2017. december 15., péntek

AZ ORSZÁG ÉRDEKE

Dühös vagyok.
Ennek oka a magukat demokratikusnak vélő pártok és pártocskák hozzáállása a hatalom újabb erőszakos és antidemokratikus eljárásához -  most éppen a Jobbikkal szemben.

A Fidesz ugyanis ki tudja választani , hogy melyik politikai formáció a legveszélyesebb hatalmára és azt támadja, míg az  ellenzék keblére öleli Orbán ügynökeit és belerúg abba, akivel érdekei átmenetileg egybeesnek.
Amatőrök vagy árulók - tessék választani!

Ezek a pártok és gittegyletek az elmúlt nyolc évben egyetlen egyszer sem voltak képesek ilyen egységesen fellépni a Fidesszel szemben, mint most a Jobbikkal szemben teszik.
Felemlegetik a Jobbik múltját, megtagadják tőlük a  politikai irányvonal megváltoztathatóságának lehetőségét, miközben  némelyiknek még politikai irányvonala sincs,  csak magasztos jelszavakat szajkóz és maga is a társadalom megosztásán ügyködik.
A mai politikai helyzetben ez az öngyilkossággal egyenlő.

A sok bávatag tünődés helyett lehetett volna esetleg mást is tenni, mint amit  nyolc éven át tettek - pntosabban nem tettek - ezek a pártok, és most sem azzal foglalkoznak, amivel foglalkozniuk kellene, hanem a diktatúra lebontása helyett a Jobbik kiszorításán serénykednek.
Megértem én, erre szocializálódtak, a társadalom jobbításának politikája helyett a hatalomért kapkodnak, de  még azt is eredménytelenül, mert lusták és tehetségtelenek.
A szocialisták elvesztették tömegbázisukat, a DK meg úgy örül, mint az öregember, ha végre sikerül neki pisilni, mert van - elméletileg - tíz százalék szavazójuk.
Nem lehet arra építeni, hogy majd húsz év múlva úgyis mi kerülünk hatalomra, és akkor majd mi mondjuk meg a frankót és akkor már el is jött a demokrácia.
A közbeszédet most egy  nulla százalékos párt elnöke tematizálja, azzal kezdve, hogy minden párt mondjon le néhány mandátumról egy fidesz-szatellit meg egy másik Fidesz-világrasegítette nulla százalékos baráti kör javára,   miközben az érdekeltek finnyás képpel, eltartott kisujjal állnak hozzá ahhoz a párthoz, amelyikkel aktuálisan egybeesnek az érdekeink.

Teszik ezt úgy, hogy tudják: a politika érdekekről szól, csak azt hiszik, hogy az ő egyéni érdekeikről - sajnos...
A Jobbik képviselői anélkül is  ott lesznek a következő parlamentben, hogy nekünk kellene betaszigálnunk őket, hogy ott aztán vígan harcolhassanak ellenünk, baloldali demokraták ellen...
A mieink meg baloldali és demokratikus érdekekről hablatyolnak, miközben elfelejtik, hogy a jelenlegi állapotok között nem a jobb vagy a baloldalnak van meghatározó és felülírhatatlan érdeke, hanem az országnak.

Ez az érdek azt követeli, hogy mindenki - m i n d e n k i - fogjon össze a szervezett bűnözés diktatúrájának megdöntése érdekében.
Vonatkozik ez a zsidókra és a cigányokra, továbbá a radikális jobboldali demokratákra és a magukat konzervatívnak tartó, komcsifaló jobboldaliakra is, mert ma ez a lábszagú rabló-diktatúra a legfenyegetőbb, halálos veszély a  jövőnkre nézve.
A sínek között  játszó gyereket is először elrántom a vonat elől, aztán ráérek  megpofozni - ha a sorrendet felcserélem, akkor mindenkit elüt a vonat.
Hitlernek sem kellett sok idő a német társadalom agyának átmosásához, a magyar társadalom agyát pedig már harminc éve áztatják a hülyeség mosólevében, innen sem lesz könnyű helyrehozni a károkat.
Magyarország egy van, ha nem akarunk száz kis enklávé foglyai és a diktatúra túszai lenni, túl kell lépni a pártvezérek ócska kis homokba pipiskéjén.
Félreértés ne essék, nem vagyok a Jobbik politikájának híve, de el tudom fogadni, hogy vannak időszakok, amikor az oroszlán és a gazella érdekei egybeesnek.
Addig kell együtt menni, és egy lépéssel se tovább, de addig kötelező lenne, hacsak nem akarjuk megöngyilkolni magunkat.

