2016. június 15., szerda

ELTARTOTTAK, ELTARTÓK, ELFEKVŐK

Kezdjük talán a gratulációval - győzött a válogatott a futball Európa-bajnokságon, kettőt gurítottunk, a tetejébe még szép is volt a játék, szerencsénk is volt, örült mindenki.
Jó lenne így menetelni tovább, emellett megmaradni a realitások talaján, akkor talán sikerként élhetjük meg ezt az Európa-bajnokságot, akármeddig jutunk is.
Európa bajnoka alighanem elélvezett tegnap, mindjárt el is határozta, hogy Alcsútnak is épít egy stadiont, aztán a szobra egyik lába az alcsúti, a másik a felcsúti stadionon áll majd, a kettő között pedig lóg majd a harangkötél, mellyel gólok esetén harangoznak...

Boldog ország lettünk, és boldogságunkat alig árnyékolja be pártunk és államunk gondoskodása az idősebb generációkról, mely nem mai ötlet, hiszen bölcs előrelátással már az Alaptörvénybe is belecsinálták előrelátó politikusaink.
Ebből nagyon szépen kiderül, hogy nem a véletlenek szomorú összjátékának eredménye a nyugdíjrendszer összeomlása, hanem gondos tervezés eredménye.
A nép meg csak áll,mint hajdan Kohn az automata előtt, mely elnyelte a pénzét: ögyes...
Hogy az idősebb nemzedékeket nem sokra becsüli ez a kurzus, azt már régen tudjuk, de eddig azt hittük, hogy méltányos nyugdíjrendszeren, vagy valamiféle alapjövedelmen fogják törni okos fejüket szeretett politikusaink, de már megint alábecsültük őket - méghogy nyugdíj!
Kacagniuk kell, mint hiénának a szavannán, csontropogtatás előtt!

Mint tudjuk, mindenki annyit ér, amennyije van, ezért aztán a szerencsétlen öreg, akinek nem elég a nyugdíja arra, hogy megfizesse az ellátást, vagy akitől szerető családja lenyúlta már a vagyont, és csak fekszik az ő krónikus ágyacskáján valamelyik lepukkant kórházban, gyakorlatilag nem ér semmit.
Úgy is bánnak vele, jöhet a magyar euthanazia, mely abban különbözik a fejlett társadalmak hasonló módszerétől, hogy takarékos - nem drága altató, hanem olcsó felfekvés és tüdőgyulladás oldja meg a problémát, melynek eredménye költségsoron érhető tetten az állami költségvetésben.
De humánus államunk nem hagy senkit az út szélén, akit még átmenetileg nem tudott belerugdalni az árokba, sem hagyja magára, hanem kirendeli mellé hozzátartozóit - fizessenek a gazdagok.
Így aztán egy áldozatból kettőt csinál, mertmivelhogy vagy hazaviszi a nagymamát a család és akkor valakinek otthon kell maradnia vele, és ő nem keres innentől kezdve, vagy fizet, de akkor meg ő nem eszik.
Így, ha felszabadul az idős felmenő ágya, már fekhet is rá - így lesz a krónikus ágyból egyenesági öröklés...


Hogy az, aki a krónikus ágyon fekszik, már ezerszer megfizette ellátása árát élete során, az nem érdekel senkit, a kórházi ágyat nem pazaroljuk az ilyenekre, és ha idáig kórházi ágyon feküdt, hát legfeljebb átmatricázzuk: ágyikója ezentúl ezentúl szociális ágy, oszt jónapot.
Erre az ágyra nem költünk, költsön, aki akar, meg a család, hiszen értéktelen emberekről van szó, akik nyűgök a társadalomnak, a családnak, mindenkinek.
Ezért érdemes volt rendszert váltani, merthogy ez már az a korosztály, amelyik nagy várakozásokkal hozta létre az új országot, ahol majd öregkorára libacombot szopogat, és nagyokat harap bele az ingyenes és állampolgári jogon beültetett implantátumaival.
Hogy most mit szopogathat a kitárazott szájával, melyhez hasonlóért a rosszlányok felárat számítanak fel, azt most hadd ne taglaljam...


