2017. június 22., csütörtök

SAKKBAJNOKSÁG A HÁRSHEGYEN

Orbánsakk
Mint amikor a bolondokházában sakkbajnokság van, olyan mostanában a politika, és sajnos nem csak helyi, de nemzetközi szinten is.
Amerika Trump elnök alatt eljutott arra a szintre, hogy a világ úgy kezeli, mintha egy bolond ülne egy harckocsi kormányánál, rettegve figyeli, hogy merre rángatja a botkormányokat, merre forgatja a lövegtornyot, kire lő legközelebb.
Egyelőre megúsztuk, mert a rengeteg provokáció még nem lépte át az oroszok tűréshatárát, de ki tudja, hogy meddig marad még ez így.
Ezidáig a közvetlen támadások még csak Oroszország szövetségesét érték, leszámítva a törökök légi-akcióját, mely némi canossajárás után rendeződött.
Az amerikai hadsereg eddig még gondosan vigyázott arra, hogy csak a szíriai kormányerők muzeális értékű repülőgépei ellen forduljon, ami lényegesen csökkentette a komolyabb konfrontáció kockázatát, de soha nem lehet tudni, hogy valamelyik idióta amerikai tábornok mikor akciózik egy jóízűt, közvetlenül az orosz hadsereg ellen.
Az, hogy Trump Putyin kedvére alakítaná Amerika politikáját, barokkos túlzásnak bizonyult, a látvány inkább olyan, mint amikor a búcsúban a falu erős embere jól berúgva támolyog és minden szembejövőbe beleköt.
Lehet persze a saját állama érdekeit képviselő Putyinra mindenféléket mondani, de az biztos, hogy politikusként sokkal komolyabb képet mutat magáról a világnak, mint Trump, aki legfeljebb Jelcinnel lehetett volna egy kategóriában.
Mindenesetre az orosz hadsereg már átrendezi csapatait nyugati határain, elejét véve talán annak, hogy Trumpnak meggondolatlan ötletei támadjanak Ukrajnával, vagy a Krímmel  kapcsolatban.
A fagyi visszanyalt, Amerika ezerszer avatkozott be katonailag a világ különféle tájain az ott élő amerikai állampolgárok érdekeire vagy védelmére hivatkozva - most szembetalálkozhatott ezzel, orosz változatban.


Európa is mutatja az elmebaj tüneteit, elsősorban a Brexit kapcsán.
A szigetország politikáját ezidáig a hűvös szakszerűség és célszerűség jellemezte, saját érdekeinek előtérbe helyezésével.
Most viszont a Brexit nem az Egyesült Királyság érdeke, hanem Amerikáé, melynek úgy hiányzik egy erős és konkurens Európa, mint tevének a homokozó.
Így aztán most a "kint is vagyok, bent is vagyok, hej, de hülye csicsa vagyok!" című dalt énekelgeti a brit miniszterelnök, aki ugyan kemény nyilatkozatokat tesz, de olyan, mint a macska a forró bádogtetőn, bárhova teszi le a lábát, égeti.
Némi reményt ad, hogy úgy néz ki, Európa nem enged a szélsőségeknek, és talán szorosabbra zárja sorait, de a veszteség óriási - gazdasági súlya kisebb lesz, az amerikaiak elsősorban saját hadseregükkel foglalkoznak és a NATO jelentőségét iparkodnak csökkenteni, illetve rákényszeríteni a tagországokat védelmi kiadásaik növelésére.
A menekültellenes hisztéria lemúlóban van, de semmi jele annak, hogy a menekülés okainak felszámolására eltökélte volna magát Amerika, inkább úgy tűnik, hogy a káosz fenntartásában érdekelt, miközben a terrorizmus felszámolásáról szónokol.
Továbbra is támogat mindenféle kontrollálatlan erőket, vallási fanatikusokat.
Anélkül, hogy levonta volna Irak, vagy a tálibok afganisztáni támogatásának tanulságait, a világ olajoshordójának tetején játszik a tűzzel.
Közben persze a világ más területein sem képes visszafogni magát, Kínát próbálja visszaszorítani, ami reménytelen kísérlet, hiszen ez a Kína már nem Mao elnök Kínája, hanem egy világhatalom, mely képes katonailag is megvédeni magát.
Ebből a konfrontációból sem jöhet jól ki Amerika, attól tartok.


