2013. február 21., csütörtök

RÉZELEJE


Még a boldog békeidőkben, a véres elnyomatás éveiben a haverjaimmal pálinkát főztünk.
Az ötletet az adta, hogy a kertünkben mindenféle gyümölcsfa volt, meggy, körte, meg még az istentudja mi, és miután nem vagyok egy mezőgazdász típus, a gyümölcsöt nagyrészt a gravitáció szüretelte, aztán - mivel liba sajnos nem volt a kertben - a földön rohadt meg.
Már akkor is fejlett volt közgazdasági szemléletem és sajnáltam a pocsékbament termést, így aztán adta magát az ötlet.
Akkoriban még nem éltünk ilyen szabad világban, mint ma, és a fináncok üldözték a lakossági szeszfőzést, persze csak módjával, de a dolog tilos volta csak erősítette az elhatározást, hogy mi így fogunk küzdeni az elnyomatás ellen.
A helyzetet kissé bonyolította, hogy földalatti mozgalmunk tagjai között volt két - három párttitkár is, de azért ez nem lehetetlenítette el az aktív ellenállást, mert én szilárd ideológiai alapot adtam mozgalmunknak: mi a munkásosztály és a szövetséges parasztság, valamint a haladó értelmiség tiszteletére isszuk majd a drága magyar föld páratlan terméséből párolt, osztályöntudatos nedűt
Az akciót úgy kezdtük, hogy a nehéz munkálatokat megédesítendő vettünk néhány üveg feketecímkés cseresznyét, majd a műanyag hordóban érlelt cefrével feltöltöttük az ipari méretekhez közelítő nagyságú szerkentyűt és kellemesen cefreszagú büdösbe borítottuk a környéket.
Aztán – a pálinkafőzés elmélyült gondolkodást kíván – körbeültük a pálinka fakadni készülő forrását és elővettük a cserkót, töltöttünk, majd ’takkó szittyó!’ felkiáltással bíztattuk magunkat, hogy hát akkor addig igyunk, mígcsak olyan szittyósak nem leszünk, mint a drága anyaföld a Duna árterében…
A pálinkát, mely a kétszeri átfőzés után kiváló minőségű lett – érezni lehetett rajta a gyümölcsök zamatát, a Kárpát-medence leheletét – desztillált vízzel felhígítottuk hetven fokosra, majd az üres cserkósüvegek felett – a lángpróba elvégzése után (meggyújtottunk egy kanálnyit, ha szép kékes lánggal égett, akkor sikerült az akció) - megkóstoltuk.
A történet további része már nem annyira érdekes, akkoriban indult a vállalkozói világ és mi is alapítottunk egy GMK-t a testvéremmel, amely karácsonyi vásárt rendezett fatornyos kis falunkban, - ott ittuk meg a pálinkát a sztárvendégekkel, meg a cimborákkal, mindenkinek könnybelábadt a szeme és krákogott, de a siker elvitathatatlan volt.
A szeszfőzést persze nem mi kezdtük, már régen ment a magyar konyhákban, hozzávetőleg olyan mozgalom volt, mint Kínában a népi kohók mozgalma, azzal a differenciával, hogy ott a produktum többségében felhasználhatatlan volt, míg a konyhában főzött szeszek nem tudtak olyan ócskák lenni, hogy valaki meg ne igya őket.
Akkor a panelprolik – panel híján – még nem is léteztek, de franzstadti prolitól a svábhegyi úriasszonyig mindenki főzte a szeszt, ki a kukta-fazekat, ki a lábos-lavór szisztémát alkalmazta, lehetőségei függvényében, a cefrét pedig a cukor és élesztő megfelelő vegyítésével állították elő.
Istentelen ócska szesz jött ki eredményként, de különféle titkos receptek, valamint cukorszirup és aromák vegyítésével azért iható, likőrnek látszó italokat lehetett előállítani.
