor éheztetni fogjuk őket.
Hát, ami azt illeti, a társadalom fele úgyis erre ítéltetett, huszonöt éve nincs befizetése a sok okos parasztnak, akik boldogan verték szét a termelőszövetkezeteket és ezzel a saját létalapjukat, viszont fiaik boldog cselédek és zsellérek lesznek, még ötven év, és mesélik: a méltóságos Anikó asszony minden karácsonykor ajándékot osztott, volt gyerek, amelyik akár egy pár cipőt is kapott!


A Ratkó-gyerekekkel elmegy az ország népességének jó része, aki még nyugdíjra igényt tarthat, a többi meg majd hadd büdösödjön az árokparton, ha elhullik úton-útfélen - még az árokparton legelésző liba is pottyant majd a fejére, nemhogy a kormány.
Öregnek lenni amúgy sem jó, de ahogy haladunk döngő léptekkel a fejlett kapitalizmus építésének rögös útján, egyre rohadtabb lesz.
Ezzel a helyzettel viszont rendkívül elégedett a ma hatalmaskodó banda: az éhes embert egy karéj kenyérrel is kordában lehet tartani.
Jól viselkedsz, kapsz, nem viselkedsz
 jól, éhenhalsz - ennyire egyszerű ez a képlet.
Ideje elkezdeni tanulgatni az új viselkedést.

És hogy elmehetnek-e negyven évi munka után nyugdíjba a férfiak?
Oly mindegy, a gond nem velük van, hanem azokkal, akiknek el sem kell menni, mert már tizenhat esztendős korukban fizetetlen szabadságra mennek, és ha kapnak is valamennyi pénzt valahol, a nyugdíjalapba nem fizet be értük senki, a szép jövőt, mely rájuk vár, nem kívánom senkinek.
Mondhatod, hogy ez téged nem érint, tudtad iskoláztatni a gyerekeid, legfeljebb odébbállnak.


Lehet.
De egy ország akkor élhető, ha a legszegényebbek is élni tudnak benne.
Ha nem, akkor el fogják vágni ezer forintért a nyakad.
A nyugdíj és az ingyenes egészségügyi ellátás a kádári társadalom tartópillére volt.
Ez a társadalom alapozás nélkül, ingoványra építkezik, körötte tízmillió strucc, egytől-egyig homokbadugott fejjel...

:O)))