KAVICSOK EGY HANGSZIGETELT DOBOZBAN

Tegnap a Balmix által szervezett konferencián vettem részt, tíz perces hozzászólásra kértek fel. Illusztris társaságban szerepelhettem,  - Vajnai Attila, Kalmár Szilárd, Hegyi Gyula, Schiffer András, Melegh Attila és mások voltak a hozzászólók.
Néhány hozzászólót elütött a vírus, ezért aztán a tíz percet szabadabban értelmezhettük, valamint tanulmányozhattuk a mennyiség és minőség kapcsolatáról szóló marxi tanítást a gyakorlatban.
A hallgatóság egy része pedig igen fogékony volt az elméleti fejtegetésekre.
A négyórás rendezvény két témáról szólt, az antifasizmusról a mai Magyarországon és a ma háborúiról és a migrációról.
Köszönet illeti a rendezvény szervezőit, akik arra a lehetetlen feladatra vállalkoztak, hogy életben tartsák a baloldaliság éppen hogy csak pislákoló tüzét.
Igaz, ahogy elnézegetem a társaságot lassan fogyunk, mint a gyertyaszál és a rendezvényt a legnagyobb jóindulattal se lehet örsi gyűlésnek nevezni, hogy úttörő korunkból hozzam a hasonlatot, - csupa-csupa ősz vagy kopasz fej, a fiatalokat egy kezemen meg lehetett számolni.

Az antifasizmus kérdése eléggé megosztotta a résztvevőket, ugyanis most tárgyalják tárgyalják a Fővárosi Törvényszéken a 2023-as "antifa" támadások ügyét. 
A támadások a magyar neonácik nemzetközivé hízott rendezvényével vannak kapcsolatban, - a budai vár SS védői és magyar szövetségeseik tragikusan végződött kitörési kísérletére emlékeznek minden évben - turisztikai rendezvénnyel egybekötött jelmezbállal.
Erre a rendezvényre érkeztek most a nyugati országokból neonácik és - vadonatúj résztvevőként - a szélsőbaloldali "antifa" csoport képviselői, akik úgy vélték nyomatékosítani a megemlékezéssel kapcsolatos rosszallásukat, hogy neonácikra vadásztak Budapesten, majd akit annak véltek, jól össze is verték.
Az egyik elkövető áll most bíráság előtt, a hallgatóság pedig rokonszenvezik vele, jóllehet ambivalens érzelmekkel.
Egyrészt ugyanis érthető, hogy a fiatalok egy része tenni akar végre érdemben valamit a  gátlástalan és agresszív neonáci nyomulással szemben, másrészt viszont a társadalom nem vevő az erőszakra, nem akar felfordulást.
Ilyen szempontból a német és egyéb országokban szervezkedő fiatalok magyarországi akciója kontraproduktív.
Ami a fasizmust illeti, talán valaki megmondhatná, hogy egy globális világban, ahol az erőforrások több, mint fele a lakosság egy százalékénak tulajdonában van, ahol a társadalmi rendszerek egyre inkább egyszemélyi vezetők kezében vannak, hol kezdődik a fasizmus?
Ha stadionokba gyűjtik és lemészárolják az ellenzéket? Vagy stadionokba se kell zárni őket, hiszen éhenhalnak azok önszorgalomból is, éltetve megnyomorítóikat?
Ha azt nézzük, hogy a klasszikusok szerint a fasizmus a finánctőke nyílt diktatúrája, akkor igencsak elszomorodhatunk, hiszen a diktatúra nem okvetlenül gyilkosságot jelent, hanem azt az állapotot, amikor nem lehet másként dönteni, csak a központi akaratnak megfelelően, és ez a központi akarat nem biztos, hogy Bidené, Trumpé vagy Putyiné.
Ilyen szempontból hiába vizsgáljuk a fasizmus mai megjelenési formáit, nem juthatunk jó konklúzióra, - a kapitalista társadalom ma már elment a szélső pontig.
A Kennedy-gyilkosság, a leesett létra meg az aktuális rezsim  ablakból kiesett ellenfelei ugyanazon ok okozatai, az okot pedig úgy hívják: kapitalizmus.
A társadalom ezzel párhuzamosan új túlélési stratégiát választott: maximálkisan apolitikussá vált. 
Kívülnézetből természetesen olyan a kép, mintha minden ember nyáladzó idióta lenne, hiszen józan ésszel fel sem fogható, hogy miért az őket elnyomorító társadalmi berendezkedést támogatják, mi bajuk van a közösségi társadalommal, melynek egyenjogú tagjai lehetnének?
Különösen, hogy ennek előnyeit már megtapasztalták, a kapitalizmus hátrányait a mai napig szenvedik, de valahogy nem áll bennük össze a kép, hogy az egészségügy, az oktatás azért ilyen - amilyen,  mert ez a társadalmi forma nem értük lett berendezve.
Szóval, azt hiszem én is, hogy az antifasiszta küzdelem ma már más formákat követelne, mint a múlt században, és bár a fel-alá vonulászó neonácik irritálják az embert, ők csak tünetei a társadalmak betegségének, a hatalom ellenük is fel fog lépni, ha veszélyessé válnak, vagy zavarják a nyugodt hatalomgyakorlást.


