2016. június 23., csütörtök

EUFORIA

Hát ezt is megértük, egy igazi Európa-bajnokságon továbbjutott a csapat!
Magyar játékosok, magyar mezben, magyar gólokat rúgtak!
Győztünk, győzött Magyarország!
Ez a hajdan nagy, ám most átmenetileg 
kicsi ország, bokréta Isten kalapján elégtételt vett Trianonért, az összes veszett háborúnkért, visszamenőleg Nagy Szulejmánig!
Elnézegeti az ember a mámoros szurkolókat és elgondolkodik: amit lát, az a magyar néplélek tömény kivonata, a hirtelen lelkesedő, hamar csalódó magyar nép tökéletes lenyomata.
Isteni csoda - ez fekszik nekünk, nem kell bajlódni a munkával, az erőnléttel, a taktikával.
Csak Magyarországon lehet eladni a tablettát, mellyel három hét alatt izomemberré lehet válni, vagy ugyanennyi idő alatt le lehet adni negyvenkét kilót - mi az azonnali sikerek népe vagyunk.
Ha tárgyilagosan szemléljük a dolgokat, akkor túl sok örömre nincs ok, egy nyert meccsel és két döntetlennel jutottunk tovább, utóbbiakból persze világraszóló sikert kovácsoltunk idióta sportriporterek áldásos segedelmével: egy-egyre nyert Magyarország, mondta valamelyikük...
És elkezdődött a fantáziálgatás, elméletben már meg is nyertük az EB-t, nagy futballnemzet lettünk, a köpcös meg olyan elégedett pofákat vágott, mint aki a zsebében kotorászva észrevette, hogy két farka nőtt.




Nem kétséges, előrelépés ez a magyar válogatott tekintetében, de az előrelépés leginkább csak abban van, hogy volt valaki, aki megtanította az egyéneket csapatként dolgozni, azon a nyelven beszélt velük, melyet klubcsapataiknál megszoktak, és ez hozott is eredményt, kétségtelenül.
Ez is fontos dolog, ez is előrelépés, ennek is kell és lehet örülni, de attól, hogy a válogatottat már az első mérkőzésén nem tiporták bele a pályába, hogy még a harmadik forduló után is jobbnak tűntek a labdaszedők alkalmi válogatottjánál, ettől még a magyar labdarugás egy fikarcnyival sem lett jobb.
A válogatottban a játékosok többnyire nem a magyar bajnokságban edzenek, játszanak, aki meg itt játszik és tehetséges, annak iparkodnak elvenni a kedvét, hogy olyan csapatban játsszon, ahol akár még fejlődhet is - inkább megy kölcsönjátékosnak a Puskás Akadémiához - lásd Kleinheisler.
A rögeszmés stadionépítő valószínűleg saját sikerének könyveli el a továbbjutást, de téved, a létesítményekbe befektetett pénz jobban szolgálta egyéni meggazdagodását, mint a magyar labdarúgás ügyét.
Ha a valósággal akart volna találkozni, akkor a magyar ultrákat kellett volna nézegetnie, az általa épített és általunk kifizetett stadionokban ők veszik el a nép kedvét a labdarúgó mérkőzések látogatásától.




Ha itt valaki még magyar futballt szeretne csinálni, akkor annak nem stadionépítéssel kellene kezdeni, ugyanis csak Mekk Elek kezdi az épületet a tetővel, - először elkészítjük a tetőzetet, mert az eső bármikor eleredhet, ugye...
Ide iskolai sport kellene, iskolai pályákkal, edzőkkel, öltözőkkel, fürdőkkel ( megannyi pedagógiai lehetőség... ), szerelésekkel, labdákkal, iskolai bajnokságokkal, díjakkal.
Orbán azt hiszi, hogy labdarugó akadmiája megoldás bármire, pedig nem.
A ladbdarugás soha ne
m volt a középosztály sportja, és nem is lesz az.

Hogy egy-két tehetség ebből a rétegből is feltünik, az puszta szerencse, de onnan, ahonnan a focinak igazán merítenie kellene, a szegénységből, esélye sincs kitűnni a fiatalnak, merthogy a pálya helyett a kisegítő iskola padjaiban üldögél és meredten néz maga elé - próbálja felfedezni a karrierlehetőséget a közmunkás - létben.
A labdarugás gladiátor-képzői a tulajdonosoknak hozzák a hasznot, a Puskás Akadémia annyiban egyedi, hogy itt nem magánszemély-tulajdonos a beruházó, hanem te, meg én - a mi pénzünk van abban, hogy nemzetközi piacon is értékesíthető játékosokat termel az intézmény, mérsékelt sikerrel.
Mindenesetre a haszon itt sem nálad jelenik meg.

