2011. május 14., szombat

KÓTYAVETYE...

Amikor ránktört a rendszerváltás, akkor sem voltunk sokkal okosabbak, mint ma, akkor is hasba lehetett akasztani a magyart szép, matyómintás szólamokkal, aztán utána egy darabig csak fel-alá vonulászott a nép nemzetiszínű zászlókat lengetve és hülyeségeket óbégatott.
Tulajdonképpen Gorbacsov cseszte el a dolgot, mert imponált neki, hogy a Nyugat úgy viselkedett vele, mintha ő is egy lenne közülük, ezért aztán gyanútlanul beszopta a kenetes dumákat meg a szép ígéreteket és egy laza mozdulattal szétbarmolta a Szovjetuniót.
Feladta a birodalom kelet-európai pozícióit és szabad kezet adott a Nyugatnak – vigyétek, oszt csináljatok vele, amit akartok.
Sokat töprengtem ezen, hogy szükségszerű volt-e ez a lépés vagy nem, de akárhonnan vizsgálgattam a dolgot, mindig ugyanoda jutottam: ha én a volt Szovjetunió polgára lettem volna, úgy utálnám Gorbacsovot, mint Fejenagy a kukoricagölödint.
Ha azt kérdezem magamtól, hogy jobb lett e a világ azóta, akkor határozott nemmel tudok csak felelni, hiszen a szétesett Szovjetunió utódállamainak túlnyomó többsége zűrzavaros politikai viszonyok között, despoták vagy kalandorok uralma alatt él.
Nem egy utódállamban felütötte fejét az iszlám radikalizmus, az emberek egyébként sem magas életszínvonala tovább romlott, ölik egymást és ölik a szomszéd országok polgárait, robbantgatnak, iskolákban és színházakban, metrón gyilkolásznak.
Oroszország pedig leginkább csak defenzívában van velük szemben, vagy ha reagál, akkor az a reakció brutális – persze azt is látni kell, hogy ezekkel az erőkkel szemben csak az erő nyelvén lehet beszélni.
Mellékhatásként pedig Amerika elpofátlanodott, miként Orbán a kétharmad után.
A Nyugat pedig egyetlen ígéretét sem tartotta be, Oroszország körül szorosabbra húzta a katonai gyűrűt, ígérete ellenére a NATO felvett tagjai sorába egy sor olyan államot, melyek Oroszország számára ebben a formában már komoly érdeksérelmet jelentenek, - magyarul, Gorbacsovból hülyét csináltak.
Ünneplik is most rendesen.
Magyarországon Gorbacsov döntésével egyúttal eldőlt, hogy befellegzett a szocializmusnak.
Meg is éledt azonnal az addig csendben lapuló, de a változásokban lehetőséget látó kispolgári középosztály és a változásokra vágyó reformkommunistáknak nevezett, zavaros ideológiát hirdető és a politikai előrelépésben reménykedő, hasonló mentalitású réteg - elkezdődött az osztályvezető-helyettesek forradalma.
Nagyon vicces volt ez az egész, mert az előadás olyan volt, mintha a maroknyi ellenzéki fújta volna a passzátszelet, közöttük feltűntek komoly pszichiátriai diagnózisokkal rendelkező zavarosfejűek, égőszemű alkoholisták, könyvtárak mélyéről elősunnyogó idealisták, nagypofájú – később magukat igencsak megszedő moralisták, revánsvágyó nyilasok.
És feltűntek azok a fiatalok is, akik halálmegvető bátorsággal vetették ki magukat a földszinti ablakon, hátuk mögött Stumpf kommunista belügyminiszter apósával.
Persze aztán jöttek a nagy követelések, jött Nagy Imre temetésén a bátor ifjú és követelte a szovjet csapatok kivonását akkor, mikor erről a döntés már régen megszületett.
És jött az MDF plakátja, hogy tovariscsi konyec, ami teljesen felesleges sértegetése volt az oroszoknak, akik nemegyszer kinyilvánították, hogy szeretnének a továbbiakban is baráti viszonyt ápolni Magyarországgal, és akik elegáns válaszplakátjukkal elérték, hogy a bőr éghetett a pofánkról – minden jót magyarok!
Aztán jött az orosz államadósság problémája, amit sikerült megint kellő dölyfösséggel és nagy pofával kezelnünk, olyannyira, hogy az orosz tárgyalódelegáció össze is pakolt, mikor kiderült, hogy itt neki éppen erőművészekkel kellene tárgyalnia - Medgyessy lógó nyelvvel rohant utánuk Ferihegyre, bohócot csinálva az országból és nem mellesleg a magyar kormányból.
