2011. december 3., szombat

MI LESZ VELED, EMBERKE?

Hans Falladától csentem a címet, a német írótól, aki megírta egy fiatal házaspár és kisgyermekül történetét a múlt század nagy gazdasági válságának Németországában.
Hősei megpróbálják emberileg tisztán átvészelni a kor mocskát és brutalitását, de a sors, a társadalom, melynek megélhetésüket kellene biztosítania, kérlelhetetlen marad velük szemben.
A regény címe az aggodalmakat tükrözi a házaspár kisfiának jövőjével kapcsolatban.
Hogy ezek nem voltak alaptalanok, azt a történelem később vastagon bizonyította.
Onnan jutott eszembe ez a regény, hogy elkísértem ma a fiam és az unokám egy felsőoktatási intézmény nyílt napjára, ahol a felvételire készülő fiatalok megkapták a tájékoztatást az intézményről, a felvételi általános és speciális követelményeiről, a választható szakokról, adtak nekik valamiféle jövőképet is – már amennyire ma felelősen lehet adni ilyesmit.
Ott ült a sok fiatal, és hallgatta bizakodva és némileg szeppenten az intézmény tanszékvezetőit, akik megkísérelték szembesítni az illúziókat a valósággal, hogy ne támadjon senkinek olyan ötlete, hogy most egy ingyenleves-osztáson vesz részt.
Hogy sikerült-e, nem tudom.
Ha a ma felvételizők később identifikálni akarják korcsoportjukat, mikén a lassan kikopó Nagy Generáció, akkor azt hiszem, ők a Becsapott Generációnak fogják hívni magukat.
Ők azok, akik a rendszerváltás környékén születtek, akiknek még jutott a Kádár-rendszer szociális Kánaánjának maradékából, akik még alanyi jogon járhattak iskolába, óvodába, akiknek a szülei születésük idején még általában rendelkeztek munkahellyel, vagy ha azok meg is szűntek apránként, akkor is bizakodtak az állam gondoskodásában, vagy elkezdték kötni saját biztonsági hálójukat.
Rengetegen voltra olyanok, akiket orvosaik az akkori divatnak megfelelően - talán indokolatlanul, de „humánusan” – leszázalékoltak, ha volt valamilyen betegségük, mely erre a legcsekélyebb lehetőséget is adta.
Aztán eltelt vagy tizenöt év, a társadalom pedig nem vett tudomást arról, hogy a kádári „vívmányok” a szocialistának nevezett viszonyokra lettek megalkotva, és hogy az új világ elosztási viszonyai azt a szociális biztonságot nem teszik lehetővé – fázunk és éhezünk, de szabadok vagyunk!
Csak példa és magyarázatképpen: a vezér spannja, Csányi a leggazdagabb magyarok 2009-es listáján 50 milliárdos vagyonnal a hatodik volt, a legutóbbin pedig már második, 120 milliárddal.
A leggazdagabb magyarok egyike sem ugorja át az étlapon a libamájat…
Ezt a pénzt persze a társadalom termeli meg, és a világ legegyszerűbb dolga megérteni, hogy ha egy ember vagyona ennyivel gyarapodhat, akkor a többi ember ezekből a pénzekből nem részesedhet, legfeljebb a procc magamutogatás fiesztáján, a Príma Primitív díjátadóján nézegetheti a néhány tehetséges embernek a libasült elfogyasztása után az asztal alá lökött csontot…
A nyomor a cigányokon kezdte a zabálást.
A szocializmusban tisztes szegénységben élő, de a termelőszövetkezetekben, az építkezéseken munkahelyekkel és munkából származó szerény, de az élet alapvető feltételeit biztosító jövedelemmel rendelkező csoport hamar visszasüllyedt oda, ahonnan felemelkedett: az elképzelhetetlen és gyilkos nyomorba.
Gyermekeik pedig megtapasztalhatták, hogy a szociális háló milyen ritkaszeműre van kötve, ők ugyanis már az első kanyarban kipottyantak belőle.
A humánus és szolidáris magyar társadalom hamar felismerte, hogy kik a legvédtelenebbek, és el is kezdett annak megfelelően bánni velük.