Mi meg itt a nemzeti elmekórtani esetünkkel vagyunk elfoglalva, aki itthon már nem is lát gondot, ezért unalmas napjait világpolitikai háborúkban tölti.
A térképet nem nagyon ismeri, a nagyságrendekkel sincs tisztában, de magabiztosan menetel előre, mint eszement liba a konyha felé, ahol már várja a kés.

Nem akarja észrevenni, merrefelé készülődnek Európa országai, és bár már ezerszer pofáraesett Oroszországgal és Kínával kapcsolatban, mégis, sorra köti a jobbnál jobb üzleteket, a mi zsebünkben kotorászva.
Hogy mi lesz ebből a katyvaszból, nehéz lenne megjósolni, mindenesetre jó lenne a világháborút elkerülni, nálunk meg normális országot építeni, melyben a legfőbb gond a határon belüli magyarok életminőségének javítása.
Merthogy ez lenne a magyar kormány legfőbb feladata.
A magyar pártok ülnek a sakkasztal mellett, az egyik felkiált: kéz volt, tizenegyes!
A másik szabadrúgást reklamál, a harmadik bemondja a tök negyven-száz ultit, aztán néznek hülyén egymásra, mikor kiderül, hogy a pénz már megint a csodacsatár zsebében landolt...


Lesz még egyszer normális élet errefelé?

:O)))

10 megjegyzés:

Kovács Erzsébet írta...

Hogy a csodacsatár megbukjon,minimum egy Kossuth Lajos 2.0 kellene.Nincs.

Promenad írta...

A "csodacsatár " most éppen Horthy apologetájává szegődött. Van még hely annál a sakkasztalnál.

Olasz Ildikó írta...

PuPu!
A Trump - Jelcin párhuzamnál arra gondoltál, hogy Trumpot is, mint Jelcint a 70%-os szesz irányítja?
Ha a sakkasztal méreteit megváltoztatjuk egy póker asztaléra, még jó sokan odaférnek a hamiskártyások. Számuk a választási év közeledtével egyre nő.

1970 írta...

Kedves Pupu!

Azért az elmúlt évek jócskán bebizonyították, hogy a sakk értelmesebb sport a focinál, és az országnak is több haszna van belőle. A bejegyzés címe így helyesebb lenne: "Focibajnokság a Hárshegyen".

öcsike írta...

