2011. szeptember 22., csütörtök

MANDÁTUMOK

Hogy a szocialista frakció tagjai úgy tesznek, mintha nem értenék, az még csak rendben is van, de hogy azok is így tegyenek, akiknek egyébként a saját jövőjüket is tekintve elemi érdekük lenne, hogy megértsék a Demokratikus Koalíció javaslatát, az már mégiscsak meghökkentő, egyben árulkodó is.
Amikor a Platform azt javasolta a párt országgyűlési képviselőinek, hogy valamennyien méressék meg magukat közvetlenül az őket jeölő pártszervezetekkel, akkor nem egy vadonatúj ötlettel állt.
Már a választások másnapján téma volt ez a párttagok és a szimpatizánsok körében, a többség elkeserítőnek találta, hogy a frakcióban azok legyenek, akik elhasználódtak az évek során, akiknek a bölcsességére ugyan szükség lenne, de nem okvetlenül a Parlamentben.
A választások óta eltelt időszak csak ráerősített erre a véleményre, az elmúlt ónapok alatt a Szocialista Párt hajója tvábbra is őrzi biztos helyét a zátonyon, a választók - és főként a fiatalok- jelentős része csak legyint, ha meghallja, hogy Szekeres Imre nyilatkozott vagy ha Kovács László elmondja a véleményét.
Még a szimpatizánsolknak is az a véleményük, hogy a frakció tagjainak nagy része csak a kivárásra játszik, ezt a ciklust még ki akarja húzni a képviselői juttatásokkal, a megcsorbult, de azért még létező társadalmni tekintéllyel, aztán jöjjön, aminek jönnie kell, utánunk a vízözön.
Márpedig a vízözön jönni fog és el fogja mosni a szocialisták maradványait, ha nem történik gyors és mélyreható változás.
 A probléma minimálisan is kettős - egyrészt nem lehet a változásokról hitelesen beszélni megkopott és a harcokban vagy az alkalmazkodásokban ehasználódott nevekkel.
Ezt van, aki érti  - kívülnézetből ilyennek tünik Lenvai Ildikó, - van meg, aki nem.
Ez igen sajnálatos, hiszen nem nyeretlen kétévesekről van szó, de hát van olyan, hogy az ember másokkal kapcsolatban kristálytisztán lát, saját magával kapcsolatban viszont illúziókba ringatja magát.
Nem nyerő magatartás ez, szembe kellene nézni a társadalmi hangulattal, tudomásul kellene venni, hogy eljött az a perc, amikor részvételük a politika első vonalában nemkívánatos, mert pusztán a ténnyel, hogy ott vannak - ahol, ártanak a pártnak.
Másik nagyon fontos dolog, amit illene tudomásul venni, az egy természetes folyamat következménye - az öregedésé.
Egy roppant kiélezett helyzet kezeléséhez nem elégséges a hosszú évek során megszerzett rutin, ide lendület kellene, friss szemlélet, új megoldások, rugalmas agy és komoly fizikai állóképesség.
Minden tiszteletem dacára meg kell mondjam, hogy nem hiszek benne, hogy a pártgerontokrácia fogja teherbe ejteni a mai magyar baloldalt.
A dolog már régen generációs konfliktussá terebélyesedett volna, ha a Szocialista Pártban lennének generációk, de nemigen észlelhető a létük.
Itt öreg emberek akarnak vezetni öreg embereket, a fiatalok közül meg azokat támogatják, akik alkatilag alkalmasak arra, hogy ugyanolyan öregesen baktassanak, mint ők teszik.
Sajnálom Mesterházyt, mert ezek az emberek - bármennyire is sajnálatos - de már régen kint fekszenek majd a Stiglickertben, mikor neki még mindíg politikusnak kellene lenni - de kiket fog majd képviselni?
A dolog ma úgy néz ki, mint a bolondok lakodalmában, ahol  az érdekeltek leülnek falatozni, megeszik a libát, a tojásokból megsütik a maguk kis rántottáját, aztán ezzel a maguk részéről elvégzettnek tekintik a feladatot - boldog jövőt kívánva üres spejzot hagynak a fiatalokra.
Mesterházy elmondta, hogy a párt megújulása ütemterv szerint folyik, lesz tanácskozás, megvitatás, aztán majd határozat is lesz valószínűleg arról, hogy akkor most megújultunk, az idősebb elvtársak megveregetik majd a vállát - csak így tovább -  aztán lehet, ha akar egy Thürmert idéző párt  vezetője talán, a választási vereség után.
De akkor a veteránok és csatlósaik már nem lesznek sehol, mert ahhoz a választáshoz ők már nem fogják a nevüket adni.
Új arcok kellenek, új munkamódszerek, és még csak az sem biztos, hogy csak fiatalokra van szükség, de a fiatalokra mindenképpen szükség van.
Nem a tönkretett hivatalos  és hivatásos fiatalokra gondolok, hiszen lassan már kételkedni kezdek benne, hogy egy felpörgetett ritmust fel tudna-e venni egy Újhelyi vagy egy Tóbiás, vagy már nem lehet kizökkenteni őket sem a Patópálos papírpolitizálásból?
Kellene vonzó és akciókész ifjúsági szervezet, kell gyermekszervezet, mely a napi politikát tekintve  apolitikus, de a baloldali értékeket adja át a gyerekeknek is, kellenek olyanok, akiket nem bénítanak  ezeréves kompromisszumok emlékei  és akiknek nem kell tartaniuk a wikiLeaks esetleges leleplezéseitől.
Ezt a pártot újjá kell építeni, méghozzá az alapoktól kezdve, a tagrevízióval indítva a feladatok hosszú sorát.
Nagy feladat, sok okos ember kell hozzá, szükség lenne a mai öregek tapasztalatára és bölcsességére is, de ehhez ők is kellenének.
Tulajdonképpen rajtuk múlik a dolog.
Ha nem félnek megméretni magukat, vagy belátják öként, hogy most hátrébb kell lépni egyet, nagyot nőhetnek a választók szemében.
A fiatalság és az öregség nem érdem, mindkettő állapot.
Egyik sem jogosít fel semmire, mert mint tudjuk, van öreg zenész, van fiatal zenész, meg van jó zenész.
Na, őt kellene sürgősen megkeresnünk...