Olyan ez, mint a róka libakeltetője: vetetnek veled egy keltetőgépet, telerakják tojásokkal a te pénzedből, majd amikor a kislibák előtotyognak, akkor az értük kapott pénzt az teszi zsebre, aki a gép vezetékét bedugta a konnektorba, mely szintén a mi villanyóránkról üzemel.



Az utcákon vonuló szurkolók azt hiszik, hogy ez az ország dicsősége, jóllehet, ez maga
a tiszta magánérdek - nemzetiszínűre festve.

Persze a mi csapatunk az országot képviseli a nemzetközi mezőnyben, de nem jobban, mint bármelyik más brand a kereskedelemben.
A játékosoknak értékük van, a magyar válogatott összesített értéke nem éri el Ronaldó értékét, 
ehhez mérten illene lelkesednünk.
De nem, minket szétvet a büszkeség, a Bávatag Bálvány médiája még rá is játszik a legprimitívebb nacionalizmusra, a nép meg boldog.

Érthető, hiszen oly kevés dologért van oka manapság boldognak lenni, hát ezért végre lehetne, ha már el nem vette volna a labdarugástól is a kedvünket ez a szomorúszemű, aki hazaszaladt megtekinteni újsütetű unokáját, kinek már van kis tulajdonrésze a Puskás Akadémiában, pedig éppen most bújt ki a tojásból.
Neked meg az van, amit a paci himbál, pedig a te pénzedből felépült már egy-két stadion, ahol a rendőrökre és az ellenfél szurkolóira támadó ultrákat nevelgetik, szintén a te pénzedből.
Most éppen húszmillióból - ennyi a büntetés ugyanis a sportszerű szurkolásukért.



Jó lenne, ha a foci megint sport lehetne, a legkiválóbbak részére nyitva állna a nemzetközi karrier, akkor nem kellene talán labdazsonglőrként ünnepelni
 azokat, akik egyszer eltalálják a labdát.
Mindezzel együtt hajrá magyarok, a tizenhat között is helyt lehet állni, persze, ha a játékosok csak a magyar bajnokságban játszó játékosok közül kerülhetnének ki, akkor más lenne a helyzet...
Ez - még mielőtt ezzel jönne valamelyik hülye jobber - ez nem fanyalgás és nem magyarellenesség - vicces is lenne, ha önmagam ellensége lennék.

Ez mindössze arról szól, hogy a futballt is reálisan kell értékelni, tárgyilagosan, a valóság szemüvegén át.
Ha jó az előadás, hát meg kell tapsolni, de nem szabad elfelejteni, hogy ez cirkusz.

Ha végre egyszer nem a bohócok vagyunk benne, hanem úgy dobáljuk a buzogányt, hogy nem ejtjük el nyakra-főre, akkor annak lehet örülni, de ettől még Magyarország ugyanaz marad, mi volt.



És azon nem sok az ünnepelnivaló...



:O)))

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

Pupu !
Tökéletesen igazad van :ehhez maximum félsikerhez semmi köze az eszetlen stadionépitéseknek,a Fradikába ,meg a Vidibe pumpált milliárdoknak,ergo :népümk bölcs vezérének/aki persze magának fogja vindikálni az érdemet /
Örüljünk tehát,de nézzünk egy kicsit a dolgok mögé is ! Promenad
/ A gép megint nem fogadta el az URL-címemet. Nem tudom,mi lehet az oka /

Naphosszat Henyélő Nagyember írta...

A mocskos kis diktátor és seggnyalói rá fognak telepedni a sikerre , nem lennék meglepve ha habony és társai már dolgoznának az újabb plakátokon, kinevezésre kerül majd egy sikerügyi államtitkár stb, és az a baj , hogy az átlagszavazó meg be is nyeli, tehát elhiszik, hogy orbán miatt jó a foci /is/, lesz majd a válogatott közül egy-két jól megfizetett focista aki szépen nyomatja majd a sikerpropagandát...Elég megnézni a mai mediános közvélemény kutatást többen szavaznának a fidesznyikre, mint az összes többi re.Ennyi.....

Természetesen azért, Hajrá Magyarok, orbán takarodj!!!!!!

Naphosszat Henyélő Nagyember írta...

Annyi remény maradt még, hogy megnyerjük az EB-t :-)) és az aranyérem átadása közben infarktus éri a zsarnokot, micsoda örömmámor lenne!!!