A rendezvény másik témája korunk háborúi és a migráció voltak, ahol ismét több előadótól meghallgathattuk a meglehetősen szűklátókörű érvelést, miszerint Oroszország azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, egy büdös agresszor, míg az ukránok meggyalázott szüzek, és az oroszok érvelése, mely  szerint az angolszászok futtatják őket a kocsisoron, az tévedés, mindössze szeretik sz@rrá veretni magukat.
De mi elveket képviselünk elvtársak, és az elv az, hogy az USA által indított majd' száz helyi háború (Vietnam, Irak, Líbia...) a demokrácia kis jelentőségű kisiklása, míg az egresszív oroszoknak semmi joguk nincs az önvédelemhez.
Ezzel nincs is több dolgunk, a vakegér is többet lát a pályán az ilyen elvek hirdetőinél.
Ha a te küszöbödre tesz a szomszéd egy bombát, a detonátor meg az ő kezében van az ő lakásában, természetesen joggal kelsz kapára-kaszára, berúgva a szomszéd ajtaját, de az orosz tűrni köteles, és különben is, miért nyerte meg a  II. Világháborút, itt az ideje a visszavágónak.
Oroszország körül van vagy száz amerikai támaszpont, a nyolcvan év béke, az olcsó energiahordozók, a megbízható kereskedelmi kapcsolatok mind-mind le vannak  - mondjuk - értékelve, nekünk drága amerikai palagáz kell., meg drága benzin, gázolaj.
Ha megkapjuk, akkor boldogok leszünk a fűtetlen lakásban is, - fázunk és éhezünk, de szabadok vagyunk! (ez a Petőfi sem volt egészen normális...)
Kína meg ugyanolyan kapitalista ország, mint a többi - hangzott el, - bár az állam kontrollálja a a kínai kapitalisták étvágyát.
Hát igen, akkor ott éppen a baloldalon ma annyira sztárolt szociáldemokrácia van hatalmon, igaz, nyilvánosan még nem mondtak le a közösségi társadalom majdani megteremtésének elképzeléséről, ami egyébként helyes is, hiszen ha a kapitalizmus nem vált be, akkor ki kellene találni helyette valamit, de azt már régebben kitalálták, ugye...
A migrációnak meg csak egyik oka a háború, sokkal inkább oka az ember természetes törekvése a jobb életre.
Ha valaki azt gondolja, hogy ezt korlátozni lehet, az nézzen meg egy ismeretterjesztő filmet a Szerengeti zebra és gnú csordáinak vándorlásáról a krokodiloktól hemzsegő folyón át, és jusson eszébe a kerítésgyártók alacsony hatékonysága és magas profitja.
Jó lenne tisztázni a fogalmakat is, menekült és gazdasági bevándorló, vendégmunkás és letelepedő, külső és országon belüli migráció és egyebek.
És jó lenne kialakítani egy egységes baloldali álláspontot a velünk akárcsak átmenetileg együtt élni akarók jogairól és kötelezettségeiről, mert a fejlett társadalmak munkaerő-igénye magasabb, mint amit a társadalom reprodukálni képes.
Nálunk jelenleg úgy százezer vendégmunkás dolgozik, az ukrán háború előtt negyvenezren voltak, de az ukránok továbbálltak, ma a vendégmunkások kétharmada a harmadik világból jön.
A gazdaságnak belátható időn belül kétszázezer emberre lesz szüksége, itt lenne az ideje átgondolni a kérdést, persze nem úgy, mint Orbán, hanem ésszerűen, humánusan, okosan.
Egyébként meg mindahányan migránsok vagyunk,  a neandervölgyitől kezdve a homo sapiensig, úgy húszezer évre visszamenőleg.
És ideje lenne felhagyni azzal a gondolkodásmóddal, mely Európát tekinti a világ közepének, Ideje megnézni egy térképet, meg elolvasni néhány adatot a népességszámról és a népesedési tendenciákról.

