A KÖZBESZÉD TEMATIZÁLÁSA

Folyik a habverés a plakáttörvény körül, fontoskodnak a pártok megmondóemberei, beszélnek mindenről ezzel kapcsolatban, csak arról nem, ami fontos lenne.
Nevezetesen arról nem esik szó, hogy a magyar Országgyűlés asszisztál a miniszterelnök magánháborújához, melyet egykori tettestársa ellen folytat.
Nagy az ő bűne, államtitkot árult el, azt, hogy szeretett miniszterelnökünk - már elnézést a rusztikus kifejezésért - egy geci.
Namármost, ezt mindenki tudja ebben az országban, mint ahogy azt is, hogy szalajt szegény, mint a rigalánc, és időnként elviszik olajcserére vagy elektrosokkra, vagy a fene tudj mire, és utána egy darabig csak a nyelvét lógázza, de nem harapja le a bögre fülét, mondván, ez a legfinomabb az egész reggeliből.
De hogy nem csak ő bolond, hanem mi is, az remekül kikövetkeztethető abból, hogy úgy csinálunk, mintha normális lenne és hagyjuk, hogy ebben az állapotában intézze az ország dolgát, jóllehet erre már régen nem alkalmas, már ha alkalmas volt is valaha egyáltalán.
Ha egyszer majd nyilvánosságra kerül a diagnózisa, rengetegen csinálnak majd úgy, mintha meglepődnének és rengetegen emlékszenek vissza arra, hogy ők már akkor is megmondták, de hát a politikus már csak ilyen - vagy vak, vagy a múltban okos.
Olyan politikus nincs, aki a jelenben is okos és őszinte lenne.
A politikust arról lehet felismerni, hogy úgy forgatja a fejét a közéletben, mint a dél-afrikai veld szurikátája, lesi állandóan, merről fenyegetheti veszély.
Most mindenesetre iparkodnak azt a látszatot kelteni, hogy az óriás és egyéb plakátok ügye politikai ügy, ami persze hazugság, hiszen leginkább arról van szó, hogy a geci - higgyük el, hogy az, hiszen az állította róla aki évtizedeken át a legjobb barátja, szövetségese és harcostársa volt - ki akarja rántani kritikusa alól a szőnyeget.


Namármost ez önmagában is nevetséges dolog, a felszólalásoknak a Parlamentben azzal kellene kezdődni, hogy elmész te Viktor a búbánatos csipába, nem vagyunk mi a te hatalmi tébolyod eszközei!
Ha bajod van a Lajossal, aki kifecsegte a családi titkot, hát hívd ki a kocsmaudvarra és játsszátok le a dolgot, de ne minket szórakoztass a magánügyeiddel.
És legfőképpen ne csinálj úgy, mintha ez politikai ügy lenne, mikor csak tönkre akarod tenni és kicsavarni a kezéből a nyilvánosság fegyverét.
Tudod te jól, hogy ez hatékony eszköz bárki ellen, csak hát a Lajos sem most jött a hathuszas alcsuti gyorssal, úgyhogy vele nem lesz olyan könnyű dolgod, mint a sarkon álldogáló szocialista korifeusokkal, vagy a maguk szépségében és elvhűségében gyönyörködő demokrata értelmiséggel.
Lajos ugyanis olyan, mint te vagy, sőt olyanabb, végtére is belőle fakadtál, csak később lettél magas viszkozitású Gólem...


Szánalmas ez az egész, hiszen amíg a plakátok tartalmáról nem állapította meg a bíróság, hogy törvényellenesek, addig ez egyszerű gazdasági ügy, valaki hirdetni akar valamit, akkor bérel felületet attól, aki annak tulajdonosa, majd felragasztja az üzenetét: Kabbe Viktor!
Ez a kis erőszakgépezet meg első kanyarban ki akarta vágatni a hirdetőoszlopokat, most meg a plakátokkal buherálna, holnapután majdkötelezővé teszi, hogy a pulóvered hátán tíz centis betűkkel hirdesd az ő nagyságát.
De a közbeszéd mégsem erről szól, hanem arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a szabad véleménynyilvánítást, és ehhez asszisztálnak a pártok, meg behurcolják a politikust a halálos ágyáról, meg kétoldali tüdőgyuszival szavazni, és akit mentő visz el a szavazás előtt, azt szerető elvtársai árulónak nyilvánítják.
A szocialisták meg arra használják fel a a remek alkalmat, hogy a választók körében tovább rombolják a róluk kialakított szánalmas képet, aztán próbálnak korrigálni, de ezzel csak tovább rontják a megítélésüket, lassan ők lesznek a rendőr, aki nem tud úszni.
(Rendőr a vízen járva átmegy Pestről Budára, mire is a nép: Ni, a bunkó, nem tud úszni!)