A gyermekeik pedig a szemétdombon landoltak, ma ezer a probléma velük, a hatéves gyereket gond nélkül idiótának nyilvánítják, jóllehet nem idióta az, csak nem kapta meg az életbe való induláshoz szükséges ismereteket és készségeket.
Aztán sorra kerültek a szakképzetlenek, meg azok, akiknek a munkahelye magával az ágazattal együtt került a szemétdombra, mint például a bányászat, vagy ahol a multi a gyárak megvételével csak piacot akart venni, mint a cukoripar vagy a növényolaj-ipar.
Nekik még mindig maradt mire büszkénk lenniük, hiszen ők nem cigányok és ez némelyiküknek elég is volt a jó közérzethez.
Gyermekeik pedig elakadtak a társadalmi felemelkedés rögös útján, és megkezdték a szocializálódást a munkanélküli léthez, hiszen a társadalom visszatért a régi modellhez: a gyerek folytassa apja mesterségét, és ha az apa munkanélküli, akkor a gyermeke is jó eséllyel az lesz.
De még ha el is sajátít egy szakmát, akkor sem lesz piacképes, hiszen az országnak irdatlan területei vannak, ahol a munkaerőnek nincs piaca, mert nincs munkaalkalom sem.
Ezen pofázással segíteni nemigen lehet, és a nagyonhülye politikusok idióta kényszermunka – ötletei csak tovább rombolják a társadalmat.
Így aztán nő az alkoholisták, a drogosok, a neurotikusok és a különféle mentális betegek száma, mellette nő a bűnözés is természetesen – már csak unalomból is eljár betörni meg lopni a dologtalanok közül az életrevalóbbja.
És most – úgy látom – elérte a gond az alsó középosztályt is, akik számára érték és kitörési pont volt gyermekeik iskoláztatása, de erre pénzt előteremteni már nem tudnak, elég nekik a tisztes életvitel látszatának fenntartásával megküzdeni.
Hát, most számukra is eljött az igazság pillanata, lesz új oktatási törvény, leépítés a közszférában, megszűnik az egészségügyben a dínomdánom, meg a beteg „csináltatok magamnak egy teljes vérképet” szemlélete, ára lesz mindennek, és aki a Lázár féle ártáblán nincs a jólkeresők között, az először csak a vizsgálatok árát nem tudja majd megfizetni.
Később a gyógyszereit se fogja tudni kiváltani, eljön a javasasszonyok és kuruzslók szép világa, az abortuszokat kötőtűkkel bonyolító önkiszolgáló műtők kora, - de szép is lesz.
Ők adták a társadalom gerincét és ez a gerinc most megroppanni látszik.
A létbizonytalanság és a jogbiztonság hiánya a demokrácia és a jogállam felszámolásával együtt beláthatatlan következményekkel járhat, a gyermekek tekintetében is.
Generációk fognak kiesni az oktatásból, nő a társadalmilag hasznosítható tudással nem rendelkezők száma, a társadalom meg még a mainál is műveletlenebb és bunkóbb lesz, pedighát, ugye…
Hogy hogyan akarunk így a nyugati államok fejlettségi szintjére emelkedni, az maga a Nagy Titok.
Új uraink évente többször is lefosztják rólunk tartalékainkat, mint libáról a maradék tollat, és úgy viselkednek, mint a hülye gazda, aki összetapossa libái tojásait.
A Vezér meg ül paranoiája führerbunkerében és a harcot tervezgeti, melyet a rátámadó világ ellen fog megvívni.
A kis magyar abszurd meg folytatódik, ugyanannyi adót fizet az, aki évente harmincmilliárddal gyarapítja a vagyonát, mint az, akinek harminc deka párizsi megvásárlása az álmok birodalmában létezik csak.
Mert a gazdag bizonyára éhenpusztulna, ha mondjuk, négy-öt százalékkal többet fizetne adóba, mint a szegény, akit agyonver mellesleg az infláció is hamarosan.
Ha a gyermekeinkre nézünk, minden okunk megvan arra, hogy eltöprenkedjünk: mi lesz veled, emberke?
Sok okunk nincs az optimizmusra…