A problémát tovább növeli, hogy a magyar falu tízenöt éven belül nyomortelep lesz, ha cigány, ha nem cigány a lakója, lévén, hogy munkalehetőség nem lesz, a területalapú támogatásnak is vége lesz hamarosan, mint ahogy a nyugdíjasok száma is igencsak megcsappan, merthogy a falusi lakosságért senki nem fizet nyugdíjjárulékot, így aztán nyugdíja sem lesz a zsellérnek, a napszámosnak, lehet visszaugrani úgy hetven-nyolcvan évet a történelemben.
Lesz becsülete az öregnek, ha van vagyona, ha nincs.
Ha van valamennyi földje, akkor legfeljebb az örökséggel zsarolhatja a gyerekét, mint negyvenöt előtt tette, ha nincs, akkor meg majd leülhet a küszöbre, kikanalazni a leveskét, melyet a fiatalok odalöknek neki.
A magyar falu egyébként sem az öregek tiszteletéről volt híres, a magya paraszt addig tartott valakit értékesnek, mint Lázár, vagy ameddig dolgozni tudott.
Ha már nem tudott, az unoka is büntetlenül ráverhetett a kezére.
Valami ilyesmi felé tartunk most is, legalábbis nekem úgy tűnik.


Orbán rendszere az emberek egymással való szembefordítására épül, most éppen a gyermekeket fordítják szembe szüleikkel.
Természetesen ez az alsóbb néposztályokra vonatkozik, Rogán valószínűleg öregkorára is megengedheti majd magának a homárlevest Gordon Ramsey bordeaux-i éttermében, ami végül is nem baj, ha egyidejűleg jut a maradék kilencmilliónak is legalább hetente egyszer valami hús.
Persze nem kell aggódni, az öregekről most is gondoskodnak, például rezsit csökkentenek, ami abból áll, hogy a felemelt ÁFA felét visszaadják, hogy legyen kereslet a Csányi féle tehenészet, az Orbán féle disznóhízlalda termékeire.
Hogy Orbánnak nincs disznóhizlaldája?
Dehogy nincs, csak ő demokrata, és a legnagyobb disznót nevezte ki tulajdonosnak, természetesen jól lepapírozva.


A nyuggerek és a leendő nyuggerekel vannak ájulva a rezsicsökkentés nagyvonalúságtól, és még ma is a 300 forintos vizitdíj borzalmaitól rázza ki őket a hideg, miközben észre sem veszik, hogy menet közben kiforgatták őket szinte összes  jogaikból, és amit elvettek tőlük, abból napi ezerre is tellett volna bőven, ha nem engedik kisemmizni magukat.
De engedték és engedik, ennek következtében mára nyugdíjasból jóformán kegydíjasokká lettek, a pénzüket elveszik, de érte nem jár semmi, legfeljebb adható, amíg nem kell az is a magyar Dagobert bácsiknak...
Ha valaki azt hiszi, hogy őt nem érheti baleset, az igencsak nagyot téved.
Egy hosszantartó betegség igen könnyen elfekvőbe juttathat mindenkit, ahol csökkentett színvonalú ellátást kap majd, ha a hozzátartozó fizet.
Ha valaki ismeri a normál ellátás színvonalát egyes helyeken, akkor nem kell nagy képzelőerő a csökkentett színvonal elképzeléséhez...
A hozzátartozó idáig is fizetett, de ha az állam lenyúlja ezt a pénzt, akkor valóban halálgyárakká válnak ezek az intézmények, szakképzetlenek veszik át a feladatokat, pedig a krónikus beteg is beteg.
Belegondolni is rossz.


A nyugdíjas majd elmegy választani, behúzza az x-et a rezsicsökkentők mellé, aztán reménykedik, hogy az egészsége kitart még kis ideig.
Japánban az öregeket hajdan felkísérték a Fuji hegyre és magukra hagyták őket.
Itt egy országból csináltak Fuji-hegyet, végtére is egy hegynek nem kell okvetlenül magasnak lenni, itt van például Lakihegy is, nemde?
Nesze nekünk szép, békés, ngodt öregkor...

