2010. november 23., kedd

RENEGÁT SE.

Azért rohadt érzés lehet nekik.


Ülnek a házuk teraszán és várják, hogy megint „valakik” legyenek, hogy ismét politikai tényezők lehessenek, de lelkük mélyén tudják, hogy ők már soha, senkik nem lesznek.
Őket legfeljebb használják, felhasználják és kihasználják azok, akikhez a túlsó partról evickéltek át.
Ők, akik valaha a hatalom birtokosai voltak, ma minden kis gesztusért hálásak, boldogok már attól is, ha valaki még kíváncsi rájuk, többségük megalázó és nevetséges szerepeket vállal világ szégyenére.
Hajdani elvtársaik elfordultak tőlük, gusztustalan árulóknak tartják őket, jobb esetben ügyetlenül helyezkedő karrieristának, a hajdani párttag pedig, ha hallja némelyikük nevét köp egyet, mint a teve, ha nem tetszik neki valami.
Németh Miklós és Pozsgay Imre nyilatkoztak az Echo televíziónak, - hát kinek is nyilatkozzanak, ugye…
Németh Miklós az egyszerűbb eset, és – ha egyáltalán lehet differenciálni a gusztustalanságok között – még ő a legkevésbé gusztustalan.
Ő, szegény, emberileg belerokkant abba, hogy a rendszerváltás gyakorlati lebonyolításában szerzett kétségkívül jelentős érdemeinek emlékét a hálátlan utókor nem tiszteli megfelelően.
Elvárná mindenkitől - hajdani politikai ellenfeleitől is - hogy boruljanak le emberi nagysága előtt, merthogy nem lövetett közibük, holott akár meg is tehette volna.
De ezt még elviselné, ez feldolgozható lenne, ha hajdani elvtársa nem lopta volna el a show-t.
Ezért aztán minden létező fórumon hirdeti, hogy a hajdani NDK-sokat ő engedte ki a határon, neki köszönhető ez a világpolitikát megrengető lépés, csak neki egyedül, senki másnak.
Most éppen azt nyilatkozta, hogy egy nagyon szűk csapat "zongorázta le", hogy mikor és miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Megjegyezte: Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a "szűk csapatba."
Ez persze marhaság, kb. azzal van egy kategóriában, hogy Orbán verte ki innen az oroszokat, de jól hangzik.
Ellenben Horn Gyula - aki egyébként azzal is bizonyította, hogy mennyivel jobb politikus nála, hogy róla utcát neveztek el Németországban, míg a mi Miklósunkról legfeljebb a svábbogarat – ma nincs abban az állapotban, hogy ellentmondhatna, így aztán Németh azt mond, amit akar.
Nem kedvelem, bevallom - úgy istenigazából akkor utáltam meg, amikor a rendszerváltás idején azt nyilatkozta, hogy a gyerekeit titokban megkereszteltette.
A KB titkára volt és a Párt hivatalos álláspontja az volt, hogy a vallás az emberiség ópiuma, a papok meg a hiszékenység vámszedői, - a kommunista meg materialista, oszt ehhez tartsa magát.
Gondolom, ezzel jópontokat akart gyűjteni az ellenfeleknél, bizonyítva rendszerváltó elkötelezettségét, de ezzel csak azt árulta el magáról, hogy egy gerinctelen, jellemtelen alak.
Nem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy legyen a KB. titkára, úgy tudom…
Most meg jön azzal, hogy Kádár papot kért, akinek meggyónt.
Azért komoly ember nem dumál ilyesmit anélkül, hogy valamivel alá ne támasztaná állítását, és bár nem tartok kizártnak egy ilyen opciót sem, hiszen egy rosszul funkcionáló agy sok mindenre képes, de mégis…
Ilyenről nem egyedül tud a miniszterelnök, erről tudnia kell másoknak is, és nemigen hiszem, hogy a katolikus egyház kihagyott volna egy ekkora ziccert, annyira azért nem dúl bennük a felebaráti szeretet.
A többiek egyszerűbb eset - ők azok, akiket első nekifutásból felismert volna a vak cápa is, hiszen nincs gerincük és a bőr is hiányzik a képükről.
Pozsgay az egyik, Szűrös a másik.
Pozsgay, aki majdnem köztársasági elnök lett, csak aztán rászorult a fejére a bukósisak, mikor a reklám - klipjét csinálták, és mire kicuppant a sisakból, addigra Antall és az SZDSZ kilopta a feneke alól a vágyott széket.
