Merthogy maffiózók vannak - én ide számítom a DNS-spirál trélerét, a nagybajszú méregzsákot, meg még egyet-kettőt, de államférfi vagy államnő ott nemigen akad, mert a pőre érdeken túl semmi más nem játszik szerepet a diktatúrácska építgetése során..
Aztán itt van az ellenzék, mely két részből tevődik össze, vannak a magukat demokratáknak nevezők, meg vannak a nyilasok.
Utóbbiak, bár ügyesen alkalmazzák a politikai technikákat, sőt, támogatóik is vannak - mégis, hirdetett elveik miatt nem nyerhetnének felvételt abba a klubba, ahol az állam ügyeit intézik.
De a politikában semmi sem lehetetlen, mert a Parlamentben már ott vannak, ha a demokraták meg akarják akadályozni a kétharmados népirtást, akkor kénytelenek együtt szavazni velük, így adva többletsúlyt nekik.
De a neonáci és az államférfi egymást kizáró fogalmak, hiszen ők sem demokraták, ők is diktatúrát szeretnének építeni - méghozzá meglehetősen szélsőséges elvek alapján.
A demokraták között lennének az államférfi címre esélyesek, Bokrosra és Gyurcsányra gondolok, de mindketten karaktergyilkosság áldozatai, évtizedek kellenek, mire esetleg elfogadnák őket, de ehhez az kellene, hogy mindkettejük mögött erős és jelentős szavazóbázis álljon, erre pedig ma kevés az esély.
Az nyilvánvaló mindkettejük tekintetében, hogy az általuk előadott one man show nem eredményes, új alapokra kellene helyezni a tevékenységüket.
Hogy próbáljam érzékeltetni, hogy mire gondolok, talán képzeljen el a kedves olvasó egy negyven kilós emberkét a kezében egy golyószóróval, - ez esetben az emberke a pártvezér, a golyószóró (ágyú, atombomba - tetszés szerint) a pártja, mely képessé teszi a győzelemre .
A párt pedig csak akkor funkcionálhat fegyverként, ha erős és jólszervezett, ott van minden választókerületben, sőt minden településen és éveken keresztül azon tipródik, hogy elfogadtassa magát és pártja elveit, célkitűzéseit a választókkal.
A párt vezetőinek feladata a cél kijelölése, a párté pedig a pontos végrehajtás, ha lehet, akkor kreatív de mégis egységes módon.
A pártvezérnek pedig alább kell adnia a világmegváltásból, merthogy a zsenialitás egy százalék tehetség és kilencvenkilenc százalék munka.
Ezt a Jobbik felismerte, a mi primadonnáink nem annyira.
Emellett hibát hibára halmoznak, némelyik lotyaszájú és helybe megy a pofonért, a pártja káderpolitikáját pedig szimpátia alapján menedzseli.
A másik meg eltűnik, aztán egyszer-egyszer kiugrik, mint rugós krampusz a dobozból, majd megint eltűnik.
Aki rengeteget téved, abból nemigen lesz nagy államférfi, merthogy annak az az egyik jellemzője, hogy nem kapkod, de megalapozott döntéseit visszaigazolja a társadalom.
Nem, nem az eljövendő századok történelemtudósai, hanem a holnapi politikai helyzet.
Különben is, pártokat - legalábbis eredményes pártokat - ma már nem egyes emberek, hanem stábok menedzselnek, szakemberek, akik értenek is ahhoz, amit csinálnak, nem csak úgy gondolják, meg szeretik csinálni.
A szocialista párt ma abban a csapdában vergődik, melyet évtizedek során önmaga fejlesztett tökélyre.
A kamarillapolitizálás, a belső mutyik és megalkuvások sora mázsás súllyal nehezedik rájuk, miközben úgy csinálnak, mintha el is hinnék, hogy ezzel mennek valamire.
Nagy öregjeiket, karizmatikus vezetőiket lapátra tették, helyettük az évtizedek óta beváltatlan reménységeket tolták előtérbe, miközben elfelejtettek megszabadulni azoktól, akik a pártot a szakadékba lökték, és akik neve oly rosszul cseng, hogy szavazók tízezrei maradnak inkább otthon, minthogy rájuk adják szavazatukat.
Vannak aztán még a pszeudo-pártok, nagy hanggal - de társadalmi támogatottság nélkül.
Vezetőik ambíciója nagy, tehetsége kicsi, közöttük egyetlen államférfi címre alkalmas figurát sem lehet lelni.
Nincsenek egyedül.
Merthogy azok között a politikusok között, akik civileknek hívják magukat, szintúgy nincs egyetlen átütő személyiség sem.
Pedig kaptak egy esélyt, éppen a minap, hogy megmutassák, ők lesznek azok, akik majd új gondolatokat, módszereket, friss levegőt hoznak a politikába.