Lófax lesz itt, nem Orbán leváltása,  mikor kidobjuk majd egyszer a Durexben, még külön ki kell klopfolni a gumiszobájában.
Addig azért próbáljátok túlélni, de vigyázzatok, meg ne vezessen benneteket a sok hazaffyas süketelésével.
De azért ne adjuk fel a harcot, szálljunk szembe az önkénnyel, mint liba  a gazdasszonnyal, és izguljunk!
De jó lehet most plakátcégnél dolgozni, nincs is szebb a biztos egzisztenciánál!


:O))) 

SAKKBAJNOKSÁG A HÁRSHEGYEN

Orbánsakk

Mint amikor a bolondokházában sakkbajnokság van, olyan mostanában a politika, és sajnos nem csak helyi, de nemzetközi szinten is.
Amerika Trump elnök alatt eljutott arra a szintre, hogy a világ úgy kezeli, mintha egy bolond ülne egy harckocsi kormányánál, rettegve figyeli, hogy merre rángatja a botkormányokat, merre forgatja a lövegtornyot, kire lő legközelebb.
Egyelőre megúsztuk, mert a rengeteg provokáció még nem lépte át az oroszok tűréshatárát, de ki tudja, hogy meddig marad még ez így.
Ezidáig a közvetlen támadások még csak Oroszország szövetségesét érték, leszámítva a törökök légi-akcióját, mely némi canossajárás után rendeződött.
Az amerikai hadsereg eddig még gondosan vigyázott arra, hogy csak a szíriai kormányerők muzeális értékű repülőgépei ellen forduljon, ami lényegesen csökkentette a komolyabb konfrontáció kockázatát, de soha nem lehet tudni, hogy valamelyik idióta amerikai tábornok mikor akciózik egy jóízűt, közvetlenül az orosz hadsereg ellen.
Az, hogy Trump Putyin kedvére alakítaná Amerika politikáját, barokkos túlzásnak bizonyult, a látvány inkább olyan, mint amikor a búcsúban a falu erős embere jól berúgva támolyog és minden szembejövőbe beleköt.
Lehet persze a saját állama érdekeit képviselő Putyinra mindenféléket mondani, de az biztos, hogy politikusként sokkal komolyabb képet mutat magáról a világnak, mint Trump, aki legfeljebb Jelcinnel lehetett volna egy kategóriában.
Mindenesetre az orosz hadsereg már átrendezi csapatait nyugati határain, elejét véve talán annak, hogy Trumpnak meggondolatlan ötletei támadjanak Ukrajnával, vagy a Krímmel  kapcsolatban.
A fagyi visszanyalt, Amerika ezerszer avatkozott be katonailag a világ különféle tájain az ott élő amerikai állampolgárok érdekeire vagy védelmére hivatkozva - most szembetalálkozhatott ezzel, orosz változatban.


Európa is mutatja az elmebaj tüneteit, elsősorban a Brexit kapcsán.
A szigetország politikáját ezidáig a hűvös szakszerűség és célszerűség jellemezte, saját érdekeinek előtérbe helyezésével.
Most viszont a Brexit nem az Egyesült Királyság érdeke, hanem Amerikáé, melynek úgy hiányzik egy erős és konkurens Európa, mint tevének a homokozó.
Így aztán most a "kint is vagyok, bent is vagyok, hej, de hülye csicsa vagyok!" című dalt énekelgeti a brit miniszterelnök, aki ugyan kemény nyilatkozatokat tesz, de olyan, mint a macska a forró bádogtetőn, bárhova teszi le a lábát, égeti.
Némi reményt ad, hogy úgy néz ki, Európa nem enged a szélsőségeknek, és talán szorosabbra zárja sorait, de a veszteség óriási - gazdasági súlya kisebb lesz, az amerikaiak elsősorban saját hadseregükkel foglalkoznak és a NATO jelentőségét iparkodnak csökkenteni, illetve rákényszeríteni a tagországokat védelmi kiadásaik növelésére.
A menekültellenes hisztéria lemúlóban van, de semmi jele annak, hogy a menekülés okainak felszámolására eltökélte volna magát Amerika, inkább úgy tűnik, hogy a káosz fenntartásában érdekelt, miközben a terrorizmus felszámolásáról szónokol.
Továbbra is támogat mindenféle kontrollálatlan erőket, vallási fanatikusokat.
Anélkül, hogy levonta volna Irak, vagy a tálibok afganisztáni támogatásának tanulságait, a világ olajoshordójának tetején játszik a tűzzel.
Közben persze a világ más területein sem képes visszafogni magát, Kínát próbálja visszaszorítani, ami reménytelen kísérlet, hiszen ez a Kína már nem Mao elnök Kínája, hanem egy világhatalom, mely képes katonailag is megvédeni magát.
Ebből a konfrontációból sem jöhet jól ki Amerika, attól tartok.

