2017. december 28., csütörtök

FÉKTELENÜL, ELLENSÚLYOK NÉLKÜL - AZ EGYENSÚLY FELÉ

Karácsonyra hozott nekik ezt-azt az angyalka a fa alá.
Kinek közbeszerzésen pár milliárdot, kinek hizlaldát, de egy biztos, ha a gátlástalanságukkal egyenes arányban nőne a Duna vízszintje, akkor már úgy nyaldosná a fejünk búbját, mint Orbán kezelés előtt a szája szélét...
Hihetetlen, ami itt történt, és még hihetetlenebb, hogy még ma is kommunistáznak itt sokan, akik talán még írni-olvasni tudásukat is annak a rendszernek köszönhették, mely még bukásakor sem deklarálta magát kommunistának, legfeljebb a fejlett szocializmus felépítésére vállalkozott.
Ha akármelyik "kommunista" potentát úgy lopott volna, mint a maiak, hát rárohadt volna a műanyaglakat, de nem loptak, mert a korabeli közélet messze nem erről szólt.
Hol van egy Lázár György lopási potenciálja egy Lázár Jánoséhoz képest, hol van a vagyongyarapodása, hol van az urizálása a bánatos utódhoz viszonyítva?

Kanyarban sincs.
Ki hallotta Kádárt olyan szemtelenül és nyeglén válaszolni akárcsak egy falusi alapszervezeti taggyűlésen is, mint ahogy Orbán megengedte magának az Országgyűlésben?
Miért ilyen Orbán?
Mert megengedheti magának, hiszen nncs semmi és senki, ami vagy aki meggátolhatná vagy megbüntethetné az ilyen viselkedést.


Pedig tulajdonkéáppen a kapitalizmus nincs rosszul kitalálva, csak éppen intézményrendszere üzemképtelen errefelé, ezer oknál fogva.
De a fő ok mégiscsak egy: ez egy olyan társadalom, melyben tízmillió ember folyvást csak jól akar járni, méghozzá nagyon, és bár tudja, hogy ezt csak a többiek rovására teheti, de ez nem érdekli - egy vállrándítással túlteszi magát rajta.
Ebből jönnek aztán az olyan bölcsességek, hogy aki akar, az dolgoz, a munkanélküli egy lusta dög, akit nekem kell eltartanom, forduljon fel tőlem az út szélén, és így tovább.
Kádár világában ez a társadalom viszonylag normálisan működött, de ennek csak egyetlen oka volt: a tízmillió beszari akkor sem mert ujjat húzni a hatalommal, csak éppen az a hatalom humanista volt és közösségi érdekeket képviselt.
Annak a fékje maga az eszme volt, mely nem a vagyont, hanem az embert helyezte a társadalom középpontjába.

Nem is tetszett sokaknak, mert alantas ösztöneiket korlátozta - a többség érdekében.
Aki a mai világról azt mondja, hogy ugyanolyan, mint Kádárt világa volt, az vagy sík hülye, vagy csak legitimálni szeretné a bűnözők hatalmát.
Beszélnek itt sokan a civilekről, mint kívánatos ellensúlyról, amiben igazuk is lenne, ha ezen nem a politika perifériáján toporgó, egymással is állandó harcban álló hatalomvágyók csipet-csapatát értenék, csupa-csupa kis Orbán, akiknek nem a rendszerrel van bajuk, csak képviselőikkel.
Ennyi kis bolsevik, mint ma, Magyarországon még Rákosi alatt sem volt...



Még mielőtt büszkék lennénk magunkra, hogy lám, milyen egyedit is prudukáltunk, a világ ugyanezzel a gonddal küzd, talán szocializmus európai bukása után kicsit más dimenziókban és más megjelenési formában.
A kapitalizmus elpofátlanodott, világszerte visszaszorultak a szakszervezetek, a baloldali pártok sem halmoztak sikert sikerre.
A Szovjetunió szétesése sem tett jót a stabilitásnak, az arab zűrzavart és a menekültek tömeges megjelenését is ennek köszönhetjük, mint ahogy a Balkán szétverését és a mérgező európai nacionalizmusok újjáéledését is.

A katonai erőviszonyok átmeneti megváltozása lehetővé tette a Nyugat számára, hogy több évszázadra visszanyúló terjeszkedési politikáját nagy intenzitással folytassa, megpróbálja Oroszországot beszorítani és destabilizálni, melyre természetes reakció volt a mai Oroszország Európai Unió és USA-ellenes katonai - politikai fellépése.
Ha valaki megkérdezné, hogy mi volt a legrosszabb dolog, ami a kapitalista világrendet érte az elmúlt fél évszázadban, akkor bizton állíthatjuk, hogy ez a szocializmus európai bukása volt.
Ha otthon nincs, aki féken tartsa a feleségének az első pofont lekeverő bunkó férjet, nem kell sok idő ahhoz, hogy a pofozkodásból rendszer legyen, kiterjesztve ezt a család többi tagjára is.
A kapitalista meg másként bánik a munkavállalóval, ha tudja: van egy másik társadalmi rendszer, melyben rá nincs szükség, mert a létbiztonság nála nélkül is adott.