:O)))

27 megjegyzés:

mareee írta...

ezert senki sincs az utcan tiltakozni egy szaros focimeccsert megall az elet. magyarorszag en nem szeretlek mar.....

Promenad írta...

Maree !
Én sem !
Ezzel az elbutult néppel már mindent meg lehet csinálni.
A tegnapi győzelem rengeteg uj Fidesz-szavazót fog jelenteni.
Orbánnak-mint mindenben-ebben is disznó szerencséje van!
Ezt a "háborút " is megnyerte :(

Tamás Rédey írta...

Kedves mareee és Promenad!

Nagy a szomorúság bennetek, ha a tolvaj helyett a károsultat utáljátok.

Brandtné Szalai Veronika írta...

Nyugdíjas vagyok. Nem vagyok a rendszerváltásnak sem a híve, sem a nyertese. (valószínű a kettő összefügg) Nyugdíjas vagyok, mondom ismét, de nem hülye! Soha nem voksoltam az orbán-csürhére! Ahol lehetett, tiltakoztam a rezsi-csökkentés hazugsága miatt. "Agórát" csináltam a helyi piacból, igyekeztem láttatni az ok-okozati összefüggéseket a falvak népének növekvő nyomora, és az "új földesúri" rabló banda kialakulása között. Egy egész nap nem lenne elég felsorolni ennek az érának a nép, az ország ellen tett intézkedéseit, a mocskos hazudozásait, amivel a kevésbé tájékozott (akikből sajnos egyre több van) embereket félre vezeti. Mert ezt az egyet kimagaslóan művelik. Már csak abban bízom, hogy utol éri őket a jól megérdemelt sorsuk.
És nem vagyok egyedül. Azok, akik alázzák az én generációmat, mit csinálnak?

Erzsébet Kovács írta...

Itt mindenki hibás.
Mindenki.

A bajok nem egyik percről a másikra jöttek, hanem már évtizedekkel ezelőtt, lépésről lépésre.Egész életemben humán területen dolgoztam,HR,TB,munkaügy.Láttam a TB felívelését és a teljes eliminálását.
A kis lépésekkel lettek kiherélve a források.És ezzel arányosan silányosodtak el az érdekvédelmi szervezetek.A megalkuvás a béketűrés patyomkinfala mögé szorult.A kaparj kurta neked is lesz mentalitás a GM.-kák idején lángolt fel és szökött szárba,majd a privatizációkkal elkezdődött a tarolás, a zsebből fizetés, a bérplafonok eltörlése, a járulékalapok kiüresítése és a nyugdíjkasszával kapcsolatos matekozás.Mi, akik azon a területen dolgoztunk,jeleztük, mi lesz ennek a vége, de azt a választ kaptuk, Központi Bizottsági döntés, nem lehet mit csinálni.Ez fokozódott a mai napig, amikor a központi bizottság egyszemélyes üzemmódra kapocsolt.A jogászok csodálatos emberek, egyik másik rendelet és végrehajtási utasítás mind egymás alá dolgozik, minden jogos, törvényes.
Mit lehet itt tenni?Ha valaha új első osztályos olvasókönyv kerül kiadásra, azt a mesét kell beszerkeszteni, ami az én első olvasókönyvemben volt.Miszerint a kisgyerek egy fadarabot fabrikál.Az édesapja megkérdezi, mi lesz ebből. - Fakanál!- mondja a gyermek, Ha öreg leszel ezzel eszed majd a levest a fa tányérből, mint a nagypapa!

Itt tartunk.Újra kell tanúlnuk a szép élet törvényeit.