Mi meg itt a nemzeti elmekórtani esetünkkel vagyunk elfoglalva, aki itthon már nem is lát gondot, ezért unalmas napjait világpolitikai háborúkban tölti.
A térképet nem nagyon ismeri, a nagyságrendekkel sincs tisztában, de magabiztosan menetel előre, mint eszement liba a konyha felé, ahol már várja a kés.
Nem akarja észrevenni, merrefelé készülődnek Európa országai, és bár már ezerszer pofáraesett Oroszországgal és Kínával kapcsolatban, mégis, sorra köti a jobbnál jobb üzleteket, a mi zsebünkben kotorászva.
Hogy mi lesz ebből a katyvaszból, nehéz lenne megjósolni, mindenesetre jó lenne a világháborút elkerülni, nálunk meg normális országot építeni, melyben a legfőbb gond a határon belüli magyarok életminőségének javítása.
Merthogy ez lenne a magyar kormány legfőbb feladata.
A magyar pártok ülnek a sakkasztal mellett, az egyik felkiált: kéz volt, tizenegyes!
A másik szabadrúgást reklamál, a harmadik bemondja a tök negyven-száz ultit, aztán néznek hülyén egymásra, mikor kiderül, hogy a pénz már megint a csodacsatár zsebében landolt...


Lesz még egyszer normális élet errefelé?

:O)))

JOBBIK: ISZONY VAGY VISZONY...

Tetszik, nem tetszik, a következő választás kulcs-pártja a Jobbik.
Az a párt, melynek neve hallatán minden magát demokratának tartó ember sikítófrászt kap, mely éveken át a nácizmus szinonímája volt, melynek hívei fel-alá vonulásztak paramilitáris alakulataikkal az erre fogékony falvakban, pitbullokkal és karikásostorokkal ijesztgetve a legszegényebb cigányokat.
Még az apraját se kímélték, kísérgették őket az iskolába, marcona pofákat vágva és fenyegetőzve, aztán méltatlankodva, ha a magukat veszélyben érző cigányok összeálltak harmincan-negyvenen és érthetővé tették, hogy nem fogják hagyni családjaikat, gyermekeiket.
A falvak cigánytelepein őrtüzek égtek, melyek mellett ismeretlen autók húztak el lépésben, provokálva a cigányokat, akik nemigen tudtak mit kezdeni a problémával, hiszen a hatalom által kiszemelt és kiemelt  vezetőik addigra már Orbán zsebében voltak, és vannak a mai napig is, merthogy megvették őket kilóra, mint a kacsát.

Közben emberhalál is esett itt-ott, a szélsőjobb puskával lövöldözött a cigányokra, hátha ki tud provokálni egy ügyibevaló kis cigánylázadást, aztán jöhet a pogrom, merthogy arra nagy igény mutatkozott azidőtájt, de a cigányok közül is aktivizálódott az a réteg, mely primitiv reakciókkal próbálta megvédeni magát, ennek áldozata lett szegény Szögi Lajos, akinek egyébként közös emlékműve kellene legyen a cigánygyilkosságok áldozataival.
Persze a szélsőjobboldali mozgolódások nem csak a cigányok ellen irányultak, csak éppen a holokauszt után igen körülményes lett volna nekimenni a zsidóknak, akiknek érdekérvényesítő képessége a cigányokét többszörösen meghaladja és támadásuk mindenféle kockázatokkal jár, az anyagiaktól az F-16-os vadászbombázók légi utántöltésének teszteléséig a Dimona-Budapest útvonalon.
A cigányok megpróbálják nem hagyni, hogy kiirtsák őket, a zsidók nem hagyják kipróbálni, hogy hagyják-e kiirtani őket, és ez nagy differencia, de közös bennük az, hogy a magyar állam asszisztenciájávaal történnek a dolgok.

