Egy bizonyos szint eléréséhez persze elég lesz ez a buzgalom, hisz Amerika megengedheti magának, hogy pragmatikus külpolitikát folytasson.
Amerikának nem kell azon hezitálnia, hogy érdekalapú vagy értékalapú külpolitikát folytasson, az USA - Martonyival ellentétben - pontosan tudja, hogy mik az érdekei, és ahhoz szabja külpolitikai lépéseit.
Persze azt azért nem nagyon kedveli, mikor a bolha köhög, és azt is elvárja, hogy ezek a "futottak még" kategóriába tartozó országcskák tiszteletben tartsák az általa felállított értékrendet és annak megfelelő legyen a viselkedésük kül és belpolitikai téren egyaránt.
Nem biztos, hogy Martonyi simulékony buzgalma elég lesz ahhoz, hogy feledtesse Orbán böszmeségeit, kezdve a Gripenek beszerzésének korrupciógyanus és az amerikai érdekeket sértő körülményeitől, folytatva a gyászos szeptember 11-i ügyetlenkedésen és befejezve Obama diplomáciailag is elképesztően ostoba méltatásán az elnökválasztás előtt.
Amerika beárazta Orbánt és nem lesz könnyű kitörnie a skatulyából, különösen így, hogy uralkodásának megkezdését azzal tette nevezetessé, hogy azonnal berugta a menzetközi csehó lengőajtaját, szinte rombadöntve a még igen gyenge lábakon álló nemzetközi pénzügyeket.
Tette ezt felelőtlen és hazug módon, - merthogy aki azt hiszi, hogy Amerika nincs tisztában a magyar gazdaság aktuálus állapotával, az igen nagyot téved.
Aztán itt van a belpolitika is, melyet árgus szemekkel figyel Amerika, és ha azt tapasztalja, hogy állami szinten teret nyer a rasszizmus, az antiszemitizmus, veszélyben van a sajtószabadság, szélsőjobboldali szabadcsapatok garázdálkodhatnak az országban, vagy hogy az ország letér a demokratikus parlamentarizmus pályájáról, akkor annyi a populista hordószónoknak, - megy a levesbe.
Merthogy nem jó annak az országnak, amelyikre Amerika haragszik, - időnként kellemetlen politikai meglepetések érhetik és ezek törvényszerűen visszaköszönhetnek gazdasági téren is.
Ezt nem lehet kompenzálni még a Harvardon vett díszdoktori oklevéllel sem, és Orbán álldogálhat megint a Downing street 10. ajtaja előtt Márai kötettel a hóna alatt, ugyanúgy nem fog egyetlen fajsúlyos politikus sem szóba állni vele, mint ahogy első ciklusa alatt sem fogadta őt a kötelező futamokon kívül senki.
Magyarországnak igenis vannak érdekei, és az aktuális miniszterelnöknek és stábjának ezeket az érdekeket kell képviselni, összehangolva a határon túli magyarság és az Unió érdekeivel.
Nem meghatározni ezeket az érdekeket, hanem felismerni és összehangolni, nem diktálni.
Erre a feladatra Martonyi alkalmas is lenne, ha nem Orbán lenne a főnöke, aki egyetlen rohama eredményeképpen képes rombadönteni, amit szerencsátlen külügyminisztere hónapokon át építget.
És akkor itt vannak még a nagy kihívások, a szomszédos országokkal való kapcsolatok, ahol az egyébként sem egyszerű, gyanakvásokkal terhelt helyzetet egy-két idióta nacionalista is súlyosbítja, mint például a szívtipró vátesz, akinek íróasztalán - ha nincs éppen egy nő feneke rajta - ott díszeleg kiterítve Nagy Lajos birodalmának térképe, mint elérendő külpolitikai cél.
És akkor még nem beszéltünk az oroszokról, akikkel kapcsolatban amúgy is kissé fóbiás a Vezér, mápedig velük kacsolatban sem lenne káros felismerni az érdekeinket és azoknak megfelelően alakítani kapcsolatainkat.
Oroszország sem szereti, ha nem hatalmának és súlyának megfelelő hangnemben folyik vele a társalgás, és főképpen nem szereti a kekeckedő, arányt tévesztett nyilatkozatokat, melyekre bizony hajlamos a mi népboldogítónk, és amiért az első fricskát mindjárt meg is kapta hatalma hajnalán Putyintól...
Az érdekvezérelt külpolitkiával Martonyi szerint az a baj, hogy nem lehet mindíg tudni, hogy mi az érdekünk, emellett esetleg ütközhetnek rövid és hosszútávú érdekeink.
Lehet.
De ezeket az ellentmondásokat ésszerű kompromisszimokkal mindíg fel lehet oldani.
Ez még mindíg jobb, mintha a Fidesz zavaros értékrendje lenne az iránytű, különösen, ha belegondolunk ezeknek az értékeknek az elmúlt húsz évben leírt vargabetüibe.
Amikor eszünkbe jut az a múlt század első feléből ittragadt kenetes maszlag, mellyel híveit eteti Orbán, akkor azt reméljük, mégiscsak az érdekek fognak dominálni, még mielőtt hadat üzennénk Amerikának.
A világ bonyolult, helytállni a sokféle érdek kereszttüzében nem egyszerű.
Orbán egyszer már megpróbálta, akkor gyászosan megbukott.
Most itt a javítóvizsga lehetősége, - reménykedjünk benne, hogy valahogy átmegy.
Az ország érdeke ezt kívánja.
:O)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése