2011. szeptember 13., kedd

A DEMOKRÁCIA NEVE

A nagy dolgok sorsa néha kis dolgokon dől el.
Volt erre katonás példa is, mely a katona leszakadt gombjából vezette le a háború elvesztését.
Ezzel most nem untatnám az olvasót, fogadja el, hogy lehet ennek a megállapításnak valóságtartalma is, mindenki ismer példákat erre.Ez jutott eszembe, mikor a Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos szavazás eredményét nézegettem, és megláttam a nem szavazó szocialista képviselők névsorát.
Nehéz ezt a dolgot minősíteni, meg már nem is igen sok kedvem van hozzá, annyira kiábrándítóan kisszerű és undorító ez az egész.
Egy ilyen horderejű ügyben egy párt vezetésének félre illene tenni minden egymással szemben érzett esetleges fenntartást, emberi ellenzenvet és egységesen kellene kiállnia a párt volt elnöke mellett.
Elképzelhető, hogy van, aki az adott pillanatban nincs Pesten, de attól elvárható lett volna egy nyilatkozat, közvetlenül a szavazás előtt.
Akiről mellesleg nyilvánvaló, hogy nem követett el bűncselekményt, és aki mellett kiállni ebben az esetben a demokrácia melletti kiállást is jelenti egyúttal.
Ezt a pártot az utolsó választáson nem a Fidesz verte meg, ez a párt a saját szűklátókörű vezetésének és kamarillapolitikán szocializálódott képviselőinek áldozata.
Meg az illúzióké, a naivitásé és a kisszerű haszonlesésé.
Amikor a ciklus közepén Gyurcsány lemondott kormányfői posztjáról, nyilvánvaló volt a szándék: kivonni a személyét a kormányzás első vonalából,  valahogy lecsendesíteni az eszetlen hisztériát, megteremteni az elfogadható  feltételeket a választásokhoz.
Hibás döntés volt, nem vette figyelembe párttársai alaptulajdonságait, akik ahelyett, hogy támogatták volna, kihúzták alóla a talajt és megrendezték a magyar politikai élet húsz évre visszamenőleg legnagyobb és legszánalmasabb cirkuszát, a kormányfőkeresőt.
Holott mindenki tudta, hogy a kormányfői posztra alkatilag és felkészültségét tekintve is egyetlen ember volt az adott választékból alkalmas: Bajnai.
Akit akár az első percben is megválaszthattak volna, nem bizonyítva ehelyett azt, hogy a mögötte álló párt széthullott és szinte működésképtelen. 
Még szerencse, hogy a ciklust ki akarták húzni, ezért aztán szorgalmasan nyomkodták a megfelelő gombokat. 
A választáson elszenvedett kiütéses vereség sem hozta meg a felismerést, hogy valamit másképpen kellene csinálni, mellesleg többen, akik akár be is fejezhették volna politikai pályafutásukat ezt elfelejtették megtenni.
Ami azt illeti, nem okvetlenül Gyurcsányra kell gondolni, hiszen benne akkor is megvolt az újra való fogékonyság, a megújulási képesség és nagyjából tudta is, hogy mi kell legyen a következő lépés, de partnert ehhez igen keveset talált.
Megkezdődött a Szocialista Párt új korszaka, melyet Gyurcsány pártbeli  ellenfelei a hatalomért való harcnak fogtak fel, ami számomra roppent mulatságos volt, mert eszembe jutott a Thürmer-séma.
A rendszerváltás utáni pártmaradvány időnként igen komoly pofával közhírré tette: Ülésezett a Központi Bizottság - a jelek szerint a Szocialista Párt is elindult ezen az úton.
Amikor valakit nagyon megvernek, akkor annak idő kell a lábadozáshoz, s a megújulás sok fájdalommal jár, sok lemondással és nem engedheti meg magának sem a nagyképűség, sem a gyengeség luxusát.
Márpedig a széthúzás gyengeségre vall, és ezt a politikai ellenfél ki is fogja használni, hiszen elég világosan megmondta, hogy mi a célja Gyurcsánnyal, aki nélkül a pártot minden gond nélkül be lehetne szorítani őfelsége lojális ellenzékének szerepébe.
Még a liba is tudja, hogy egységben az erő és sok lúd disznót győz, hát törekedni kellene arra, hogy szaporítsuk a libák csapatát.
Ha a választó azt látja, hogy még egy ilyen sorsdöntő kérdésben sem képesek egységesen felsorakozni a szocialisták, akkor azt mondja: erre a pártra nem szabad szavazni, mert ezek nem az országgal, nem a demokráciával, hanem  kicsinyes belharcaikkal vannak elfoglalva.
Bartus Lászlóról nem mondható el, hogy Gyurcsány nagy barátja lenne, szokta is bírálni keményen, de most kiállt mellette.
Kiállt mellette Demszky is többek között, akivel pedig volt nem egy vitája.
Vannak emberek, akik fel tudják ismerni azt, hogy mikor kell félretenni a kevésbé fontos dolgokat a demokrácia védelmében.
A demokráciát pedig ma Gyurcsány Ferencnek hívják.