Merthogy a rendőr, aki körbehugyozza a cigánygyilkosság nyomozásánál a helyszínt, vagy a tüzoltó, aki elektromos zárlat eredményének tulajdonítja a benzinespalackkal felgyújtott házban fellángoló tűzvészt, az éppúgy a magyar állam személyesen, mint a zsidókat és cigányokat náci haláltáborokba szállító vonatokba puskatussal beterelő csendőr volt, és a Sorosozó-spekulánsozó-migránsozó miniszterelnök éppúgy náci, mint a zsidók deportálásának megágyazó horthysta elődjei voltak.
Közben persze annyit azért változott a világ, hogy valamelyest alkalmazkodni kell azokhoz, akik etetnek bennünket, és akik módot adnak arra, hogy a magyar maffiaállam vezetői úgy fosztogassák a közvagyont, mint hajdan Gőring Európa múzeumait, magyar csatlósaik pedig a zsidó vagyont.
Hányinger, ami itt megy, és nagyon lassan jön meg Európa esze, elfelejtette már régen Chamberlain töketlenkedésének eredményeit, és már megint hagyja, hogy a nácik a benzineshordó tetején a tűzzel játsszanak, sőt, ők adják hozzá a gyufáravalót.
Az állam elveszi a cigányok megélhetését, majd cinikusan figyeli, hogy a szerencsétlen fát lop, ha nem akarja, hogy a családja megfagyjon a hidegben.
Ha a mezőőr elkapja a szerencsétlent és a hátára ülve viteti át magát a pocsolyán, hát jókat röhög, de vicces is ez, micsoda humorérzék.
Hogy szakadt volna az anyjába a feje annak, aki az ilyesmihez asszisztál.

Az államnak természetesen meg illene őriznie kultúr-ábrázatát, mert az még csak megy, hogy szögesdróttal körbekerítse az országot, de egy miniszterelnöknek  körbeszarani - már mégiscsak túlzás lenne.
Viszont, ha ki akarjuk elégíteni a tömegek rasszizmus és antiszemitizmus iránti igényét, hát akkor azt iparszerűen illik tenni, az ilyen célra rendelt ipari szervezetet pedig pártnak hívjuk.
A hatalmon levő pártnak a politikai paletta közepén kell állni, mert a szavazók derékhadát taszítja a nyers erőszak, legalábbis szereti a fejét csóválva fintorogva elnézni, hogy az erre szakosodott emberi állatok elvégzik a piszkos munkát, mellyel ugyan egyetért, csak éppen látni nem szereti, meg aztán a vér meg a szar, a durva erőszak olyan zsenánt is…
Kellett hát egy széljobbon vitézkedő párt, amelyik a Fidesztől jobbra állva elvégzi a piszkos munkát, így Orbán bandája vígan parádézhat glaszékesztyűben.
Minden ment is rendben, csak  a vonzó programon (rugdaljuk a cigány seggét kockázatmentesen…) a párt megerősödött és vezetői elgondolkodtak azon, hogy miért is ne lehetnének ők azok, akik az országot kézben tartják?
És ez volt az a pont, mikor belemartak az őket etető kézbe, és a párt a saját érdekeit kezdte érvényre juttani.

Ez természetesen ellentétes volt Orbán érdekeivel, de a helyzet már elmérgesedett és a hiénák szembefordultak a krokodilokkal - kitört a harc az uralomért.
Miután a baloldal elgyengült, egyedül nem képes eltakarítani Orbán rendszerét, ezért szövetségesre van szüksége.
A magyar politikai tér ezer éve kétosztatú, Árpádpárti – Koppányhívő, törökpárti-Habsburgpárti, kuruc-labanc, népies-urbánus, népnemzeti-szocialista - a többi már csak az árnyalatokról szól.
Ma sincs ez másként, a demokratával szemjben ott áll Orbánon kívül a Jobbik is, de pillanatnyi érdekei egybeesnek a demokraták érdekeivel, Orbánt el kell takarítani.
Ehhez a maguk részéről meg szeretnének tenni mindent, elkezdtek behúzódni a politikai középre, cukiságkampány, miegyéb, miközben Orbán még rá is tesz egy lapáttal, lepubizza őket, hogy macsó szavazóik világgá menjenek.
Választani kell, nekünk is és nekik is, vagy Orbán még húsz évig, vagy küldjük sittre a diktátort együtt, majd utána vívjuk meg egymással a politikai harcot.
Nem lenne egyszerű dolog, mert a népnek bűnbak kell, erre pedig felettébb beváltak a migránsokkal kiegészített régi versenyzők, mégis, nagyobb az esély egy sikeres harcra, mint Orbán ellen, aki sunyi módon a nép hazafias érzületén játszik a középső ujjával, márpedig ez a technika már Julisnál is bevált…