A történelemben egy fejlődési hullám után hanyatlás következik, amely az emberi kapcsolatok szintjén is nagy változásokat generál.Újra kellene építeni a generációk együttműködését.Az én generációm, akik akkor születtünk, amikor potyogtak a bombák,a szüleink egy kerékpárral kerültek ki a háború borzalmaiból,amin még lánc sem volt, mi már nem sok mindent tudunk elveszíteni.A láncainkat sem, mert ezek virtuális láncok, a szégyenérzet, a kiszolgáltatottság, a feleslegesség láncai.
Ez már míg élünk velünk marad.Csak egyet ne veszítsünk el, a józan eszünket.Minden egyes fórumon el kell mondani. milyen volt az életünk a Kádár rendszer alatt,hogy éreztük magunkat, milyen volt a közbiztonság.
Milyen volt a vidám barakk.Milyen volt az Úttörő tábor, az ingynes gyermek üdültetés, a nyári napközi.
Hogy az unokáimnak öregségükre jobb sorsa legyen.Hogy senki ne lesse ne várja a halálukat.
Hogy méltósággal élhessenek.Ezt szeretném.

Névtelen írta...

Ez az ország már elveszett!
A közelmúltban kétszer is volt "szerencsém" egy egyetemi oktató kórházban járni.Súlyos betegek panaszkodnak ismerősüknek pl. az ellátás színvonalára (várakozási idők,bizonytalanság,nem fogja már látni a hamarosan megszülető unokáját, stb.)
Aztán egyszer csak, hopp!Mit kel tenni "migráncs" kérdésben, miért hülye Merkel, és mekkora nagy ász nekünk Orbán...(Komolyan mondom,még jobban is érzik magukat erre a kis időre...)
Érti ezt valaki?Én nem.

pettra írta...

Ismerősömnek valami különleges ízületi problémája van, hónapok óta már alig tud járni. Kapott mindenféle szenteltvíz-kezeléseket, semmi se használt, egyre rosszabb. Most ellátták egy ízületi ultrahang-beutalóval, állítólag az majd kimutat valamit, hogy egyáltalán mi a baj. A közelben sehol nincs ilyen rendelés, Fehérváron van (másik megye), januárra adnak időpontot. Most talált egy privát rendelést, ott bezzeg nem kell várni, természetesen ára lesz. Éljen!

Tamás Rédey írta...

Kedves Erzsébet!

Ha kiejted a szádon az egykori első titkár nevét, akkor ezer torok üvölt ellened. A "maradi" lesz a legfinomabb jelző, amit hallhatsz.
A régi bölcselet meg így szól: "a kiömlött tejbe kár belesírni".
A következtetésem:
Új eszme, új cél kell! Olyan, mely képes összegyűjteni legújabbkori történelmünk eredményeit, és kiszűrni a hibákat.

mavtelep írta...

Sánta Ferenc "Sokan voltunk".
A mű irodalmunk kincse, természetesen nem szociológiai felmérés.
Szervusztok, jó estét !

Erzsébet Kovács írta...

Kedves Rédey Tamás!
Bepillantottam a facebook oldaladra.
Úgy gondolom, jobb, ha nem veszem fel az elém dobott kesztyűt.
A kis intelmed nem kis veszélyt jelent, nem szeretném,a a börtönből vinnének el a cippzárasban.
Én mindent el tudok Rólad képzelni, csak azt nem, hogy a szegény emberek gondjait fel tudod mérni.
Ezért egy dolog van, amit szívesen tennék Veled, sakkozhatnánk a Messengeren, Te lehetsz a fehér.
Ez lenne az egyetlen közös nevezőnk.
És ha nem jól lépsz, a gép figyelmeztet.Jó a szűrő program, csak a
szabályos lépéseket engedi meglépni.Ez lehetne talán egy "új eszme", egy
"új cél", ami kiszűri a hibákat.
Tudnám javasolni.


Tamás Rédey írta...

Drága Erzsébet!

Nincs pofakönyvem (facebook). Itt is láthatod, g+ fiókom van. Kérlek, nézd el ezt a hibám!

Üdvözöllek.