Kedvencem a tojáslikőr volt, de vevő voltam a keserűmandulára is, a teljes vertikummal a húsvéti népi hagyományápolás idején lehetett megismerkedni, de ajánlatos volt vigyázni, mert ezek egyenként is életveszélyesek voltak, vegyítve meg halálosak.
Némelyik szó szerint, merthogy a takarékosabb népek megitták a rézelejének nevezett párlatot is, mely metilalkohollal tanítgatta a pálinkafőzés fortélyaira a népet…
Azért jutott ez eszembe, mert az Unió nekiugrott a jövedéki adó nélküli házi pálinkafőzésnek, és a Fidesz ezt nem hagyta annyiban, eb ura fakó, kiáltották és a veréb kardot rántott.
„A házi pálinkafőzés nemzeti érdek és történelmi hagyomány” mondta Horváth István, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes helyettesítő alelnöke, mely mondat második felének igazságát én is tanúsíthatom, de a kétmillió alkoholista országában azért ezt a nemzeti érdeket szerintem jobban át kellene gondolni.
Értem én, hogy ha az ország miniszterelnökének permanens szorongásait oldja a kisüsti, akkor azt illene mindenkinek kedvelni, de én valahogy mégsem, habár mégis jobb, mintha a kokaint kedvelné, ami még így sem kizárt, ugye…
Mondom ezt annak dacára, hogy nem vagyok absztinens, és magam is a pálinka, a gabonapálinka – whisky és whiskey - nagy kedvelője vagyok.
Ellenben nem verem a feleségem és a gyerekeim, ami annál is üdvösebb, mert a fiam száztíz kiló, viszont a kétmillió alkoholistából úgy a fele azért püföli a vele életközösségben élőket, vagy hogy is híjják mostanában a családot.
És rengeteg pénzbe kerül az alkoholizmus kezelése, a következményi károk felszámolása, nem szólva az évi több halálesetről, melynek előzményeként szinte mindig ott az alkohol.
Most szabad a pálya, lehet a szeszt főzni, egy személyre ötven literig jövedékiadó-mentes és legfőképpen senki nem szeg törvényt, ha otthon főzi a metilalkoholt, egészen addig, míg még látja a lepárlóberendezést.
Dohányzás ellen küzdünk, alkoholizmus ellen nem.
Persze gógyis a mi Vezérünk, hiszen tudja: Gorbacsov küzdött az alkoholizmus ellen, meg is puccsolták!
Ellenben részegnek lenni jó, mert aki részeg, az rózsaszínben narancssárgában látja a világot, és ez éppen elég indok a szeszfőzés mellett.
Úgyhogy l az Unióval és  fel a harcra barátaim, mindenki dupla adag pálinkát kap, egy hektót fejenként, - Vezérünk után támolyogva a győzelem garantált!
Hukk!


:O))))

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

PuPu-kám, isten tartsa meg jó bloggoló szokásodat. Sokszor írsz jó dolgokat, csak néha írsz baromságokat, de én mindig élvezettel olvaslak. Ne hagyd abba, felebarátom!

üdv,
eomer

Névtelen írta...

Az alkoholista folyamatosan olyan állapotban van,hogy képtelen a pálinkafőzés technológiáját betartani.:O)

PuPu írta...

eomernek

De örülök, hogy errefele jártál!
A kritikát meg bírjuk, csak nem szeressük, de azért baromságok fennforgása esetén ne fékezd magad!
Üdvözöllek!

:O))))

PuPu írta...

Névtelen alkoholistának meg üzenem, pálinkát csak türelmes ember főzzön, mert a meleg pálinka fogyasztása maradandó tudatmódosulást okoz6!
:O))))

Névtelen írta...

Csak azért jegyeztem be, hogy lásd, van még, aki olvas téged. Nehogy elmagányosoggyá' itt a nagy blogolásban.

üdv,
eomer

Névtelen írta...

Mi is olvassuk, pedig nem eomernek hívnak minket.
:)

PuPu írta...

:)
eomer a tékozló fijú!
Még az Index polidiliről...
:O))))))