Hazafelé jövet a kocsiban elbeszélgettünk a kistestvéremmel a rendezvényről és sajnálattal állapítottuk meg, hogy olyanok vagyunk, mint a kavicsok egy hangszigetelt dobozban.
A történelem rázza a dobozt, mi meg zörgünk, halljuk is egymást, de ebből a külvilágba semmi nem jut el.
Korunk a kommunikáció kora, mi pedig nem vagyunk eléggé korszerűek.
Pedig a tapasztalat nálunk van, jó lenne hasznosítani...

:O)))

HAMVÁBA HÓTT ELSZÁMOLTATÁS

Álomvilágban élünk.
A választópolgárok egy része el sem hiszi, hogy Nagyurunk lop, hiszen vagyonbevallásában látható: nincs semmi vagyona, a gyermekei meg a saját lábukon állnak, és ő még soha nem hazudott, mint ez köztudott.
Barátai meg nincsenek is, - nem is lenne rájuk ideje, hiszen éjt nappallá téve vagy a világbékéért, vagy Magyarországért dolgozik.
A rohatt libsibolsi bagázsból az irigység beszél!
Ha nem tetszik valami lehet feljelentést tenni!
A választópolgárok mási része- úgy van vele, hogy engedjenek engem is kicsit lopni, és akkor minden rendben, szemesnek áll a világ, vaknak az apja emléke,  - mindenki abból lop, amihez hozzáfér!
Az a hülyegyerek, aki nem él a lehetőségeivel menjen az árokpartra közmunkásnak!
Van aztán olyan is, aki a törvényekre mutogat - csak az lop, aki a hatályost megszegi!
És a műkörmös is ugyanolyan joggal pályázik a földbérletre, mint a földesztergályos, - a tulajdonnak nincs köze a foglalkozáshoz!
A pályázatokat meg a törvényekben kijelölt bizottságok bírálják el, törvényes keretek között.
Hogy a feltételek kemények?
Na ja!
Az a mi érdekünkben történik!
Aki nem hiszi az másszon fel egy tyukodi kilátóra és megláthatja, hogy él itt  a törvényesség!
A lombkorona -sétányon bandukolva tisztán látható, hogy harminc év múlva ideje lesz pályázatot hirdetni a mókusok visszatelepítésére, egy másikat a sétány teljes rekonstrukciójára, a harmadikat turisztikai témában gyógyszálló építésére és üzemeltetésére.
Aki errefelé kotorászik, az a SI-faktor (sárga irigység) áldozata, és azon bosszankodik, hogy miért nem neki jutott eszébe a nagy ötlet!