Hát, ide jutott a világ, Simicskától várjuk a média maradék függetlenségének megőrzését, a Hír tv-t nézzük, a Jobbikkal való taktikai szövetség az egyetlen reális esély Orbán világgákergetésére.
Közben azon törjük a fejünket, hogy melyik a nagyobb veszély, a kétharmadra hajtó sunyi náci maffiózó, vagy a húsz százalékos nemzeti radikálisnak álcázott cukipofa neonyilas.
De hát Churchillnek se lehetett könnyű, végtére is a politizálás se méznyalogatás, aki libát akar lőni, annak bizony el kell viselni a szúnyogcsípéseket is, miközben a nádasban ülve utánozza a kukorica hangját…
És akkor még a technikai részletek, olyan felállást kitalálni, melyben egyik fél sem veszíti el az arcát saját tábora előtt…
Volna min gondolkodni, mert a szögesdróttal körbevett stadionokban már késő lesz…
Praktikus, pragmatikus ügyek ezek, ha úgy tetszik, taktikai kérdések.
De csak az tud stratégiai győzelmet aratni, aki sok-sok taktikai győzelmet arat.

Lehet, átmenetileg le kell mondani a világbékéért folytatott harcról?

:O)))

NYITNI KÉK

Mielőtt belekezdesz az olvasásba, ő nyájas olvasó, kérlek végezz némi önvizsgálatot, és csak akkor folytasd, ha megállapítottad magadról, hogy sem korlátolt, sem doktriner nem vagy, ellenben nyitott vagy az előítéletmentes gondolkodásra és nem a megbélyegzéseket, hanem a megoldásokat kedveled.
A téma itt ugyanis éppen az, hogy azoknak, akik önmagukat baloldalinak vagy liberálisnak tartják, itt a legfőbb ideje szembenézni az ország és benne saját helyzetükkel virágzó diktatúrácskánk napjaiban.
Amiről itt beszélnünk kellene, az az Orbán-rendszer lebontása, elsősorban annak  reális lehetőségét vizsgálva.
Nem túl bonyolult matek ez, meg kell határozni, hogy hány szavazója van a Fidesznek nevezett Orbánnak, aztán meg kell vizsgálni, hogy hányan szavaznának az MSZP-re, ezt a számot megnövelni azokkal, akik Botka új jelszavaira vevők - lásd: Arccal a vasút felé, A föld azé, aki megműveli, Gyertek lányok traktorra!
Gondolom, hamar kiderül, hogy a párt egyedül is képes győzni egy választáson, úgy lenyomja a Fideszt, mint Süsü a cölöpöt.
Az ehhez szükséges úgy kétmilliónyi választópolgár a Nagy Megvilágosodás terméke lesz, mely a Materialista Világszellem és a Katolikus Egyház internacionalista és morganatikus frigyéből fogan, vagy kisnyúl.


Erre a történelmi szükségszerűségből fakadó fejleményre bátran lehet építkezni, első lépésként megtervezve a szebb jövőt, melyben a választók - ráébredve tévelygéseik káros voltára - megtérnek Ábrahám kebelére, mely jelen esetben Botka szőrös mellével esik egybe.
Hogy a hagyományosan baloldalinak nevezhető választók jelentős része úgy utálja a hitelességét naponta kockára tevő, múltjában egy egyetemi biológiai kar szertárának csontváz-mennyiségét felhalmozó, erősen mutyista benyomást keltő pártot, mint Harangláb a kukoricagölödint, ezt hagyjuk most figyelmen kívül, mint ahogy azt az ideológiai támolygást is, melyet felülmúlni még a kocsmából hazafelé tartva az árokban kerékpározni kísérletező atyafi se igen tud.
Az a mentalitás sem segíti az ügyet, mely szerint kell Gyurcsány pártja - Gyurcsány nélkül és kell Szanyi "Balra át! -ja - Szanyi nélkül - a választó nem politikus, nem szeret segget csinálni a szájából.