Kedves Pupu bácsi!
Az elmúlt napokban két érdekes dolog is történt nálunk.
Az egyik, hogy a múlt héten a nagyi kézen fogott és levitt a Fazekas néni lakásába, ahol a kis szobában lakik a Krüger Karcsi bácsi. A lépcsőházban elmagyarázta nekem, hogy Krüger úr, a Budai Várból való kitöréskor egy német tiszttel együtt menekült meg és egészen 1990-ig a házunk pincéjében bujkált és a lakók adtak neki enni-inni. Azóta már Fazekasnénál lakik a 92 éves volt katona.
Amikor beléptünk a kisszobába, ott egy nagyon öreg ember ült egy kopott fotelban. Alul egy csíkos pizsama nadrág, felül meg egy hibátlan fekete katonai zubbony volt rajta.
Láthatólag már nem tudott felállni, de érkezésünkkor jobb karját egyenesen előre lendítette és üdvözlésül azt mondta, hogy - Heil! - Nagyi megbökött és azt súgta, én is köszönjek, mire azt mondtam, hogy - hej!
A nagymamám azt mondta, hogy úgy nézzem meg Krüger urat, hogy ő még az igazi német hadsereg szakaszvezetője, - mire a bácsi kijavította, hogy - Nein, ich bin Karl Krüger, SS unterscharführer! - nein sakasvezsető!
Én annyit mondtam, hogy a bácsi nagyon jól beszél magyarul, mire ő azt válaszolta, hogy - Ja, en halgatom a Klub Radio minden adasát és Bakondi Gyorgy főtanacsado katonapolitikai tanacsosa vagyok. Asz en tanacsomra rendeltek el, hogy Pesten minden mentoauto szirenazva menjen, erezzek az emberek, hodj veszelyhelyzet von. Nadjon szep nyelv a madjar, nekem kulonosen tetsik asz, hogy Orsagos Tej Termek Tanacs, meg asz, hodj Antall Joszef Tudaskozpont. Nem tutom, mit jelent, de nadjon szep.
Nem tudta folytatni, mert az előszobából kopogtak. Több ember várakozott már, akik vagy szelfizni akartak a bácsival, vagy interjút akartak vele csinálni.
Kifelé menet még hallottam, amikor valaki azt mondta: - kedves hallgatóink! Itt vagyunk Krüger Károly lakóingatlanában őőőőő, ingatlanában, és most őőőő, megkérdezem, aaaaa, őőőő.
Otthon a konyhában anyu várt minket és mikor megtudta, hogy hol voltam, rettenetesen elkezdett kiabálni a nagyival, hogy - ha megtudom, hogy még egyszer levitted Öcsikét ahhoz a szemét nácihoz, akkor kiraklak innen és mehetsz az Ökomenikus Szeretet otthonba, mert ebből a gyerekből nem lesz olyan mocsok fideszes, mint az apja!
Nagyi persze sírva bement a szobájába.

A másik érdekes dolog tegnap történt a házunkban. A földszinten lakó Sári néni már vagy századszor odaégette a sertés májat. Csak most kigyulladt a konyhája is, - és kijöttek a tűzoltók!
Azóta az Akácfa utca 32 olyan mint egy felbolydult méhkas, mert katasztrófa védelmisek és terror elhárítók vizsgálják, hogy történt e terror cselekmény, vagy csak közveszély okozás.
Hát ez történt nálunk Pupu bácsi. Kezcsókolom: - öcsike.

góbé írta...


Tényleg nagy a katyvasz, de mintha tisztulnának lassan a dolgok.

Az USA befolyása alatt álló angolok nélkül valószinüleg könnyebb lesz az Uniónak Oroszországgal egy korrekt kapcsolatot kialakitani, melynek csirái már a párizsi események után fel-fel tüntek.

Ha erre indulnak el a dolgok, régi- és sajnos leendő miniszterelnőkünk Annyit sem fog számitani Putyinnak, mint a tavaji naptárján a légyszar.

Macron nem kispályás, - Trumpot egy párszor már rendesen helyre tette - Merkelt ismerjük, az angolszász befolyás, beleszólás nélkül egy politikailag erősebb, egységesebb EU körvonalazódik. Kár hogy ebből mi nagy eséllyel kimaradunk.

nemóvatos írta...

Góbé!
Már miért maradnánk ki az egységesülő EU és Oroszország korrekt kapcsolatából?
Nem látod, hogy ezt mi katalizáljuk már egy ideje?
Hogy mi nem a légysz@r, hanem maga a naptár vagyunk?
Hogy az EU hátsó udvarából, orosz fűtőelemekből, Pakssal mi fogjuk ellátni villannyal a németeket meg a franciákat?
És.............

góbé írta...


Nemó! Ha nem ismernélek évek óta, még megijednék hogy komolyan beszélsz. Bizony az a helyzet, hogy a mi kis kotonszökevény megváltónk mentálisan esélytelen bármféle korrekt kapcsolatra.
Az ilyen dolog idegen tőle, tétován, értetlenül bámulna és megsértődne a hülye g.ci Putyinra.

Pindiy írta...

Minden szisszeneted remek mu

kGyuri0 írta...

Bocsika, PuPu !
Őszintén szólva nem értem a szőke, leginkább kopaszodó, Putyin szerecsenmosdatását, ha másban nem, a Trump helyzetbe hozásával nagy balfácánságot követett el.
Putyin a bűvészinas !