2013. április 7., vasárnap

KINEK A KÉPVISELŐI?


Ez a kérdés már a megválasztásuk előtt felmerült, merthogy őket csak látszólag választották meg, őket egészen pontosan kiválasztották.
Az már régi ügy, hogy a parlamentbe többségükben nem a funkcióra legalkalmasabbak vagy legméltóbbak kerülnek, hanem az aktuálisan legerősebb pozíciót birtokló pártok képviselői.
Közülük is azok, akik bírják az éppen regnáló pártvezetés bizalmát, és eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy ne kelljen tőlük meglepetésszerű megnyilatkozásokra számítani.
Olyanok, akik megkötik a saját jólétük érdekében a megfelelő kompromisszumokat, melyért aztán hálás farkcsóválások közepette elvehetik a megfelelő kezekből a jutalomfalatkákat, földbérletet, jólfizető testületi tagságot, állami pozíciót, miegymást.
Így van ez sajnos minden pártnál, de a mai parlament megválasztásánál már odáig jutottunk, hogy a Fidesz már a látszatra sem adott, nem bíbelődött holmi döntés-előkészítéssel, egyéni programokkal, egyszerűen kiválasztotta a megfelelő listából a megfelelő embereket, majd a Gazda lábhoz füttyentette őket.
Nem volt itt vita arról, kinek tartozik hűséggel vagy felelősséggel a jelölt, a rituálé kimondottan a Keresztapa című filmet idézte, mikor a maffiózók megjelennek és kezet csókolnak a Keresztapának.
Tiszta ügy, egyértelmű elkötelezettség, teszik is a dolgukat, ahogy illik.
Füttyre emelik a kezüket, csettintésre bárkinek nekiugranak, rövid vezényszó után pedig átszellemült arccal és harsány „banzáj” kiáltással leugranak a szakadékba, ahol, ha halálra zúzzák is magukat, az sem számít, hogy felidézzem a Sógun című másik bestseller egyik remek jelenetét.
Önálló gondolat nincs, van helyette viszont önálló képviselői indítvány, mely annyiban önálló, hogy önállóan nyújthatják be, csak a frakcióvezető kíséri el őket az aktust szemrevételezni, nehogy kedvet kapjon a mameluk az egyéni akciókhoz, mert ne feledjük elvtársak, az önállóság nem ugyanaz, mint az önállóskodás!
A szocialisták ennél lényegesen ügyetlenebbek, valamiért meg vannak győződve arról, hogy a képviselőnek nem szabad rettegnie elöljáróit, ellenben önálló személyiség kell legyen, önálló gondolatokkal és relatíve önálló véleménnyel.
Természetesen, aki nem lép egyszerre, az itt sem kap rétest estére, de az alaki kiképzés megléte legalább a képviselőjelöltek kiválasztásánál nem kritérium.
Ebből is adódik, hogy időnként elszabadul egy két hajóágyú a szocialisták fedélközében, aztán önálló lövöldözése közben magát a kapitányt is érhette golyó a szocialista dáma, az akcionista gazdajegyző vagy mások elborult állapotának, nagypolitikai ambícióinak, esetleg a sértett funkcionárius  ellenféllel történt megegyezésének eredményeképpen.
Mai bajaink jelentős részét annak köszönhetjük, hogy mind a mai napig nincs rendbetéve a kampányfinanszírozás és a képviselők javadalmazásának kérdése.
A kampányfinanszírozás problematikája régi ügy, tulajdonképpen ez mérgezi halálra a versengő pártok erkölcseit, ugyanis ahhoz, hogy sikeres kampányt lehessen folytatni ahhoz pénz kell, nem is kevés.
Amit erre a célra az Országgyűlés a pártok rendelkezésére bocsájt, az köztudottan a vicc kategóriájába tartozik, mintha a libát arra akarnák kötelezni, hogy a lábával evezve repüljön az égen.