Aztán az orosz államadósság csendben eliminálódott, lett belőle magánvagyon itt-ott, és ahányszor a négyes metróról hallok, annyiszor önt el az epe, ha arra gondolok, hogy az oroszok az államadósság fejében felépítették volna nekünk – már régen üzemelne – csakhát akkor éppen nem volt sikk velük üzletelni.
Viszont elindult a privatizáció, és ez az amiért tulajdonképpen ez a blog megszületett, mert ma nagy divat hirdetni, hogy ki kótyavetyélte el az országot.
A privatizáció a nyolcvanas évek végén spontán privatizációval indult – a KGST piac felbomlásától nehéz helyzetbe került vállalatok menedzsmentje a társasági törvény adta lehetőségeket kihasználva a cégek működőképes részeit kicsippentette magának, a tartozásokat, behajthatatlan követeléseket meg ottfelejtették az anyacégben.
Meghirdették a dolgozói privatizációt, aztán különféle technikákkal a dolgozók valahogy kimaradtak a buliból, és a vezetők valahogy többségi tulajdonosok lettek.
Aztán elindult az államilag szervezett privatizáció is, kárpótlási jegyekkel lehetett vagyonokat szerezni, merthogy kárpótolni kellett itt mindenkit, akinek a vagyonát államosították anno, a kárpótlási jegyeket meg okosék összevásárolták fillérekért a kocsmákban meg Mariska néniktől, akik azt sem tudták, mit kezdjenek vele, - bezzeg a vevő az nagyonis tudta.
Így lett milliárdos az, aki közel volt a tűzhöz, megvoltak a megfelelő politikai kapcsolatai, és akivel a bankok is szóbaálltak.
Az a Széles Gábor, akinek a kocsija az MDF 001 rendszámot viselte, vagy éppen Orbán apukája, akinek a kőbánya dolgozói privatizálásához szükséges pénzt a Fidesznek juttatott állami vagyonból csippentette le a hálás utód, - jelzem a dolgozók közül mára már csak Orbán apukája maradt…
Has volna valakinek bátorsága hozzá, akkor megérne egy misét a Csányi-vagyon eredetének és növekedésének históriája is, beleértve a tavalyi 30%-os növekedést is – érdekes történetek ezek.
Kapolyi például azon gazdagodott meg, hogy ő nem szakította meg az oroszokkal a kapcsolatait és az energiahordozók importját intézgette magánszámlára és részben a megvásárolt orosz államadósság terhére.
És hát a korrupciós pénzek, ugye, merthogy a nyugati cégek is kivették a részüket a privatizációból, - persze legtöbbjük leginkább piacot vásárolt, így lett semmivé a magyar növényolajipar vagy a cukorgyártás.
Szóval, randa dolgok voltak ezek, de kapitalizmust kapitalisták nélkül csinálni meglehetősen furcsa lett volna, úgyhogy csodálkozni nincs nagyon okunk.
A nép meg tapsolt a változásokhoz, zabálta a nagy dumákat, már előre csámcsogott a beígért libacombokhoz, és mire észrevette magát, addigra az új tőkés-osztály már kiénekelte a szájából nemhogy a libacombot, de a sajtot is.
Nem kérdezett itt a néptől senki semmit, nem is árulta el neki senki, hogy mi vár rá, ma meg már késő.
Úgyhogy ha azt halljuk valakitől, hogy az ország vagyonának elkótyavetyéléséért ez vagy az a politikai erő felel – ne higgyünk a szép szólamoknak, a privatizáció a sáskajárás és az „aki kapja- marja” társasjáték dialektikus elegye volt, pártsemlegesen, de persze párthátszéllel sok esetben.
A meccset lejátszották, és aki ahol a lefújás pillanatában volt, leszármazottaival együtt ott is marad mostmár, örökre.
Felfelé szinte soha, lefelé viszont annál könnyebben vezet az út.
Az esélytelenek országa lettünk, és a végső betonfödémet éppen most önti ránk Orbán.
Megérdemeljük.

:O)))

25 megjegyzés:

olvaso_nyero írta...