Gondoljátok meg, proletárok!


:O)))

2017. december 14., csütörtök

KAPITÁNY A GÉPHÁZNAK

Mennyi? - kérdezi a  kapitány.
Kétmillió háromszázezer, hangzik a szócsőből.
Mi kétmillió háromszázezer? - kérdezi a kapitány.
Hát a visszküldött  nemzeti konzultációs kérdőív, feleli  a gépház.
Csak te nem kérdezel semmit, a fejedet is csak lakásod legkisebb helyiségében ingatod, ott nem látja senki, miközben elképedve nézegeted mobiltelefonod kijelzőjén a híreket.
Egyelőre még nem jutott eszedbe, hogy a mai technika mellett igazán csak döntés kérdése, hogy kigyüjtsék azok telefonszámait, akik a Birodalom és Irodalom,  vagy a Kávégép  (KVG) aktuális számait olvasgatják  a meditációs negyedóra keretében.
Ez ma persze még a fantázia birodalmába tartozik, de nem a technikai megvalósíthatatlanság okán, hiszen még az is megvalósítható, hogy a cikk olvasása közben analizálja okostelefonod gazdájának arckifejezését, hanem azért, mert a hatalom nem egy lázadó társadalom közepén érzi magát.

Bármerre is nyúljon, kezét finom, zsíros gyapjú simogatja, márpedig egy nagyüzemi zsebtolvajnak ez roppant fontos, hiszen így észrevétlenül dolgozhat, és mikorra beeelenyúlsz a zsebedbeee, már régen elfelejtetted, hogy a tömegben melletted állt egy pocakos kis majom, hóna alatt focilabdával, kezében nemzeti zászlóval és önelégült pofával dörgölőzött hozzád, miközben havarjai folyvást lökdöstek a nagy tumultusban.


Alapvető gondok vannak ezzel a Nemzeti Inzultációval, ez persze nem zavarja magyarembert, és úgy örül neki, mint az Erzsébet-utalványnak, melyet az  ő pénzéből osztogatnak, és az ő pénzéből postáznak is.
A jó hír hozóját mindenki szereti, márpedig a pénz a "jó üzenet" kategóriába tartozik, a Magyar Postát mégsem szereti mindenki, csak hát magyarember semmiféle összefüggést nem talál aközött,  hogy   a Posta minősíthetetlenül végzi munkáját, meg aközött, hogy feladata ellátása helyett a legnagyobb csúcsidőszakban, karácsony előtt idióta kérdőíveket kell ide-oda cipekednie, meg a te pénzedből lecsippentett utalványokat kell kézbesíteni.
Ez utóbbit  persze a megfelelő adminisztrációval - anyja neve hat példányban, három aláírással esőben-fagyban az utcán, ahogy illik.
Persze ez jó üzlet a  Postának, a nyomdáknak, meg az Erzsébet utalványokat elszámoló közhasznúnak nevezett bandának, de hogy ez az egész cirkusz mennyibe kerül neked, arról nem szokott szó esni.
Ebben az országban az áram a konnektorból jön, a pénz meg terem, ilyen még a Bartók-terem is, de abból már csak a zenerajongók profitálhatnak,  míg ezekből az attrakciókból a fehérvári huszárok is - vastagon.



