AZ UTOLSÓ ELLENSÚLY...

Úgy tünik, a demokratikus társadalmi berendezkedésnek annyi.

A fékek és ellensúlyok rendszerét, melytől tulajdonképpen demokrácia a demokrácia a nyertesek - kik leginkább háborús győzteseknek képzelik magukat - egy huszáros rohammal legázolták.
Elfoglalltak vagy éppen most foglalnak el minden pontot, amely korlátlan hatalmukat veszélyeztethetné.
Ha jobban belegondolunk, ővék volt idáig is az ügyészség, az ítéletekből visszakövetkeztethetően a bíróságok, - most övék lesz az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnök posztja és a választások eredményeképpen övék a törvényhozó hatalom is.
Már a közmédia is az övék természetesen és most dolgoznak a magántulajdonú információforrások felett felügyelet megszerzésén is.
Ahogy elnézegetem, ennek a társaságnak egyetlen dolga nincs: önkontrollja.
Folyvást arra hivatkoznak, hogy ilyen helyzet még soha nem volt, hogy a - legfrissebb terminológiával - magyar emberek ilyen korlátlan felhatalmazást adtak volna egy pártnak, mint most, - persze ebben is, mint annyi másban hazudnak.
Horn Gyula kormánya éppen ekkora felhatalmazással rendelkezett, és ha az lenne az érv, hogy az két pártból álló pártkoalíció volt, akkor ajánlom figyelmükbe a mai kormányt alkotó pártok parlamenti frakcióinak összeszámlálását.
Ha ennek ellenére azt állítanák, hogy ez csak formailag két párt, akkor viszont célszerű lenne lemondani az amúgy valóban harmatos legitimitással rendelkező KDNP nevében felnyalni szándékozott százmilliókról.
Szóval ez a legitimáció nem a világ hetedik csodája, inkább csak a pofátlanságuk az, meg az a mérhetetlen mohóságuk, mely - úgy tünik - megakadályozza, hogy képesek legyenek differenciálni a jogi és a demokratikus lehetőségek között.
A hétköznapi életben is meg lehet tenni néhány olyan dolgot, melyet nem tilt törvény, mégsem tesszük meg csak arra való hivatkozássa, hogy megtehetjük, mert erősek vagyunk.
Kultúrember nem szellent az Operabálban, demokrata meg nem hoz létre olyan társadalmi berendezkedést, amelyik bár formailag megfelel a demokrácia követelményeinek, de tartalmilag és lényegét tekintve velejéig antidemokratikus.
Amikor Horn Gyula kormányának volt ugyanilyen mértékű többsége, akkor a parlamenti többség önként korlátozta magát, kezdve a bizottsági helyek elosztásával és befejezve az alkotmányozás négyötödös követelményének bevezetésével, - hogy a halálán levő jobboldali média anyagi megsegítéséről most ne is beszéljünk.
A kívánatos modell - nem azt írom, hogy a Fidesznek, merthogy ez a szervezet csak olyan, mint a bili a kisgyereknek, amelyik nem lényeges ugyan, de a kívánatos eredmény eléréséhez fel kell ülnie rá - Orbán számára a hajdani Lengyelország vagy az NDK többpártrendszere, ahol a pártok dolga annyi, hogy ott meneteljenek a győzelem felé a kormányzó erő oldalán.
No, ezen persze még dolgozgatni kell egy sort, és most ennek a koronázás előtt nincs itt az ideje, - viszont az utolsó ellensúly eltávolítása roppant aktuális lenne.
A Magyar Nemzeti Bank.
Ez áll útjába még Orbánnak, ez az, melyet mielőbb kézbe kell kaparintani, mert a pénzezsákok száját szereti a mi lánglelkű vezérünk személyesen kezelgetni.
Fontosabb szereplője ez a szervezet az országos politikának, mint azt a mezei magyarember gondolná, és itt nem elsősorban arra kell gondolni, hogy a jegybank esetleg kellemetlenkedni tud a kormánynak, mint tette Járai folyamatosan, milliárdokban mérhető károkat okozva az exportőr vállalkozóknak, - több van ebben a műfajban, - pénzt lehet vele csinálni.
Nem, nem a bankjegynyomda közbejöttével, - az túlságosan is nyilvánvaló lenne, - viszont ha az MNB  egy kicsit felpörgeti az inflációt, akkor remek - szabadon felhasználható - forrásokra lehet szert tenni.
És ezt a trükköt már ismerik is a fiúk, - ezt már megjátszották egyszer, milyen kellemes lenne megismételni!
Ha a kezükben lenne a Nemzeti Bank.
De nincs.
Ezért aztán a nagy buzgalom Simor kipiszkálása ügyében, ezért a pitiáner szórakozgatás a fizetésével, meg a nevetséges offsórozgatás, - kellene még ez is nekik - az utolsó ellensúly.

Hogy mi lesz a vége a harcnak, - mert ahogy ezt már megszokhattuk a Fidesztől, úgysem nyugszanak - nem lehet megjövendölni, - csak remélni merem, hogy Simor kitart és hogy ha szükséges, kiállnak mellette az Unió illetékesei is.

Két és fél éve van még a megbízatásából, utána Viktátor azt csinál a jegybankkal is, amit akar, de addig legalább van még egy intézmény, amelyik emlékeztethet mindenkit a demokrácia mibenlétére.

Egyébként a Stop.hu közvéleménykutatást rendezett, keresték a magyar országgyűlés legjobb pasiját.

Scheiring Gábor nyerte el a címet, a második Gyurcsány Ferenc lett, - Orbán Viktort, aki a kilencedik lett, még Vona Gábor és Mesterházy Attila is megelőzi..

Ha ezt Orbán elolvassa Bulgáriában, torkán akad a sopszka saláta,  attól tartok...

:O)))