Jó cikk lenne ez, csak 1 bökkenő van vele: a dicső baloldalt valahogy kifelejted a történetből, és így igencsak egysíkúvá válik az egész, mondhatnám a szokásos orbánozásba fullad a mondandód... Pedig írtál igaz dolgokat, írjál kiegyensúlyozottabban, sok olvasót nyernél vele!

PuPu írta...

Érdekes, én azt hitem, meg lehet érteni, hogy nem lehet egyik oldalt sem kitüntetett helyzetbe hozni - a pőre gazdasági érdekek felülírták itt a politikai szimpátiákat.
Kapolyi, Leisztinger vagy Gyurcsány éppen úgy ott voltak a húsosfazék mellett, mint Demján, Csányi vagy Orbán, ki erre hajtott, ki arra, - de ez ment alacsonyabb szinteken is.
Tőkés kellett mindenáron, mert tőkés nélkül nincs kapitalizmus.
Az egymásramutogatás alapvetően téves út, a szükségszerű folyamatot kell látni, amibe mindenki pillanatnyi helyzete és lehetőségi szerint kapcsolódott be.
Még csak azt se mondanám, hogy ez baj, de az már baj, ha egyik oldal itt a Hófehérkét akarja eljátszani és felrója Piroskának, hogy nem volt hajlandó egy adott szituációban hülyén (érdekeivel ellentétesen) viselkedni.
A baloldaliak - a ti szóhasználatotokkal - komcsik voltak, de nem hülyék, mint ezt elvártátok volna...
:O)))

Névtelen írta...

megint kibújt a szög zsákból. éljen a megbonthatatlan szovjet magyar barátság.

Névtelen írta...

"Kapolyi, Leisztinger vagy Gyurcsány éppen úgy ott voltak a húsosfazék mellett, mint Demján, Csányi vagy Orbán, ki erre hajtott, ki arra, - de ez ment alacsonyabb szinteken is." Nagyon örülök, - ha utólag is - hogy bekerült fecód neve is a sorba. Mert ő sem szent, ő sem tisztességes úton szerezte a vagyonát. S aki ekkora vagyont szerzett, az egy se, - ez az igazság. Szép kis társaság ez az egész banda, bal, jobb v akármilyen is. Megérik a pénzüket mind, valóban nem hülyék, hanem UNDORRÍTÓAN SZEMETEK sőt ALJASAK!

PuPu írta...

"Kapolyi, stb... Névtelennek:
Tévedsz, ezeket a vagyonokat az akkori jogszabályok szerint szerezték az érintettek, ennek megfelelően tisztességesen.
Te is szerezhettél volna, csak neked nem voltak meg a megfelelő ismereteid, a megfelelő kapcsolatrendszered és a megfelelő hitelképességed.
Tudod, ez kicsit olyan, mint a mutyi fogalma: Mutyi az, amiből engem kihagytak...
Hát, így jártunk...
:O))))

Névtelen írta...

"az akkori jogszabályok szerint szerezték az érintettek, ennek megfelelően tisztességesen." Már az akkori jogszabály is tisztességtelen volt. S hogy mi tisztességes, arról lehet papolni, de nem kell az embereket hülyének, idiótának nézni. Mostanában is tisztességes dolgokat művelnek, csak mert hivatalos - ugyebár. Talán a tisztesség fogalmának megértésével van a gond? Mostanság 2/3-os döntéseket hoznak, akkor ez már tisztességes? Valójában lehetne ezt a tisztesség szót boncolgatni, de minek.

Névtelen írta...

Már nem arról szól az estimese, hogy mindenkinek igénye szerint.
Most irigykedik,(és mínuszol) aki kimaradt a vagyonszerzésből.

Ha az árúházban az orrom előtt elfogy az akciós csirke- bocs - libahús, akkor se haragudhatok azokra, akiknek jobb volt a helyzetfelismerése és hozzájutottak. Nem lehet mindent tisztességtelennek tartani, amit más szerzett meg.
Pupu tökéletesen leírta a folyamatot. Mindig is ez volt a véleményem.

Névtelen írta...

az akciós csirke és a nemzeti vagyon ellopása között óriási a különbség, ne beszélj itt csacsiságokat.

Névtelen írta...

Elvileg mindegy, de nem lopásról volt szó, hanem egy adott helyzet, lehetőség érvényesítéséről.