Azt várná mindenki, hogy ha Orbán megy, akkor itt olyan elszámoltatás lesz, hogy kő kövön nem marad.
A Magyar Messiás, a Tisza (István) Párt elnöke, aki senkivel sem fog össze, - nehogy exfideszes potentát létére besározza magát - azt mondja, hogy elszámoltatás nem lesz, ő ilyet nem igért, csak az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról beszélt.
Hazudik, de ez az ő köreiben nem ütközik a jó erkölcsbe, mindössze hatalomgyakorlási technika.
Viszont ő - mint a volt igazságügyi miniszter volt felesé hozzátartozója nem beszél a levegőbe, ő aztán tudhatja, hogy milyen az igazságügy helyzete Magyarországon!
Helyre kell állítani a függetlenségét, mondja, és persze nincs szükség elszámoltatásra, nem is lenne helyes, - majd a nyomozóhatóság, az ügyészség meg a bíróság rendet tesz.
Polt mandátuma 2028-ban lejár, de ha előtte, mondjuk 2027-ben, vagy a kétharmad elvesztésétől való félelem okán a Fidesz 2025 előtt utódot választ, az is be lesz betonozva újabb kilenc évre.
A Kúria elnökének, aki Polt Péter helyettese volt 2029-ben jár le a mandátuma.
A Rendőrség Pintér zsebében, a Honvédség egy vicc, a lóvé meg Viktor pereputtyánál és külföldön van jó helyen - leginkább befektetések és részvények formájában.
Gyorsan megy ez, és addig nyugodtan állj féllábon és ne vegyél levegőt!
Hatékonyság - minőség egyenlő TISZA!
Tisza cipőben jól jársz, Magyar meg a magyart nem báncsa, ha új az a magyar, ha régi.
És különben is, hova sietsz?

Az ország szegény, mint a templomi segédegér, a nyugger - erőnléti okokból - egyre ritkábban nyeri meg a versenyfutást a kukához a patkánnyal szemben, az igazán ügyes patkányok meg nem pénzt lopnak, hanem bankot.
És nem fegyverrel hanem a joggal való visszaéléssel.
Az ország leggazdagabb embere az a bőr pénztárca, mely Nagyurunk zsebében lapul, már csak azt kellene eldönteni, hogy ki okosabb Zuckerbergnél...
Szóval ez az elszámoltatás a mai formájában tréfa, az se gondolja komolyan, aki a szükségességét hirdeti, hiszen lehet, hogy ő lesz a legelső áldozata a fideszes törvénygyár furfangos jogalkotásának.
A hagyományos elszámoltatás halvaszületett pótcselekvés, már a Gripen-ügynél se vált be, a potrohos bohócot csinált a tehetségtelen bizottságból, és a csörgősipka azóta is használatban van.
Egyetlen sikeres elszámoltatás volt eddig, a Tocsik- ügy melynek nagyságrendje ma már alulmúlja soha fel nem épített egészségközpontok elsikkasztott összegét, és Tocsik még el is végezte a munkát, melyre szerződött.
Csak éppen a Fidesz túlárazottnak tartotta a szerződést.
Le is mondott izibe a liberális vezérkar, ami nem volt egy nagy baj, csak rávilágít életidegen doktrinerségükre, meg rettentően nagy eszükre.
Maradnak az unortodox megoldások vagy a vérfürdő.
Bár Matolcsy  hozta be a fogalmat a belpolitikába, ha már így esett, akár lehetne használni is.
Ezen kellene törni a fejét az ellenzéknek, mert ha egyszer a nép kiszeret a megváltóból, akár még választást is lehet nyerni, és akkor lépni kell egyet előre.

De előtte jól a lábunk elé kell nézni, nehogy egy szakadék legyen előtte...

:O)))