Viszont kampányolni kell, mert ha a választó nem látja óriásplakátokon kedvenc politikusát agyonphotoshopolva olyan kívánatosnak, mint Geronazzo Máriát, akkor a döntő pillanatban akár meg is csúszhat a tolla, oszt ahova keresztet kellett volna vetnie, oda vörös csillagot rajzol, megnehezítve a pártatlan ám elkötelezett választási bizottság munkáját.
Így hát pénzt kell szereznie valahogy a kampányhoz, ami annál nehezebb, minél több támogatóra tart igényt az adott párt, annál könnyebben bukik.
Nem véletlen mondta a Vezér, hogy egyszer kell nyerni, de nagyon, és nem véletlenül nem tette hozzá, hogy nem ezer helyről kell összeszedni erre a pénzt, elég két-három nagytőkés, ha van közöttük bankár is, akkor még bukni sem lehet.
A nyertes választás után kifizetni is egyszerűbb őket, mint ezer kiszámíthatatlan és telhetetlen vállalkozóval szarakodni, - kis csikicsuki a forint árfolyamával és a számla rendezettnek tekinthető, már csak a kamat és a jutalom van hátra..
Gyurcsány megkísérelte rendbetenni a pártfinanszírozást, de a Vezér az utolsó pillanatban visszalépett, neki erre semmi szüksége nem volt, tulajdonképpen a pénzre sem, mert azt addigra már megkapta azoktól, akik a póráza végét tartják.
Így aztán maradt minden a régiben, és most, ha egy ellenzéki párt kampányolni akar majd, akkor semmi nem változik, ugyanúgy össze kell szedni a pénzt, mint eddig.
Akik ebben részt vesznek, azoknak ugyanúgy meg kell engedni, hogy kiemeljék a maguk részét a kasszából, mint eddig, és ezzel ki is szolgáltatják már megint magukat a Fidesznek.
Annak a Fidesznek, melynek ma már nem kell állami támogatás, hiszen elérte, amit akart: ő maga, konkrétabban ő, Orbán Viktor maga az állam, személyesen, kampányolni meg állampénzből a legfincsibb.
Ehhez kapcsolódik a képviselői javadalmazás problematikája is, arra is tett anno javaslatot Gyurcsány,
mert idegesítő és méltatlan a húszéves hazudozás, ami ebben a témában folyik.
Azt javasolta, hogy hozzanak szigorú szabályozást, de tegyenek mellé a civil szférával versenyképes javadalmazást, és minden egyéb költséget kössenek tételes elszámoláshoz.
Lássuk be, csak nehezebb lenne a Fideszes képviselő élete, ha a Föld - Hold távolságot tételesen el kellene számolnia, mielőtt kifizetik neki a gépkocsipénzét.
Ma is fel lehetne ezeket a holdutazókat jelenteni csalásért, és mivel ilyen feljelentés ezidáig nem született, nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy esetleg az ellenoldal is érdekelt a homály fenntartásában.
Száz szónak is egy a vége: míg nem kerül tisztességesen szabályozásra ez a kérdés, addig itt minden lesz, csak normális, élhető polgári demokrácia nem.
Ezen kellene elspekulálniuk az ellenzéki pártoknak.
Mellesleg erre remek kampányt is lehetne építeni, ezt ugyanis érti az egyszerű mezei számviteli előadó is, hiszen neki, ha fel akarja venni a havi kétszáz kilométerre elszámolható gépkocsipénzét, akkor előtte három napig neki dolgozik a Fűzfői Papírgyár - ha létezik még egyáltalán – mert annyi bizonylatot kell leadnia.
A Fidesz nem párt, hanem maga az államot maga alá gyűrő maffia, képviselői nem választókerületük, hanem a Vezér képviselői, szolgalelkű, jellemtelen, alacsony emberi minőséget képviselő népek.
Nem hozzájuk kellene igazodnunk, hanem arra figyelni, hogy a mi képviselőjelöltjeink egytől egyig felülmúlják őket tisztességben, hozzáértésben, az ország iránti elkötelezettségben, mérték és értéktartásban.
Van még háromnegyed év, jól meg kellene fontolnunk, jól meg kellene választanunk, kinek adjuk a szavazatunkat.

:O)))  

9 megjegyzés:

hello írta...

PuPukám, tényleg csodálom és nem értem, hogy valamelyik párt még nem kért fel tanácsadójának, mert csak amióta én olvaslak, több használható ötleted és javaslatod volt és van, mint az ellenzéki pártoknak együttvéve.

Vagy ha ezt hiúságból nem teszik, legalább olvasnának, és hasznosítanák, amiket leírsz!

éva írta...

hallo
Lehet, hogy olvassák Puput, de thai módszert alkalmazva (a thai bölcsek a döntés előtt megkérdezik az asszonyokat - aztán az ellenkezőjét csinálják, mint amit azok javasoltak)
Bizony a választási rendszer olyan, hogy 106 köztiszteletben álló egyéni ellenzéki jelöltet kell indítani - és nem többet, mert akkor egymást ütik ki, és besétál a fideszes - ahogy Esztergomban történt. Erre figyelmeztetett Tétényi Éva: Mindannyian Esztergomiak vagyunk.

Névtelen írta...

Hello!
Mi van ha Pupu valójában tanácsadó csak úgy kezelik a tanácsait ahogy Éva reagált a bejegyzésedre?
Különben az ellenzék jilenidejű magatartása a következő:
1.)Sokat markolunk és keveset fogunk.
2.)Nekünk a holnapi túzok kell a mai veréb helyett.
3.)A jót a reménybeli jobbal akarjuk helyettesíteni.
Ideje lenne a közmondásokat a talpára állítani. Nemde?

hello írta...

Tudjátok, van némi déja vu - érzésem.
Anno az Amőbán, majd a Kapcsolat.hu-n a Gyurcsány-blogosok is számos logikus, praktikus javaslatot, véleményt írtak le, de hát azok is csak a kutya ugat, a karaván halad - szólásmondás gyakorlatát igazolták.
:-((

Névtelen írta...

PuPu!
Lehet, hogy púp vagy a baloldal hátán egyesek szerint, velőt rázó gondolatokat ébresztő írásaiddal. Mások véleményéről, kommentjeiről viszont annál ritkábban nyilatkozol.
Ez több, mint hiba, ha csak magadra hajazva nyilatkozol. Ráadásul féltve tiéidet névtelenül.
IDEJE LENNE MÁR ARCCAL ÉS NÉVVEL A NYILVÁNOSSÁG ELÉ LÉPNED AKKOR IS, HA SZERINTED SOKAN TUDJÁK, HOGY A pU pU KIT TAKAR!
NÉVTELENSÉG SOHA NEM HITELES!

Névtelen írta...

Itt és most ezért magam is névtelenül írtam a kommentemet, de az FB-n a baloldali szándéknyilatkozat csoportban már bemutatkozom neked...itt nem érdemeltél többet, mint névtelent...

Névtelen írta...

Kedves Pupu , teljesítményed a teljes baloldalénál többnek tűnik.Némelyik írásod tananyag lesz egy szép napon,például az április 4-ről szóló.Nem szükséges nyilvánosság elé lépned,ott vagy.:O)szi.

Kaláris írta...

Szép gondolatok, jó mondatok. Egy normális világban...Ez a mienk nem az...Naponta végzett maszek közvélemény-kutatásom alapján az emberek ott tartanak, ha a plakátokon a Világszépe mosolyogna rájuk, akkor is Geronazzo Máriának látnák...Vagy ami még rosszabb, Selmeczi (művész nevén: Kiflis) Gabriellának...

Névtelen írta...

Szerintem inkább azon kellene morfondírozni az elkövetkezendő háromnegyed évben is, hogy ki/mi lehet változóképes és ki/mi nem...

özv. Kussné