Hát, ha egyedül nem megy, akkor szövetségest kell keresni, leginkább azokban a pártokban, melyek már jelen vannak a Parlamentben.
A kereszténydemokraták kiesnek, merthogy ők gyakorlatilag csak a párttámogatások kifizetési jegyzékén léteznek, képviselőik pedig inkább riasztanak, mint vonzanak.
Semjén Zsolt egy tánciskolába járt Farkas Flóriánnal, metakommunikációjában mindkét szervilis politikus gennyesebb, mint egy rozsdás szög által okozott és lótrágyával kezelt nyílt seb.
Harrach kereszténydemokrata pedig leginkább terhes anyák ijesztgetésére alkalmas, továbbá ha a fejét letakarjuk, akkor a torzszülöttek számának statisztikailag értékelhető, markáns csökkentésére.
Számításba jöhet még az LMP névre hallgató pszeudopárt, melynek tagjai nincsenek, támogatói pedig a szétvert liberálisok szellemileg kihívásokkal küzdő maradékából kerültek ki, akiket megfogott a sok zöldség, meg a szívükhöz oly közel álló akciózások özöne.
Legutóbb pedig a delegált társelnök mentalista mutatványa, a nyíltszíni átváltozás, avagy hogyan lesz a farkasból birka a többi birka között?
Velük egy a baj: szövetségkötésre alkalmatlanok, merthogy hiányzik ehhez a szándék, választóik pedig ezt zajos helyesléssel fogadják, hiszen ők elsősorban antibolsevisták és csak másodsorban demokraták, ezért is támogatják az Orbán-féle rablóbandát.
Ha számolgatunk, őket még véletlenül se szabad a demokratákhoz számítani, hanem bátran hozzá lehet számítani Orbán segédcsapataihoz.


A többi párt nem sok vizet zavar - a Párbeszéd attól párbeszéd, hogy a kongresszusukon Karácsony Gergely beszélget Szabó Tímeával, a párt erőssége Karácsony magassága.
A magyar választó azt hiszi, hogy a magas ember okos is, pedig ez nem igazán hiteles korreláció - továbbá nem csak elhanyagolt mucusokból áll a szavazók masszája.
Az Együtt is arról nevezetes, hogy még véletlenül se akar együttműködni senkivel, a párt nevét Egyedül - re illene változtatni, ha a cél nem éppen az együttműködési szándék lejáratása lenne.
Agilis pártelnökük pedig ha megszakad, se tudja lemosni magáról a gyanút, hogy pártját betépett állapotában hozta létre, célja pedig a kiskorú magyarok megrontása és kábítószerfüggővé tétele.
Akikről idáig szó volt, azokban egy közös: mindahányan Orbán szekerét tolják, ezekkel szövetségre lépni olyan, mint egy éppen induló autón a féket taposni.
Marad még a Demokratikus Koalíció, melynek elnöke sokat fejlődött az elmúlt időszakban -már nem csak Orbán ősellensége, hanem immáron Botkáé is, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva azt képzeli, hogy kidobhat az ablakon közel félmillió szavazatot.
Persze ezen lehet számháborúzni, de ez mindenesetre sokkal több, mint a Fodor féle párt hat tagja, de még az új csodapárt, a semmiből feltűnt Momentum várható szavazóinak száma is.Utóbbi párt olyan, mint Mészáros Lőrinc - rettenetes tehetségének köszönheti felívelő karrierjét.
Hálistennek meglehetősen ellenszenvesek még a budapesti választónak is, és az se biztos, hogy megint el lehet adni a romlatlan fiatalok imázsát, de persze a mainstream média meg fogja próbálni ezt, ismét és sokadszor hülyének nézve a választót...


A DK hajlana az összefogásra bárkivel, akinek célja Orbán eltakarítása, sajnos rajtuk kívül ebben igazán csak a Jobbik érdekelt, de a Jobbikkal való összefogáshoz a pártnak át kellene lépnie saját árnyékát, és ez nemigen fog menni, hiszen az átlag DK szavazó hitéleti úton kötődik pártjához, doktriner és sehol egy deka pragmatizmus.
Ez jellemző egyébként a Jobbik szavazóira is, akiknek politikai nézetei kimerülnek a cigányozásban és zsidózásban, merthogy az mégsem lehet, hogy egy tisztességes magyarember olyan ostoba tinó legyen, mint amilyennek magukat borotválkozás/szemöldökszedés közben látják, oka kell annak lenni!
Az ok pedig a fenti népcsoportok tulajdonságaiban és a migránsok által keltett fenyegetésben rejlik, ezeknek a mohamedánoknak aztán mindegy, hogy fiú vagy lány, csak luk legyen rajta - és a hosszas udvarlásokat sem kedvelik.
A gyűlöletnél csak a félelem a komolyabb kohéziós erő, magyarember meg amúgy is imád rettegni, és imádja, mikor a seggét rugdalják, ezért sem tud mit kezdeni a demokráciával, mely szerinte akkor van, amikor ő mondja meg a frankót.
A Jobbikot úgy hozta létre Orbán, mint Thürmer pártját Horn Gyula, csak éppen Vona őnálló életre kelt, mint a prágai Gólem és teremtője ellen fordult - mostanában éppen arra készül, hogy maga alá temesse.
Ezért szeretné magát bejátszani a politikai középre, merthogy választást nyerni csak onnan lehet, pontosabban akkor, ha el sikerül hitetni a választóval, hogy ott van a közép, ahol az adott politikai erő áll.


