2022. augusztus 9., kedd

BALOLDAL A GÖDÖRBEN



Elnézést, ez most kicsit hosszabb lesz, a türelmeteket kérem...

Ami azt illeti, olyan, mint baloldal - nem létezik.

Ezt a fogalmat a komcsik találták ki, rendes keresztény magyar ember nem is használja. Elavult, olyan, mint a gőzpöfögészeti tovalöködő a Shinkansen korában - ember nincs, aki emlékezne rá, mit jelentett és hívei mit is akartak valaha.
Egyszerűen eltűnt, mint a büdösség, elnyelte a fekete lyuk – híveivel együtt.
Elavult fogalom, olyan, mint a munkásosztály, mely szintúgy eltűnt, meg a proletár és a tőkés.
Lett helyettük liberális (aki – mint tudjuk - diplomás komcsi) vagy hazafi, aki visszaköveteli Erdélyt és népszámláláskor vallásosnak vallja magát.
A munkás helyébe a munkavállaló lépett, proletár meg nincs, csak proli, ami a komcsi egyik variációja.
A tőkések helyére a munkaadók léptek, kivéve, ha általunk nem kedvelt ország munkaadói, mert akkor oligarchák.
A társadalom tagjai csupa-csupa száműzött gróf és grófnő, akik átmenetileg kénytelenek munkaerejüket áruba bocsájtani, de öntudatukat nem adták fel, és mindig találnak maguknál nyomorultabbakat, akiket lenézhetnek.
Osztályok meg az iskolákban vannak, osztályharc nem létezik, az a lényeg, hogy a kizsákmányoló jó pénzért zsákmányoljon ki, minimálisan is annyiért, mint a német kizsákmányoló a német munkást, a többi meg nem érdekel.
Esélyegyenlőség? Szolidaritás? Kit érdekel? – Kaparj kurta, neked is jut, aki hülye, haljon meg!
Csak az egyéni boldogulás a fontos, aki szegény, az nem is akar dolgozni.

Elkényelmesedett a társadalom.

No, nem ma, hanem a létező szocializmus vérzivataros éveiben, amikor a nagy elnyomatásban majdhogynem elfogyott a követelnivaló.
Volt ugyanis létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság, volt komoly társadalmi mobilitás, valóban ingyenes oktatás, állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás, megfizethető élelmiszer és elérhető gyógyszer.
Jóllehet az emberek a gyógyulás és a magasabb színvonalú egészségügyi ellátás illúzióját köpenyzsebekbe tuszkolt borítékokkal vélték megvásárolni, de ez csak lehetőség volt, mert az ellátás akkor is megtörtént, ha nem volt borítékod, vagy nem volt a közelben megfelelő köpenyzseb.
Az oktatás színvonala bármilyen összevetésben megállta a helyét, a magyar fiatalok tisztességesen helyt álltak a nemzetközi mezőnyben is, a magyar szakoktatás színvonala magas volt, a magyar szakmunkás nem csak az összeszerelő-sorok kihívásainak volt képes megfelelni.
Ha baja volt, ott leste a kívánságait a szakszervezet, a pártbizottság, a munkaügyi bíróságok, ha vérmesebb volt, akkor verte az igazgató íróasztalát, hogy így nem lehet bánni a melóssal, kinek öntudata az egekben volt, egészen a rendszerváltásig.
Még akkor sem ébredt fel, mikor hétfőről-keddre szétverték a nagyüzemeket, bezárták a bányákat – majd eléldegél a munkanélküli-segélyből, mint a német munkás…
Merthogy volt néhányévtized arra, hogy elfelejtse apái emlékeit, azok meg nem szívesen emlékeztek a nyomorra meg a nélkülözésekre, visszamenőleg ők is őrgrófok voltak a Csikágóból – az emlékek megszépültek.
Mint ahogy valószínűleg a mi emlékeinkkel is ez történik, hiszen én sem írok közvetlen felettesemről, a hatosztályos alezredesről, meg a sárbuta PB titkárról, mert nekem már jutott háromdiplomás főnökből meg PB titkárból is, és ezek közül a diplomák közül egyet sem a foxi-maxi adott ki.
Ettünk – ittunk – jól éltünk, koldust nem láttunk, hajléktalan se cipelte a szatyrát, hanem a munkásszálláson aludt, munkaviszonya volt mindenkinek, akinek meg munkaiszonya volt, azt elvitte a rendőr, mondván, ha nincs jövedelme, akkor közveszélyes – és igaza is volt.
A mi generációnk már nem találkozott a vegytiszta kapitalizmussal, nem is hitte el, hogy nem minden kapitalizmus olyan, mint amilyen az NSZK-ban volt, a társadalmunkat mindig ahhoz hasonlítottuk, jóllehet a két kultúra közötti különbségek közül a legnagyobb nem a kapitalizmus és a szocializmus közötti differencia volt, hanem az emberek mentalitásbeli különbsége, az a két-háromszáz év, melyet nem lehetett harminc év alatt behozni.
Az emberek elhitték, hogy megérkeztünk – minimálisan is - Ausztriába, és ha valaki azt mondta, hogy legfeljebb Bolívia vagy Venezuela szintjére érkeztünk, hát azt kiröhögték.
Az elmúlt harminchárom év aztán azzal telt, hogy visszaigazoltuk Rákosi legprimitívebb brosúráinak állításait, és szétvertünk mindent, amit addig – nagy keservesen – sikerült összehoznunk.
Volt egy vicc, mely szerint a szocializmus a leghosszabb út a kapitalizmusból a kapitalizmusba, de ezt úgy is meg lehet fogalmaznunk, hogy a leghosszabb út a hárommillió koldus országából a hárommillió koldus országába - de még nem értünk az út végére, lehet abból négymillió is..

Természetesen a helyzetről a politikai ellenfél tehet.

Nem is lehet ez másként, hiszen mi szépek vagyunk és okosak, mígellenben ellenfeleink ab ovo rútak, gonoszok és sárbuták, hiszen az nem létezik, hogy mi hibáztunk volna.
Ha valaki mégis megpendítette, hogy a hiba talán mégis a mi készülékünkben van, azonnal felharsant a kórus: nem a mieinket kell bántani, van azoknak bajuk elég nélkülünk is, emellett ez a magatartás szemben áll választott szektánk alapelveivel is, az önkritikából elég volt Rákosi alatt, csak semmi önmarcang.
Ezért aztán a rendszerváltás óta a magát baloldaliként meghatározó zavaros ideológiájú, ám, kétségkívül jó szándékú, de egyre apadó tömeg egy olyan zenekarra hasonlít, melyben a szólamvezetők – tisztelet a kevés kivételnek - tehetségtelenek, többnyire azt sem tudják, mi a dolguk, viszont mindegyikük karmester akar lenni.
A karmester meg azt hiszi, hogy a fesztiválon akkor nyerheti el a díjat, ha a konkurens zenekar kottájából játszik, - néha az Internacionálé kottájába belecsempész egy-két motívumot az Édes Erdély itt vagyunk című halhatatlanból, vagy a Horst Wessel Lied-ből.
Ez csak azért érthető némiképpen, mert saját kotta többnyire nincs is.
A zenekar ezért összevissza játszik, összhang nincs, időnként a brácsás felragadja a szárnykürtöt és a Rákóczi-induló helyett eljátssza rajta az Il Silenziót, de azt is hamisan.
Hogy ne arról beszéljünk, amiről a politikai ellenfél, hanem arról, ami a mi mondanivalónk, olyan istenfia nincs, az ember néha már azt gondolja, hogy nincs is mit mondanunk, talán.

Na, és persze szervezeteink sincsenek.

Mindent, ami egy politikai szervezetre hasonlított engedtünk szétverni, hacsak nem magunk vertük szét világjobbító dühünkben, azt feltételezve, hogy a politikai szervezet olyan, mint a dudva, nő mindenfele.
Nem kétséges, nőtt is, csak nem a baloldalon, hanem leginkább a jobboldalon és a szélsőjobbon.
A Horthy-nosztalgiára épülő szervezetek, a Vitézi Szék és díszmagyarba öltözött társaik még a rendes bohóckodás kategóriájába estek, létrejöttüket be lehetett tudni a politikai inga visszalengésének, de megjelent a masszív neonácizmus is, a nyilasok mai utódai boldogan idézték fel a régi szép időket.
A főispánokat azonnal követte a faji keveredés erős rosszallása, nem egészen pontosan definiálva, hogy kik is tartoznak egy-egy „faj” fogalma alá.
Talán annyiban változott a helyzet, hogy a zsidókat behelyettesítették a cigányokkal. Nem mintha megváltoztak volna, csak a kockázatot optimalizálták.
India még nincs kihegyezve a cigányüldözésre, míg Izrael atomfegyvert is hordozni képes vadászbombázói légi utántöltéssel bármikor képesek a tanulási képességek hiányából adódó problémák kezelésére.
A baloldal megmaradt szervezetei viszont képtelenek voltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és ennek csak kis részben volt oka, hogy az MSZMP vagyonát einstandolták a tisztakezűek,
A baj az, hogy az új káderek a közösségeket nem voltak képesek egyben tartani, de még arról is gondoskodtak, hogy ami maradt, az véletlen se maradjon hatékony.
Az amúgy is kissé kontraszelektált MSZMP kádereket követő második vonal első dolga volt, hogy leszámolt a demokratikus centralizmussal, ezzel gittegyletekké silányította a megmaradt szervezeteket is, melyek élére az új idők új tehetségei jöttek, miközben a maradék vagyonon folyt a torzsalkodás.
A marxizmusból a tőkét elvitte az MSZP, a Munkáspártnak Thürmer jutott, akit zseniálisan talált ki Horn – ez abból is látszik, hogy a módszert ma Orbán alkalmazza – úgy kell egy szélsőséges párt, mint falat kenyér
Senkinek nem kellett csalódnia, kivéve azokat, akik hittek abban, hogy az emberek számára kell egy igazságos és emberséges, élhető társadalom.
A baloldalnak - ha még az életben egyszer fel akar tápászkodni a padlóról – szervezetek kellenek, mert a mai helyzetben a politikai üzeneteket másképpen nem lehet eljuttatni a választókhoz.
Nem szükségszerű, hogy ezek deklaráltan politikai szervezetek legyenek, ettől úgyis viszket a mai ember, de az szükségszerű lenne, hogy a vitaklubokban, nyugdíjas klubokban, amatőr sportkörökben, baráti csoportosulásokban megjelenjen a baloldal véleménye a világ dolgairól, a baloldali aktivistáknak ezek adhatnának fórumot.
És ott kellene lenni a szakszervezetekben, segíteni kellene ezek szervezését, mert az emberek szeretnek tartozni valahova, ma pedig a társadalom szövetét szétszaggatták, sok esetben nincs kivel, kikkel megbeszélni a világ dolgait.
Ez sok szervezőmunkát igényel, de megéri, mert ne feledjük, ellenfeleink profik, ők mindenütt ott lesznek, ahol velünk nem találkozhat az állampolgár.

