2011. október 15., szombat

KINEK VAGYON, ANNAK NAGYON...

Ezt tartja a népi bölcsesség, márpedig a népi bölcsesség nem téved!
Adjunk hálát hát a Mi Vezérünknek, hogy az ő végtelen bölcsességében megismertet bennünket a vagyonadó áldásaival!
Merthogy ezt tojta nekünk ma a kicsi, gonosz törpe, eldugva természetesen a jövő évi adótörvény sűrű, setét homályába, tán arra építve, hogy a nép úgyse adótörvényt olvas, hanem jóbanrosszbant néz, - a Gutenberg galaxisnak bealkonyult…
Hát ez bizony kellemes meglepetés, de tán arra jó, hogy népünk öntudata, önbecsülése megizmosodjék, hogy kiderüljön, hogy a sok sírás-rívás mögött kövérre hizlalt nyugdíjas milliomosok üldögélnek látszatból málló vakolatú házaikban, vagy a Mézeskalács téri lakópark tízedik emeletén, balra, a macskaszar mellett.
Merthogy Magyarország a milliomosok országa.
Valahogy úgy alakult történelmileg, hogy egyik termetre kicsi, de roppant bölcs vezérünk államosította a lakóingatlanokat (is), majd úgy negyvenévi használat után, mikor már éppen dőltek volna a falak, az ingatlankezelő igazgatója odatartotta izmos vállát az aládúcolt épület gerendái vagy paneljei alá, míg beosztottai aláíratták a lakóval az adás-vételi szerződést.
Eszerint eladó Magyar Állam eladja, vevő pedig sz@rér-húgyér megveszi az eladó tulajdonát képező ingatlant, megtekintett állapotban.
Ennekutána az állam képviselője kiugrott a ház ajtaján és imádkozva rohant a sarok felé – csak addig ne dőljön össze, míg ő ott a vevők részére rohadtul előnyös üzleteket köt, ezerszám.
Aki vonakodott, merthogy neki remekül megfelelt a bérlői feeling, azt két meglepetés érhette, - eladták, mint egy libát a kosárral együtt, vagy megjelent öt markos legény és kihajigálta a cuccait az ablakon, az egyik lehúzta a gatyáján a cipzárt és megmutatta, hogy mivel fogja összeismertetni a feleségét, a másik meg elmesélte, hogy milyen ruhában ment aznap a kislánya iskolába.
Így már a második tanúk nélküli gyomronvágás után azonnal kiderült, hogy neki tulajdonképpen nem is tetszik ez a lakás, és már estére üres is lesz, márminthogy még mielőtt a család is menne a berendezés után az ablakon.
Így aztán tulajdonképpen az járt jól, aki megvette a lakását – lásd a mi Vezérünket is, aki néhány cserebere után egy formás kis százegynehány négyzetméteres, lakáshoz jutott a kerületi Tanács jóvoltából, a Jégbüfé felett (létezik még?), - természetesen igen megérdemelten.
Ez alakította ki azt a speciális magyar helyzetet, mely azt eredményezte, hogy hazánk a milliomosok országa.
Hiszen akinek lakása van ugyan, de a kukából fogyasztja büféreggelijét, az milliomos.
A lakása forgalmi értéke ugyanis biztosan meghaladja az egymillió forintot, így aztán éhenveszte esetén örülnek az örökösök.
Dettó ez a helyzet azoknál az ingatlanoknál, melyeket egy-egy család véres verítékkel felépített, majd jött a svájci frank cirkuszi mutatványa, és most ott állnak kilakoltatás előtt, ez hozzávetőleg olyan lesz nekik, mint mikor a halálraítéltnek az akasztófa alatt megfájdul a foga.
Majd ha egyszer megint lesz lakáspiac ebben az országban (Orbán bukása + tíz évre saccolom ennek bekövetkeztét…), akkor elpasszolják, és az árát eltapsolják, merthogy addigra egészen nyilvánvaló lesz, hogy ebben az országban, aki befektet vagy megtakarít, az mongolidióta vagy autista, aki számolni ugyan remekül tud, de ez a mai össznemzeti abszurd távol áll tőle…
Szóval a milliomosok majd megkapják az önkormányzatoktól a határozatot az ingatlanadóról, - forgalmi érték nyolcmillió, adó a tárgyévre kettőszáznegyvenezer, - aztán a szívükhöz kapnak, és máris csökken a lakáshiány, a családbarát kormány elintézte, hogy legyenek szabad lakások a fiataloknak, az öreget meg egye meg a fene, ott, ahol van, de ez a hely már ne a lakása legyen!
Az adó az ingatlan forgalmi értékének három százalékáig terjedhet, az önkormányzat fogja majd kivetni és beszedni, hadd legyen már valami dolguk is a muskátliültetésen kívül.
És így nem a Vezért fogja szidni a nép, hanem a helyi versenyzőket, akik ugyan az ő vazallusai, de éppen ezért, kell nekik is kis kockázatot vállalni, hiszen 56-ban sem mindenkit hajigáltak ki a Tanácsháza ablakán, aki elbújt a libaólba, az bár kissé büdös lett, de megúszta…
És nem mindenki fogy adózni, mert aki például a cégétől bérli a villáját, az még kanalat is kap hozzá, ahogy illik...
Persze az örömhír úgy finom, ha nem egyet kapunk belőle, legalább három a magyar igazság!
Mert a Bölcs Vezér találékonysága, ha pénzt kell elszedni valakitől, akkor végtelen.
Ezért aztán jön a települési adó is, amelynek összege nem haladhatja meg az évi tízezer forintot, így valószínűleg első évben megússzuk, kilencezer kilencszázzal, aztán majd évente emelkedik a mértani haladvány szerint.
Az a rohadt burzsuj, akinek még kocsija is van, a Trabant után fizetett súlyadó mellé még hozzátehet vagy hat-hétezret, - ez baleseti adó lesz - ha Viktort baleset érné és elhajtaná őt a nép a fenébe, ezt a zsákot viszi majd a hóna alatt magával, nehogy ne fusson porcukorral megszórt szalonnára a száműzetés keserű évei alatt.
Akire az Úr haragszik, annak először elveszi az eszét.
Ami azt illeti, a Mi Reménységünk nem állhat túl jól az Úrnál…