A rendszerváltó érdek egyedül velük esik egybe, ezért hát velük lenne természetes összefogni ennek érdekében, de ez maga lenne az eredendő bűn, hiszen a Jobbik zsidót és cigányt eszik, és ezekkel nem lehetne együtt kormányozni.
Nem hát, még szerencse, hogy nem is kellene.
Mindössze a közös érdektől áthatva le kellene váltani Orbánt, be kellene csukni a vazallusaival együtt, elkobozni a vagyonukat és elzárni a pénzcsapjaikat, aztán helyreállítani a jogállami intézményeket és egy új választás után folytatni a politikai harcot.
És hogy ne lehessenek aggályok, egy választási tömörüléssel kellene ebbe az akcióba belevágni, melyben a mandátumkat nem a pártok, hanem ez a tömörülés kapja, a jelöltek pedig az ő jelöltjei, nem a pártoké.
A pártoknak és szavazóiknak ezt a tömörülést kellene támogatniuk.
Nem kell együtt kormányozni, nem kell nyelvespuszikat osztogatni, el kell zavarni a maffiát és visszavenni a lopott holmit.
Ez egy átmeneti időszakot feltételez, melynek hossza egy választási ciklus lehetne, addig félre kellene tenni az ellentéteket és operatív államirányításra kellene szorítkozni.
Illúzió, tudom.
Mégis, több a realitása, mint a süketeléseknek a passzív szavazók mozgósításáról, mely ha sikerülne is, nagyjából a mai pártpaletta mentén realizálódhatna, visszatükrözve annak arányait.


És még valamit: a Jobbik számára reális lehetőség a Fidesszel kötött koalíció is, márpedig, ha ebbe hajszoljuk bele, akkor ebből az országból puszta és mocsár lesz, ütközőállam  az Unión kívül, az Orosz Birodalom peremvidékén.
Az se nagyon fér össze a demokráciáról vallott felfogásommal, hogy a Jobbik egymilliós szavazótáborát egységesen kirekesszem a társadalomból, hiszen ezek az emberek éppen olyanok, mint mi, csak éppen a fejükbe mást töltögetett be a környezetük, másból vezetik le saját nyomorúságukat, mint mi - ez ellen nem kiátkozással, hanem okos szóval kell harcolni.


Végig kellene ezt gondolni, mert lassan késő lesz már...


:O)))

GYILKOLNÁK A RABLÓT

Merthogy másként nehéz értelmezni a gyanúsítást a két férfi ellen, akiket még 2015-ben fogtak el, és azóta úgy ülnek, mint jóllakott liba a vetésben.
A beteg elleni merénylet előkészítésének leírása roppant életszerű.
2015 novemberében fülelték le az akkor 62 éves gödöllői M. Pétert és a 60 éves budapesti R. Gyulát, akik akkor éppen Budapest felé autóztak. A két férfi állítólag Orbán Viktor ellen tervezett merényletet, de a Magyar Idők szerint ezzel eddig nem tudták meggyanúsítani őket, noha a házkutatásnál - felettébb életszerűen - ezt bizonyító feljegyzések kerültek elő.
A 63 éves gyanúsított kirendelt védője, Pintér András megerősítette a Magyar Idők információját, azt mondta: a gyanúsítás rablógyilkosság előkészületéről szól.
Meg akarták gyilkolni a rablót az elvetemültek.
A TEK robotzsarui november 20-án a XI. kerületben állították meg a 60 éves M. Péter és a 62 éves gödöllői R. Gyula Volvóját, az autó csomagtartójában két géppisztoly, több tucat lőszer és hangtompító is volt. 
A Blikk úgy tudta, másnap készültek használni a fegyvereket. 


Orbán november 21-i programja - mint jó reformátusnak - szentmisével kezdődött a Szent Imre templomban, majd a Derkovits Gyula Általános Iskola udvarára ment a kommunizmus áldozatairól való megemlékezésre. 
Orbán az iskola udvarán tartott beszédet, majd koszorút helyezett el. 
Ezután kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz, ezen azonban a miniszterelnök nem vett részt, ez a lap szerint vélhetően összefüggésben állhat a fegyveresek elfogásával.
Ki tudja, nem árt az elővigyázatosság, hiszen Gyurcsány is szabadlábon maradt...
A média azzal sokkolta a nagyérdeműt, hogy a TEK még a merénylet előtt kimenekítette a miniszterelnököt, de hát ezt már megszoktuk.
Mikor hazahoztak a közel-keletről rosszkor rossz helyen kóválygó magyarokat, akkor azokból is túszok lettek, akiket az értük tökfeleslegesen kiutazó TEK-legények kimenekítettek.
A vérfagyasztó akció abból állt, hogy a repülőtéren kezet ráztak a helyi hatóság embereivel és az érintettekkel, majd becsekkoltak és felültek a repülőre.
Ehhez nem kellett megvárniuk, míg sok pénzük lett, elég volt nekik a mi pénzünk.