Elfeledkeztünk az ifjúságról.

A fiatalok a haladás motorjai, aki megnyeri a fiatalokat, az megnyeri a politikai harcot.
De ez se megy spontán módon, szervezni meg elfelejtettük.

Természetesen olyan szervezeteket kellett volna létrehozni, melyek nem lózungok mantrázásával, hanem a baloldali eszmeiséget magukban hordozó cselekedetekhez adtak volna kereteket az ifjúságnak. A fiatal cselekedni szeret, nem dumálni és még kevésbé dumákat hallgatni szakmányban.
Magunk mellé állítani csak úgy tudjuk őket, ha számukra is vállalható, értelmes célok elérése érdekében értelmes és valódi feladatokat adunk nekik, akkor elhúzzák a hegyet is, de áltevékenységekkel becsapni őket - végzetes hiba.
A baloldalnak a mai napig nincs egyetlen működő ifjúsági szervezete sem, ez maga az öngyilkosság.

Elfeledkeztünk az öregekről.

Ellenvetés nélkül hagytuk, hogy ellenfeleink ellopják az idősebb korosztályok múltját, leértékeljék az életüket és kidobják a szemétdombra azokat a generációkat, melyek egy világháború romjain értékes, élhető és biztonságos társadalmat hoztak létre.
Hagytuk, hogy leszólják eredményeinket, törekvéseinket és céljainkat, hagytuk, hogy szitokszóvá tegyék a kommunista megnevezést, az elvtárs megszólítást olyanok, akiknek a november hetedikei jutalom reményében úgy csattogott a bokájuk a párttitkár előtt, mint a kasztanyetta.
Szerencsétlen tökfilkók, akik itt láttak először közelről fürdőszobát leszólták a lakótelepeket, a Kádár-kockát, a termelőszövetkezeteket, a gazdasági teljesítményünket.
A dadogós a kommunistákat kárhoztatta, mert nem vették fel rádió-bemondónak, a tehetségtelenségüket üldözöttségnek nevezték, miközben a rendszerváltozás során sehol, semmilyen elnyomott lángész nem került elő.
Kádár rendszere valódi baloldali rendszer volt – a kisemberek, a gyalogosok rendszere, ahol az idősebb generációk is létbiztonságban élhettek, ma meg merő frászban lehetnek, mit hoz a holnap.
A gyerekek egy része külföldön, a kaja egyre drágább, a gyógyszer sem olcsó és néha hiánycikk, az orvos is hiánycikk, a társadalmi szolidaritás egyre gyengébb.
Nem jó a mai Magyarországon öregnek lenni, és mi hagytuk, hogy apránként ellopja ez a rendszer a megérdemelt nyugodt öregkort.

A baloldal felvállalt sok dolgot, melyet nem kellett volna.

A rendszerváltás táján már olyan volt, mint a bibliai bűnbak. Engesztelés napján a főpap kézrátétellel egy bakkecskére ruházta Izrael népének minden bűnét, majd a bakkecskét kizavarták a sivatagba a démonok közé, annyi volt a szerencsétlen baknak, ezzel Izrael népe bűntelenné vált.-
Praktikus megoldás – már amennyiben nem a kecske szemszögéből vizsgáljuk a dolgot.
Jelen esetben a kommunizmusban hívők és azért tenni is akarók minden bűnéért és hibájáért a nálunk szocializmusnak nevezett „átkos negyven évet” és a kommunistákat okolta a rendszerváltók felettébb heterogén népe.
Nem lett volna ez baj, ha a baloldal – szigorúan tudományos alapon - szembefordul ezzel a törekvéssel és nem kezd vad bűnbánatba a cári család kivégzésétől Sztálin bűnein keresztül az 56-os csőcselék felelősségre vonásáig, a vesztett világháborúktól a Tanácsköztársaság ellen lázadók elleni vörösterrorig mindenért.
Az sem lett volna baj, ha nem hagyja összemosni a marxizmus kommunizmus-fogalmát a bolsevizmussal, a bolsevizmust a sztálini személyi kultusszal és terrorral, ha tisztázza viszonyát a szociáldemokráciához, hiszen a történelmi előzményekből – a Bethlen-Peyer paktumból - akár ez is következhetett volna.
A legirritálóbb az egészben az, hogy a jobboldalnak nem kellett kívülről adnia a hóhért, a baloldal maga ácsolta a bitót, maga csomózta nyakára a kötelet, köszönhetően párszáz vegyes indítékú embernek, akik lelkesen vívták az osztályvezető-helyettesek forradalmát.
Motivációjuk a hibás önértékelés, a pozíció-éhség, a hatalomvágy és nem utolsó sorban a főníciaiak találmánya iránti vágy volt.
A baloldal nagy hibája a kontraszelektált káderpolitika volt, ennek legszebb példája, hogy Kádár után egy Grósz Károly kerülhetett pozícióba, aki kétségkívül jó szándékú volt, ám egy ennyire bonyolult politikai helyzet megoldásához szükséges képességekkel nemigen rendelkezett.
Kár.

Nem vállalt fel viszont sok dolgot, melyet fel kellett volna vállalnia.

Elsősorban elfelejtette felvállalni a Kádár nevével fémjelzett korszakot, mely a számtalan hiba, kényszerpályák kötöttségei és útkeresések tévedései ellenére Magyarország aranykora volt, és amely egyértelműen a magyar baloldalhoz kötődik.
Természetesen meg kellett volna vívni a politikai küzdelmet azokkal, akik 1956-ot forradalomként és szabadságharcként, nagy történelmi dicsőségünkként fetisizálják, jóllehet a forradalom október 23.-án déltől este hatig tartott, utána az események a Rádiót védő ÁVH-s sorkatonák lemészárlásával már más irányt vettek.
A történések világpolitikai hátterének tisztázása még hátra van, de egyszer majd csak megnyílnak a nyugati levéltárak is.
A Kádár-rendszer soha nem látott felvirágzást hozott az országnak, bepótolta a félfeudális társadalmi modell és világháborúk és a holokauszt polgár-irtása utáni történelmi űrt.
Ha úgy tetszik, a baloldal volt az ország polgárosodásának egyúttal a társadalmi különbségek mérséklésének motorja, hihetetlen társadalmi mobilitást és fejlődést hozva.
Az ország szovjet kötődése ellenére is tiszteletet és elismerést váltott ki a nyugati világban is, a szocialista tábor bezzeg-országa lettünk, de eredményeink alapján számos nyugati ország irigységét is kiváltottuk.
Oktatás, egészségügy, mezőgazdaság, ipar, a cigányság helyzete, a szegénység felszámolása, a lakhatási szegénység erős mérséklése, a kultúra helyzete mind-mind ezerszer különb állapotban volt, mint amilyenben ma van, és a mi tulajdonunk volt az ország az utolsó szögig.
A földosztás is a baloldalhoz kötődik, meg az a sajátosan magyar megoldás, mely oly jövedelmezővé tudta tenni a mezőgazdaságot, hogy egyike lett a világ összesen két nettó költségvetési befizetőjének.
Igaz, akkortájt még csak az ország apraját –gemkapcsokat meg filctollat - lehetett hazavinni, azóta sokat fejlődtünk.
Azok az emberek, akik közül nem egy – és mindegy is, hogy milyen indítékból – részt vett a kiváló eredmények létrehozásában a rendszerváltás után boldogan ócsárolta saját múltját és teljesítményét, leszólta a házgyári lakásokat és a Kádár-kockát, az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást, az oktatást, a három „T” kultúrpolitikáját, a termelőszövetkezeteket, saját apját-anyját.
Érdekes és tanulságos volt.
A jelenkor nagy pofázásai dacára még a hazafiságra nevelést is jobban oldotta meg a baloldal, mint a mai soviniszta-nacionalista kleptokrácia.
A kor filmjei magas művészi színvonalon adtak lehetőséget a nemzettel való azonosulásra, mindenfajta nyálcsorgatás és történelmi hazudozás nélkül.
A művészek a kor megbecsült emberei voltak, csak később derült ki, hogy üldözték őket, Kossuth-díjjal, címekkel és cafrangokkal.
Vért kellett izzadniuk, míg valamilyen személyes sérelmüket el nem tudták adni üldöztetésnek.
Igaz ez a könnyűzenére is, ahol a mai ellenállók csúcsteljesítménye a csirkedarálás és a Sárga rózsa abszolválása volt, és nem emlékszem, hogy az előadók nyomorogtak volna.

Szétporlasztott baloldal.

A folyamat már az MSZMP-n belül elindult, mikor megjelentek a magukat reformkommunistaként meghatározó osztályvezető-helyettesek, akiknek valódi reform-elképzeléseik ugyan nem voltak, de felettébb nagy határozottsággal bírálták a rendszer valóságos és vélt hibáit.
Ehhez nagy segítséget adtak a kor közgazdászai, akik különféle elemzéseikben előszeretettel kérték számon a kapitalizmus működési modelljének hiányát a szocialista gazdaságon, de valóságos és szocialista - a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján álló - megoldást adni nemigen tudtak és látnivalóan nem is akartak.
Nem is csoda, hiszen a probléma nem elsősorban hazai jellegű volt, hanem a Szovjetunió gazdasági-politikai meggyengüléséből adódott, és ezzel szemben nem voltak a magyar gazdaságpolitikának eszközei.
A neves szerzők – Antal László, Antalóczy Katalin, Bokros Lajos, Bukva Anna, Csillag István, Kopátsy Sándor, Lengyel László, Matolcsy György, Riecke Werner, Surányi György a Pénzügykutatási Intézet cégére alatt adták a tanácsokat a libák gyógykezelésére, de a tanácsaik csak saját túlélésükhöz voltak elegendők - elég csak a névsorra ránézni.
A nyolcvanas évek közepétől megindult a társadalmi tulajdon hazahordás útján történő felszámolása - kedves eufemizmussal ezt spontán privatizációnak becézték – mely kirántotta a szőnyeget a kádári társadalom kisemberei alól, akik ehhez lelkesen tapsoltak.
A kisembert már akkor sem volt nehéz megvezetni, azóta meg csak butult a társadalom.
A rendszerváltás során aztán a baloldal érdekcsoportokra esett szét, de az érdek nem a társadalom jobbá tétele volt, hanem az állami – társadalmi vagyonból megszerezhető tulajdoni hányad.
Az MSZMP és általában a kádári struktúra útjában volt a feltörekvő hatalomnak, ezért aztán – vélhetőleg Horn Gyula – kétfelé szakította, és a szalonképes MSZP mellé egy akár szélsőbaloldalinak is tekinthető Munkáspártot is gründolt.
Más kérdés, hogy ez a szélsőbaloldaliság nemigen jött be, a baloldal errefelé soha nem volt radikális, erről Horthy és különítményei, majd államszervezete gondoskodtak, csak erről ma már nem illik beszélni.
Ahogy volt itt Bethlen-Peyer paktum, ha Orbán kicsit tovább húzza, lehet itt még hasonló…
Aztán szélesedett a választék, jöttek a magukat szociáldemokratának tartó zavaros ideológiájú népek, Petrasovits Anna vezérletével, és megjelentek a baloldali liberálisok is, akik leginkább azt gondolták, hogy egyéni szabadságuk csak akkor ér véget az én orromnál, ha azt a nótát fújom, melyet ők előírtak.
Az utolsó csapás a baloldalra az MSZP szétszakítása volt, melynek eredményeként létrejött egy magát baloldalinak nyilvánító pártszerű nyugdíjasklub, melynek nevében úgy csinálnak vezetői, mintha politizálnának, csak éppen célt nem határoznak meg, és létrejött egy erős szociális érzékenységgel rendelkező, néha egy szekta jellegzetességeit is felmutató balliberális párt, mely mindenkit képviselni akar, ezért senkit sem képvisel igazán.
Tipikus példája ez annak, mikor a kettő kevesebb, mint az egy.
Nem beszélnék az olyan pártokról, mint az ISZOMM, szerintem, aki egy ilyen nevet fel tudott venni, az fikarcnyit se ért se a tömeglélektanból, se a magyar ember átvitt értelmű szövegekhez való viszonyából, pedig Gyurcsány példájából - öregecskedő feleségek, hazudtunk reggel, éjjel meg este - okulhatott volna.
Kár, mert Szanyi valaha tehetséges volt.
Thürmerről itt ne is essék szó, a néhány elkötelezetten baloldalit, akit jobban nyírnak balról, mint jobbról, szívemből sajnálom.