:O)))

6 megjegyzés:

éva írta...

mivan, mivan? Semmi 30 milliós mentes értékhatár, meg nehezen megállapítható forgalmi érték? Ezt majd mindenki fizeti, nem csak a gazdagabbak?
A Mi Reménységünknek elmentek hazulról, ha azt hiszi, hogy egy 8 milliós panelben élőről le lehet húzni havi 20 ezres bőrt közvetlenül a csontokról.
Egyébként már valaki készíthetne egy tisztességes statisztikát, hogy hány lakást ürített ki a bank hiteltartozásért, és mennyit a mi nagyonhumánus államunk adótartozás miatt?
Lenne nagy 2/3-os meglepi!

245 írta...

A politikusok nagyon könnyen vetnek ki ilyen-olyan adókat, mert őket valójában nemigen érinti, illetve a mellényzsebükből is kifizetik.
Eddig az ellenzék szépen hallatta hangját, nemtetszését.
De majd ha az országgyűlési képviselői javadalmazásukról kell dönteni, akkor NAGYON EGYET FOGNAK ÉRTENI A 700 EZER FORINT FELETTI FIZETÉSÜKKEL. Eddig legalábbis mindig egyetértettek, ha a saját pénzükről kellett dönteni. AKKOR MINDIG NAGY VOLT AZ EGYETÉRTÉS.
Mert Magyarország országgyűlési képviselői fizetései a legalacsonyabbak közé sorolható, nem uniós szintű.
DE KÉRDEZEM: MAGYARORSZÁGON KINEK VAN UNIÓS FIZETÉSE?
MAGYARORSZÁGON CSAK UNIÓS SZINTŰ KÖZÜZEMI SZÁMLÁK VANNAK!!!!!!!

MoonRiver írta...

Mutatta magát már az elején, milyen pénzéhes banda ez. Nem fogom szebben nevezni ezeket a libaszomorító nagy nemzeti hazafiakat I. Fülke Forr királyságával együtt. Az a baj, hogy még mindig ott tartunk, hogy meg sem lepődünk, így aztán sok-sok furmányos ötletét fogjuk még a hátunkon érzeni. (Netán némi jobbágysors, röghöz kötöttség hm??)