Nem éltek vele, nem bizonyítottak semmit, csak a saját libapecsenyéjüket próbálták sütögetni, miközben tovább forgácsolták a demokratikus oldalt.
A pártoknak praktikusan nincsenek ifjúsági szervezeteik, ha vannak, akkor olyan terepszínűek, hogy lebombázni se lehetne őket.
A pártvezetések utánpótlása nulla, aki talán alkalmas lenne vezetői feladatra, azzal táskát cipeltetnek, önálló feladat elvégzésével nem mérethetik meg magukat,
Hogy hogyan képzelik a pártok ennek dacára, hogy el tudják majd hajtani ezt az erőszakos kis DNS-hordozót, az számomra rejtély.
Talán az is baj, hogy nincsenek példakép elődök, ezért aztán a mai politikusok elképzelése egy pártvezetőről meglehetősen eklektikus, Kádár párttitkáraiból és Az Elnök embereiből gyúrják össze, meghintik kis demokratikus szósszal, majd elkezdenek egyszemélyi okossá válni, és ez a folyamat felettébb gyors...
De azért nem kell elkeseredni, a történelmi helyzet úgyis kitermeli majd a mai kor Deák Ferencét.
Vagy Szálasi Ferencét, amilyen szerencsénk nekünk van...
Aztán várhatjuk a kínai felszabadító csapatokat...
:O)))
10 megjegyzés:
A posztból akár az a következtetés is levonható lenne, hogy az országunkat jelenleg egy olyan DNS halmaz vezeti, amely mind szervezőkészségét, mind munkabírását, mind káderpolitikáját tekintve a legkiválóbb.
Talán a morális kvalitás tekintetében kihívásokkal küzd, de ebben a társadalmi légkörben ez nem feltűnő.
Hát ha így lenne én szomorú lennék.
Nemóvatos, nem a legkiválóbb, hanem csak a rosszak között a legügyesebb. Aki meg jobb nála, azt félreállítja. De mindig nem fog ez sikerülni neki...
Így igaz,ahogy írtad ! És így billegünk mi a semmi ágán....
Én ismerek különlegesen tehetséges fiatalokat - nem is egyet.
Az a közös ismertetőjegyük, hogy egyik sem akar ezen a ganédombon hemperegni.
Tetszenek a Simicska-kijelentés általad alkalmazott parafrázisai, így ez utóbbi is! :-))
A többihez nincs mit hozzáfűznöm.
Ez van.
És hogy mi lesz, annak a jelenleg kialakulni látszó verziójába meg bele se szeretek gondolni... :-((
De hát ezt már elégszer leírtam.
Bevezető:
https://www.youtube.com/watch?v=Q6wOoA02394
Imagináció 14:10
Márai tudta, mi is tudjuk, sokan tudják, éppen ezért nem merészkednek a nagypolitika közelébe sem, mert nem akarnak lealjasulni.
Nagy a kisértés! Államférfi az, aki amellett hogy politikus, EMBER tud maradni.
"Politikában, hitelügyletben és szerelemben átkozottul keveset ér a becsületszó." /Eötvös Károly/
No, meg persze ezzel együtt az emberség, tisztesség, becsület!
Ráadásul ezek fajuk legrosszabb példányai!
Jó lenne kivételt találni!
Kapat 15:07
Remélem nem közösítenek ki, mert válaszoltál nekem.
"Innen szép győzni..."
imagináció 17:55
PuPunál egymás írásaira is nyugodtan reagálhatunk, kiközösítésről még soha nem hallottam.
Ez egy igazi vitafórum. Sok vélemény, sok szempont, de a lényegben egyetértünk!
"Hogy hogyan képzelik a pártok ennek dacára, hogy el tudják majd hajtani ezt az erőszakos kis DNS-hordozót, az számomra rejtély." írja PuPu.
Témába vágó Nagy Bandó András megállapítása:
"Kedves ellenzék! Ha nem találják meg a kallódó embereket, ha nem jön össze a győzelemhez szükséges kétmillió, be kell csukni a boltot.....
....Amit Orbán eddig művelt, maga a rettenet, az európai értékeket messze elkerülő, és azokból csúfot űző rendszere bőven megérett a bukásra. Azt tehát már tudjuk, hogy melyik rendszer érett meg a bukásra. Már csak azt kéne látnunk, hol van az az erő, mely megérett a győzelemre."
A teljes cikket ajánlom figyelmetekbe.
http://www.hir24.hu/poszt-itt-publi/2015/03/22/nagy-bando-tessek-visszafogottabban-orvendezni-a-fidesz-csokkeno-nepszerusegenek/
Megjegyzés küldése