Persze volt itt azért árulás is.

Nem olyanokra gondolok, mint például Horn Gyula, aki vadul kereste a megfelelő választ a megváltozott politikai helyzetre, mert az ő munkájában kétségkívül érezhető volt a baloldali megoldások iránti törekvés.
De azért neki is fel lehet róni a Vatikánnal kötött elhibázott alkut, az állam lemondását ezer éves főkegyúri jogáról, az oktatás állami monopóliumáról, az adózási-finanszírozási anomáliákat, az ellentételezés nélküli osztogatást.
Viszont volt nekünk Szili Katalinunk, Csintalan Sándorunk, Pozsgay Imrénk, Puch Lászlónk és számtalan kisebb sakálunk is, akik helyi szinten árulták el az eszmét, melyben talán soha sem hittek.
Akik pénzért adták a hitüket, azokat még meg is lehet érteni a klasszikusok tanítása alapján (lét-tudat...) de voltak rengetegen, akik utólag megvilágosodtak és feledtetni próbálták egykori önmagukat – a damaszkuszi úton igen nagy torlódásokkal kellett számolni.

Kísértett a múlt, a Horthy-rendszer, meg a nyilasok hagyatéka.

A második világháborúban a vesztes oldalon álltunk, ez, meg a soha fel nem vállalt múltunk persze nem könnyítette meg a baloldal dolgát, hiszen a baloldaliságot sokan az oroszbarátsággal és a zsidósággal azonosították, a háború után aztán őket okolták a vereségért.
A Horthy-rendszer lyukas zoknis kispolgársága koncepciót váltott, és ugyanúgy kiszolgálta a szocialista modellt, mint előtte bárkit, aki a hatalom birtokában volt, és bár a baloldal őket is felemelte, mégis visszasírták azt a világot, melyben még „valakik” voltak - a büdös prolihoz képest.
Az államigazgatásban középszinten jelentős pozíciókat töltöttek be, és hát az emberi gyengeség is teret adott szervilizmusuknak, sok ember fülének édes a bokacsattogtatás.
Gyerekeikbe is ezt nevelték, ezért aztán a rendszerváltás idején virágba borult a Horthy-kultusz, beindult a Trianon-biznisz, feltámadt a tetszhalott nacionalizmus, ez pedig nem nagyon kedvezett a baloldalnak, mely mire körülnézett a haladás megtestesítőjéből nemzetáruló lett.
Ez ellen se vettük fel a harcot, hagytuk szó nélkül a történelem-hamisításokat, sok esetben prominens politikusaink is nyilvános bűnbánatokat tartottak, elhatárolódtak el sem követett bűnöktől,
A jobboldal a múltba merengett, a baloldal meg Matolcsyra emlékeztető tekintettel gazsulált az agresszíven nyomuló ellenfélnek.
Kitört a vallásoság, a szocialista társadalom utolsó miniszterelnöke büszkén dicsekedett vele, hogy a szomszéd faluban titokban megkereszteltette a gyermekeit, majd elment egy bankhoz főportásnak, világ szégyenére.
Természetesen az ilyen viselkedés demoralizálta a társadalmat, melyet a gazdasági változások egyébként is az egyéni életstratégiák felé terelték, a szolgalelkűség jött divatba, ezzel együtt az egyéni sors elkerülhetetlenségének érzete, - igen gyorsan visszacsúszott a társadalom vagy hatvan-hetven évet.
A baloldal szervezetek nélkül maradt.
Az utódpártnak kikiáltott szocialisták elfoglalták magukat saját pozíció-harcaikkal, a szocialista rendszer félretett politikusai megkísérelték felépíteni új egzisztenciájukat régi kapcsolati hálójuk maradékának kihasználásával, aztán kinek sikerült, kinek nem.
A skála a milliárdostól az öngyilkosig terjedt.
A falu népe fikarcnyit sem hasonlított Dózsa népére, szétverték a világhírű magyar mezőgazdaságot, a traktort kerekenként vitték haza és megindult a tülekedés a földekért, melyeken büszkén kellett volna szemlélni a ló seggét nézegető magyar parasztot annak is, akinek a szeme már régen John Deer-hez szokott.
A földeken virágzott a pipacs, az emberek jelentős része visszacsúszott a zsellér-sorba, a szegény meg hamar odatalált az árokpartra, ahol a helyi hatalmasság kegyéből kapott közmunkáért annyit, amennyi éhenhalni sok, megélni kevés.
Nem szóltak ellene, viszont kifogták a lipicait a rózsadombi műparaszt kocsijából, és ünnepelték leszármazottaik tönkretételét, és hálálkodva emlékeztek a Főméltóságú Asszonyra, aki karácsonyra cipőt adott ajándékba annak a cselédnek, aki a szocializmus alatt akkor se szorult volna rá ilyen adományra, ha százlábúnak születik.
A termelőszövetkezetek létrehozásakor a földek – melyeket mellesleg a baloldal osztott a falu népének – gazdáik tulajdonában maradtak, ma már a földtulajdon néhányezer család kezében koncentrálódik, ott terem rajta a világhírű magyar földalapú támogatás.

Azt sem értettük meg, hogy a politika korunkban a kommunikációról szól.

Sajnos ellenfeleink ezt pontosan tudták, és mire kettőt körülnéztünk, már nem voltak kezünkben eszközök.
Sajnos ma sincsenek, a baloldalnak nincs nyomtatott sajtója, nincs se rádió, se televízió-csatornája, az internet böngészése meg nem a zsákfalvak népének kedvenc időtöltése.
Abban a világban, melyben ma már a háborúk is a kommunikációs térben zajlanak, a mi potenciális támogatóink a királyi televízióból értesülnek a világ dolgairól, aztán csodálkozhatunk, mikor a választásokon kiderül, hogy a baloldalt tartják ellenségüknek.
Jellemző volt, hogy anno a nép elhitte, ha valami megjelent az újságban vagy a televízóban, rádióban, ma meg nem hiszi el még azt sem, amit a két szemével lát, de lehet, talán jól is teszi, mert a mai médiumok zöme azt tartja politizálásnak, ha valamelyik általa preferált politikai irányvonal érdekeinek megfelelően gátlástalanul hazudozik, int a szabadságos katona.
A kommunikációs helyzet alakulásáért alapvetően Gyurcsány Ferenc média-politikája felelős, pontosabban az a habitus, mely a magyar liberális értelmiség sajátja, a sportszerűségnek és tiszta demokratizmusnak vélt doktriner szépelgés, mellyel szemben egy hiéna-falka kíméletlen prakticizmusa áll.
Természetesen az utóbbi a hatékonyabb.
Egy harcban, általában a háborúkban ritkán az győz, aki a lövészárok peremén előadja a Hattyúk tavát, ebből az előadásból lefeljebb a hattyú halála valósulhat meg, de ebből is leginkább a koreográfia színpadi műből kimaradt része, mikor a hattyút kibelezik.
Szép elveket hangoztatni éppenséggel lehet, de minek?
Lehet hivatkozni a demokráciára, meg a pártpénztárnokra, aki nem ad pénzt a pártelnöknek céljai megvalósításához, de ebben az esetben nem a sopánkodás a célszerű, hanem a pártpénztárnok világgá zavarása.
A mai helyzet konkrétan az, hogy egyetlen médium sincs a baloldal kezében, a Népszavát ugyanaz a tíz újságíró írja tele, külpolitikailag többnyire ostobaságokkal, belpolitikailag meg lózungokkal, az ellenfél hirdetését olvashatjuk teljes oldalon – komolyan mondom, ennél alább már nincs.
A baloldalinak tartott televízió egy szekta kezében van, melyet a hatalom megvett kilóra, a balolodalinak nevezett rádió vergődik, meg a sz@rt maszatolja, tisztelet a kevés számú elkötelezett újságírónak.
Ez a mai baloldal számára felmentést és magyarázatot ad a gyengének is alig nevezhető teljesítményre, jóllehet a helyzetet lehetne lehetőségként is kezelni, csak éppen ebbe is munkát kellene fektetni.
Világjelenség a nyomtatott sajtó visszaszorulása, a televízió jelentőségének csökkenése a digitális kommunikáció előtérbe kerülése, - talán el lehetne beszélgetni az unokákkal, akik már régóta nem a televízióból tájékozódnak a világ dolgairól.
Sajnos, a digitális világban egy mértékadó baloldali portálra nehezen akadnak, van helyette szélsőséges handabanda, meg magát liberálisnak tartó nyámmogás, meg a különféle tömegmanipulációs kísérletek.
A baloldal ideológiai zűrzavara visszatükröződik propagandájában is, no, meg eredményeségének hiányában is.
A helyzet az, hogy tömegpropagandát hatékonyabb talán Lenintől tanulni, mint a Jancsi és Juliska átültetésével kísérletezni a mai társadalomba, különösen akkor, mikor ellenfelünk Göbbels, Machiavelli és Sztálin emlőiről kortyolgatja a feladatokat.

