HOPP, TE ZSIGA

„Nyírjátok ki, megadtuk a kilövési engedélyt!” – állítólag ezekkel a szavakkal fakadt ki egy ellenzéki újságírónak a Fidesz egyik vezető politikusa azt követően, hogy kiderült: a párt ifjú képviselője, Zsiga Marcell negyvenmillió forintért vásárolt házat, ám vagyonnyilatkozatában csak 10,5 millió forint megtakarítás szerepel. 

Az ATV közölte a hírt, Mely akár pozitív hírnek is lenne mondható, ha nem szerepelne benne a sajtó számára megadott kilövési engedély, melynek létéből az a következtetés vonható le, hogy hír itt abból lehet, melyhez a Fidesz hozzájárulását adta.

Zsiga Marcell a fiatal politikusi generáció emblematikus figurája, kis szerencsével akár még Zuschlagi magaslatokba is emelkedhet, jóllehet erre azért mérget nem vennék – attól függ, hogy mi van a kezében.

Ha túl sokat tud a helyi, méginkább, ha országos vezetők viselt dolgairól, akkor még lehet esélye, ha üres a keze, mint rosszlánynak a kamionparkolóban recesszió idején, hát akkor megszívta a dolgot.

Hiába, no, a korrupciót is tanulni kell, nem lehet azt elkapkodni, elostobáskodni, elirigykedni – hagyni kell az összes érdekeltnek, hogy – ahogy az olasz maffiában mondták anno - kicsit megnedvesítse a csőrét az aktuális ügylet kapcsán.

Zsiga Marcell - hogy úgy mondjam - elszemtelenedett, miként hajdan Berija.

Azt gondolta, hogy őt nem fogja a golyó, márpedig ez nem biztos, hogy így van.

De megtévesztette őt az előtte álló generációk példája, akik éppen agresszív pofátlanságuk által úsztak meg olyan ügyeket, melyek kapcsán minden ép jogérzékű ember minimálisan is politikai bukásukra tippelt volna – mégis mindannyian, mindig megúszták a felelősségrevonást.

Talán a Nagy Politikai Példakép tévesztette meg, akinek tucat ügyet sikerült túlélni, mindemellett még mély elkötelezettséggel tud szónokolni és korrupcióval vádolni a szocialista politikusokat.

Hol van ez a piti kis korrupciós ügy egy Gripen-ügyhöz, de még a tizenkét állami gazdasághoz is?

Hol van ez a vörösiszap-katasztrófa során a falu közepére dolomitból odarittyentett gát ügyéhez?

Kanyarban sincs, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy írásos bizonyítékok dacára meg lehetett úszni a befolyással való üzérkedést Tokajban, hogy csak azt említsem, ami hirtelen az eszembe jut.

És ha már ház, akkor a Vezér rezidenciájáról is essen pár szó, melynek adatait a mai napig nem lehet pontosan tudni, mint ahogy azt sem, hogy végül ki és mikor adott rá végleges használatbavételi engedélyt, ki adott a borospincének álcázott Wolfschanze-ra építési engedélyt.

A ház építésére a fedezetet részben a Vezér beszédírói által írt és Kövér Szilárd által kiadott beszédgyűjtemény bevételeivel vélték legalizálni, a jogellenesen megszerzett előző lakásuk eladási árát pedig a hálás Kékessy család legalizálta, a nyálcsorgatóan ostoba ellenfelek pofájába röhögve.

Volt miérthálásnak lenniük, és még valószínűleg lesz is miért.

A hiba itt lehetett, a mi hősünk léptéket tévesztett - mintha a sarki fűszerboltocska tulajdonosa le akarná nyomni a Tescót, vagy mintha a liba versenyezni szeretne dögevésben a saskeselyűvel.

Zsiga Marcell roppant alkalmas jelenség volt arra, hogy megtestesítse a Fidesz feltörekvő új generációját, küllemileg ugyanazt a bonvivánt hozta, mint amilyen figurával a másik oldalon ma Mesterházy Attila kísérletezik, de a reflexei – ellentétben a szocialista pártelnökkel – fidesz-reflexek, melyek a Vezér hatalomrajutásával csak megerősödtek.

Ezek a reflexek azon a tényeken és vélelmeken alapulnak, hogy az Erő velük van, hogy az élet harc, melyben csak a győztesnek lehet pofázni, a vesztesnek kuss van és elnyomatás, megaláztatás és kriminalizálás - a legyőzött ellenfél úgyis alig várja, hogy nyálcsorgatva behódolhasson.

A tipikus fideszes magatartás az erőszak, de ez nem elég, a Vezér és követői azt is elvárják, hogy a megerőszakolt élvezze is az aktust.

Persze különféle szintek különféle elvek meggyakására adnak felhatalmazást, és itt tévesztett léptéket az ifjú titán: quod licet Iovi, non licet bovi – amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek.

Lehet, a mi ökröcskénk bikának képzelte magát, mert megtette azt a szívességet, hogy kifejtette a havi negyvenhétezres élet szépségeit, alátámasztva főnökei idétlenségeit.

Így aztán igazán nem csoda, hogy a figyelem középpontjába került, márpedig akinek vaj van a fején, ne álljon ki a napra.

Emellett még létezik egy lényeges különbség: napjainkra megváltozott a politikai közhangulat és a szavazópolgárt elkezdte irritálni a mérhetetlen pofátlanság.

Lassan eljutott a tudatukig, hogy amit a politikus lop, azt tőlük lopja, és ilyen szempontból mindegy is, hogy a politikus melyik csapat mezét viseli.

Amikor Ügyeske leaszfaltoztatta az utcát a háza kapujáig és egy méterrel sem tovább, eldőlt a népekben a borjú, és ez nagyjából politikai pályájának végét is jelenti.

Így aztán most nézhet kifelé a fejéből és kezdhet készülődni a jogi pályára, ahogy a Fideszt ismerem, ügyész még lehet majd belőle, valószínűleg ő fogja irányítani a korrupció elleni harcot.

Arra leszek kíváncsi, a demokraták mit tudnak kihozni ebből az ügyből, de sok illúzióm nincs, a földbérletek ügye sokkal, de sokkal komolyabb ügy ennél a pitiáner kis korrupciócskánál, a kivitelezés mérhetetlen pofátlansága elképesztő, mégsem tudtak belőle nem, hogy bűnügyet, de még politikai tőkét sem kovácsolni.

Pedig ezt az ügyet megértené Mari néni is, márpedig a sokmillió Mari néni fogja megnyerni a választást.

Hogy kinek?

Na, ez itt a kérdés.

Tenni kellene azért, hogy a demokratikus oldal mellé álljanak…

:O)))