:O))) 

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gimnazista voltam, amikor egy hosszabb részt megtanultam kívülről a regényből németül egy irodalmi versenyre. Minden szó bennem él még ma is - egyre élénkebben. Nem hittem volna, hogy ennyire igaz lesz.

libamáj írta...

Csak példa és magyarázatképpen: a vezér spannja, Csányi a leggazdagabb magyarok 2009-es listáján 50 milliárdos vagyonnal a hatodik volt, a legutóbbin pedig már második, 120 milliárddal.”
HÁT IGEN! Én szerényebb vagyonnal is beérném, példának okáért Gyurcsány vagyonával , de Kapolyi László vagyonával sem lenne semmi problémám.
A problémám csak az, hogy többek között ezek az úriemberek és társaik juttatták az országot a tönk szélére. RABLÁS ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS VOLT EZ LEGÁLIS ESZKÖZÖKKEL – MÁRMINT A PRIVATIZÁCIÓ! Van bőr a képükön mindegyiknek, mint a rinocérosznak! Blogíró köszönheti nekik is a mai helyzetet.
(De azért ha nincs is ily nagy vagyonom, karácsonykor akkor is hízott libamájat eszem. S szerintem blogírónak is fussa majd ilyesfélére.)

Mutabor írta...

A leggazdagabb magyarok listájának 90 %-a jobbos.A privatizáció 90%.át a jobboldal végezte,ők is eszelték ki.Gyurcsány és Kapolyi SEMMI gazemberséget nem tett,legfeljebb előbbi tévedett egyszer-kétszer.Például abban hogy a libamáj formájú is ember.
A cikk többi része a fontos,mert sajnos a sok hülye mellett ez az ország tragédiája.

István írta...

„Ott ült a sok fiatal, és hallgatta bizakodva és némileg szeppenten az intézmény tanszékvezetőit, akik megkísérelték szembesítni az illúziókat a valósággal, hogy ne támadjon senkinek olyan ötlete, hogy most egy ingyenleves-osztáson vesz részt.”

Egyetemista vagyok, szüleim átlagos keresetűek. Egy évben legfeljebb egyszer tudunk elmenni pl. a Horvátországba. Társaim többsége egy évben 4x-5x utazik külföldre, Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Görögörszág, stb. Fusssssa nekik. Ezt nem irigységből mondom. De ha ennyire jól megy a felsőoktatásban a többségnek, akkor a tandíjat is kifizethetik nyugodtan. Legfeljebb csak 2x utazik egy évben az a „szegény” gyerek.

Névtelen írta...

Speciel Gyurcsány emlegetése itt most nem megfelelő, szabad őt akár ennyire is gyűlölni (ha már jobb ötlet nincs), de ha ráverek az ujjamra kalapáccsal akkor azért is ő a hibás - ez már azért kicsit eltorzult szemléletre utal. Én már felnőtt voltam a rendszerváltáskor és emlékszem hogyan rabolták szét az országot az antalli privatizációval, a torgyáni kárpótlással és hogy olyan büszkén rúgtunk bele az akkor gyengélkedő Oroszországba. Antallal és Szabó Tamás privatizációs miniszterével (akinek szintén kíváncsiak lehetnénk a külföldi bankszámláira) kapcsolatban volt az a vicc, hogy annak kell privatizálni bármit, aki nem magyar, nincs rá pénze és egyáltalán nem is akarja megvenni. Ez jól tükrözte a privatizáció akkori menetét. Nem mellesleg ragyogóan elpacsált ebben a zavarosban Széles Gábor is, akinek "szellemi tőkéjét" 200 millióval számolták be a Videoton árába. Csányi is részvényeket kapott az OTP-ből és az is megérne egy misét, hogy ő vajon milyen kamatra kapott hitelt a bankjától a cégeire. Kitalálták az E-hitelt, ami gyakorlatilag állami pénzek ajándékozása volt az új vállalkozóknak, mert zömük vissza sem fizette. Persze akik közel voltak a tűzhöz. A '80-as évek közepén negyedikek voltunk a világon élelmiszertermelésben és ennek megvolt a feldolgozóipara is. Én a rendszerváltás után láttam embert lóval szántani a két holdján. Sok TSZ-t úgy széthordtak, hogy csak düledező romok maradtak utánuk, mindent vittek még ha úgy már nem is tudták használni. A beugratott parasztok meg Torgyán portréval ékesített nemzeti színű földkarókkal jelölték ki a nyomorult kis parcelláikat, amiből aztán ha megfeszültek sem tudtak megélni. És amit termeltek, nem volt kinek eladni. Már amelyik idejében lépett és nem szúrták ki a szemét kárpótlási jeggyel, ami kb. 50 milliárdnyi fedezetlen pénz volt a piacon és a névérték töredékéért csencseltek vele.
Szóval ilyenek juttatták ide ezt az országot, itt kezdődött a "buli" és nem Gyurcsánynál.

