BECSTELNSÉG, STIKLIK, KIFOSZTÁS

"A törvényeknek - a korábbiakkal ellentétben - a becsületes embereket kell védeniük, és nem a bűnözőket. Vége a visszaélések, a becstelenség, a stiklik és a kifosztás korszakának" - jelentette ki a Mi Utolsó Reménységünk, Rákosi és Szálasi virtuális nászának gyümölcse, a Nemzet Vezetője.
Mondjuk ilyet épeszű ember nemigen mond, akkor aztán meg különösen nem, ha maga is aktív és sok esetben meghatározó befolyású részese volt az elmúlt húsz év törvényhozásának, törvényhozóként éppúgy, mint a kormányzó erő vezetőjeként.
Gondolom, ha ezt kicsit bővebben kellene kifejtenie, tán maga is rájönne, hogy mekkora nagy baromnak méltóztatik lenni, és ha az állítását egy bíróság előtt tételesen bizonyítania is kellene, hát akkor igencsak nagy bajban lenne.
De hát neki persze soha, sehol, egyetlen állítását sem kell bizonyítania, az ő kinyilatkoztatásai ab ovo igaznak minősítendők, mondhatnám axioma -jellegűek.
Ezidáig a törvények a bűnözőket védték és punktum.
Ez számomra azért meglepetés, de ha így van, akkor nyugodtan lehet ezt az írást akár feljelentésként is értékelni a törvényhozás azon tagjai ellen, akik ezzel egyetértenek, hiszen ezzel bűnt követtek el az alkotmányos rend ellen és beismerésben vannak, mint elkövetők.
Nekem azért tovőbbra is csak az a véleményem, hogy a jogszbály mindössze eszköz, mint suszternak az ár, amellyel lehet gyönyörű cipőt készíteni, de lehet adott esetben gyilkolni is - az alkalmazó szándéka szerint.
Persze tudja ezt a Fényességes is, kinek Allah növessze hosszúra a szakállát -  csak éppen ott tart, hogy a hatalmáért folytatott kártyajátszmában már mindent bemondott és most azon töri a fejét, hogy mit is mondhat még a Fedáksári után...
Aztán itten van ez a becstelenség, stiklik és kifosztás korszaka is, amelynek most éppen vége van.
Na, ez egy kicsit megnyugtatott, habár azért élek a gyanúperrel, hogy ez nem biztos, hogy nem fog halasztódni kissé közismert szavahihetőségét is bekalkulálva.
Merthogy ha a tesó ismét nehéz anyagi helyzebe kerül, akkor azért csak akad valami hely párszázezer köbméter dolomit lerakására, vagy ha majd az asszonyka igényt tart némi állami támogatásra, csak leesik valami az állami pénzesbatyuból - persze nem ő fogja nyerni a legtöbbet.
Aztán a magánnyugdíjpénztárak kifosztása sem az utolsó lesz a sorban és lehet, hogy esetleg valakiknek megéri a forintot még egyszer-kétszer bedönteni, onnan is leeshet egy kis pénzecske, ugye...
De stikli, meg kfosztás az mostantól nem lesz, mindenki a becsület bajnoka lesz, a hatályos jogszabályok alapján nyugdíjba ment rendőr meg majd tizehat százalékot adózik a nyugdíja után, az így befolyó összeget meg az aktív rendőrök kapják - vagy kisnyúl.
Hadd haragudjanak inkább egymásra, mint a Vezérre!
Innentől kezdve minden megváltozik, a róka keblére öleli a libát, Mesterházy bablevest visz a fogdába Gyurcsánynak, Vona meg csókokkal hinti tele Kolompár Orbán buksi  fejét, miközben simogatja Kertész Ákos szakállát.
A világ meg egyre szörnyűbb, Európa meg különösen, de mi majd elrugaszkodunk, és föl - mondá a Vezér.
El hát, elrugaszkodunk a realitásoktól és föl is fordulunk, ha még sokáig így folytatja.
A veretes mondatok mögött a pénzügyi válság lapul, melyben a Lángész úgy viselkedik, mint a kilencemeletes panelház hetedik emeletének lakója, aki mikor kiderül, hogy az első emeleten az egyik lakó kirúgta a gerendát az aáducolt födém alól, akkor azt mondja: Anyukám, zárd be jól az ajtót, majd mi itt bent jól elleszünk, csak először töröld le a port meg főzzél egy jó csülökpörköltet, aztán azok meg ott lent hadd szerencsétlenkedjenek!
Kertész Ákos kíméletes volt a magyarokkal, sokkal súlyosabb bűneink lehetnek az alattvalói mentalitásunknál, melyet olyannyira rossznéven vettek Orbán alattvalói.
Ha csak ez lenne  a bűnünk, akkor az Úr nem büntetett volna minket ezzel a kalandorral, aki olyan mint a középiskolás diák, aki megpróbálja belevésni a nevét az ezeréves katedrális falába.
Az utókor meg majd megnézi a bevésett O.V. betüket és megcsóválja a fejét - a szerencsétlen ostoba bunkó, mondja majd...
A Tündökletes egyébként a rendőr tiszthelyettesek avatásán beszélt, buzdította őket a közrend védelmére, mely az utóbbi években minősíthetetlenül megromlott.
Arról nem ejtett szót, hogy ezért a helyzetért  ő személyesen, pártja és csatlósai mit és mennyit tettek.
Szólt a félkatonai szervezetek tilalmáról is, nagy kár, hogy e tekintetben olyan ő, mint a mesebeli bűvészinas, aki kitáncoltatta a seprűt a sarokból, de visszaparancsolni nem tudja.
Olvasom, őszül és kopaszodik a Fiatal Demokrata, ma már bizton állíthatjuk, sem nem fiatal, sem nem demokrata.
Őt dobta nekünk a gép - megérdemeltük?


:O)))