:O)))

7 megjegyzés:

külsős írta...

Nekem az jött le a Mesterházi nyilatkozatból, hogy már megint "Gyurcsány a hibás". Ők meg csak topognak egy helyben,"terv szerint" mennek a dolgok, a jobbik meg már utolérte őket. Lassan nem lesz szavazójuk és nem akarják észrevenni.Puch jól kézben tartja őket...Régen ott kellett volna már hagyni őket Gyurcsány Ferencnek.(Bár én csak külső szemlélő vagyok, balos beállítottságú, de soha többé nem szavazok rájuk)

éva írta...

Gyurcsány közölte, hogy le kellene csapolni a mocsarat, amelyben egyesek olyan lustán dagonyáznak, mert az ország fuldoklik már, mivel a szájáig ér - és most még lötykölni is kezdik. Mire Meseházy gyorsan összehívta a békákat, és kikérte erről a véleményüket. Azért 20nak magától is volt annyi esze, hogy az ilyesmire nem jó egyenesen felelni.

Cserny József írta...

Nem értjük.
Két féle megoldási javaslat van az mszp-ben most.
Az egyik a nem Gyurcsányistáké. Az, hogy most várni kell az mszp-nek , nem kell csinálni semmit, csak mindössze fikázni orbán rendszerét, nagy okosságokat mondani, hogy mit tennének ők -ami persze semmire sem jó- és megvárni a totális összeomlást.
A Gyurcsányisták szerint ez nem elég, hanem egy szerethető korrupciómentes pártot kell csinálni előbb és csak utána lehet fikázni. Egy olyan pártot, ahova beléphetnek a jobboldali, konzervatív demokraták is, mint pl. Bokros Lajos Debreczeni József, Dávid, Herényi, Kerékbárczy stb. stb. stb. És akkor együttes erővel az összes demokrata, bele értve persze az egész mszp-t Attilástul, Szekerestül stb. Legyőzheti orbánt. Mert ha nem akkor jön a Jobbik és a IV. Béla terv.
E kettő közül kell választani. Nem egyszerű.

Cs.J.

Bumburnyák írta...

..de hiszen ezek mind a tieidek..

éva írta...

Cserny József: mi nem egyszerű ezen a választáson? Az "A" terv, hogy finoman fogalmazzak "nem jött be" - semmivel sem nőtt a támogatás, viszont a csalódottak kezdenek a Jobbikhoz átszivárogni. Netán Puch elvti velük is lepacsizott már?

Névtelen írta...

"Egyik sem jogosít fel semmire, mert mint tudjuk, van öreg zenész, van fiatal zenész, meg van jó zenész.
Na, őt kellene sürgősen megkeresnünk..."

Olvasva a mai MSZP-s nyilatkozatokat - milyen érdekes, tele van velük a MNO - elgondolkodtat. Az a 2006-os dinamikusan kampányoló, lelkes MSZP-t lehet, hogy csak álmodtam?

Névtelen írta...

"a 2006-os dinamikusan kampányoló, lelkes MSZP-t lehet, hogy csak álmodtam?"

Nem álmodtad, valóság volt. Gyurcsány és köre aktivitásban akkor éppen topon volt. Majd most kiderül, megvannak-e még a lelkes támogatói, vagy belefáradtak az évek óta kilátástalan Gyurcsány-küzdelembe?

Hamarosan megtudjuk.