Névtelen írta...

Elvileg mindegy, de gyakorlatilag nem. Azért ilyen az ország helyzete, mert szétlopták, sőt rabolták az országot tisztelt politikus urak. Politikus urak milliomosok, milliárdosok lettek, az ország nagyobb része pedig hónapról-hónapra él, tengeti életét.Szégyellhetik magukat a tolvajok, rablók! S még az is aki egyetért velük,.

PuPu írta...

Ez - már ne is haragudj, butuska populizmus.
Adódott egy történelmi helyzet, mely megkövetelte a közösségi tulajdon felszámolását és az egyéni tulajdonok megteremtését.
Ezt soha, sehol nem lehet igazságosan megcsinálni - megint más kérdés, hogy milyen is az igazságos eljárás?
Így aztán a győztesek diktálták az elveket és szabályokat, a vesztesek meg alkalmazkodtak ezekhez, és miután rengeteg tapasztalatuk, tudásuk és kapcsolati tőkéjük volt még a nyertesek körében is, így nem kerültek rosszabb pozícióba, mint a nyertesek.
A végén a vesztes a zemberek lettek, ha rajtuk az alkalmazottakat, munkavállalókat érted, - de hát ti akartátok ezt így, nemde?
ma is minden lyukatokból tüzet fújtok a komcsikra, pedig a Kádár-rendszerben a javak elosztása sokkal közelebb
állt az általatok vizionált igazságossághoz, mint az általatok választott kapitalizmusban.
Ki milyen virágot szakajt, olyat szagolgathat - nem a kmccsik tehetnek arról, hogy ti a büdöskére buktatok...
:O)))))

Névtelen írta...

"A végén a vesztes a zemberek lettek, ha rajtuk az alkalmazottakat, munkavállalókat érted, - de hát ti akartátok ezt így, nemde?"

Tökéletes jellemrajz rólad, ennyit tudsz, ekkora böszmeséget még feri haverod se tudott volna összehozni... bár volt egy ember, aki a te fajtádat elég jól leírta, sajnos minden szava igaz: Alekszandr Szolzsenyicin. Olvasgass tőle, és nézz a tükörbe...

PuPu írta...

Konkrétan is van valami esetleg, vagy csak a tehetetlen düh?
Kevés dolog idegesítőbb az igazságnál, de azért próbálj megnyugodni...
:O)))))))

Névtelen írta...

„Adódott egy történelmi helyzet, mely megkövetelte a közösségi tulajdon felszámolását és az egyéni tulajdonok megteremtését.”

Most ez a helyzet adódott.Az államosítások idején pedig a fordítottja.Mindig úgy forgatják a helyzeteket, ahogy az nekik jó.És úgy nincstelenítik el az embereket, ahogy nekik jó. Egy szűk csoportnak, nem pedig ahogy a többségnek. HÁT EZ AZTÁN A TISZTESSÉG!

Névtelen írta...

"A végén a vesztes a zemberek lettek, ha rajtuk az alkalmazottakat, munkavállalókat érted, - de hát ti akartátok ezt így, nemde?"

Igen őket értem ez alatt. Cinikus vagy. S főleg csak komcsi fejjel tudsz gondolkodni. Rajtunk múlott hát.Nem gondolhatod komolyan.Nem ám a 20 év alatti idióta kormányokon, akik csak a maguk meggazdagodásával tudtak törődni.Mert mással se.Mit tudott fletód is felmutatni a mi érdekünkben?Meg mások is? Semmit,csak a saját vagyonukat!Azt viszont igencsak.

PuPu írta...

Persze lehet a világgal szembemenni, csak nem érdemes.
A tisztesség pedig nem történelmi, nem politikai és legfőképpen nem gazdasági kategória, a tetejében még csak definiálni sem lehet pontosan,ezzel sajnos szembe kell nézned.
A kapitalizmus szarban és vérben született és ez most sem történt másképp - aránylag még jól meg is úsztuk...

:O))))

Névtelen írta...

"A kapitalizmus szarban és vérben született és ez most sem történt másképp - aránylag még jól meg is úsztuk..."Lehet, hogy te jól megúsztad,eheted a libamájat, de a legtöbb ember nem!Mert a legtöbb ember most is szarban van,nemcsak a kapitalizmus születésekor.

PuPu írta...