:O)))

9 megjegyzés:

Kaskötő István írta...

Ki az a hat MSZP-s képviselő aki távolmaradt a szavazás idjére? Ki ismeri a listát, jó lenne megtudni, hogy kik azok és milyen magyarázattal maradtak távol. Várok, nem akarom egy kalap alatt lecsirkefogózni öket, hátha valmemelyiknek van jó kifogása, bár kétlem.

glaci 0808 írta...

sajnos Bajnai nem itthon értékesíti szellemi tőkéjét, érthetőek az okok, szerintem sok ember elfogadta volna a személyét, tudása megkérdőjelezhetetlen.egy gentlemanus, akit az unió és az usa is egyenrangúan kezelt volna

Novi írta...

http://www.peticiok.com/tiltakozas_a_gyurcsany_ferenc_elleni_koncepcios_eljaras_miatt

Klára írta...

Akik nem szavaztak az MSZP frakcióban:

Botka László
Garai István
Gyurcsány Ferenc
Kovács László
Szanyi Tibor
Tukacs István

Gyurcsány természetesen érthető, hogy nem szavazott.

éva írta...

PuPu: az miért lett volna jobb, ha megszavazzák az illetők is - mint Szili?
De egyébként igazad van: kisszerű és undorító viselkedés.
Klára: Köszi a névsort. 3-ra látatlanban gondoltam, de 2-re utána kellett néznem amúgy dajcstomisan: kija f@sz X és Y?

zombi írta...

Én mindég írtam, hogy Gyurcsány nélkül az MSZP sz...t sem ér. Szanyin nem csodálkozom, mert ő nagyon túlbecsüli önmagát. Botkán sem, mert Ő meg úgy gondolja, többre hívatott, mint a polgármesterség. Minimum miniszterelnöki cím illetné. Garait nem tudom, soha nem hallottam a nevét, sem Tukácsnak. Kovácson viszont csodálkozom.
Orbán meg mehet a pokolba. Remélem lesz olyan erő, amelyik oda juttatja. Persze a holdudvarával együt. Éppen úgy harcol mindenki ellen, mint a führer. Csak neki nem jutott akkora harctér.

Kogito írta...

Dehogynem Zombi! Az egész világ a harc színhelye!
Ez a tökkelütött csúti gnóm annyira elvakult és olyannyira beteg az agya, hogy ettől az idiótától a legrémesebb dolgok is kitelnek. Még nincs itt királyságának vége, de mellékelek ide egy versikét:

Orbán Viktor felcsúti bárd

O Oh, te istenségnek látszó csalfa tünemény!
R Robespierre is így ragyogott egykor az ég delén,
B Boldogság töltötte el az ő forradalmi szívét,
Á Ám rosszul hitte, ő lesz ki megmenti népe lelkét,
N Nemzete porba hullatta e nemes vezér fejét.

V Vigyázz lator, nem bitorolhatod soká trónodat!
I Ily hazug trükkök hosszasan nem érhetnek célt
K Kitör börtönéből a kisemmizett, becsapott Nép!
T Törni, szétzúzni fogja öntelt, zsarnoki hatalmad,
O Oszt’ hiába mondod majd népednek: jó napot!
R Reménytelenségbe vész a hőn áhított kormánybot!



Arany János után szabadon:

Egy ember, aki gyűlöli a zsarnokságot

éva írta...

Pupu, alapjában megint igazad van, egy apró tévedéssel: az ÖSSZ szakszervezeti tüntetés (remélem) 29-én lesz. Ez az élőláncos buli csak néhány szakszervezet akciója volt, amire a többiek nem dolgoztak rá. Ezzel együtt kimehettek volna tömegek, hogy támogassák őket, de sokan nem is tudtak róla.
Egyébként meg, ha lenne esze a baloldalnak, akkor éppen Kertész szavaival mozgósítana: aki NEM genetikusan alávaló, annak ott a helye 29-én!

éva írta...

Na basszus! "A rendőrség nem engedi" a 29-i tüntetést. Gondolom a főállású szakszervezeti vezetők majd szép nyugisan tudomásul veszik.
A birka nép meg otthon nézi a tv-t.
Kertész Ákos MINDEN szava igaz volt!