Névtelen írta...

http://www.youtube.com/watch?v=yIURh7ae5w4
Világ hiresek lettünk

zombi írta...

Tudod "libamáj", csak az a gond, hogy Orbánék a nagy szabadságukban 10-15 évre eladósították az országot azzal, hogy 8-9%-os kamattal sikerül az állampapírokat eladni.
És majd akkor mit gondolsz, kik fogják kifizetni? Majd a gyerekeink.
És, ha Te libamájat eszel karácsonykor, jóétvágyat. Csak az jusson eszedbe majd, hogy mennyien tehetik majd meg ezt kies hazánkban.

libamáj írta...

Zombika!
Tudod spórolni kell ott, ahol tud az ember. Nem dohányzom, nem alkoholizálok. S rengeteget dolgozom a munkahelyemen kívül a háztartásomban. Alapanyagokat vásárolok, mert olcsóbb, mert egészségesebbek a félkész és kész termékeknél.S amit lehet magam varrok meg. A kis felesleges pénzemet nem a tőzsdére viszem, nem részvényeket vásárolok. Az árucikkeket akkor veszem meg, amikor 30 %-kal olcsóbban adják, igen bespejzolom őket.Így szinte egész évben 30 %-os hasznom van a vásárlásokon .Ezért megtehetem, hogy egy évben egyszer karácsonykor libamájjal kényeztetem a családomat. Csak 10 ezer forint. S ma libacombokat sütöttem, 2200 Ft volt, nem ördögi ár. Pupu úgy emlegeti mindig a libát, mintha elérhetetlen lenne.Persze tudom már nem tud időnként mint írni, ezzel az unalmas szöveggel pótolja be.Meg kell bocsájtani neki, mert hát ő nem József Attila.

kogito írta...

http://mozgovilag.com/?p=5012
Ezt a linket ajánlanám libamáj kommentelő társunknak, mert elfelejtette megemlíteni a legfőbb rablóvezér gyarapodását, mégpedig politikusként, miniszterelnökként.
Ezen kívül nagyon szemléletesen írja le PuPu az összes népréteg lepusztulási folyamatát, míg a csókosait a mennyországba emeli. Bár a valóságban is ott lennének! Jobb lenne a pokol, de a mennyország is üdvös lenne nekik- számunkra legalábbis nagy boldogságot jelentene.
Egyik nap néztem a Parlamenti közvetítést. Egyik szocialista képviselő hosszan sorolta, mit/miket nem írt be Orbán a nyugdíjasoknak küldött levelébe. Megragadta a figyelmemet, hogy a politikai bűnözők az alaptörvényük átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslatukban az IS szerepel, hogy 2012. december 31-ig csökkenteni, elvenni és feltételhez lehet kötni a nyugdíjak kifizetését! Ezt vajon hogyan KELL értelmezni? Csak úgy egyszerűen nem kézbesítenek ellátást és feltételhez kötik a kifizetést? Milyen feltétel az amely kizárja a folyósítást? Tán csak nem a fidesz elleni gyűlölet?
Kiszűrik a Kubatov- és egyéb listák alapján, hogy aki ezeket a gonosztevőket favorizálja azok részesülhetnek csak nyugdíjban?
Ez a legnagyobb ocsmányság, melyik volt az a szemét fideszes képviselő aki ezt beterjesztette javaslatként? Egyszerűen nem találok szavakat...

Zsuzsa írta...

