Pedig olyan szép volt az elképzelés.
Újabb szankciók készülnek Oroszország ellen.
Tudták, ha az olaj ára hordónként 35 dollár alá csökken, akkor az olyan érzékeny veszteség lesz Oroszország számára, hogy üstöllést felhagy Ukrajna elleni jelenlegi politikájával, összecsomagol a fronton és hazamegy, de előtte még az orosz tábornoki kar könnyes szemmel megköszöni a NATO keleti terjeszkedését.
Leveszi az atomrakéták célkeresztjéről Helsinkit és Stockholmot, felmondja a barátságot Kínával, Észak-Koreával és Iránnal, befejezi a különféle bajkeverők támogatását Afrikában, szóba se áll Dél-Amerikával, a Mogyoróbokrot tövestől kiirtja és megfogadja, hogy ezentúl jó lesz.
Putyin lemond, majd elvonul Szibériába, ahol egy Gulag-ihlette büntetőtelepen tengeti hátralevő három napját, aztán szívrohamot kap.
Trump megkapja a Nobel békedíjat, Ursula von der Leyen lesz az európai szépségkirálynő, az angol parlament tagjai pedig kollektíve elélveznek, majd a termékkel megtermékenyítik az európai vezetőket, akik a legutóbbi ötletüket is milyen jól megszülték.
Zelenszkíj ellátogat Moszkvába, ahol tömegek fogadják, sárga-kék és vörös-fekete zászlókat lengetve, itt-ott éljenek a neonácik kiáltásokat lehet hallani és hirtelen divatossá válik a szavak lágyítása, mindenki a hazember, honosz Putyint szidja, továbbá Horbacsov nevét imába foglalják.
Beszédhibásnak lenni onnatól dicsőség!
Tudták, ha az olaj ára hordónként 35 dollár alá csökken, akkor az olyan érzékeny veszteség lesz Oroszország számára, hogy üstöllést felhagy Ukrajna elleni jelenlegi politikájával, összecsomagol a fronton és hazamegy, de előtte még az orosz tábornoki kar könnyes szemmel megköszöni a NATO keleti terjeszkedését.
Leveszi az atomrakéták célkeresztjéről Helsinkit és Stockholmot, felmondja a barátságot Kínával, Észak-Koreával és Iránnal, befejezi a különféle bajkeverők támogatását Afrikában, szóba se áll Dél-Amerikával, a Mogyoróbokrot tövestől kiirtja és megfogadja, hogy ezentúl jó lesz.
Putyin lemond, majd elvonul Szibériába, ahol egy Gulag-ihlette büntetőtelepen tengeti hátralevő három napját, aztán szívrohamot kap.
Trump megkapja a Nobel békedíjat, Ursula von der Leyen lesz az európai szépségkirálynő, az angol parlament tagjai pedig kollektíve elélveznek, majd a termékkel megtermékenyítik az európai vezetőket, akik a legutóbbi ötletüket is milyen jól megszülték.
Zelenszkíj ellátogat Moszkvába, ahol tömegek fogadják, sárga-kék és vörös-fekete zászlókat lengetve, itt-ott éljenek a neonácik kiáltásokat lehet hallani és hirtelen divatossá válik a szavak lágyítása, mindenki a hazember, honosz Putyint szidja, továbbá Horbacsov nevét imába foglalják.
Beszédhibásnak lenni onnatól dicsőség!
Erre tessék, ezek a velejéig megbízhatatlan zsidók nyakonverik Iránt, megölik a legnevesebb atomtudóst - jelzem, állandóan ezt csinálják a térség vezető atomtudósaival...
Fiatalítást érnek el az iráni hadsereg és Forradalmi Gárda vezetésében, előkerül az elkergetett sah fia is és oda a stabilitás a Hormuzi szoros térségében.
Pedig az amerikaiak már elég szép eredményeket értek el a jemeni huszi felkelők ellen, bár a kecskepásztorokkal már Afganisztánban sem volt szerencséjük.
De majd most, hogy két repülőgép-hordozó is a térségben állomásozik, mígcsak ki nem derül, hogy két kicsi drón is végre tudja hajtani a bűvészmutatványt: hogyan lehet olcsón fémhulladékot csinálni nagyobb darab vasakból.
Mindenesetre arrafelé vezet az olaj útja, és ha az útvonal biztonsága felborul, akkor oda a harmincöt dolláros olajár, Ursula továbbra is ronda, míg Trump bánatos marad.