Magyarember bamba, beszopja a  dumát, hogy mikor a postás pénzt hoz, akkor kap valamit, pedig ez csak azt jelzi, hogy éppen meglopják, éppen rátesznek még egy-két napot a várólistára, éppen növelik néhány fővel a mélyszegénységben élők milliós táborát 
Éppen kiveszik a kisgyerekek kezéből a kenyeret azok, akik karácsonykor majd istenkednek ájtatos pofával, holott ők felelnének azért, hogy legalább egy doboz gyufa legyen a kezükben, hogy a jéghideg lakásban kis meleget érezhessenek.
A magyar politika már régen nem a tényekről szól, hanem a néphülyítésről.
Most éppen nem sorosoznak, most Brüsszeleznek, meg adnak négyen úgy tizenegymilliárd forintnyi eurót  Líbiának, hogy meg tudják védeni tengeri határaikat, melyek hossza mellesleg kétezer kilométer
Ez az alamizsnálkodás egyetlen dologra jó, nevezetesen, hogy azt a  benyomást tudják kelteni, mintha segítőkészek lennének, lehet nyiltkozni, hogy bőven kivesszük a részünket a szolidaritásból...
Azért ez - gyakorlatilag - ablakon kihajigált pénz.
Amíg a közel-keleti térség és Afganisztán problémáit nem oldják meg a nagyhatalmak, addig a menekült menekülni fog, és ameddig a globalizált világ nem tud emberhez méltó életet teremteni a szegényebb országokban is, addig a  gazdasági menekült nem várja szájtátva a sült libát, hanem mindig ott toporog majd a határokon, és ha legálisan nem, hát illegálisan fog belépni a gazdag országok területére.
Ha ezt a pénzt - tizenegymilliárd forintot - odaadnák Líbiának, legalább lehetne belőle egy focistadiont építeni - no, nem egy Népstadon méretűt, hanem egy Videoton nagyságrendűt.
Lehetne vele csapatot is adni, a kapuban Mészáros Lőrinc, középpályán Lázár, gólvágónak meg ott van Nagyurunk,  a magyarországi   törpeelefánt, kinek lépte alatt döng a föld...
Ezt a jelentős összeget (Józsinak, a  kocsmában, felesre váltva...) négy visegrádi ország lökné oda az araboknak, ami csak akkor lenne elég a probléma akárcsak tüneti kezelésére is, ha géppuska-lőszerre költenék - jelzem ez a megoldás nem áll mesze az orbáni gondolkodásmódtól.



Hát így vagyunk mostanság, karácsony előtt és Karácsony után, majd meglátjuk, mire megyünk.
Szerintem ugyan tönkre,  de lehet, csak le akarom nyomni Lengyel Lászlót. mint helyiérdekű Kasszandra...


:O)))

2017. december 12., kedd

HAVAS ANGYALAI

Hiába no, a  bulvár már csak ilyen, emellett a pénzcsinálás sem az egyetlen út a jó erkölcs és tiszta lélek személyes felmutatása felé, aki erre az útra lép, előbb.utóbb nyakig szaros lesz.
Viszont, ha el tud feledkezni a pályát belengő penetráns bűzről, útközben rengeteget röhöghet és igen jól szórakozhat, nemmellesleg soha nem kell tartania az olvasók hiányától, miközben mindenféle testnedvekben tocsog.
Havas Henrik láthatólag élvezte, hogy neves celebek - leánykori nevükön kurvák - társaságában úgy tehet, mintha könyvet írna, ami mégiscsak értelmiségi, úri mesterség, hogy ne mondjam hivatás, most meg éppen a népi bölcsességet demonstrálja: aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
Persze nem mindig, mert vannak esetek, amikor egy-egy ilyen félresiklott élet hozadéka nagyon is jól jön ezeknek a disznóknak, ő sem volt mindig haszontalan, hiszen a nép élvezettel leste, hogy a  Nagy Történelmi Egyház televíziójában milyen mívesen bunkóskodik  váltott partnereivel.
Merthogy olyan volt ő, mint a kisgyerek, aki bátorságnak véli, hogy ki mer mondani olyan csúnya szavakat is, melyekért a szomszéd Pistikének a mamája szappannal mossa ki a száját - addig sem arra figyelt a nép, hogy közben egy-egy vendége elcseppentett néhány alapinformációt a maffia aktuális rablásairól.