LIBAMÁJ!
Ilyen undorító, otromba hozzászólást már régen olvastam, mint amit te írtál.
Fényezed magad, milyen tehetséges spórolós vagy, és dicsekszel. Képzeld , mi sem iszunk, nem dohányzunk, nem járunk már kirándulni sem, színház, mozi szóba sem jöhet régen és nem azért mert nem tudunk spórolni, hanem azért mert nyugdíjas tanárok vagyunk.
A hozzád hasonló hülyék oktatására ráment az egészségünk, most nem libamájban gondolkozunk, hanem annak az árán az egyre emelkedő gyógyszerek megvásárlásán, a rezsi kifizetésén.Nem hiszem, hogy nálunk többet dolgoztál vagy dolgozol. Sajnos a kitüntetéseinkért nem adnak a boltban semmit.
Mellesleg a libát én nem szeretem, nem irigylem tőled.

MUTABOR írásával és második Névtelen fejtegetésével maximálisan egyetértek.
Igaz itt rajtad kívül most minden hozzászólással és természetesen PuPu blogjával egyetértek.
Akkor most inkább azon gondolkozz, ki a kakukkfióka itt!

libamáj írta...

Zsuzsának a pedagógusnak:
1. Nem irigykedni kell, hanem elmenni dolgozni. Én hála Istennek és Orbán Viktornak 2011 január 1-e óta 42 év munka után megérdemelten nyugdíjba mehettem. S azóta sem otthon ücsörgök és várom a postást, hanem elmentem dolgozni, mert a nyugdíj kevés. Lehet példát venni rólam.
2. Az én szememben a pedagógusok 80 %-a nulla. Nem is arra a pályára való .Csak azért megy a pedagógus pályára, mert már máshová nem vették fel, de a diploma azért az kell nekik. . Magát sem tudja megnevelni, akkor a fiatalokat ugyan hogyan tudná. A mai fiatalokon ez látszik is, - már hogy kik tanították. Ismerőseim körében elég sok pedagógus van, a pénzét elalkoholizálja, elcigarettázza, s közben elégedetlenkedik, hogy nincs pénze.
3. Engem kiváló pedagógusok tanítottak, hála nekik. Persze volt köztük két alkoholista is, de abban az időben nem az volt jellemző. S akkoriban nemcsak a tantárgyakat tanították, hanem emberséget, tisztességet, önbecsülést.
4. Végezetül, a pénzt akkor kell megfogni, amikor van. A közalkalmazottak fizetését az a nagylelkű, szendén pislogó Bajnai Gordon 4 éve befagyasztotta. Hát az ember a saját kis pénzecskéjéből is fagyasszon, amikor jól megy a szekere. Gondoljon a szűkösebb időre. Én így tettem. /A kitüntetésemmel ma én sem érek semmit, igaz akkor szép pénzzel adták át./

Zsuzsa írta...

Libamájnak!
Ezek szerint Orbán istened meggondolatlan volt, mert ha még ennyi munkaviszony után is alkalmas vagy dolgozni, akkor nem a nyugdíj mellett kellene ezt tenned. Vagy csak bejártál a munkahelyedre és nem strapáltad agyon magad.Persze írhatod, hogy megérdemelten mentél nyugdíjba, de ezt csak te állítod magadról. A rokkant nyugdíjasokat viszont munkára kényszerítené az istened.
A kioktató hangnemet meg visszautasítom, részben azért, mert én már a hozzád hasonló korúakat tanítottam és nem általános iskolában, tehát koromnál fogva ismerem a korosztályodat.Szégyen, hogy olyan szűk látókörűek vannak köztük, mint te. Nem vagyok irigy, a sírba nem vihetek magammal semmit. Remélem ezerszer megbánjátok még hogy ezt a társaságot az országra szabadítottátok.Majd ha jövőre már neked sem lesz fenékig tejfel az életed, akkor talán felébredsz.Bár nem biztos, hiszen úgy látom, agymosott fideszes vagy. Ez volt az utolsó megjegyzésem hozzád, általában bizonyos szint alá nem szoktam menni a vitában.

libamáj írta...

Zsuzsa! Nekem is ez az utolsó megjegyzésem hozzád: SEMMIT NEM BÁNTAM MEG, NYUGDÍJAS LETTTTTTEM, S EZ A LEGFONTOSABBBBBBB. (S több ezer nő várja, hogy az elkövetkezendő években 40 év munka után nyugdíjba mehessenek.)