INGERKÜSZÖB

Hatalmas sikert aratott a Direkt36 videoja az Orbán család meggazdagodásáról.
És komoly megrázkódtatást okozott a hatalom oldalán, miután rövid idő alatt majdnem másfél millióan kattintottak rá a neten.
Aki megnézte ezt a nem könnyű anyagot és meg is értette, hogy mi van benne az tudja, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mely kilóg a vízből, de a kilenctizede a víz alatt rejtőzik.
És mi a Titanic utasai vagyunk, csak éppen most a hajót Magyarországnak hívják.
Egyszerre dühítő és elkeserítő a dolog.
Dühítő, hogy két évszázad legnagyobb rablását éppen itt és éppen most kellett elkövetni, mikor bátran elmondhatjuk, hogy ez a velünk élő történelem.
És bosszantó, mert meglehetősen lesújtó képet fest a mai aktív generációról - és rólunk, hiszen mi neveltük őket ilyenné, ilyen bamba, önző, egoista és gyáva nemzedékké, miközben még szellemi képességeikre sem lehetünk büszkék.
El vannak foglalva azzal, hogy kiosztják maguknak a görög abc betűit, hogy azt az illúziót táplálva magukban, hogy különböznek a többiektől, de eszük ágába se jut azokkal a problémákkal foglalkozni, melyek talán már holnap elpusztítják az emberiséget.
Próféták persze vannak, de azok arra vannak ítélve, hogy jövendöléseik sose váljanak valóra.
Egyedül talán az önértékelési képességünk maradt egészséges, hiszen szinte mindenki birka népet emleget, ha a magyar társadalomról beszél, de azért saját magát kívül helyezi a nyájon.
Minimálisan is bojtárnak képzeli magát, jóllehet legfeljebb a juhász szamara címére lenne jogosult.
Hogy Orbán ilyen, az a sors játéka, ő is elmondhatná, amit a sperma, melyet a béka a hátán átvisz a folyón, majd mikor átértek szembeköpi: nem tehetek róla, én sperma vagyok, ilyen a természetem..
Világunk lépett egyet hátra, úgy néz ki, az emberiség szintén, és a változások felszínre dobták az ember igazi természetét, melyről némelyek azt képzelték, hogy jelentősen különbözik az állatvilágtól.
Ha mégsem, akkor is  oroszlánnak, de minimum leopárdnak képzelték magukat, pedig legfeljebb a hiénacsorda vagy a sakál viselkedése lenne a reális kép.
És a fákon a majmok, melyek azt hiszik, hogy övék a fa, mígnem a leopárd jobb belátásra nem bírja őket.

A video egyébként nem sok újdonságot tartalmaz, szinte minden elemét ismerjük, sőt, ismerünk olyan dolgokat is, melyek csak az elmeroggyantaknak nem szúrtak szemet.
Hallottunk a Gripen-beszerzésekről, az pletykákat az azeri baltás gyilkos szabadonengedésének fejében beszerzett olajkútról, fegyvergyárak vásárlásáról, spanyol hotelről, adriai szigetről, yachtkikötőről.
És tudósításként Schmidt Mária tengerparti villájáról  Opatijában, - leánykori nevén Abbáziában, ahol a nyarat tölti ellenzéki vezér fiával és a látogatóban arra járó miniszterelnökkel.
Most úgy csinálunk, mintha csodálkoznánk, pedig ezt mind-mind régóta tudjuk.
Csodálkozunk, abban az országban, melynek honvédelmi minisztere saját gyárából rendeli a fegyvert a Honvédségnek, melyben Csányi huszonmilliárd vissza nem térítendő támogatást kap budai magánklinikájának fejlesztéséhez, ahol olyan ellátást fog nyújtani pénzért annak, akinek van.
Erre az ellátásra te is jogosult lennél a befizetéseid után, csak mire sorra kerülsz, már egy formás vázában várod a feltámadást - hacsak azért is nem kér pénzt az egyház.

Szóval, amikor Orbánra és a Kancsó Aréna VIP páholyára mutogatunk, legalább utána nézzünk tükörbe.
Ha amikor ezek az első párttámogatásra kiutalt állami pénzből a zakó ujján BOSS  címkével ellátott öltönyöket vesznek jól pofánverik őket, akkor ma nem jutunk idáig.
De ha akkor azzal voltunk elfoglalva, hogy zavartalanul hazaguríthassuk a John Deere traktor bal hátsó kerekét a trágyadomb tövében történő deponálás céljából (Jó lesz majd valamire...), akkor most ne csodálkozzunk, és a gyerekeinken se, hiszen ezt látták, ők már erre lettek tanítva.
A video egyébként jó, de illúzió lenne azt hinni, hogy aki rákattintott, az mind megnézte, még nagyobb illúzió, hogy meg is értette, a legnagyobb illúzió, hogy ezt a vagyont jogállami úton vissza lehet venni.
És tetszik, nem tetszik, Orbán be fog kerülni a magyar történelemkönyvekbe.
Még szerencsénk lesz, ha nem dicsőül meg, mint a koronával és államkincstárral a hóna alatt, női ruhában távozó Kossuth Lajos.