Most viszont hibázott, rosszkor írt a Fidesz első számú közellenségéről, a Jobbik cicákkal táncoló elnökéről, aki nem átallotta újradizájnolni magát, merthogy azt csak Orbánnak lehet.
Mindenesetre választás előtt arról írni könyvet, aki magát Orbán kihívójának tartja - minimálisan is  melléfogás.
Most aztán ihatja a felháborodott  hölgyek levét, de meg is érdemli, hiszen a bot, amivel piszkálta őket, már különb  beismerő vallomást tett, mint a sivatagi oroszlán, mikor a  KGB kérdezgette barátságosan...
Természetesen  azonnal akadt, aki az első perctől kezdve védte a kopott mucusokat, mondván, hogy az mellékes, hogy milyen a múltjuk, a testükkel ők rendelkeznek.
Igazuk van, de fizikai erőszaknak híre se volt ezekben a történetekben, a Mester  csak szóban abuzálta a hajdan nyuszipapucsával egy ország előtt a plafon felé rugdaló szűzet.
Anál kell Amál! kiáltotta, majd XXXXL méretű kolleganőjét meg megajándékozta egy XXXXXXL méretű ajándék vibrátorral, aki ezen úgy meglepődött, hogy meg is kérdezte, hogy tartalék-elem jár-e hozzá?
Közben előkerült Görög Zita is aki a  helytelen visdelkedés esetén egyetlen helyes magatartásformát mutatta be egy "Hal a tortán" felvételen - mikor a sűrűvérű újságíró bepróbálkozott nála, azonnal leállította, nem is lett folytatása a dolognak.
Mostanáig.
A kulcsszó itt az azonnal - no meg a mostanáig...
És itt is megjelent az ismeretlen áldozat, akinek hangját halljuk, meg a történetét ls előadja, csak éppen névvel nem vállalja a nyilatkozatát.
Szerintem egyébként azért vicces ez az egész, mert egyik eset sem mai történet, ma már meg csak azért nem bízzák Havas csúnyáját a Műemlékvédelmi Felügyeletre, mert a Fidesz-kormány már régen szétverte azt.



Hogy Havas milyen ajánlatot tett a nőknek, az kettőjükre tartozik, hogy aztán mi történt, az is - mindenesetre az kiderült, hogy az áldozatok fejéhez nem szorította oda az S&W 500-as Magnumot, a kocsisoron általában nincs ilyenre szükség.
Hogy gusztustalan dolog így közeledni egy nőhöz?
Bizony, az,  de hát mindenki hozza  valahonnan a viselkedésmintát, emellett  a nők ilyen alapon a  zöldségesüket is megvádolhatják zaklatással, merthogy az uborkáját kínálgatta nekik.
Nem egyszerű ez a dolog azért sem, mert a történetek többsége a metakommunikációról szól, és utólag nehezen bizonyítható, hogy a nő olyan jelzéseket adott, melyek felhorgasztották Havasban az elefántbika durva szexuális gerjedelmét, a a musth-ot.
Hogy Havas bunkó, azt eddig is tudtuk, hogy egyesek szerint ez helytelen, az kétségbevonhatatlan, de az, hogy ősi történeteket kaparnak elő bájaikat a közönség előtt limbáló Pepita Oféliák, az azért nevetséges.
Igaz, azt is megszokhattuk már, hogy a Fidesz kurvákkal dolgozik,  de  idáig legalább úgy lehetett csinálni,  mintha ez véletlen lenne.

Hát nem az.
Ki pénzt kap, ki lehetőséget, és tévedés azt hinni, hogy ha kiszámlázok egy műsort, melyet  a hála apró jeleként kaptam, akkor az nem a legősibb mesterség egyik formája, aki meg így adja, az  nem strici.
Dehogynem...



Havas meg  ne reménykedjen, inkább legyintsen egyet szokott flegma pofájával, csak előtte vegye le a  nyakából az aranykeresztet, mert megszegte a tízparancsolatot - megkívánta felebarátja feleségét is, ez okból sms-ekkel üldözte, ami szintúgy helytelen.
Vágó István csodálkozott, mikor felesége kérdésére, hogy nem zavarja-e, hogy házasságban él, Havas azt válaszolta, hogy nem.
Pedig tudhatná, szerelemben s háborúban nincsenek szabályok.
Ha tudná, nem Havasról írna, hanem a Orbán kollégiumi viselt dolgairól, a partiba vágott lányokról, az erkölcsös fiatalokról...
Gátlásalan volt, és persze bunkó is, aki a libacombot is kanállal eszi - de  legalább őszinte.
Havas most kap a pofájára, televíziót belülről akkor lát majd, mikor a felesége olyan laposra veri,  hogy belefér egy LG készülék házába.
Sajnálatos.
Akik ki fogják nyírni, azok nagy része az ő tanítványa volt.
A   magyar médiában dolgozó újságírónak persze alkalmazkodnia kell, ha dolgozni akar.