A szakértelem bolsevista trükk, mondta a jobboldal, mi meg elhittük neki.

Nem is alkalmazzuk, nehogy megártson nekünk, inkább csak hüledezünk és demokratikus jogaink csorbításáról handabandázunk, amikor ellenfelünk adatbázist épít, amikor teszteli a társadalom reakcióit, amikor igénybe veszi a közvéleménykutatók munkáját.
Ellenfeleink oldalán rengeteg a jólképzett fiatal szakember, akik a holnap politikusai és politikacsinálói lesznek, a baloldal meg óriási káderhiánnyal küzd.
Nehéz ezzel szembenézni, de nem kellünk a fiataloknak, mert képtelenek vagyunk eszméinket divatos ruhákba öltöztetve kínálni nekik.
Talán azért, mert kényelmesek vagyunk, talán, mert valóban nemértjük a mai világot és nem értjük a mai fiatalok igényeit, nem azt kínáljuk az idősebb generációknak, amire vágynának.
Talán mert azt szeretjük, ha a harcostársnak kinézett fiatal leginkább ránk hasonlít, de még csak nem is ifjúkori önmagukra, hanem mai, kissé már leamortizált, megkopott és a kor új kihívásait nehezen emésztő állapotunkra.
A mai világ gyors, folyamatos alkalmazkodást igényel, a baloldal mai vezetői (kik is ők, név szerint?) erre nem tűnnek alkalmasnak, megaztán nem is divat ma baloldalinak lenni.
A melós ma nem törődik a társadalommal, elfoglalja a napi küzdelem a megélhetésért, a paraszt föld nélkül még csak parasztnak se mondható, leginkább zsellér vagy cseléd, aki évszázadok beidegződését követve sunyin alkalmazkodik mindenhez, a nincstelen meg mindent megtesz a túlélésért.
Az értelmiségi meg vagy magát liberálisnak tartó, de mindent az államtól váró álmodozó, vagy a világ Magyarországhoz csatolásáról deliráló szerencsétlen, aki azt hiszi, hogy az a jó magyar, aki a határainkon kívül él, aki meg belül, az tápos.
A társadalom ma olyan, mint a háziasszony tálja, mielőtt meggyúrja a tésztát a süteményhez.
Külön van benne minden alkotóeleme, semmi nem tartja össze, így aztán mindennek mondható, csak élvezhető ételnek nem.
Ma a baloldalon virulnak a szekták, melyek jobban utálják egymást, mint az Inkviziciót, a nép körében legkelendőbb az a vélekedés, mely szerint ezek mind egyformák, csak lopni akarnak, összemossák a gyilkost az áldozatával, mondván ezek mindketten verekedtek. Mindahányan elfelejtették a múltjukat, hogy honnan jöttek ők, vagy apáik, nem sikk ma vállalni az embernek önmagát.
Olyan emberek is mélységes lenézéssel beszélnek a szocializmus társadalompolitikai képzéséről – a foximaxiról – akiknek lövésük sincs egy társadalom működéséről, akik fennen hangoztatják, hogy őket a politika nem érdekli, mert nem fogják fel, hogy az élet megszervezésének módját hívják politikának.
Amikor leadják szavazatukat, akkor nem az érdekeik alapján szavaznak, hanem a szomszédasszony bölcsessége alapján, vagy arra szép, magas pasira, arra a sokat sejtetően nagy orrúra, akit aztán sebtében szentté is avatnak, meg arra, aki a kocsmában is odaképzelhető a pult mellé a stampó pálesszal a kezében.
Nincsenek karizmatikus baloldali politikusok, ha akad néha egy, akkor abból azonnal oszlopszentet faragunk, akinek a legbornírtabb hülyeségeit is zokszó nélkül lenyeljük.

Hát - a teljesség igénye nélkül – valahogy így látom ma a helyzetet, melyre csak rátett egy lapáttal az ukrán helyzet, tovább növelve az eszmei zűrzavart.
Véleményem szerint erre sem tudott a baloldal megfelelően reagálni, konkrétan nem is reagált sehogy, és nem tett semmit azért sem, hogy a társadalom legalább sejtse, mi zajlik a világban és miért.
Majd megtanuljuk persze, úgy kétszáz év késéssel, de az is lehet, hogy még akkor sem.
Magyarember nehezen tanul, könnyen felejt…

:O)))

52 megjegyzés:

1970 írta...

Kedves PuPu!

Igen alapos, kiváló elemzést írtál.
Két észrevételem lenne csak:
Grósz jó szándékú, kissé naiv volt, aki nem volt képes azt az undorító stílust felvenni, amit a vele szemben állók (elsősorban: Pozsgay, Németh és társaik) képviseltek. Túl egyenes, gerinces ember volt. Az más tészta persze, hogy képességei mire predesztinálták.
Hornnak voltak hibái, de legalább észhez tért, és figyelmeztette Gyurcsányt az ostoba szövegei kapcsán. Arról nem is beszélve, hogy az ő politikájában legalább az emberek számára érzékelhető módon még ott voltak a baloldali törekvések.
A "csirkedarálás", meg a "sárga rózsa" példáin jót mulattam. Ez a két (ellenkező nemű, és ma más oldalhoz sodródó) alak jól jelképezi, hogy milyen "minőségű" figurák voltak/vannak itt a könnyűzene terén. Mindkettő egy teljes tragédia...erkölcsileg különösen!

sphagin írta...

Kedves Pupu !

Hát, íme a szocializmus bukásának eredménye!

A bukás megtörtént és ezt tudta a baloldal produkálni.
Sajnos nem telik többre tőlünk, hiányzik igen sok körülmény, hogy talpra tudjunk állni.

Addig is azért élni, dolgozni kell és képviselni a rászorulókat.
Kinek mi hiányzik, ki mit tud felvállalni.

Mondhatunk itt mindent egymásra, csak kár okolni itt valakit is!
Nem jött össze, na ! Összedőlt minden és most vissza kellene menni az alapokhoz !
Egyenlőre még a helyzetünk is elég képlékeny és az elméleti kérdések sem tisztázottak.

A régi már nem működik, az új még nem született meg.
Nem is fog egyhamar !

Talán kezdjük ott, hogy ne bántsuk egymást, nincs értelme.

Üdv sphagin

1970 írta...

Kedves PuPu!

Egy kiegészítést engedj még meg:

Nem csodálkozhatunk azon, ami jelenleg ebben az országban van, ha ilyesmiket kell olvasnunk egy - állítólag - "ellenzéki" oldalon (és rádióban):
https://www.klubradio.hu/adasok/en-hoseim-szenasi-sandor-jegyzete-128349
Régen olvastam ilyen zagyvaságokat és butaságokat, amiket ez a Szénási Sándor nevű ember összehordott. És "természetesen" ismét jön az immár elengedhetetlen ostoba párhuzam a Kádár korral.
Ne csodálkozzunk egy percig sem azon, hogy ez az "ellenzék" ott tart ahol, ilyen szintű primitívségek sulykolása után.
(A további okokra tökéletesen rávilágítottál.)

Czékus Lajos írta...

Hosszú volt igen, ahogy ígérted, de miután belekezdtem, az első mondatok után már tudtam, hogy végig olvasom.
Szóval a baloldal gödörben van. Néha úgy érzem, hogy pöcegödörben vagyok, mert mi tagadás, valahogy úgy alakult az életem, hogy odatartozónak gondolom/érzem magam. Párton kívüliként.
Én is teljes zűrzavart látok ezen az oldalon. Totális csőd a legutóbbi választáson. Jött ez az MZP, mint közös min.eln. jelölt, aki Dobrev Klára esélyeit egy aljas húzással - tettestársával, Karácsonnyal - szinte lenullázták. Aztán kijelentette MZP, hogy leváltotta az ellenzéket. Azt az ellenzéket, amely őt jelölte végül közös miniszterelnök jelöltnek.
Agyrém, hogy az ellenzék ezek után is támogatta.
Az, hogy - szerinte - Dobrev Klára nem tudta volna leváltani Orbánt, az a "volna" ott van, vele, MZP-vel pedig totális vereség lett az eredmény. Itt viszont nincs "volna", mert ez TÉNY.
Április 3. óta már több mint 4 hónap telt el, s még mindig a sebek nyalogatása folyik, egymás basztatása, amivel tovább növekszik a győztes oldal diadal-mámora.
Valljuk be, nincs olyan valaki, akit ma a baloldal élére lehetne állítani. Egy valaki lehetett volna, de az ocsmány fideszes karaktergyilkolászás kampánya nemcsak fidesz-hívőknél, de a baloldalon is termékeny talajra lelt.
Nem lesz könnyű kikecmeregni.
Sajnos(!) ebben – a kikecmergésben - segítségre lehet az elkerülhetetlen gazdasági csőd is, ami nagyon hamar itt lesz….. (Minél rosszabb, annál jobb? - megette a fene.)

kekec írta...

Pupu, tökéletes elemzés, mélyen egyetértek. A baloldal rendszerváltás utáni lehetséges útja a szociáldemokrácián keresztül vezetett volna - nem véletlenül csináltak a szocdem pártból hozzáértők viccpártot. Pufóka mai vezetője bármikor kötne paktumot - csak nem elég tehetséges hozzá. Mindazonáltal figyelek, hogy mikor kezdik sztárolni jobboldalról. Orbán a csellengők befogására időnként csinál pártokat - vagy leszerződik velük.

1970 írta...

Kedves sphagin!

Hadd kérdezzem meg Tőled:
Elolvastad végig PuPu posztját? Megpróbáltad az abban foglaltakat értelmezni is?

Amiatt kérdezem, mert egyszerűen nem hiszem el, hogy a posztban írottak, meg a saját elmúlt bő 3 évtizedes tapasztalataid (amivé ez az ország vált 1990 óta) alapján még mindig csak itt tartson valaki.
(Persze ez - sajátos módon - választ ad arra a kérdésre is, hogy sajnos miért tart ott ez az ország, ahol tart, és miért élősködik rajtunk még mindig kisgömböc és rablóbandája.)

Kapat írta...

Kedves Czékus Lajos!
Valóban elkeserítő, hogy csak negatív történések vezethetnek egy nekünk (esetleg) kedvező fordulathoz.
Pedig a válság, melyet bőrünkön érzünk, csak hab a tortán!
A hazudozással elfedett folyamat, a néphülyítés, Orbán egész ténykedésére jellemző, kezdetektől fogva.
Fájó folyamatok vége lehet egy ébredés, valóban igaz a mondás, "Nekünk Mohács kell"!
Hát most lesz, mindannyian nagyon megszenvedjük!

1970 írta...

"Néha úgy érzem, hogy pöcegödörben vagyok, mert mi tagadás, valahogy úgy alakult az életem, hogy odatartozónak gondolom/érzem magam. Párton kívüliként."