Névtelen írta...

Növekedni fog az eladhatatlan ingatlanok száma, amelyek majd üresen állnak, és így hamarosan lepusztulnak. Az ingatlanok értéke csökken. Növekedni fog az albérletben tengődők száma, akik még nagyobb nyomorúságba kerülnek emiatt. Még jobban leáll az építőipar, ha ez még egyáltalán fokozható, és ezzel a munkahelyek száma csökken. A települési adó - ha egyáltalán behajtható lesz - nem a települések fejlesztését szolgálja, hanem az önkormányzatok valamelyes működését finanszírozza. Aki ingatlant épített, annak java része azon töpreng, hányszor adóztatják még meg - saját pénzből fizette a közművesítést, az ingatlan beruházását egy élet munkáját tette bele a házba, és ezzel a nemzeti vagyont is gyarapította. A hajléktalanok száma megnő. Akinek az adókból bérel lakást pártunk és kormányunk, az megnyugodottan dőlhet hátra a karosszékében, neki legalább nem fáj semmi, legfeljebb a feje, mit találjon még ki. A baleseti adó kifejezette hasznos annak a családnak, akinek egy tagja az okozott balesetben elhúnyt vagy örökre rokkant maradt. Évekig fognak emlékezni az eseményre, minden adófizetési napon. A bütetőtelepre költöztetett hitelesekre új élmény vár: welcome in the ghetto tábláról majd a Nemzeti Együttműködés gondoskodik.A fiatalok számára bizonyosan új perspektíva nyílik, de nem itthon, hanem külföldön - de szép is a kerek világba beleindulni azért, mert a saját hazájában csak a reménytelen számkivetettség vár rá. A belső fogyasztás növekedésének gazdaságélénkítő hatása az egekig fog érni különösen az ócskapiacok zugában árult lejárt konzervek termékszegmensében. Az ország megtelik lerohadt autóroncsokkal, amelyet magukról megfeledkezett, kevéssé öntudatos polgárai minden figyelmeztetés ellenére azért használnak, mert muszáj közlekedniük, szállítaniuk, fittyet hányva a bicikli roppant előnyeire. Sok munkahely jön létre az adóhátralékok behajtását nyilvántartó szervezetnél. Kevesebb lesz az elpuhult ember: a meleg szoba, a jó táplálkozás, a biztos élet lustává tesz - kell egy kis motiváció a nemzetépítéshez. Feltétlenül hasznos az állam kezébe letenni az adófizetők utolsó krajcárjait is, minden falatot, amit a szájuktól vonnak el, hogy távlatos beruházásokba fektessék, amire sok szép példát adott már az elmúlt esztendő is. Egyáltalán nem helyes, hogy a magyar állampolgárok csak úgy lődörögjenek a temérdek szabadidejükben, még a végén elkezdenének élni, függetlenedni pártunk és kormányunk napi intencióitól. A gyerekeknek meg kell tanulniuk az önálló életet, amire most több lehetőségük lesz, mert szüleik a nap 24 órájában azzal lesznek elfoglalva, hogyan biztosítsák legalább a napi betevő falatot. A betegek, öregek, rokkantak nem kényszerülnek hosszú életre, az előrelátó intézkedések következtében sokkal hamarabb átadhatják helyüket. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy felettünk áll egy mindenre kiterjedő hatalom, amely naponta megújuló erővel dolgozik azon, hogyan lehetne tovább elhülyíteni és elmagányosítani mindenkit - akit meg nem sikerül, azt összeveszejteni a másikkal. S mindez "értékalapon" történik: bölcs kormányunk kezében tartja az értékmonopóliumot is, így a tévelygésre többé sem mód, sem lehetőség nincs.
Biztosan van más előnye is a bölcs intézkedéseknek, nekem most hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Névtelen írta...

A Vakok intézetében lehet a Kedves Vezetőt simogatni + még beszél is.

Névtelen 3 írta...

http://index.hu/belfold/2011/10/15/gipszbe_ontottek_orban_arcat_a_vakoknak/

Jobban járnánk, egy egész alakossal, feltéve ha beleragadna örökre.