Bizony, hosszú és rögös út vezetett '56-ot méltatő érzelmektől átfűtött cikkétől addig, míg biodíszlet és díszkomcsi lehetett belőle a dísztribünökön Orbán fenekét nézegetve, -  ő most éppen arra volt büszke, hogy felélesztette a Hazafias Népfrontot.
Nem lehetett nehéz, - olyan alelnökökkel, mint Mikola és Stumpf a világot meg lehetett forgatni, - emléxem is mekkora tekintélye volt ennek az ütőképes szervezetnek.
Elméleti munkásságának csúcsa, mikor kivárva azt a fél percet, mikor a hajdani állampárt összes potens vezetője külföldön van, és megelőzve saját bizottságát bejelentette, hogy ’56 népfelkelés volt.
Sajnos, mára már változott a hivatalos értékelés, momentán ott tartunk, hogy ’56 forradalom és szabadságharc volt, de most hogy ismét forradalmat csináltunk, kérdésessé vált a státusza, lehet, hogy majd átnevezik nemzeti zendüléssé – kell a hely a fülkeforradalomnak…
Mintha a nemzeti gyásznapot látnám lelki szemeimmel, mivelhogy csendben az is áthelyezésre került, - október hatodika az aradi vértanúkkal karöltve le van sajnálva - kellett a hely a Tuskólábúnak, Dudásnak, Tóth Ilonának meg a lincselések és gyilkosságok többi hősének.
Ha egy hernyónak azt mondanánk, hogy Szűrös, az levetné margát az eperfa tetejéről, de sajnos, ha Szűrösnek mondják, hogy hernyó, akkor annak esze ágában sincs sehonnan sem levetni magát.
Ő is jellembajnok, - amikor a fia kábítószer miatt bajba került, akkor nyilvánosan elhatárolódott a saját gyerekétől, megtagadva tőle minden segítséget.
A népnemzetivé fejlődött volt moszkvai nagykövet, átmeneti köztársasági elnök ott liheg Pozsgay nyomában, vetélkednek a jobboldal asztaláról lehulló morzsákért.
Ő kiáltotta ki a Köztársaságot.
Azt mondják az okosok, ahogy egy cég indul, úgy is végzi.
Bejött…
Vannak még a futottak még kategóriában is versenyzők, - említsük meg talán a Párt hajdani reménységét, a formás hátrabukfenceiről elhíresült Csintalant, - bizony, sokan örülnének neki, ha utána tudnák csinálni!
Az egyik lába még a pártszékházban volt, mikor megörökölte a méltán híres, Defend névre hallgató, pénzszivattyúzásra szakosodott Fidesz-közeli céget, majd kisvártatva a jobboldal Drágajóbolgárurának státuszára pályázott, de meg is érte!
Személyesen Budaházy betyár köszönte meg neki, kicsit vérzett az a férfias, tar feje utána, de túlélte…
Persze nincs még vége a sornak, vannak új tagjai is a Renegát SE. Csapatának, - most éppen a női csapatrész került erősítésre, egyelőre csak jócserkész módjára táborozgatva, páváskodva, de a fejlődés lehetősége ott a retikülben a kukorica mellett.
Nem irigylem őket, és habár mindahányuknak lehet valamilyen tetszetős teóriája a pálfordulásra, de a lelkük mélyén tudják, hogy olyanok, mint Hegedűs hadnagy volt az Egri csillagokból, vagy Ocskay brigadéros Rákóczi seregéből.
Szánom őket…

:O)))

A bejegyzés a http://kapcsolat.hu/ címen is olvasható

3 megjegyzés:

najo46 írta...

Szépen csokorba szedted őket PuPu.Gyomorforgató társaság, délután éppen Német Miklós nyilatkozatán háborodtam fel.Miért most nyilatkozik így, amikor Horn és Kádár nem tud visszavágni neki?Jellemtelen emberek valamennyien.

eva írta...

,jo lenne a youtube-on is latni a legujabb tv-s interjukat
,de tetteik folott nem lehet az adott korbol kiragadva, a ma nezopontjabol itelkezni
, mindemellett valaki folvetette azt is, hogy a kommunizmus miert tudott ugy megerosodni mo-on , es miert allt meg az osztrak hatarnal

Névtelen írta...

Bár ne lenne kiről ilyen szatírát írni,dehát sajnos ilyen a fél ország jellemileg.Viszont úgy emlékszem,Pozsgai az Asahi Simbun-nak nyilatkozott elöször népfelkelést.Oo.