Hacsak nem ő akarja lenullázni Európát, mely elszemtelenedett kissé az utóbbi időben, és ideje ráébreszteni, hogy az isten a Fehér Házban lakik és sárga a haja - ellentétben a viccel, mely szerint a a túlvilágról visszatérő űrhajós jelenti az amerikai elnöknek, hogy találkozott az Istennel, aki mellesleg fekete és nő...
Putyin meg hátradől és kér egy kávét.
Bizony mondom néktek, a geopolitika - és általában a világpolitika bonyolult dolog.
Az oroszok hatezer ukrán halott holttestét adják éppen vissza Ukrajnának, akik párszáz orosz halottal viszonozzák, de ez valahogy most nem kap túl nagy súlyt a propagandában.
Az arányok, ugye.
Az egymillió orosz halott a sajtóban, párszáz a koporsóban, a hatezer ukrán halott pedig maga a realitás.
Egy is sok lenne, mindkét oldalon.
Az orosz medve cammog előre rendületlenül, időnként elhajtja a legyeket és kitörli a fenekét egy kék-sárga nyuszival, ha megcsípi a bögöly, kicsit sziszeg, de megy tovább.
Ha tovább ingerlik, akkor befejezi a különleges hadműveletet és háborúra tér át, az pedig azzal jár, hogy nincs tovább kímélet, nincs tovább katonai célpontok keresése, területfoglalás van és az infrastruktúra teljes kiiktatása.
Az Európai Unió pedig elkezdhet valóban félni, mert úgy látszik, élni és kiegyezni abban, hogy békében élünk egymás mellett, az egyes politikusoknak nem opció.
Ha orosz lennék, azért elspekulálnék egy olyan Németországon, mely már megint fegyverkezik, egy Franciaországon, mely nem tanult Napóleon életéből, és lehet, hogy megfogadnám: legközelebb nem állok meg az Oderánál.
Persze le fog csendesedni a világ, de az átrendeződés folytatódik, és az eszközei változatosak lesznek.
Erre a változásra kellene nekünk is felkészülni, és erre a lehető legrosszabb válasz lenne a nincstelennek az a buta gőgje, mely a magyar nép sajátja volt az utóbbi néhányszáz évben.
Meg kellene tanulnunk szerényebben viselkedni a világban, tanulni gazdaságot, technikát, demokráciát - és nem a megszokott keretek között.
És meg kellene tanulnunk az érdekeink felismerését, meg szembenézni a múltunkkal - az utolsó harmincöt évvel is -, hogy olyan társadalmat tudjunk létrehozni, mely minden polgárának kedvez.
A jelenlegi trend nem azt mutatja, hogy errefelé tartanánk.
Iparkodni kellene pedig a változtatással, ameddig még van valami esélyünk arra, hogy beilleszkedjünk egy új, magasabb szinten folyó termelésbe, mely lehet , hogy új képességeket és új hozzáállást követel.
Valahogy be kellene kerülni az élvonalba, különben annyi ennek a népnek, mi leszünk a legújabb kor longobárdjai, vagy ennek türk megfelelői...
Kell ez nekünk?
Fiatalítást érnek el az iráni hadsereg és Forradalmi Gárda vezetésében, előkerül az elkergetett sah fia is és oda a stabilitás a Hormuzi szoros térségében.
Pedig az amerikaiak már elég szép eredményeket értek el a jemeni huszi felkelők ellen, bár a kecskepásztorokkal már Afganisztánban sem volt szerencséjük.
De majd most, hogy két repülőgép-hordozó is a térségben állomásozik, mígcsak ki nem derül, hogy két kicsi drón is végre tudja hajtani a bűvészmutatványt: hogyan lehet olcsón fémhulladékot csinálni nagyobb darab vasakból.
Mindenesetre arrafelé vezet az olaj útja, és ha az útvonal biztonsága felborul, akkor oda a harmincöt dolláros olajár, Ursula továbbra is ronda, míg Trump bánatos marad.
Hacsak nem ő akarja lenullázni Európát, mely elszemtelenedett kissé az utóbbi időben, és ideje ráébreszteni, hogy az isten a Fehér Házban lakik és sárga a haja - ellentétben a viccel, mely szerint a a túlvilágról visszatérő űrhajós jelenti az amerikai elnöknek, hogy találkozott az Istennel, aki mellesleg fekete és nő...
Putyin meg hátradől és kér egy kávét.
Bizony mondom néktek, a geopolitika - és általában a világpolitika bonyolult dolog.
Az oroszok hatezer ukrán halott holttestét adják éppen vissza Ukrajnának, akik párszáz orosz halottal viszonozzák, de ez valahogy most nem kap túl nagy súlyt a propagandában.
Az arányok, ugye.