Magunknak köszönhetjük.

:O)))

A SZ@R SMIRGLIZÉSE

Gyurcsány már megint rávert egy kört Orbánra.
Míg az ártány eddig csak egyetlen világhatalom ellensége volt, - az se volt világhatalom, csak Európa -, Gyurcsány most bebizonyította: ő korszakos politikus.
Ő  képes egyszerre két, sőt három világhatalmat is olyan helyzetbe hozni, hogy ha egyszer valami csoda folytán még vezető pozícióba kerülne, és bármilyen okból valamelyikük segítségére szorulna, hát mindegyik az ő bánatos seggét rugdalná.
Rónai Egonnál volt vendég, sok okosat mondott, sok olyat, amivel egyet lehet érteni, de - sajnos - olyasmiket is, amivel egyet lehet érteni, de az ő pozíciójában nem szabad kimondani, és olyat is, mellyel nem lehet egyetérteni. 
Általában a belpolitikai helyzet értékelése az, mely leginkább tükrözi a realitásokat, de ugyancsak ez az a terület, ahol a kérdésekre rendre rossz válaszokat ad.

Külpolitika ellen pedig be van oltva.
Míg a felkészülés során ellenfele Machiavellit, Hitlert, Sztálint, Lenint és Churchillt olvas, ő valószínűleg a Micimackót cserélgeti Fukuyamával és Giddenssel, ami a gyakorlati feladatok tervezésénél - lássuk be - hátrányos helyzetbe hozza.
Mintha a gazella a hiénával folytatott párbeszéd előtt a pillangó röptét tanulmányozná.
Alacsony képzettségű bérrabszolgaként nem fogod tudni megfőzni a vacsorát hat éhező gyermekednek egy három Michelin csillagos szakács könyvéből, elő kell venni a Praktikus, olcsó konyha című szakácskönyvet, azt kell böngészni.

Természetesen az ember nem mondhat le magasztos eszméiről, hacsak nem politikus.
Emberileg teljességgel érthető, ha valaki, aki kutyát ajándékozott Putyinnak, aki Moszkvában együtt vacsorázott vele és úgyszólván barátjának hitte, árulásként éli meg, amikor az keblére öleli a kígyót -  hacsak nem politikus.
A politikus tudja, hogyha meg akarja valósítani a kívánatos társadalomról álmodott modellt, akkor ahhoz hatalom kell, a hatalmat pedig a legritkább esetben hozza el díszcsomagolásban a pőre őszinteség, ahhoz a társadalmat kell maga mögé állítani.
A társadalmat pedig érzelmileg lehet terelgetni, az eszmefuttatások a legritkább esetben érdeklik.
A magasztos eszméket a mocskos egyéni érdekekkel összeegyeztetve kell érvényre juttatni, nemzetiszínű mázzal leöntve, dicsérve a választó bölcsességét.