Névtelen írta...

mavtelep

http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_051.html

Erzsébet Kovács írta...

mav telepnek: szívfájdító írás.
Elég gyakori volt az öregek önkéntes kivonulása az életből.
Az én déd nagymamám is ezt a módszert választotta a háború alatt.
Belegyalogolt a jeges Balatonba Ábrahámhegynél, ott laktak.Hogy több falat jusson az öt unokának és a dédunokáknak.A hó alól kapargattak füvet , mohát az egyetlen vézna tehénnek a faluban, mert akkor 3 csecsemő is volt a családban és nem volt semmi ennivaló.A menekülő orosz német katonák, sebesültek a küszöbön könyörögtek élelemért, a földből kiették a kertben a fagyott sárgarépát is, a nagypapa permetező gúnyáját is lelopták a madárijesztőről a kert végében, és oda ásták el a rongyos átlőtt katonaruhát is.Kegyetlen világ volt.Az a baj, hogy az öregek- mint én is - hallgatnak ezekről, hogy a mi gyermekeinknek és az unokáinknak ne fájjon az elődök keserű sanyarú élete.Pedig ezekről a dolgokról minden nap beszélni kellene.Hogy ne legyenek önző tébolyult emberek, akiknek semmi sem elég,elbizakodottságukkal ne tegyék ki az ország népét olyan helyzetekbe, ahol a ma viszonylagos jóléte nehogy már megrendüljön.A cintányéros bolond világ ellen mindenkinek fel kellene emelnie a szavát,önkorlátozásra,önmérsékletre van szükség, hogy a jövő biztosítva legyen a felnövekvő nemzedékek számára.

Chalky írta...

"már ezerszer megfizette ellátása árát élete során"

Marhaság

Névtelen írta...




..."..A nyugdíjas majd elmegy választani, behúzza az x-et a rezsicsökkentők mellé.."


HA ez ÍGY lesz...akkor dögöljön meg az ilyen :((((

PuPu írta...

Chalky@
Oszt miért, kedves Chalky?
:O)))

Tamás Rédey írta...

Rossz válasz. Győzd meg, hogy ne tegye!

anteus írta...

Elég, ha egyszer már megfizette. Aki ezt vitatja, az nem tudja miről beszél. Valamint nem csak a járulékfizetés, hanem egy társadalom folyamatos fenntartása is átlagos teljes időskori ellátásra jogosít. A közösség nem valami olyasmi, amit úgy használok, ahogy nekem éppen jól esik, s ha nem szolgál, akkor félrelököm. A mai fiatal azt hiszi, neki ingyen járt a felnevelésük, amiért nem tartozik senkinek... Az élhető harmadik életszakasz is éppoly követelés, mint az óvoda, iskola és a munkahely, az orvosi ellátás.
Az emberformájú állatoknál, akik csak írni tudnak, gondolkodni nem, ez fel sem merül. Szar alakok szar társadalmat csinálnak, és szar életet élnek.

tamdhu írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
tamdhu írta...

Chalky Egyáltalán nem marhaság.

tamdhu írta...

Tamás Rédey Ha a károsult tevőlegesen vagy hallgatólagosan részt vesz, a saját és honfitársai kirablásában, akkor jogos a szomorúság. Nincs olyan szavazási csalás, ami a semmiből győzelmet tud csinálni. Győzd meg? Mégis, hogy gondolod?

Tamás Rédey írta...

Szevasz, tamdhu!

Publikálok, posztolok, pofázom - amíg rojtos nem lesz a szám.

góbé írta...


Üdv RédeyTomi! / 08.33

A válasz jó ! A snacimat hamarabb megtanitom a lábujjain gyököt vonni, minthogy Chalky barátunkat következetességre, a formális logika alapvetéseinek alkalmazására rá lehetne venni !
Figyelmezz a 2016.04.28.-i,: Számvetés - Egy átdolgozott élet jutalma - posztra, ill a hozzászólásokra...

Tamás Rédey írta...

Szervusz, Góbé!

Nem adhatom (adhatjuk) föl. - És nem a "mi megpróbáltuk" miatt. Hanem azért, mert ilyenek vagyunk.

Chalky írta...

góbé írta...

Csak nem arra gondolsz, amikor a számok ellen nettó vulgárdemagógiával jött a vén munkásőr meg a slepje? LOL

góbé írta...


Chalky ! Én csak reszelgetem a körmömet...

Névtelen írta...

Panem et circenses (politikusoknak croisson). Cirkuszt és kis kenyeret, ez a zseniális cirkusz része amit nem akarsz érteni, a népnek kell a cirkusz. Minél kisebb a kenyér, annál több cirkusz.