Névtelen írta...

drága kis Camelom!
marhára kamelom,
hogy mint minden magyarom
te is értesz a fociho!

talalom írta...

Tessék mondani, ki és mivel vette rá a drukkereket egyetlen nap alatt arra, hogy ne hordamódra viselkedjenek? Az, és ugyanazzal, amivel tíz éve a rendőrtámadásra? Éss honnan lett pár óra alatt több tízezer feliratos, piros póló???

anteus írta...

Minden ember tartozna valahová. Olyanokhoz, akik büszkék lehetnek önmagukra. Ahogy ez egyes ember, úgy a közössége is. Orbán uralkodása az addig sem hibátlan fényű magyarság-gyémántot elhomályosította, tömegesen fordított bennünket a külvilággal szembe. Szégyenbe rántotta az országot.
Most kétféle öröm dagasztja a keblet: a "jól odabasztunk nekik!" és a "győztünk!" natúr öröme. A feketemezes protogyilkosok a hétköznapi magyarokkal együtt, bizakodva néznek a jövőbe és pár napig közösen magyarnak egy kicsit.

A focival leoldódik némi gyalázat a lelkünkről.



Avi írta...

Érdekes módon a kajakosok az úszók a karatésok a fiatal íjászgyerek és a többi sikere miatt nem hömpölyög a nép az utcákon. Akkor ezek szerint ők nem is MAGYAROK? (direkt nagybetűvel)

Fishingcat írta...

Kedves Pupu!
Bár régóta olvasom és kedvelem az írásaidat, most írok először véleményt hozzá.
Alapvetően egyetértek azzal, amit írtál, sajnos ez a valós helyzet szerintem is. Egyetlen kiigazítást,vagy inkább kiegészítést tennék hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, bár nem kap a dolog kellő nyilvánosságot, hogy az MLSZ OTP LIGA? évente egy alkalommal szervez valami látszat "évzáró" megmozdulást az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak, az iskolai futballedzések? foglalkozások? keretében focizgató gyerekek számára.Igazából véleményem szerint ez csak valamivel több a semminél, ha ez országosan így működik,mint itt Miskolcon és környékén.Szóval alapvetően igazad van, bár arra is van példa, hogy egy-egy műfüves pálya is el-el készül néhány iskolában. De ha komolyan gondolnák az utánpótlás nevelést,nem ilyen látszat intézkedésekkel és támogatási formákkal kellene folytatni a EB által felfokozottan előtérbe kerülő "magyar foci építkezést"!

Naphosszat Henyélő Nagyember írta...

avinak! Puzsér foglalta össze jól, hogy a foci az egy olyan brand ami már akkor a világ legnépszerűbb sportja volt amikor még orbánviktor ki sem volt találva és akkor is az lesz amikor orbánra már senki sem fog emlékezni.
Egyébként azt tudomásul kell venni, hogy a foci az mindenkit érdekel , mert egyszerűen a világ legjobb sportja a foci az minden, olyan mint egy háború csak szerencsére vértelen eszközökkel.Nem véletlen, hogy a kis geci is erre telepedik rá + a tudatalattijában benne van , hogy ő soha de soha nem tudott focizni:-))
Nyilván örülünk minden magyar sportsikernek, de a foci az olyan, mint a piros ász , mindent visz.

anteus írta...

Talalom, nem kellenének a konteok.
A trikókat pl. a Lidl árulta akciósan, 1 500 Ft-ért.

nemóvatos írta...

Túl tolható ez a foci(ügy) pro is meg kontra is.
Éppen ezért működik kiváló gumicsontként.
Addig sem a valóban megrágandó és megemésztendő falatokat forgatja a jónép a szájában.

csakafidesz? írta...

Nem akarom ezzel rontani az eufóriát. Az "ősidők móta botladozó" magyar foci jelenlegi eredményessége dicséretes és joggal lehet neki örülni.
Csakhogy a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt az eredményt nem értékén kezelni és felnagyítani demonstratív túlzás. A Szövetségi kapitánynak lehet igazat adni aki azt nyikatkozta, hogy az igazi megmérettetés csak most következik,

Az egyenes kiesésben ugyanis nincs korrekcióra lehetőség, ott nem remeghet meg a láb és a fejekben is rendnek kell lenni. A reális, túlzásoktól mentes értékelés ebben tudott volna segíteni.

Most vasárnap lesz az igazi megmérettetés. Hajrá magyarok!