Még szerencséje van, hogy  híveinek és tanítványainak nem kell enniük a húsából.


:O)))                                                                                              

2017. december 9., szombat

JÖN A KARÁCSONY, DE KINEK?

A pápaválasztás nem volt mindig ilyen szabályozott, mint manapság, annak idején az emberek természetesebb módon fejezték ki véleményüket a bürokratikus eljárásokról.
Például négy alkalommal is bezárták a tökölődő bíborosok pápaválasztó gyűlésének tagjait, utoljára és leghatékonyabban Viterbóban, IV. Kelemen pápa 1268-as halála után.
A bíborosok nem tudtak megállapodni az új pápa személyében, a viterbóiak meg megunták a dolgot, és befalazták a kapukat, majd miután ez nem volt elég, lebontották a fejük felől a tetőt és a libacombhoz és más finomságokhoz szokott bíborosoknak csak vizet és kenyeret adtak, mely eljárás meggyorsította a folyamatot és lett pápa: X. Gergely, aki aztán törvénybe foglalta az eljárás rendjét.

Ettől kezdve konklávé a konklávé,  mely elnevezés a latin Cum clave - kulcsra zárva - kifejezésből ered.

Onnan jutott ez eszembe, hogy Karácsony Gergely bejelentkezett Orbán kihívójának, az MSZP pedig elfogadta őt, mindössze annyi kis zavarral, hogy  programbemutató naggyűlésükön mint  az Együtt elnökét hívta színpadra őt Molnár Gyula.
Ennyit talán a Párbeszéd elnökének  politikai beágyazottságáról, meg a szocik kommunikációs tehetségéről.
Már van tehát két ütős jelölt a pályán, Szél Bernadett és immáron Karácsony Gergely is, aki egyébként rokonszenves versenyző, a baj csak az, hogy az egy néha több, mint a kettő.
Namármost ha ismét beindul a miniszterelnöki casting, mint Gyurcsány lemondása után, akkor felesleges is a vergődés, lehet menni segget csókolni Nagyurunknak.
Persze, ha esetleg befalaznánk az ellenzéki pártok vezetőit - Vonát is beleértve - a Köztársaság téri volt pártszékházba, ahol éjszakánként Rákosi szelleme kísértene, reáülve hol Gyurcsány, hol Molnár mejjére, lebontanánk a fejük felől a tetőt, továbbá nem kapnának enni csak kenyeret és vizet, majd az ötödik terméketlen nap után csak vizet, a folyamat felgyorsulna.
Lenne közös jelölt, talán még jobb is, mint a túlmozgásos démon, vagy Karácsony Gergely, de ha ők lennének, az se baj,  csak lenne már egyetlen jelölt.


Bár nem mindegy a személy, mert a tehetségtelenek több kárt szoktak okozni, mint hasznot hajtani, és ez esetben  veszélybe kerülne a mesterterv, miszerint  a Vezért kiszögezzük a  két fülénél fogva a határsorompóra Záhonynál, rontás ellen, mint a denevért, de arra talán elég lenne, hogy a Fideszen belül is meginduljon egy erjedés.
Legalább történne valami ésszerű, mert ha ez így megy tovább a Závecz Research a demokratikus oldalról már csak negatív számokat fog közölni, mi meg várhatjuk a napot, mikor Szél Bernadettet szűzzé, de legalább boldoggá kenik, vagy Karácsony Gergelyt húsvéti nyúllá avatják.
Kedves politikusaink, valóban ennyire vértehetségtelenek vagytok?
Szedjétek össze magatokat, mert ha így megy tovább, akkor mentek vissza mind fényezőnek meg karosszérialakatosnak, demokratikus párt meg csak egy marad: a Jobbik,  de Toroczkai vezetésével.
Jelenleg - így kívülnézetből - úgy tűnik, előbb választják királlyá I. Enyveskezű Viktort a Duna jegén, mint ti találnátok egy elfogadható miniszterelnök-jelöltet...
Talán fel kellene ébredni végre - nemde?