Hogy a Vezér paranoiás is (egyéb mentális devianciái mellett), ez régóta közismert.
Már akkor gyanús volt, mikor szlovéniai látogatásán előfutó mozdony haladt vonatszerelvénye előtt, felette harci helikopter repült, a népet pedig beterelték a peronokról a várótermekbe - Rákosi halálra röhögte magát az urnában...
Ami pedig a miniszterelnök gigászi küzdelmét illeti saját démonaival, Lázár János maga validálta a hírt, mikor így nyilatkozott: „Én úgy látom, hogy a miniszterelnök kiváló szellemi állapotban van, a hanyatlás jeleit a legkevésbé sem vélem felfedezni.”
Kell ennél jobb bizonyíték?
Naugye!
Megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy az Orbán biztonságáért felelős személyek az ehhez szükséges operatív intézkedési tervet összecserélték a Tanú forgatókönyvével, és most tartanak ott, hogy "hát Bástya elvtárs már egy senki?"

A dolgok jelenlegi állása szerint a merénylet terve akár az is lehetett volna, hogy a 60 éves M. Péter és a 62 éves gödöllői R. Gyula a járókeretük után kötött 48 mintájú Gábor Áron típusú rézágyúval akarták volna megmerényelni a neves politikust, aki egyébként - köszönhetően a zakója alatt viselt kevlár otthonkának - már úgy néz ki, mint a hajdan a kamionok tetejére szerelt világító és integető Michelin-baba.
Az elfogáskor találtak a kocsijukban két gépkarabélyt, több tucat lőszert, ami a gyakorlatban AK-47 -et jelent, melynek tárjába 30 lőszert lehet betárazni, és miután egy tucat az éppen tizenkettő, így a tárban két és fél tucat lőszer van.
Mit mondjak, az AK-47 nem egy mesterlövész-puska, habár közvetlen közelről remek teljesítményt nyújt, de ha figyelembe vesszük a Beszari szokásait, akkor közelébe jutni egy ilyen fegyverrel, annak annyi a valószínűsége, mint annak, hogy a beteg felgyógyul, önkritikát gyakorol, mint Péter Gábor bírái előtt, majd rajtütésszerűen  Krisna-tudatúvá válik, s koldulni kezd mások érdekében...


A két gyanúsított nemzeti érzelmű magyaremberek nemzeti érzelmű paramilitáris szervezetének tagja, ők meg köztudottan szeretnek gyakorlatozni, akár éles lőszerrel is, futócigányra.
A hatóságok meg nemzeti érzelmektől áthatva becsukják a szemüket, mígcsak nem magát a Legnemzetibb Érzelmű Táltost fenyegeti a megmerénylés réme, mert akkor aztán keményen odacsapnak, mint Jancsi nemzetiszínű fakanalával Juliska formás seggére a szentkúti búcsúban.
De az is lehet, hogy egyszerű teszt az egész, a két félnótásról tudják a beépített III/3 ügynökök, hogy a kocsijukban gépkarabélyt hurcolnak, így kiválóan alkalmasak arra, hogy meggyanúsítsák őket a merénnyel.
Utána lehet tesztelni a közhangulatot, mérni a kiontott könnyek mennyiségét, egyes társadalmi csoportok reakcióit, továbbá táplálni a Vezér paranoiáját, mely remek üzleti lehetőségeket rejt a közvetlen környezet számára.
Lehet ennek okán például a TEK harcosait úgy felszerszámozni, mint egy-egy temetői lovat, lehet bérigényeket előterjeszteni, lehet még néhány csingilingivel kisalnizni a TEK már így is csörömpölve settenkedő parancsnokát, és akkor még meg sem találtuk a felbujtók között Sorost és Gyurcsányt...

Nekem legjobban az a vicc tetszik, melyben a CÖF nagygyűlésén a tömegben megveregeti hátulról az egyik lelkes tag vállát a mögötte álló: 
- Kérem, lehetne kicsit balra dőlni? Nem látom Viktort!
- Távcsövet ne adjak?
- Köszönöm, az van a puskámon!


Az a szerencse, hogy néha-néha akadnak vidám percek is Übü király országában.


:O)))