Kedves Czékus Lajos!

Nem szabad így tekinteni Magadra! A kisgömböc rablóbandájának pontosan az a célja, hogy ezt érezd, nézz lefelé és szégyelld Magad amiatt, ahogy a világról gondolkodsz, vagy amilyen értékeid, eszméid vannak.
Szégyellje magát ő, érezze magát pöcegödörben ő azért, amit ezzel az országgal tett!

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Elolvastam és ez jutott eszembe róla !
Ezt a következtetést vontam le és ezt már az elején tudta mindenki, csak olyan tévelygők nem mint te is !
Ezért tartunk itt, mert a hozzád hasonlók nem látnak az orruknál tovább, de azt hiszik, hogy övék a bölcsek köve !

A baloldal vesszőfutása még nem ért véget és még nem vagyunk a gödör alján !
Hosszú évtizedek kellenek a talpra álláshoz.

Akkor még nem is szóltam az elméleti alapok újra gondolásáról.

Addig is élnünk kell, tenni kell amit tudunk és ahogy tudjuk !
Rengeteg hibával, félreértéssel, de a jó szándékot ne vonjuk már kétégbe !
Mint ahogy te is szoktad csinálni !

Ha te ezt nem érted, akkor nagyon sajnálom, majd el fog jönni az az idő, amikor meg fogod érteni.

Üdv sphagin.

1970 írta...

Kedves sphagin!

Az, hogy a Te szemedben "tévelygő" vagyok, megtisztelő és igaz, ha azt érted alatta, hogy nem vagyok kritikátlan DK rajongó. Azt gondolom most is, hogy abban, hogy jelenleg itt tart az ország, a legnagyobb felelősség kisgömböcöt terheli, de abban, hogy 12 éve nincs értelmes baloldali alternatíva a porondon, abban megvan az igen komoly felelőssége annak az értelmetlen és végtelenül ostoba politikának, amit a jelenlegi "ellenzéki" elit nyújt (tisztelet az igen csekély számú kivételnek).
Én nem gondolom, és soha nem gondoltam, hogy "enyém lenne a bölcsek köve", de azt sem, hogy "az orromnál ne látnék tovább". Ez egy felesleges címkézés a Részedről, ami egyik apró bizonyítéka annak, hogy sajnos beérett kisgömböc megosztó "politikája". (Nálad is, hiszen észre sem veszed, hogy ugyanazt műveled, amit ő. Ez az, ami a legszomorúbb!)
Javaslom még egyszer, hogy olvasd át alaposan újra PuPu ezen posztját, és próbáld meg értelmezni.

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Az, hogy nincs 12 éve "értelmes" baloldali alternatíva, az bizony engem igazol.
Mert nem volt már korábban sem !

Hiába erősködsz, ez megcáfolhatatlan tény, mert ezért bukott meg a szocializmus !

Hogy ebben kisgömböc szerepe az utolsó 12 évben kiteljesedett, az is csak következmény!
A baloldalnak úgy látszik szenvedni kell azért, hogy újra megtalálja önmagát, ha sikerülhet ez neki.
Ne érts félre, én se szeretem a mai ellenzéket, ezt a kényszerszülte összefogást, csak nincs más. Tetszik nem tetszik, velük kell együttműködni és legyőzni kisgömböcöt.
Az csak hab a tortán, hogy a saját embereivel ! Mert pl. Márki-Z soha nem volt baloldali, de a legtöbbjük se nagyon !

Mit vártok akkor tőlük ?
És ez nem megosztás, hanem megint csak tény, hogy nem látsz, csak nézel !

Üdv sphagin

kekec írta...

Kedves 1970!
"a csekély számú kivételből" csak egyet is írj. Merthogy eddig elkerülte a figyelmemet, hogy ilyen is van (már Pupun kivűl).

1970 írta...

Kedves sphagin!

Azzal tisztában vagyok már, hogy szerinted minden Téged igazol (ez éppen olyan kategorikus imperativus, mint amikkel kisgömböc operál: nekem van igazam, punktum!), de ettől ez még nem válik igazzá.
Az a kijelentésed, hogy nem volt korábban baloldali alternatíva egyszerűen nem igaz, az pedig, hogy "ettől bukott volna meg a szocializmus", egyszerűen megmosolyogtató. Ebből a megjegyzésedből is az tűnik ki, hogy nem olvastad és/vagy nem érted PuPu ezen posztját.
Kisgömböc következmény jellege csak részben igaz. Ez az alak az elmúlt 30 évben tett azért bőven a társadalmi szolidaritás és kohézió elpusztításáért, illetve a társadalom totális atomizálása érdekében. Sajnos e politikája éppen a napjainkban érik be, így szomorúan kell egyetértenem Kapattal: innen csak egy társadalmi kataklizma vezethet ki. A kisgömböc következmény jellege leginkább GyF politikájában testesül meg, aki - sajnos - tett alaposan azért (politikájával, át nem gondolt kiszólásaival), hogy ez az őrült itt üljön a nyakunkon és szívja el a társadalom összes erőforrását. Szomorúan mondom: nem csak MZP nem baloldali, de a DK sem az. Ezek jobboldali és/vagy neolib pártok, amelyek tűzzel-vassal irtják az értelmes baloldali törekvéseket (kisgömböccel e téren egyébként nagyon is egyetértenek). Ebből az egész válságból és összeomlásból ui. csak valamiféle baloldali út vezethet ki. Ezt pedig ők is pontosan tudják.
Az utolsó megjegyzésedben lévő újabb címkézésedre már nem reagálok. Leírtam ezzel kapcsolatban mindent, esetleg olvasd el újra.

1970 írta...

Kedves kekec!

Elismerem, most megfogtál. Talán Hiller (az oktatáspolitika területén), Szanyi (korábban), Jámbor A., vagy Székely T. és Komjáthi I. említhető, nagy-nagy fenntartásokkal. És még Kalmár Szilárd (kevesebb fenntartással). Ezeket a neveket "méltán" gyűlölik kormányon és ellenzékben egyaránt.
A már eltávozottak közül azért bőven több is említhető lenne...

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Hiába, két külön malomban őrölünk !

Süketelsz itt nekem és magyarázod,....... mit is ?

Fárasztó vagy és a fene se vitatkozik veled !
Nincs értelme olyannal, aki nem lát, csak néz !

Üdv sphagin !

1970 írta...

Kedves sphagin!

Rendben, ahogy gondolod. Bár azért azt ki kell emelnem, hogy eddig sem vitatkoztál ész érvekkel, hanem ugyanazokat a paneleket ismételgetted (pl.: "nem lát, csak néz" és hasonlók).
Amikor pedig nincsenek érvek, akkor jön a sértegetés és a hiszti.

Hidd el, nem őrölünk két malomban, valójában ugyanazon célokért küzdünk, csak Te valamiért a fejedbe verted '90-ben ezeket a neolib mantrákat - Hofi után szabadon - erről a "rohadtmocskostelelököttszájbalököttbolsevistarendszerről", és nem is látod, hogy mi történt és történik a világban és kis hazánkban az elmúlt bő 3 évtizedben. Észre kellene már végre venni, hogy az a rendszer ebben az országban sokkal több értéket hozott létre, mint bármi, ami a rendszerváltás után történt. Szerintem PuPu is erről írt a posztjában. Amíg pedig ez nem válik világossá az elit számára is, addig itt fogunk dagonyázni, vagy - ami sajnos most közelebbinek tűnik - jön egy összeomlás és egy kataklizma. (Hozzátenném: a jelenlegi nyugati elit is jóval siralmasabb, mint az 1990 előtti.)
Mutatok egy apró adalékot annak megértéséhez, amiről írtam:
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/malna-termeles-kar-aszaly-mezogazdasag-gyumolcs.757759.html
A málnáról van szó, de sajnos az alma is ilyen sorsa jut. Nézd meg, mi lett ezekkel! És még sorolhatnánk más társadalmi területekkel. Mi jót is kaptunk a rendszerváltástól?

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Én ezekkel nem vitatkozom, egyetértek vele !

Igaznak tartom, csak nem oknak, hanem következménynek !

A gondjaink ugyanis sokkal mélyebbek, mint amit te próbálsz meg eladni nekünk !

Vissza mehetünk az alapokhoz és feltehetjük a nagy kérdést, hogy a baloldal képes e egy működő társadalmat létrehozni ?

Próbálkoztunk, próbálgattunk, de rá kellett jönnünk, hogy ez eddig nem jött össze. Már a 68-as gazdasági reformok is ezt a célt szolgálták.

Az is tény, hogy a jelenlegi balos garnitúra nem erre keresi a választ és ezzel nem is foglalkozik. Nincs hozzá se szellemi se más kapacitása !

Egyszerűen a baloldal a túlélésért küzd, bár talán jobb lenne, ha nem akarna túlélni, hanem jönne valami egészen új, a mindenkori helyzetnek megfelelő elképzelés !

Ehhez viszont szellemi képesség kellene, amivel nem rendelkezünk.
Vissza, vissza mehetünk az alapokhoz és a régi nagyokhoz, de ez sem megoldás, csak nosztalgia. A szocializmus bukása őket is zárójelbe tette !

Nekem ez a legfőbb gondom, a többi mellett.
Addig is amíg ezek a gondok megoldódnak, viszont élni kell és segíteni a csalódott embereket. Ki, ki a saját képességei és tudása alapján.

Mit lehet mást tenni ?
Veszekszünk, vitázunk, hátha kiizzadjuk a megoldást !

Üdv sphagin.

anteus írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
anteus írta...

A válasz nem lehet izzadmány
A munka megszüntetése ( a bérköltség kiiktatása) a tőkerend olyan alapkövetelménye, amelynek a tőkés milliószor jobban alávetettje, mint a munkás.
A Kommunista Kiáltvány talán legzseniálisabb felismerése a tőke forradalmi szerepe.
De ehhez értőn ismerni kell párezer marxoldalt. ÉS Engelosoldalt!!! Wazze)

1970 írta...

Kedves sphagin!

