KURSZK - DICSŐSÉG ÉS KUDARC

Hát, ami azt illeti Kurszk utoljára a Szovjetunió vezetőit tölthette el boldogsággal, Oroszországnak ez a név eddig csak bánatot okozott.
A legmodernebb és legimpozánsabb orosz tengeralattjáró katasztrófájára valószínűleg mindenki emlékszik, miként a szovjet időkből örökölt titkolózásra is, mely kísértetiesen emlékeztetett a csernobili katasztrófával kapcsolatos problémakezelésre.
A tengeralattjárón bekövetkezett robbanás utáni tökölődés -  elképzelhetően a nyugati segítség elutasításával kombinálva - erősen hozzájárult a teljes legénység halálához.
Mindez persze nem kisebbíti a történelem eddigi legnagyobb harckocsi-csatájában aratott hajdani szovjet győzelmet, mely után a németek már soha többé nem tudták visszaszerezni a stratégiai kezdeményezést, csak hátráltak Berlinig.
Ami azt illeti, a transzparencia nem a legjellemzőbb orosz tulajdonság.
Ennek jó példája a mai helyzet, melynek során az ukránok átlépték az orosz határt és elindultak Kurszk felé, vélhetőleg a kurszki atomerőmű birtokbavételének nemes szándékával.
Elfoglalása maga a hab lenne a farokzongorista tortáján, és kiváló cserealap egy majdani egyezkedés során.
A Nyugat természetesen azonnal közölte, hogy ez nem tekinthető a helyzet eszkalációjának, Ukrajna jogosan és helyesen jár el, és teljességgel természetes az amerikaiak által szállított fegyverek használata Oroszország ellen.

És hát persze ez kizárólag Ukrajna döntése volt, meglepetésként értesültek maguk is róla.
Teljességgel hihető,  habár az ukrán hadsereg minden törzsébe beépültek, az ő műholdjaikat és felderítési adataikat használják, és ha amerikai tanácsadói nem mondanák folyamatosan  Zelenszkíjnek, hogy kilégzés-belégzés, már régen megfulladt volna.
Volt ugyan nyugati elemző, aki szerint ez az akció a NATO főpróbája egy Oroszország elleni támadás esetére, de hát itt oldaltól függetlenül mindenki úgy hazudik, mint a sebesült katona...


Érdekesség, hogy az orosz felderítés észlelte az ukrán csapatösszevonásokat a területen, de az orosz vezérkar tévesen értékelte az adatokat.
Putyint se értesítették, és ez akár Geraszímov vezérkari főnöki pozíciójába is kerülhet.
Nem először fordul elő ilyesmi a világtörténelemben.
A leghíresebb ilyen eset az volt, mikor Sztálin nem hitte el a hírszerzői jelentéseket, hogy a németek megindítják a támadást a Szovjetunió ellen.
Sok emberi életbe kerül az ilyen tévedés. 

Mindemellett ennek a támadásnak katonailag értelme nincs, kivéve, ha a harcok színteréről von el csapatokat, de ez nem fog bekövetkezni, az oroszok nem kockáztatják kitartó, lassú, de állandó előrenyomulásukat.
Propaganda-értéke a dolognak persze van.
A Nyugat drukkerei úgy örülnek a hírnek, mint az öregember, aki hirtelen olyan lett, mint a hegyvidéki polgármester pártja, jóllehet a helyzet hihetetlen veszélyeket rejt magában Ukrajna számára.
Az oroszok követeléseiket és hadműveleteiket eddig a négy oroszlakta területre terjesztették ki, de most a rossz rendőr szerepét játszó Medvegyev arról beszélt, hogy esetleg más területek is szóba jöhetnek.
Állítólag Odessza kerülhet célkeresztbe, akkor pedig Ukrajnát elvágják a tengertől és megszűnik az ukrán gabona tengeri exportjának fő útvonala, ez pedig akár Ukrajna megszűnését is maga után vonhatja.

Kérdés, hogy megéri-e ezt a kockázatot ez a támadás, melynek során ukrán kézbe került az utolsó Európa felé gázt átadó állomás.
Ha felrobbantják, akkor ez az európai orosz gázszállítás vége, és akkor vége nálunk is az orosz gáznak,- nem leszünk többé kiszolgáltatottjai.
Legfeljebb a drága, cseppfolyósított amerikai gáz kiszolgáltatottjai leszünk - fázunk és éhezünk, részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk!
Persze baj ez a hoholoknak is, hiszen bevételeikben jelentős szerepe van a gáztranzitnak, míg az oroszok a gáz világpiaci árának növekedéséből más piacokon - áttételesen akár az Unión is - bevasalhatják a bevételkiesést.

A világ meg teljesen felbolydult - talán nem véletlenül.

Az  Egyesült Királyságban zavargások vannak, Izrael várja az iráni választ az általa Teheránban elkövetett gyilkosságra, a szintén atomhatalom Pakisztán Irán mellé állt, a gázai helyzet megoldatlan, az arab öböl nem biztonságos. 
És akkor ott van még Tajvan ügye, mely ma még nem feszültségekkel terhes, de ki tudja, mit hoz a holnap?
Holnapután meg amerikai elnökválasztás, és bár Kamala Harris tulajdonképpen sötét ló a világpolitikában, Trump sem a kiszámíthatóság szobra.
Az oroszok és a kínaiak is megjelentek Amerika partjainál, Alaszkánál.

A kínaiak fokozták jelenlétüket Kubában, Afrikában sem túl népszerű az Egyesült Államok, és akkor még ott vannak a belső etnikai és gazdasági problémái.
Németország kissé csorba kardjával csörömpöl, Franciaország a muzulmánjaival hadakozik, az oroszok készülő államcsínyre figyelmeztetik Szerbiát, Lengyelország vadul fegyverkezik, a három balti törpe Hókefélkét várja, mindenki gyanakodva pislog a szomszédjára, mint a luki nyúl.

Nem volt jó a jó?
Hát akkor most béke helyett megkaptuk ezt a katyvaszt, nem lesz öt perc, míg ha jön is valaki, aki normális politikus és  rendet csinál...

Nehéz elképzelni,  -az átlagember menekül is a feladattól -, hogy elpárolgunk egy pillanat alatt.
Pedig reális a veszély, és ha ez nem a kapitalista világrend hozadéka és bűne, akkor valaki magyarázza már meg, hogy kinek az érdeke!
Mert a mienk, egyszerű földi halandóké biztosan nem.
A világ a mennyiségi fejlődés rabja, ehhez forrásokat keres, és piacot a rengeteg felesleges árunak, ahelyett, hogy az emberiség jólétével, a világ környezeti kihívásaival foglalkozna.
A Szent GDP!

Azt hiszem, míg a hétköznapok embere nem döbben rá, hogy a szegénység őt is sújtja, még ha hetente ját wellnessbe, akkor is - addig nem lesz itt nyugalom, csak torzsalkodás és halál.
Ukrajna csak olyan, mint nagybeteg testén a kiütés - kellemetlen, gusztustalan, de jelzi is a betegséget.

El kellene kezdeni már a gyógyítást.

:O)))