REPÜLJ VIKTOR, REPÜLJ!

Lehetőleg minél hamarább, nagy ívben, hogy vissza se találj!

Repülőgép kell a Mi Boldogságunknak, elnöki repülőgép – az elnökség ehhez a következő ciklus fele tájt lenne esedékes, de egy új repülőgép üzembeállításához persze idő kell…

Igaz, a seggünk kilóg a gatyából, de most éppen a repülőgép-beszerzés aktuális, merthogy mégiscsak rettenetesen snassz dolog menetrendszerű járattal repülni Brüsszelbe a menetrendszerű leb@ßásért -adjuk meg a módját, ha már egyszer kicsi létünkre nagyemberek lettünk!

Repülőgépen 7001.6 méter magasak vagyunk, és ha valami státus-szimbólum, hát akkor ez aztán szimbola, a javából!

A Mi Vezérünk szereti a repülést, vonzódik piszkosul a repülőgépekhez, legszívesebben oda is repülőgéppel menne, ahová a király is gyalog jár (a királyság a harmadik ciklusban esedékes, amint egyszer befagy a Duna, melynek jegén majd a Békemenet teszi a dolgát…) csak politikai megfontolásokból mellőzte el eddig a gépbeszerzést.

Merthogy ezidáig nem sok sikere volt a repülős akcióival, na, de majd a választások után!

Első repülős útja igen emlékezetes, mert akkor mutatkozott meg első alkalommal, hogy milyen is az ő szerepfelfogása a magyar állam miniszterelnökének szerepéről.

Első választása után családi nyaralást, vagy ezzel egybekötött üzleti utat szervezett Horvátországba. Hazatértekor magához rendelte a Honvédség AN-26-os repülőgépét, azzal jött meg a Szent Család a nyaralásból, ami persze nem verte ki a biztosítékot senkinél, hiszen a nép úgy kezelte a dolgot, mint amikor az állami vállalat igazgatója a szolgálati kocsiján viszi óvodába az unokáját – nem volt szokatlan dolog ez errefelé.

Persze azt maga is érezte, hogy a csomagrámpán lekacsázó miniszterelnök eleganciája és a repülőgép csomagterének ejtőernyősökre szabott berendezése hagy némi kívánnivalót maga után, de jó pofát vágott a dologhoz, a gyerekek meg még kicsik voltak, nekik imponált Apu repülőgépe Apu országában.

Akkor megfogadta, hogy ennek a méltatlan helyzetnek véget kell vetni, és erre módja is nyílt nemsokára, mert mindenféle politikai meggondolásokból úgy vélte, hogy jól mutatna egy díszdoktori cím az életrajzában.

Ilyenből a legjobb ár-érték arányban Amerikából tudott rendelni egyet, de ehhez el kellett menni Bostonba, hadd lássa a világ, hogy a Tufts Egyetem jogi és diplomáciai akadémiája, a Fletcher School mennyire megbecsüli a nagy magyar gondolkodót.

Ehhez különgépet bérelt harmincmillióért, igaz, állítólag a gépen az újságírók a padlón feküdtek, nehogy sajtóvisszhang nélkül maradjon az esemény.

De ezzel már nem volt szerencséje, mert a média belébotlott és ostobácska kérdéseket tett fel, például olyat, hogy egy amerikai egyetem magánkitüntetésének átvételére a magánemberként kitüntetett Orbánnak miért kell közpénzből fizetni a repülőgépet.

A tetejében a látogatás valódi célja az lett volna, hogy Amerikában – ha már arra járt –ugyan, álljon már valaki szóba vele, de a kis Blériot arrafelé nem túl népszerű, és ezt szintúgy a repülésekhez, a repülőgépekhez köthető.

Elfelejtett ugyanis tisztességesen állást foglalni az emlékezetes szeptember 11.-i repülőgépes merénylettel kapcsolatban, mikor is a WTC ikertornyai rombadőltek, és emberek ezrei váltak szörnyű kínok között égő áldozatokká.  

Nem volt késztetése elhatárolódni Csurkától és a MIÉP-től, melynek honlapján a terrortámadást „a világ elnyomott népeinek a globalizmus elleni válaszcsapásaként” üdvözölték – inkább sunyin hallgatott.

Amerika ezt azóta sem bocsátotta meg neki, nem is fogja sohasem, úgyhogy a vonatkozó vicc szerint nemigen lesz módja hátralevő életében a Fehér Ház folyosóján kiakasztott velencei tükörben felismerni Dankó Pista képét…

Puritán korszakában aztán elkezdett menetrendszerű járatokkal közlekedni, ami nagy megpróbáltatásokat nem okozott, hiszen addigra már nemigen volt ország és nemigen volt olyan politikus, aki szóbaállt volna vele, legfeljebb kényszer hatására, vagy erősen tudatmódosult állapotban.

De azért így sem úszta meg repülős balhé nélkül.

2012-ben a MALÉV menetrendszerinti járatát másfél órán keresztül tartották vissza, hogy a Vezér és Kancellár hazatérhessen vele, majd a végén mégis nélküle indult útnak a gép.

Mára már persze egyszerűsödött a helyzet, a magyar miniszterelnök számára politikailag szóbajöhető egyetlen desztináció Baku maradt, oda pedig a fene tudja miért, de az igen előzékeny Wizz Air indított roppant gazdaságosnak prognosztizálható járatot - ha nem lesz utas, legfeljebb majd szállít baltákat.

Most meg kell neki egy Hungarian Air Force One-One.

Olyan, amely minden lehetséges védelmi eszközzel fel van szerelve, lehallgatás ellen éppúgy védett, mint föld-levegő és levegő-levegő rakéták ellen.

A tökéletes védelmet mégis a gép orrán lovaglóülésben elhelyezkedő Lázár Janó fogja biztosítani, aki majd az öklét rázza a támadók felé.

Már majdnem lett egy ilyen gépünk, mert a MALÉV rendelkezett egy Bombardier CRJ-200 típusú repülővel, és ezt úgy százmillióért repülőképes állapotba lehetett volna hozni, de valamiért nem felelt meg a magasztos célra, hogy Vezérünk világhírű seggét cipelhesse, ezért most ismét előkerült a 2011-ben egyszer már meglebegtetett ötlet: kormányrepülőgép vásárlása.

A költség tízmilliárdos nagyságrendű lenne, viszont akkor igazán méltó géppel repülhetne a miniszterelnök.

Jelenleg egy Falcon típusú gépet bérelnek neki Csányitól, aki ha rosszul viselkedik, akkor így bármikor mondhatja neki, hogy gyalogolj Viktor bakker, mindenki beláthatja, hogy ennek a méltatlan helyzetnek véget kell vetni mihamarább!

A miniszterelnök nem lehet bérlő a saját – és már nagyrészt haza is szállított – hazájában.

Miután Turul típusú gép jelenleg nincs a piacon, a kormányzat egy Magpie típusban gondolkodik, tervezik is már a festését.

A fekete - hófehér festésű gép függőleges vezérsíkján a gép névadója lesz látható, amint karmai között erősen tartja a magyar címert.

A repülőgép törzsén a MAGYARORSZÁG felirat, a törzsének hátsó részén nyíló ajtó felett pedig a Nemzeti Dohánybolt felirat lesz látható.

Végre nyugodtan alhatunk.

:O)))