:O)))

2017. december 8., péntek

MECSODA ALKALOM!

Csoda, hogy nem kedvelem?
Szerintem ritka eset, hogy a Fidesz kampánygépezete ekkorát hibázzon!
Az, hogy valaki túlbiztosítja magát, ritkán szokott jóra vezetni, márpedig itt most éppen erről van szó.
Orbán fél, hogy elveszíti a választásokat, és félelme nem indokolatlan, ugyanis ez esetben akár még pórázon is vezetgethetik, csatlósaival együtt.
Nem, az életét egy szabályos kormányváltás esetén nem vehetik  el, viszont elvehetik a pénzét,  a  gyerekei pénzét, a strómanjai pénzét, a harcostársai pénzét, ez  pedig rosszabb a halálnál is, hiszen értelmetlenné teszi egész életét, nem szólva arról, hogy a börtönben presztizsértéke lehetne annak, ha valakinek Orbán a menyasszonya...
Fél, tehát cselekvési kényszert érez és hibázik.
Azzal harcol, amitől fél, megkísérli tehát elvenni ellenfelei pénzét és ellehetetleníteni  választási kampányukat.

Vagy, ha ez nem sikerül, hát elvenni Simicska pénzét, és ellehetetleníteni az ő megbuktatására dédelgetett ambícióit...


Hiba ez a javából, hiszen a vád megáll minden párt esetében - nevezetesen, hogy tiltott támogatásokat fogadott el választási célokra, és leginkább a Fideszre igaz ez.
Illúzió az is, hogy Simicska ne tudna erről, hiszen a Fidesz gazdasági hatalmát éppen ilyen trükkökkel ő alapozta meg.
Hogy  ebben az esetben ne súgna a Jobbiknak?
Álomvilág, hiszen nem hülyének hívják, hanem Simicskának.

A demokratikus oldal pártjai közül többen is felismerték, hogy ha ez elmegy a Jobbikkal kapcsolatban, akkor bármikor soron következhetnek  ők is.
Merthogy ez nem demokratikus eljárás és nem jogállami intézkedés, hanem egy diktatúra képmutató önkénye..

Persze ettől Orbán ötlete még jó, csak könnyen visszaüthet, és ez adja az esélyt is.
Most lehetne ugyanis a Jobbikot bevonni  egy kormányváltó koalícióba úgy, hogy azt a résztvevők szavazótábora lelkiismereti problémák nélkül el tudná fogadni,  hiszen itt nem csak a lóláb, de az egész ló kilóg.
Lehetne  ezzel az esettel bizonyítani a diktatúra valós jelenlétét, az összes pártot fenyegető veszélyt, a demokratikus pártok  törekvésének tisztaságát - nem értek veled egyet szinte semmiben, de  mindent megteszek, hogy elmondhasd a véleményed...



Ehhez persze le kellene ülni tárgyalni egymással és a Jobbikkal is, és meg kellene egyezni néhány dologban, félretéve a dogmákat és doktrinákat, egy demokratikus Magyarország létrehozása érdekében.
Most.
Mikor a libatolvaj rázza a kerítést, akkor kell kaszára-kapára kapni, nem egy hét múlva, mert ha ütemet tévesztünk,  akkor a libatolvaj eszegeti majd a libacombot.
Nem   januárban,  nem  majd egyszer,  hiszen Orbán rendszere feladta a  magas labdát.
Most, amikor könnyebben megszerezhető a  választók beleegyezése.
Ez az útja annak, hogy a Jobbikból ne váljék mártír, mely még tovább erősödve kerül majd ki a  vesztes választásból és a demokratikus oldal ismét magához tudja ragadni a kezdeményezést.
Szerintem.
Lehet  persze, hogy tévedek, de egy biztos: véget kellene vetni a társadalom szétszakítottságának, és el kellene fogadtatni azt, hogy  minden párt, amelyik elfogadja a demokrácia játékszabályait egyformán jogosult arra, hogy a választó elé tárja elképzeléseit, törekvéseit a soron következő választási ciklusban, aztán döntsön a választó.



Szabadon, felelősséggel, okosan, ha lehet...


:O)))