Nem, a baloldal (legalábbis hazánkban) képes volt egy - ahogy írod - "működő társadalmat" létrehozni, amelyet aztán tudatosan buktattak meg azok, akik e társadalom keretei között nem tudtak tovább gazdagodni (ész nélkül, mások rovására).
Azt írod, hogy a "jelenlegi balos garnitúra nem ezzel foglalkozik". Már megbocsáss, de akkor mi a büdös fenével foglalkoznak, ha nem ezzel??? Ez lenne a dolguk. Persze ez egy költői kérdés, mert nagyjából tudható, hogy ez a "garnitúra" olyan messze van a baloldali törekvésektől, mint Makó Jeruzsálemtől. Egy dolog érdekli őket (is): a pozíciók és a minél vastagabb zsebük tovább tömése. Az utolsó itt talán Horn volt, akinek még voltak eszméi, és a cselekedeteit is nagyjából ezek vezérelték.
De javasolnék valamit:
A Kádár korszak 33 évig tartott (1956-1989), a rendszerváltás óta is nagyjából ennyi idő telt el. Készíts egy számvetést arról, honnan indult és hova jutott az ország ebben a két időszakban (és ne keverd a Kádár korba Rákosit, mert a kettőnek nagyjából semmi köze egymáshoz). Elfogultságtól mentesen vegyél mindent számításba. Nézd meg a fejlődés/visszafejlődés íveit, a társadalmi alrendszerek állapotának, működésének változásait, az emberek életkörülményeinek változásait, a társadalmi szolidaritás, kohézió és mobilitás helyzetét. És vedd bele a málnatermesztést, az almatermesztést, és azt se felejtsd ki, hogy jelenleg azt tervezik, hogy fával fűtik az iskolákat (Kincskereső Kisködmön és Pálistók Peti világa - egyszerűen röhej).
Mit gondolsz?

KZs írta...

Kedves 1970! Ha mindenki, köztük főleg Orbán Viktor a kategorikus imperativusz elve szerint cselekedne, már legalábbis látnánk a kánaán kapuját :)Ugyanis eredeti megfogalmazásban a morális kategorikus imperatívusz: Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen, a jogé: Cselekedj külsőleg úgy, hogy önkényed szabad gyakorlása valamennyi ember szabadságával együtt állhasson fenn, egy általános törvény szerint.
Szabad fordításban: soha ne tégy olyat, melyet nem szeretnéd, ha veled tennének! Nem gondolnám, hogy ez a mai gondolkodás axiómája , vagy a NER alapelve lenne :)

sphagin írta...

Kedves anteus !

Látom, érted mire gondolok és örülök neki.

Igen, ezekre is gondolok, amikor egy működő képes modellről beszélek a baloldallal kapcsolatban !

Iszonyú kérdések maradnak megválaszolatlanul, illetve takartuk el a szocializmusban.

Ezek mind visszaköszönnek és akadálya a baloldal önálló talpra állásának.

Ez van, ezt kell szeretnünk.

Üdv sphagin.

kekec írta...

Kedves anteus!
A sci-fi írók jobban látják a jövőt, mint a politikusok, egyre többen vázolnak fel egy olyan társadalmi rendszert, ahol a nagy társaságok látják el a "kormányzást" és "alapjövedelmen" tartott tömegek vegetálnak, sem erejük, sem igényük nincs a kitörésre. Munkájukat már rég átvették a robotok, elvannak a tv-n és alga kaján-pián. Pedig csak lineárisan kivetítik a jelen folyamatokat a jövőbe. Na ja: nekik nem kell választásról választásra küzdeniük a saját megélhetésükért, mint a politikusoknak, gondolkodhatnak nagyobb időtávban is.
Baloldali alapvetés, hogy a lét határozza meg a tudatot. Tényleg?? Mert jelenleg mintha a tudat (információhoz való hozzájutás) határozná meg a létet! És még csak most kezdenek feljönni az MI-k! (mesterséges intelligencia)
A mi korosztályunknak történelmi szerencséje volt, hogy jutott nekünk pár békés, építkező évtized. A következőnek sajnos nem lesz. Ha nem változnak a folyamatok, és nem jön fel egy baloldali alternatíva. Először elméletben, aztán a gyakorlatba átültethetően.

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Azt gondolom, hogy még mindig nem egy malomban őrölünk.

Igen, azok amiket felsorolsz azok problémák és valós dolgok, csak mind következmény !

Elárulom, hogy nincs igazad, mert a baloldal eddig még nem tudott egy működőképes társadalmat létrehozni !
Azt hittem, hogy ezt nem kell vitatni, mert tény, de úgy látszik, hogy nem az.
Amit te próbálsz meg eladni, az a dolgok közepe már és mint írtam, következmények.

A jobboldal ebből a szempontból kényelmes helyzetben volt/van, mert a piacgazdaságra épülve gyártott ideológiát magának. A baloldal meg ezt szerette/szeretné megváltoztatni, ha jól gondolom.

A többi ebből jön.
A jobboldal eljutott a demokráciáig, mint társadalmi modellig. A baloldal hova jutott ?
Mit szeretnénk elérni, mint vágyott világ és csábító jövő ?

Egy biztos, hogy a diktatúrákban nincs választási lehetőség és azt kell tenni, amit mondanak. Ezt mind a
két oldal elutasítja, ha van esze. Sajnos a baloldal csak eddig jutott el, hogy erőszakosan próbálja meg a saját elképzelését végrehajtani. Diktálni akar és megmondani a tutit !

Ez viszont kevés az üdvösséghez !

Csak egy apró momentum, hogy a pénzt, a tőkét elutasítja a baloldal, miközben nem tud meglenni nélküle. Pedig Engels, a gyáros nélkül se nagyon lenne baloldal.

Szóval van itt gond elég, lenne min gondolkodni, csak legyen is aki ezt fölvállalja és legyen annyi esze is, hogy meg tudja oldani !


Üdv sphagin.

1970 írta...

Kedves KZs!

Köszönöm a filozófiai háttér és alapok bemutatásában nyújtott segítségedet. Természetesen én nem az eredeti kanti értelmezésben használtam a fogalmat, hiszen - ahogy helyesen írod is - ez kisgömböc tevékenységétől meglehetős távolságban van.
Talán helyesebb lett volna a - másodikként alkalmazott - "punktum", vagy parancs szó használata (egyébként sphagin megközelítéseinek némelyikére is).
Elnézést ezért Tőled és egykori szeretett főiskolai filozófiatanáromtól is:).

1970 írta...

Kedves sphagin!

Ez tényszerűen nem igaz. Írásod olyan, mint aki betanult egy neolib brosúrát és felmondja az ott olvasott leckét, mint egy gép:

"Elárulom, hogy nincs igazad, mert a baloldal eddig még nem tudott egy működőképes társadalmat létrehozni !"

De tudott, ez volt a Kádár rendszer.

"A jobboldal ebből a szempontból kényelmes helyzetben volt/van, mert a piacgazdaságra épülve gyártott ideológiát magának."

Tényleg? Mondjuk Pinochet és társai is ezt tették?

"A jobboldal eljutott a demokráciáig, mint társadalmi modellig. A baloldal hova jutott ?"

Franco, Pinochet és a többiek erre nyilván jó példák. Micsoda "demokratikus" figurái a jobboldalnak, nem igaz?!

"Csak egy apró momentum, hogy a pénzt, a tőkét elutasítja a baloldal, miközben nem tud meglenni nélküle. Pedig Engels, a gyáros nélkül se nagyon lenne baloldal."

Ez teljesen értelmetlen gondolatsor, már megbocsáss!

Az a legfőbb probléma Veled, hogy teljesen differenciálatlanul közelítesz történelmi korokhoz és társadalmi folyamatokhoz, amiből egyenesen következnek az olyan hajmeresztő blődségek, amiket a fentebb is beidéztem.

Próbálj meg egy kicsit differenciáltabban gondolkodni, nem összemosni mindent mindennel. Különben azt kell gondoljam, hogy tökéletesen megfertőzött Téged is kisgömböc ostoba, zagyva és differenciálatlan ideológiája a "csúnya, ronda baloldalról". (Ráadásul, akikre ez az őrült ráaggatja a "baloldali" jelzőt, azok nem is azok valójában.)

Továbbra is azt javaslom, amit az előbbi kommentemben írtam. Vesd össze a rendszerváltás előtti és utáni 30 évet (de elfogulatlanul, ne a neolib brosúrák szövegét felmondva) és próbálj meg végre elgondolkodni a tényeken!

Névtelen írta...

Ez a mondat csúcs:

"India még nincs kihegyezve a cigányüldözésre, míg Izrael atomfegyvert is hordozni képes vadászbombázói légi utántöltéssel bármikor képesek a tanulási képességek hiányából adódó problémák kezelésére."

Gratula a finom megfogalmazáshoz, és az elmélkedés többi részéhez is.
/Amadeus/

Ottilia Marton írta...

https://mek.oszk.hu/01900/01961/html/

Novák Zoltán az átmenet küzdelmét rögzített jegyzőkönyvek alapján összeállította
a nyolcadik fejezet az igazán izgalmas

Te baloldalról beszélsz és elemzel
ott a szocialista és szociáldemokrácia küzdelme olvasható ki.
a szocialista nem enged magántulajdont
a szociáldemokrata a magántulajdon léte mellett erősen szabályozná a mértékét a béreken keresztül is.

Ahogy pontosan jól látod ez az elméleti tisztázódás máig nem történt meg
nem tudjuk, hogy a "baloldal " szempontjából mi a "közjó"?

Ottilia Marton írta...

https://mek.oszk.hu/01900/01961/html/
Novák Zoltán az átalakulás küzdelmét jegyzőkönyvek alapján végig veszi

sem valóságosan sem a retorika szintjén nem történt meg a szocialista és szociáldemokrácia közti választás

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Pont nem gondoltam arra, hogy "punktum " dolgokról írjak.

Sajnos te, ha félre akarsz érteni valamit, azt meg is teszed.

Én egyszerűen a dolgainkra szerettem volna rávilágítani, a saját szemszögömből.
Lehet vitatni, lehet, hogy rosszul látom, lehet, hogy túl pesszimista vagyok.

Azonban semmi esetre se gondoltam, hogy határozott lennék mindenben.

Üdv sphagin.

1970 írta...

Kedves sphagin!

Az alábbiakhoz hasonló kijelentéseidre gondoltam:

"Elolvastam és ez jutott eszembe róla !
Ezt a következtetést vontam le és ezt már az elején tudta mindenki, csak olyan tévelygők nem mint te is !
Ezért tartunk itt, mert a hozzád hasonlók nem látnak az orruknál tovább, de azt hiszik, hogy övék a bölcsek köve !"

"Elárulom, hogy nincs igazad, mert a baloldal eddig még nem tudott egy működőképes társadalmat létrehozni !
Azt hittem, hogy ezt nem kell vitatni, mert tény, de úgy látszik, hogy nem az.
Amit te próbálsz meg eladni, az a dolgok közepe már és mint írtam, következmények."

"Hiába erősködsz, ez megcáfolhatatlan tény, mert ezért bukott meg a szocializmus !"

Ezeken lenne érdemes elgondolkodnod, illetve továbbra is várom a kérdésemre a válaszodat (összevetés). Egy további olvasnivalót is csatolok ehhez:
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/mezogazdasag-aszaly-viz-rasko-gyorgy-agrarkozgazdasz.758064.html

Kár, hogy az a Raskó mondja, aki aktívan részt vett a mezőgazdaság tönkretételében.

