2011. augusztus 11., csütörtök

SZÍVÁS

A Vezér egyik legnagyobb bánata az egyoldalú függés az orosz energiahordozóktól.
Kissé russzofóbiás a Mi Boldogságunk, ennek valószínűleg az a mexikói vereség lehet az oka, melyet a halhatatlan magyar tizenegy huszonöt évvel ezelőtt szenvedett el a szovjet válogatottól, hisz nem lehet, hogy ész erő s oly szent akarat dacára hatot csak úgy begurigázzanak nekünk!
Ahogy ezt mondani szokták, hat még gombócból is sok, nemhogy gólból.
A szomorú tény mögött feltehetőleg komcsi ármány bujt meg, elsősorban is az aranylábú fiúkkal tésztát etetett moszkvai utasításra a szakvezetés, - ezt már megtoroltuk a mákostészta betiltásával, másrészt mEg orosz békaemberek adagolták Ivánéknak a sűrített levegőt a magaslati pályán, felbillentve így a valós erőviszonyokat.
Ez a tinédzser Vezér lelkében ben oly mély nyomokat hagyott, melyeket a mai napig nem tudott betemetni az őt különösképpen kedvelő Putyin, pedig annyiszor kedveskedett neki, mint még talán senki.
És akkor ezeknek a kezéből – beleértve Paszkievics herceget, Bruszilov tábornokot és Tolbuhin marsallt is – kell elfogadnunk a földgázt meg a kőolajat, kvázi ott ballagni egy póráz végén, melynek másik végét ez a krakéler Putyin tartja nagy röhögve!
Tűrhetetlen!
A Vezér nem attól vezér, hogy ne legyen koncepciója – tulajdonképpen csak az van neki, más semmi – azonnal bevillant neki néhány terv, melyek szerint a földgázvezetékeket észak-déli irányban kellene vezetni, meg összekötni mindenkit mindenkivel,.
Mert ha mondjuk nekünk nincs gáz, akkor ugye gáz van, de ha mondjuk a lengyeleknél nincs gáz és van gáz, akkor nekünk is lehet gáz, merthogy ugye polak vengry dva bratanky, ido sably ido slanki!
Legfeljebb küldünk nekik egy kisded hordócskát a sárazsadányi szőlőbányából, oszt jónapot!
A terv éppen olyan jó, mint kiötlője. Egyetlen apró hibája van, hogy a csővezetékekbe – fussanak akár galaktikus kettős spirálban is, mint Grespik génjei a Syriusról, - mindenhol orosz gáz cirkulál.
Ez a modell a szalonnát evő, majd a csőrét a fenekébe dugó kacsát képezi le, melyben ugyanaz a szalonna cirkulál, amíg csak a kacsa kacsa, és nem kacsa3,14csapecsenye.
Megjegyezni kívánom, hogy liba ilyet nem tesz, mert egyrészt okos állat, okosabb tán még a Vezérnél is és felismeri a helyzet csapdáját, emellett Görög Ibolya több művét is elolvasta és viszolyog az ilyen illetlen viselkedéstől – a szárnyát se szokta soha zsebredugni a tojásai ellenőrzése céljából…
Szóba került még két új távvezeték, de az egyiket már megint csak az oroszok építenék, a másikban meg nem lesz gáz, és ez talán némileg csökkenti a használati értékét.
Marad a cseppfolyós gáz, ezzel a projecttel meg az a baj, hogy még igencsak cseppfolyós állapotban van, megaztán méregdrága is.
Így aztán a Vezér tulajdonképpen be van kerítve, mint Paulus Sztálingrád alatt, mondjon akármit is, hiszen a nép azt még csak elfogadja, ha munkakezdés előtt el kell mondania a Magyar Hiszekegyet, de fázni és éhezni nem nagyon szeret, márpedig még a drága gáz is jobb megoldás, mintha a parlamenti padsorokat kellene feltüzelni a lakótelepi lakások közepén rakott kicsiny máglyákon.
És akkor az Úr reánk tekintett mosolyogva, oszt mondá: kedves magyar népem, nem engedhetem én azt, hogy tipródjatok ezen a bagatell kérdésen, mikor amúgy is tele vagytok bajjal, segíthetek rajtatok – megszüntetem az egyoldalú függést az orosz energiahordozóktól, majd segítenek rajtatok a zsidók!
Úgyis ülnek most bánatosan, mint túzok a fészkén, hiszen nemrég kiderült, hogy mégsem ők az én választott népem, hanem ti, hát akkor most kicsit kapáljanak nálatok, ha már így esett, ezzel odaszellentett egyet a Földközi tenger medencéjére, és adott Izraelnek egy Magyarországnyi területű gázmezőt, melybe kicsit bele is pisilt, hogy legyen benne kis kőolaj is.
8000 milliárd köbméter földgáz, - azt hiszem ez ideig-óráig elég lesz Izraelnek, és ahogy ezeket ismerem, árulni is fogják, hiszen – mint közismert - már Vereckénél is ők vártak minket harsány „Bozoghányt, koczhogányt tessék!” kiáltásokkal.
A Vezér, mikor jelentették neki az örömhírt, azonnal rejtekhelyre vonult és most ott ül magába roskadva, valószínűleg belecsinált a markába, megszorította és most bánatosan tanulmányozza a keze két oldalát.
Melyik oldalt nyalja meg, ez a dilemma…
Ellenben Tyirityán vezér bánata nem ismerhet határokat, hiszen amikor az izraeliek ide fognak jönni Merkava harckocsikkal vagy lopakodó bombázókkal, akkor azok tele lesznek üzemanyaggal, mi meg már megint harcolhatunk kerékpárra ültetett betyárokkal.
Hát ez bizony szívás, akárhogy is nézzük.
Viszont ezek a zsidók tényleg jóban lehetnek az Úrral.
Pünkt a zsidóknak adta, - innen már csak egy lépés, hogy a cigányokról kiderüljön, hogy napjában egyszer aranyat tudnak pottyantani…
Hej, szegény kicsi ország, hej szegény szittyák, mi lészen így veletek!

:O)))

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Klasszikus :))))))

éva írta...

Ha jól tudom, még egyáltalán nem biztos, hogy az izraeli földgáz gazdaságosan kitermelhető, mert olajpalában van, amit elég húzós (drága) kitermelni. Nálunk is ezért álltak le a makói mezők kutatásával (pedig milyen nagy vehemenciával "foglalták le" szakrálisan a magyarsámánok!)