Lehet, hogy cinikus vagyok, de legalább nem csinálok hülyét magamból, hanem megpróbálom megérteni a világot, ahelyett, hogy ábrándoznék.
Milyen egyébként az a komcsi fej?
És a tied milyen? - már csak, hogy tudjam, hogy mit kellene irigyelnem...
Namármost az elmúlt húsz év kormányai azért hoztak egykét jó döntést is, és ha konkrétan Fletora kérdezel, hát ő például felépített 750 kilométer autópályát, megduplázta a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetét, megduplázta a családtámogatásokra fordított kiadásokat, felépített vagy kétszázötvenezer lakást, az átlagnyugdíj összegét negyvenezerről nyolcvanötezerre emelte, megteremtette a szolgáltatási biztonságot a gáztározók felépítésével, rendbetett párszáz iskolát, felépített száz-egynéhány ipari parkot, és még sorolhatnám.
Ha nem hiszed, járjál utána...
Egyébként mit kellett volna még tennie?
Ölbe venni téged és dédelgetni?
Dédelgessen téged a Viktor!
:O)))

PuPu írta...

Hiába háborogsz, te is a kapitalizmusra szavaztál, akkor most ne panaszkodj.
A rendszerváltáskor a legcsóringerevbbek komcsiztak legvadabbul és ők rohantak farokfelcsapva az MDF-ere, a kereszténydemokratákra, meg a hisztérikus SZDSZ-re szavazni, nem én.
Igaz, ami aztán jött, azt én sem gondoltam volna...
Ez a poszt egybként nem rólad és rólam szól, meg kell jegyezzem, én azóta sem a seggem vakargatva sajnáltam magam, hanem dolgoztam rengeteget és nem az államtól vártam a sültlibát, hanem magam próbáltam megvenni, sütögetni és hammbekapni, - te mit kaptál be az elmúlt húsz évben?
Próbáld ki esetleg te is az öntevékenységet, ez a jövő útja, hidd el!
:O))))

Névtelen írta...

"Hiába háborogsz, te is a kapitalizmusra szavaztál, akkor most ne panaszkodj."
A rendszerváltáskor általános iskolás, kiskorú voltam. Nem szavazhattam.Az apám meg a kisgazdákra szavazott, de az az ő dolga volt.Ne írj olyat, amiről nem tucc.

-? írta...

hé gyerekek nem mindenhol olyan szar a kapitalizmus mint nálunk, nem mindenhol olyan lopósak a politikusok mint nálunk.

Névtelen írta...

portfolio.hu: "Le vagyok nyűgözve attól, amit Magyarországon az elmúlt fél évben láttam a strukturális reformokat illetően. Meglátásom szerint nincs még egy olyan ország a régióban, amelyik ilyen ambiciózus tervekkel rendelkezne - fejtette ki a Bloombergnek Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland londoni feltörekvő piaci elemzője.

Elégedett a Merrill elemzője is

Közben Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzője is kedvező véleményt fogalmazott meg hétfőn kiadott, múlt heti budapesti látogatásáról szóló beszámolójában. "
Hajrá fidesz!

PuPu írta...

Mi is le vagyunk nyűgözve, mondhatnám, kicsit nyűgösek vagyunk...
Nekem is vannak egyébként ambiciózus terveim Cindy Crawforddal kapcsolatban
:O)))))

Névtelen írta...

"Nekem is vannak egyébként ambiciózus terveim Cindy Crawforddal kapcsolatban"

Matuzsálem! A te korodban ez nevetséges.

Névtelen írta...

Érdekes egy parlamenti képviselő hatalmasabb hatásköri jegyzékkel bír mint egy önkormányzati ,ha az önkormányzati képviselő a polgármesteri hivatal költségvetésébe tud belenézni és annak irányításába,egy parlamenti képviselő pedig az országéba akkor hogy lehet hogy a FIDESZ nem tudta ezeket ...Ha a munkájukat rendesen végezték mert ennyi bezsebelt pénzért feltételezem hogy igen akkor ez csak úgy lehetett hogy ők asszisztáltak a sikkasztásokhoz akkor pedig mind a 400 képviselő bűnös és ezek tizedelik még most is a nép legutolsó bőrét is és az övék alá meg tömik a pénzt lásd Szíjjártó akár 1000000 Ft-bérrel is kevesebbet kaphat ...VÉRLÁZÍTÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!