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Értelek én, tudom mire gondolsz, csak éppen másról beszélsz !
Számomra a rendszerváltás is következmény, mint általában amit próbálsz eladni nekem !

Még, hogy a Kádár rendszer volt a működő képes baloldali rendszer ! Ha valaki, aki tudja, hogy mennyire az volt, az én vagyok. Megyei PB tagként akkoriban egy picikét ráláttam ezekre a dolgokra !

A Kádár időszakában keresték a működőképes baloldali gazdaságpolitikát, csak nem találták.
Voltak kísérletek, de elbuktak.
Kivették a motort belőle és nem működött tovább !

Ami eredmények születtek a Kádár érában, azok se voltak működő képesek.
Persze úgy könnyű volt, hogy a Szovjetek mindent megvettek, a rohadt almától a vászon papucsig ! Működő piac volt, eszi nem eszi, ez van, örüljön neki !

Üdv sphagin.

1970 írta...

Kedves sphagin!

Rendkívül sajnálom, hogy ismét nem válaszoltál a már többször feltett kérdésemre (összevetés), helyette következetesen mellébeszélsz, mindenféle ostoba mantrát ismételgetve (a "rohadt almáig" jutva, ami - már ne haragudj - de minimum megmosolyogtató).
Én ugyan nem voltam sem megyei, sem semmilyen tag sem, csak gyermek- és fiatalkorom egy részét abban az érában éltem, és látom, mi történt azóta ezzel az országgal.
A Kádár korszakban sok mindent keresgéltek, melyek egy részére (pl.: mezőgazdaság, élelmiszeripar, könnyűipar, köz- és felsőoktatás, társadalmi mobilitás, társadalombiztosítás, lakhatás, buszgyártás, stb.) az adott korban, az adott körülmények között releváns válaszokat találtak. És - most kapaszkodj meg! - ezek jó része nem csak kelet felé volt releváns és érvényes. Nézz utána a dolgoknak (ehhez adtam néhány linket fentebb!), mert így csak a buta mantráid foglya maradsz örökre.
Szóval: lépj túl a "rohadt alma" üres sztereotípiáin, nézz körül az országban, és gondolkozz azon, mi történt itt 32 év alatt, és ennek mennyire egyenes következménye az, hogy egy őrült tolvaj ül a nyakunkon.
(Még egy dolog: az, hogy a Kádár korszak működőképes rendszer volt, számomra valójában a rendszerváltás után vált világossá, és ahogy haladunk előre az időben, és látom, ami ebben az országban - és a világban - folyik, egyre inkább megerősödöm ebben a hitemben. Az "iskolában fával fűtünk" világa ebben a "hab a tortán" nálam.)

anteus írta...

Megyei PB tag???
Miért voltál az? Ezzel felfogással?
Vagy volt valami " erkölcsi hozama?"
Jóelvtárs, jóelvtárs.

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Javíthatatlan vagy !

Nem akarsz és nem is tudsz érteni semmit, de ez legyen a te bajod !

Azért elgondolkozhatnál azon, hogy vajon miért gondolták sokan, hogy a Kádár rendszer idején, 1968-an, szükség van a gazdaság más pályára állítására ?

Ami persze politikai okokból nem valósult meg.

Nekem ehhez nem kell semmit után nézni, mert benne éltem és sok újat nem tudnak mondani !


Igen, most szarul mennek a dolgok, de ki állított mást ?
Ha hülyén csinálunk valamit, abból csak véletlenül lehet jó dolog !

A hiba bennünk van !


Üdv sphagin


KZS írta...

Szerintem nem a “baloldal” van a gödörben, úgy általában a gödörben vagyunk. Miközben általában élvezettel olvasom bejegyzéseidet, nem nagyon szeretek hozzászólni, amit kapok Tőled is, nos udvariasan fogalmazva, eléggé kijózanító..
tisztában vagyok vele, hogy a szakértelem kommunista trükk, ettől még mea culpa, csak közgazda maradok. Noch da zu, kicsit több mint 30 év szakmai tapasztalattal a reálgazdaságban. Tőlem mostanra aztán szinte mindenki éhen is halhat és meg is fagyhat, kivéve azokat, akik velem húzzák az igát, azokra vonatkozik, hogy amíg nekem lesz mit ennem, nekik is lesz.
Több mint 30 éve mondom, hogy hol a hiba, mit- miket kéne tenni, hogyan kellene gondolkodni és miért, de én vagyok a hülye, a sötét, a bunkó, a komcsi :) Én elvagyok, a gyerekeimnek sem nagyon lesz gondja, sőt, már a nagyobb unokám is érti, és Ti?
Vártok még tovább a csodára, vagy a megváltóra? Mindeni hibás ugye, csak ti vagytok helikopterek?
W=Fxs ki emlékszik rá? Ki jutott el, addig, hogy ha az emberiség eljutott oda, hogy szinte bármiből többet képes előállítani, mint amennyit elfogyasztani képes, akkor hol a probléma?
Jó gondolkodást :)

1970 írta...

Kedves sphagin!

Különösen megmosolyogtató, amikor engem nevezel "javíthatatlannak", miközben nyomod a betanult neolib mantráidat itt a "rohadt almáról", meg az új gazdasági mechanizmussal érvelsz folyamatosan, miközben semmilyen érdemi felvetésemre sem reagálsz.
Éppen ezért utolsóként felteszek Neked három kérdést a "rohadt almával" kapcsolatosan. Amennyiben valóban ez volt a rendszer lényege, akkor mivel magyarázod a következőket:
1. Mi okból kérte H. Kohl az Antall nevű "Tél tábornoktól" (lassan elfelejtjük a nevét is!), hogy építse le a hazai állattenyésztési ágazatot? Ez a "jóember" pedig - igazi helytartóhoz méltóan - végrehajtotta, aminek a következményeit a mai napig nyögjük. (Néhány évvel vagyunk csak utána annak, hogy - a vicc szerint - Kádár összehívta a KB-t, amikor 10 millió(!!!) alá csökkent a hazai sertésszám.)
2. Mi történt a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalattal (Rákospalota, Győr, Martfű, Kőbánya, etc.)? Miért adtak el bagóért egy jól működő, prosperáló vállalatot a konkurenciának (Unilever? Cereol? Bungee Zrt?), akik aztán az eladás másnapján jöttek és szétvágták a termelőüzemek gépeit? (Menj el Rákospalotára, nézd mez az "ipari parkot"! Sokan sírtak arrafelé!)
De, ugyanezt kérdezhetném a hazai cukorgyártással kapcsolatban is. Importnál tartunk már...
3. Mi lett a kultúrával, a közművelődéssel? Kik járnak színházba? A társadalom hány százaléka engedheti ezt meg magának? Kiktől tanulnak a gyermekinek kultúrát? A celebektől?

Kínos kérdések ezek, kedves sphagin, és az a helyzet, hogy a végtelenségig lehetne sorolni ezeket. A válaszokra is kíváncsi lennék, de nem a "bokrosi" neolib mantrák színvonalán, könyörgöm, meg ne a "rohadt almával" és "1968-cal" (Nem mellesleg 1968 is a Kádár kor egyik értelmes kísérlete volt arra, hogy a társadalmi fejlődést valamilyen módon előre mozdítsák. Hol láttál Te ilyet az elmúlt 32 évben?) gyere, hanem értelmes gondolatokkal és válaszokkal.

És végül:
A "hiba bennünk van" gondolkodást is el kellene végre felejteni! Ez a tipikus felelősségelkenés, ami semmi másra nem jó, csak arra, hogy ezt az egész korrupt, hazug és mocskos elitet (élén a kisgömböc rablóbandájával) tovább éltessük. Én készséggel elhiszem, hogy megtapasztaltál sok mindent (és ez nagyon fontos érték), de az elmúlt 32 évben leszoktattak a gondolkodásról. Ennek következménye, hogy nyomod az üres mantrát folyamatosan.

1970 írta...

"Tőlem mostanra aztán szinte mindenki éhen is halhat és meg is fagyhat, kivéve azokat, akik velem húzzák az igát, azokra vonatkozik, hogy amíg nekem lesz mit ennem, nekik is lesz."

Kedves KZs!

Bizonyos értelemben megértem a dühödet (ennek okairól írtál is bőven), de ez a fenti gondolkodás - szerintem legalábbis - nem lehet alapja egy értelmes baloldali (nem "ballib"!) alternatívának és társadalomképnek.

anteus írta...

Az utolsó bekezdésed a releváns.
De, hogy a súlyát valóságossá emeljük mutatok rá, hogy nem "többet", hanem a HÁROMSZOROSÁT! (szumma Földlakos a nevezőben!)
Vagyis a mérgező, környezetpusztító termékelőállítás minimum KÉTHARMADA (66,6666 %- a) minden évben kuka!
Na, erre varjanak gombot a tőkerend szopóskurvái.
Melegen ajánlott irodalom: Vance Packard : Tékozlók. (Kretén fordítás, helyesen: Hulladékgyártók. ) 1966 (!!!)

góbé írta...


Kiegészités: 1970.08.53

Egy kupacban ne hagyjanak meg munkásokat...intette Antallt id. Bush... Ózdnak, a Lenin Kohászati müveknek, a Diósgyőri Gépgyárnak annyi !!! Ezzel szemben Kassa ma is ontja az acélt a régióra...!
Hova lettek dohánygyáraink ??? Mivé lett a virágzó Magyar Falu, ami okán Kádár kiment Csepelre csititani a melósokat '78.-80.-ban, a "miért keres a paraszt jobban mint a melós " dühödt felvetés miatt ???

Aczél Görgy lehet hogy sarkos volt, - T T T - de nagyon helyesen nem engedte a rá a szutykot az országra.
Egy Darvas Iván, Ruttkay Éva, Bessenyey, Venczel Vera, egy Sinkovits,... I Tak Dalse ...megbecsültek, tiszteletre méltóak voltak tehetségük, akár életmüvük alapján. Mára a korábban megközelithetetlen orvostársadalmat is ledarálták...Szomorú, hogy hagyták magukat.
A sor szinte végtelen...

Ma meg a nemzetth redves csótánya meg afféle tótgabik kapnak kosútdijat ?!!!? Hol élünk ???

Sphaginom ! Ebbe is gondolj bele ! Plusz még abba, hogy létezett egy un "konvergencia-elmélet" !! Komoly realitással !

Egy finn vezető politikus egyszer azt mondta: Önök épitgették a szocializmust, mi meg is valósitottuk.
Nyers Rezsőék is effelé tendáltak 1966-68-ban, de Brezsnyev a csehszlovák események miatt bekeményitett. Gorbacsov meg még messze volt...






sphagin írta...

Góbé !

Nem értelek benneteket ! Ti azt hiszitek, hogy én ezt nem tudom és nem láttam ?