Az egymillió orosz halott a sajtóban, párszáz a koporsóban, a hatezer ukrán halott pedig maga a realitás.
Egy is sok lenne, mindkét oldalon.
Az orosz medve cammog előre rendületlenül, időnként elhajtja a legyeket és kitörli a fenekét egy kék-sárga nyuszival, ha megcsípi a bögöly, kicsit sziszeg, de megy tovább.
Ha tovább ingerlik, akkor befejezi a különleges hadműveletet és háborúra tér át, az pedig azzal jár, hogy nincs tovább kímélet, nincs tovább katonai célpontok keresése, területfoglalás van és az infrastruktúra teljes kiiktatása.
Az Európai Unió pedig elkezdhet valóban félni, mert úgy látszik, élni és kiegyezni abban, hogy békében élünk egymás mellett, az egyes politikusoknak nem opció.
Ha orosz lennék, azért elspekulálnék egy olyan Németországon, mely már megint fegyverkezik, egy Franciaországon, mely nem tanult Napóleon életéből, és lehet, hogy megfogadnám: legközelebb nem állok meg az Oderánál.
Persze le fog csendesedni a világ, de az átrendeződés folytatódik, és az eszközei változatosak lesznek.
Erre a változásra kellene nekünk is felkészülni, és erre a lehető legrosszabb válasz lenne a nincstelennek az a buta gőgje, mely a magyar nép sajátja volt az utóbbi néhányszáz évben.
Meg kellene tanulnunk szerényebben viselkedni a világban, tanulni gazdaságot, technikát, demokráciát - és nem a megszokott keretek között.
És meg kellene tanulnunk az érdekeink felismerését, meg szembenézni a múltunkkal - az utolsó harmincöt évvel is -, hogy olyan társadalmat tudjunk létrehozni, mely minden polgárának kedvez.
A jelenlegi trend nem azt mutatja, hogy errefelé tartanánk.
Iparkodni kellene pedig a változtatással, ameddig még van valami esélyünk arra, hogy beilleszkedjünk egy új, magasabb szinten folyó termelésbe, mely lehet , hogy új képességeket és új hozzáállást követel.
Valahogy be kellene kerülni az élvonalba, különben annyi ennek a népnek, mi leszünk a legújabb kor longobárdjai, vagy ennek türk megfelelői...
Kell ez nekünk?
:O)))
2 megjegyzés:
Ok. Szóval ezen a héten menetrend szerint, megint nyertek az oroszok. Mint már három éve minden héten. És igen! A szó amit kerestem velük kapcsolatban az a "kímélet". Végülis eddig biztosan síkosítót használtak a tömeges nemi erõszakhoz. Ezt jelentheti a "kímélet". Az orosz medve meg cammoghatna kelet felé is abban az indokolatlanul nagy teületū országban. És még csúnya szavakat sem használtam az ellenvéleményem kifejtéséhez bazdmeg!😉
Hát most mit tegyünk?
Mondjuk, hogy szerencséjük volt...
Európa mesterterve a kőolajár leszorítása volt 35 dollár alá, merthogy akkor az oroszoknak elfogy a pénzük és hazakullognak.
Ne menjünk bele, hogy ez még bloggerszínvonalon is marhaság, hát még Európa vezető politikusainak szintjén, de az élet közbeszólt, kitört az Izraeli-Iráni háború, még bizonytalanabbá váltak a szállítási útvonalak, ez törvényszerűen a kőolajár emelkedéséhez vezet, ezen pedig az exportőr országok, mint pl. Oroszország is - nyernek.
Erről szól a poszt, ha elolvastad volna, talán megértenéd, hogy miért volt az európai terv pofáraesés, és itt elfogytak a rabbi libái, jöhet a keserves beletörődés.
A fronton egyébként az oroszok egyre jobban állnak, emellett kíméletesek is, hiszen katonailag értelmezhető célpontokat támadnak, az esetleges civil áldozatokat meg mindkét fél és valamennyi háborúzó ország járulékos veszteségnek kezeli.
És majd visszamennek, ha a Nyugat tiszteletben tartja a jogos önvédelmi érdekeiket.
Tőlem egyébként csúnya szavakat is használhatsz, akkor legfeljebb legfeljebb mosolyogni tudok a tehetetlen dühödön.
Mi a véleményed egyébként az izraeli - iráni háborúról?
Megtámadtak egy szuverén országot, civileket ölnek, tetézve ezzel bűneiket a gazai övezetben, s mindezt az USA részvételével és jóváhagyásával...
Vagy ez most önvédelem?
:O)))
Megjegyzés küldése