A politikus azt is tudja, mert már biztosan ezerszer olvasta, hogy egy országnak nincsenek barátai, mint ahogy ellenségei sincsenek, csak érdekei vannak.
Ha valaki egy nagyhatalom politikusa, akkor országára ez fokozottan igaz, és ha az adott nagyhatalom vezetője éppen országa érdekeit szolgálva választja szövetségesül helyiérdekű  politikusunk ellenfelét, akkor az nem kezdi el nyilvánosan szapulni, hanem lenyeli a békát.
Merthogy az élet nem áll meg, és lehet, hogy még szüksége  lesz egyszer a nagyhatalom vezető politikusának jóindulatú segítségére.
A blogger leírhatja, hogy a nagyhatalom vezetője gyilkos, de ha okos, akkor ilyen hülyeséget nem ír le, hacsak nem írja le ugyanezt Churchillről, Trumanról, Kennedyről, a Bush családról, és összes valaha létezett  ellenfelükről is, mert tudja, hogy a világ már csak ilyen, - ilyen volt évszázadokra visszamenőleg és ilyen lesz még egy darabig.
Ha kitör egy háború, egy politikus azt nem állóképként szemléli, hanem úgy, mint egy televíziós sorozatot.
Az értékelés előtt megnézi az előző rész tartalmát is és a történteket világpolitikai kontextusba helyezi.
Ha pedig a világ jelenlegi vezető hatalmának élére új vezető kerül, akkor erősen megválogatja szavait, mert egyrészt a kolostormalac jó tanácsot adott, mikor arra biztatta az üzletembereket, hogy ne azt nézzék, mit mond, hanem azt, hogy mit csinál, - hátha másnál is ezt kellene majd nézni.
Másrészt meg, ha az ország szénhidrogén-ellátása az előző két nagyhatalom valamelyikétől függ, de ma még nem tudhatjuk, hogy melyiktől, akkor a mi politikusunk tudja, hogy magasztos eszméit ki kellene nyomtatni, hogy fűteni lehessen velük, de akkor hamar vége lenne az erdőknek errefelé, mellesleg gyalogolhatnánk a munkahelyünkre. 
És legfőképpen a politikus tudja, hogy Európa nevű nagyhatalom nem létezik, nem is fog soha létrejönni Oroszország nélkül, - őt nem vezeti félre a játszótéren felépített deszkavár, bármennyire is szeret benne játszani.

Amúgy meg egy politikus - már ha komolyan veszi magát - nem követi el ugyanazt a hibát újra és újra.
Nem szövetkezik gyenge emberi minőségű politikai ellenfelekkel, nem adja meg azt az örömet senkinek, hogy elutasíthassa, megvárja, míg egy esetleges kormányalakításhoz pártja nélkülözhetetlenné válik. de még akkor is ezerszer meggondolja a dolgot.
Tanul a Karácsony, a Márki-Zay ügyből, a bolsevik típusú liberálisok zsigeri gyűlöletéből, a Fidesz által kreált pártok működéséből, és ha ütni kell, hát jó célt választva nagyot üt, mert a társadalom ebből ért.
Apukám építésvezető volt, azt tanította nekünk, hogy emberek irányításánál a követendő módszer az "egy ütés-egy simogatás" eljárása, és ez - úgy gondolom - társadalmi szinten is igaz.
És jól válogatja meg munkatársait.
A politikus tud hallgatni is, mert nehéz azt követni, aki számunkra kedvezőtlen dolgokat mond.
Nehéz azonosulni azzal a politikussal, aki Kádárral szemben Rákosi begyűjtési miniszterét sztárolja, aki beáll azok sorába, akik apáink és a mi nemzedékünk egész múltját kétségbe vonják, akik letagadják a szocialista kísérlet eredményeit és Kádár korát össze akarják mosni a sztálinizmussal.
Tetszik - nem tetszik, az a kor a mienk volt, a háború után apáink és mi építettük fel ezt az országot, és azoknak az ifjúkommunista funkcionáriusoknak a szájából, akik mindent annak a kornak köszönhetnek, kissé visszás a visszafelé mutogatás.
Vonatkozik ez az egyedülálló, fizikai munkás anya által felnevelt pápai gyerekre csakúgy, mint a faluszéli házból indult suttyóra.
De vonatkozik a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett múzeumigazgatóra éppúgy, mint a vállalati vezérigazgatóra, minisztériumi főtisztviselőkre, ügyvédekre, szochazás jogászokra, meg az egész undorító bagázsra, amelyik elfelejtette, hogy honnan jött, hogy kik teremtették meg azt az országot, melyből eddig éltek, melyet mára teljesen szétloptak.

Szóval, nem interjúkkal kellene most fényesre smirglizni a sz@rt, hanem elemezni, gondolkodni, türelmesen építkezni, és beletörődni bizonyos dolgokba, ezért kiválasztani és kinevelni a jövő  demokrata vezetőit, és képezni őket.
Sokan lenézik Orbánt, de ő már létrehozta a Fidesz médiabirodalmát, káderutánpótlás keltetőjét, a mi oldalunkon meg sehol semmi.
Volna feladat rendesen, csak csinálni kellene.
Nosza!


:O)))