Nem erről beszélek !
Ezek, amiket felhoztok, mind csak következmény és nem ok !
Azt jelentik, hogy nem működött a szocializmus !
A baloldal képtelen volt egy működő modellt kitalálni, mindig vissza kellett térni a piacgazdasághoz, mint működő modellhez.
Kína is ezt teszi, miközben vaskézzel terrorizálja az embereit.

Mi voltunk a kísérleti nyúl, hála Kádárnak, de mi se mehettünk túl messzire, mint kiderült 1968-an.

Én erről beszélek, ti meg keveritek a szezont a fazonnal !

Üdv sphagin.

sphagin írta...

Kedves 1970 !

Egy fenéket fogok én értelmetlen dolgokon veled vitázni !

Olyan vagy mint Bodóné, amikor a borárát kérték tőle !
Mindig másról beszélt !

Na, Csá !

SziSzi írta...

Kedves PuPu!

Nagy érdeklődéssel olvastam legutóbbi bejegyzésedet "baloldal a gödörben" amely kisebb tanulmány, de legalábbis folyóiratcikk értékű. Látszik, hogy nagyon foglalkoztat a téma és sok munka, töprengés van mögötte.A személyiségeink eltéréséből adódó természetes szubjektív különbségektől eltekintve alapvetően egyetértek az értékeléseddel, illetve a rendszerkritikáddal. (Nekem pl. a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás vagy a tudományos élet tönkre tétele fáj talán a legjobban .) És persze én is elfogadom, hogy a baloldal - bár a maiakat inkább nevezném "demokratikus oldal"-nak, amely ideológiailag nagy katyvasz - mélyen a gödörben van, vagy inkább "menetel a levesbe".

Egy hiányérzetem van viszont, és ez minden hasonló elemzésnél felmerül: nem tér ki arra, hogy mit lehet tennünk ebben a helyzetben? Tudom persze, hogy erre a kézenfekvő választ már kitaláltak: "nem az én dolgom, mondják meg az érintett politikusok, az a munkájuk, azért tartjuk őket". De mi van akkor, ha ezek a politikusok nem mondanak, vagy nem tudnak mondani semmi értelmezhetőt, vagy ha néha mondanak is, senki a füle botját sem mozgatja? Ha el sem jut az emberek nagy részéhez, vagy ha eljut, akkor csak annyit mondanak, hogy "uncsi"?

Igazából ilyen helyzetekre csak történelmi példát tudnék hozni. Volt egy fickó, úgy hívták, hogy Lenin. (Tekintsünk most el a tevékenységének mai megítélésétől, nézzük csak a tényeket.)

- Baromi erős, "ütős" rendszerkritikát fogalmazott meg; "Állam és forradalom"; "Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" stb.

- Működő elméletet dolgozott ki: mai értelmezésben kissé átírva, egy (politikai) rendszer csak addig tud működni: 1.) amíg a rendszert vezető felső réteg ("uralkodó osztály") képes ennek a rendszernek a működtetésére - értelmezésében: van ereje és tudása hozzá - 2.) amíg a vezetettek ("elnyomott osztályok") elfogadják a vezetők tevékenységét és nem lázadnak fel ellene, végül 3.) amíg a külső - pl. nemzetközi - körülmények nem kényszerítik a vezetőket a változtatásra, vagy feladásra. Ha ez a három feltétel egyszerre van jelen, csak akkor van esély egy rendszer átalakítására, akár megszüntetésére.

- Nemcsak az elméletet alkotta meg, hanem tevőlegesen meg is kezdte a megvalósítását. (Hazatért Svájcból, már a petrográdi pályaudvaron "felnyomta az őrá várakozók agyát", és széles körben terjesztették a "Mi a teendő?" c. röpiratát, amelyben mindezeket a gondolatait a legszélesebb tömegek számára érthetően és gyakorlatiasan kifejtette. Továbbá létrehozott egy szervezetet, amely mindezeket a lépéseket meg is cselekedte. ("Tudjuk, merjük, tesszük", ill. "Forró szív, hideg fej".)

Ebben az értelemben is mondhatjuk, - mai megítélésétől függetlenül - hogy korának kiemelkedő politikusa volt, aki ráadásul jókor volt jó helyen. Ezt a teljesítményt akkor kevesen tudták utána csinálni.

Na, ilyen tipusú, ilyen gondolkodású elmék hiányoznak a ma ismert politikusok közül, de nagyon.

Igazából régóta várom, hogy valaki legalább lehetséges forgatókönyveket vázoljon fel onnantól kezdve, hogy "O1G kormányzó lesz és dinasztiát alapít", vagy "megháborodik és idegszanatóriumba kerül" vagy "egy fityeszen belüli puccs elmozdítja" stb. egészen addig, hogy "az ellenzéken belül közös álláspont alakul ki, megtörténik egy politikusi generációváltás, és az újak szót értenek a társadalommal". Ezeknek a "forgatókönyveknek" mindegyike meg tudná hozni társadalmunk megszabadulását ettől a posványtól.
Ha ilyen téren megindulna egy vita folyamat a politizáló közvéleményben, ha konkrétabban megfogalmazódna, hogy miben hibáztak, illetve mit várnánk el tőlük, az vinné előre a dolgokat erről a mélypontról.

Z

kekec írta...

kedves góbé!
a TTT "szentháromságban" sok értékhez juthattunk, a tiltott kategória mostani dömpingje meg pont a kizárásukat támasztja alá.
Lehet, hogy nem is a filozófusoknak kellene a jövő útját kitalálni, hanem a közgazdászoknak.
(Marx inkább az volt) Össze kellene hozni a fenntartható fejlődést a gátlástalan KZS-s nyomulások kizárásával. Nagyjából a szoc.dem verzió tűnik járhatónak. Bár a régi mondás szerint "a lanygyosakat kiköpi az isten" de a forró,a Földet elmarsító kapitalizmus és a jéghideg, hiányon alapuló kommunizmus között mégiscsak egy élhető közegnek tűnik.

KZs írta...

Keves 1970!
Ha még csak az én dühöm volna! De amikor megemlítem, hogy mi vagyunk az elvesztett nemzedék, amit azért kapok :)
Mint bárki másnak, nekem is az egyetemi barátságok / ismerettségek képezik az élő kapcsolatrendszerem nagy részét. Akarata ellenére senkit sem lehet boldoggá tenni… és ahogy növekedett a saját egyéni jólétük, úgy párolgott el általában a közösségért érzett felelősségük, fáradtak/ fáradtunk bele a semmihez sem értő mindentudók ellenni küzdelembe. Aki a saját kárán sem tanul, azzal mit lehet kezdeni ? Sokan vagyunk ám, akik azt gondoljuk, hogy : tőlem? De velem nem!

1970 írta...

Kedves góbé!

Köszönet a kiegészítésért. Lehetne még sorolni...
(Hozzátenném, hogy egy Gorbacsov karakterért egyáltalán nem kár, hogy messze volt még akkor. Brezsnyev egészen más tészta...)

anteus írta...

Kedves SziSzi!
Látod, ezen mindig lefagyok.
Ko volt az a kretén ökör aki a "legújabb" (novejsij) legmagasabbnak fordította?
Ebben az országban nincs egy ember aki tud oroszul?
Az első orosz kiadás cimlapfotója mindenhol látható, olvasható!
Lenin nem volt hülye, hogy ilyen baromságot leírjon.
Tehát Lenin a legújabb fokról írt, semmiféle legmagasabbról nincs szó!

góbé írta...

Kedvs Sphagin !

Ha Te értenél engem, meg kellene vizsgálnom, hol hibáztam... Azért még mindig csiplek....

1970 írta...

Kedves sphagin!

Őszintén szólva, nem egészen értem a góbéra szórt dühödet, miközben

1. egyetlen felvetett kérdésünkre sem válaszolsz érdemben, illetve
2. ismételgeted a "baloldal képtelen volt egy működő modellt kitalálni" hazug és (Nálad legalábbis) berögzült neolib mantráját. (Bokrosék biztosan jól a fejedbe verték...)

Az a helyzet, hogy nem én vagyok "Bodóné", sokkal inkább Te vagy az, aki ugyanazt a mantrát hajtogatod gondolkodás nélkül mindenre. Bármilyen kérdés/ellenérv vetődik fel, Te nem arra reagálsz, hanem a mantráidat mondogatod. Olyan vagy, mint az az egyetemi hallgató, aki a vizsgára egy tételt tanul csak meg, és az oktató minden kérdésére ugyanazt feleli.
Így valóban nincs lehetőség semmilyen értelmes vitára...sajnálom!

1970 írta...

Kedves KZs!

Nagyon sok igazságod van abban, amit írtál. Különösen erre gondolok:

"ahogy növekedett a saját egyéni jólétük, úgy párolgott el általában a közösségért érzett felelősségük"
Ez kifejezetten fontos és igaz gondolat, amely a hazug - és emberek tömegeit átverő - rendszerváltás egyik alapja és - még erőteljesebben - következménye is volt. Hozzátenném, hogy az elmúlt 3 évtizedben a társadalom totális atomizálása, a szolidaritás teljes kiirtása is végbement. Nézz körbe, hogy lehet egy-egy társadalmi csoport/réteg ellen sikerrel uszítani. Holott a taxisblokád idején élt még valami a kádári szolidaritásból.
Azt azonban továbbra is erősen vitatom, hogy "elvesztett nemzedék" lennétek. Éppen ellenkezőleg: a Ti nemzedéketek (az én szüleim, illetve még a nagyszüleim nemzedéke) mutatta meg ebben az országban, hogy lehet ezt értelmesen (= működőképes, az egyes emberek életét, sorsát előremozdító, a gyermekeik mobilitását segítő struktúrákat létrehozva a főbb társadalmi alrendszerekben) is csinálni.
Nem véletlenül vitatkozom következetesen spaghinnal, pont ezzel kapcsolatosan!

1970 írta...

Kedves sphagin!

Kiegészítésként - és esetleg gondolkodásod elindítójaként - ajánlok egy rövid írást Neked:

https://merce.hu/2022/08/26/arrol-ami-baloldali-es-arrol-ami-nem-az/

A szerzővel lehet - kell is - néhány kérdésben vitatkozni, de a végkövetkeztetése kristálytiszta. A "legszebb" a dologban az, hogy az idézett Bauer Tamás a kedvenc pártod gazdasági szakértője:( (a másik "kedvencem", Dávid Ferenc mellett).

anteus írta...

Továbbá.
A marxi nagyok nem zárták le a történelmet. Sőt. Kijelentették, hogy még el sem kezdődött - ami zajlik, az előemberek történelme.
EZ fog lezárulni.

Ha egy neandervölgyit anno megkérdetek volna a számítógépről, pont olyan hülyen bámultak volna, mint mi, amikor globalizációról fecsegünk.