Persze a világ olyan, hogy minden egyensúlyra törekszik benne.
A katonai erőegyensúly javulni látszik, az egypólusú világ már megszünt, a kapitalizmus túlkapásait meg majd megszelidítik a munkaerő-többlet és az automatizált termelés meglehetősen csúf viszonyai.
Százezer munkanélkülit még csak lehet kezelni, de egymilliárdot nem nagyon, a világnak el kell gondolkodnia a megoldáson.
Sok lúd disznót győz, tartja a népi bölcsesség, és a rengeteg éhes száj nem biztos, hogy a kapitalizmus dicséretét fogja zengeni...
Kivéve persze nálunk, ahol addigra már minden a Mészárosnak hívott Orbáné lesz, ő meg majd a kopogó szemekre rózsaszín szemüveget ad, a koldusok kalapjára pedig nemzetiszínű pántlikát köt, boldog mosolyt varázsolva bölcs népünk értelmes ábrázatára.
Aztán boldogan integetünk a karmelita kolostor erkélyén álló köpcös felé, ütemesen zengve: Éljen Orbán, éljen a nép!

És élni is fog - igaz, kenyéren és vizen, de kicsire nem adunk, hiszen látjuk, a szomszédunk már felfordult.
Magyarok vagyunk...



:O)))

15 megjegyzés:

Kibic37 írta...

Általános negyedik osztályos olvasókönyvem (1946-ban adták ki) lényegében a magyar történelmet írta le az árpádházi királyok ismertetésével. Minősítette is őket; voltak jó királyok, meg rossz királyok. Úgy dereng, a minősítés első számú kritériuma a hon felvirágoztatása érdekében kifejtett tevékenységük volt, de lehet voltak még egyéb szempontok is.
Itt e blogon is fejtegette már valaki - azt hiszem talalom volt - hogy az 1965-89 közötti időszakra jellemző relatív jólétet kizárólag Kádár személyének köszönhetjük-e, vagy ehhez más is hozzájárult. Hiszen elég csak a szomszéd Romániát alapul venni ahhoz, hogy lássuk micsoda különbségek tudnak kialakulni elvileg teljesen hasonló társadalmi berendezkedésű országok között.
A történelem úgy látszik tényleg önmagát ismétli a jó király/rossz király mintát a közvetlen közelmúltra is alkalmazva. Mert nem igaz, hogy ha nem egy kapzsi, mohó, hatalommániás gazember kezébe kerül az ország irányítása, akkor is ugyanígy néznénk ki. Az pedig, hogy ezt a társadalom engedte megtörténni, nem lehet magyar specialitásnak tekinteni. Minden társadalommal meg lehet tenni ugyanezt, ha megfelelő módon szólítják meg. Aki végig követte a tematikus TV csatornákon (Viasat History, Spektrum, National Geographic stb.) a Harmadik Birodalom történetét, a fasizmus keletkezésének történetét, és az ezeket a témákat elemző sorozatokat, az tudja miről beszélek.

1970 írta...

Kedves Pupu!

A szívemből szóltál...
Egyesek még most sem képesek felfogni, hogy Kádárnak és rendszerének a mai világhoz semmi köze. Az a rendszer minden tekintetben (társadalompolitikája valamennyi elemében, értékrendszerében, eszméiben) homlokegyenest más világ volt.
Akik ezt a mantrát hajtogatják még mindig valóban "sík hülyék", vagy a "bűnözők világát szeretnék legitimálni".

1970 írta...

Kedves Kibic37!

Véleményem szerint pont napjaink világa igazolja, hogy teljesen mindegy milyen társadalmi rendszerben élünk, mindegyikben kialakulhatnak ilyen körülmények, amennyiben a vezetői mentalitás olyan. Ez nem a "mocskoskommunistadiktatúra" sajátossága volt. A személyiségek szerepe - ezek szerint - mégiscsak meghatározó a történelmi folyamatokban...
(Az említett tematikus csatornák ismeretterjesztő filmjei valóban nagyon jók e tekintetben.)

Kibic37 írta...

Kedves 1970 !

Egyetértünk.:)

talalom írta...

Tudom, hogy én vagyok a "sík hülye" - de egy rendszer nem omlik össze nyomtalanul: bennünk - bennem is - létezik tovább. Sokakban pl. az, hogy a pártok kártékonyak. Pedig csak eszközök, hogy kifejezhessük az érdekeinket, a velünk nagyjából egyetértőkkel a mi elképzeléseink szerint alakítsuk a társadalmunkat. Ja, hogy nem élünk ezzel? Hát, igen, macerás részt venni, vitázni, uramatyám, szórólapozni, hogy tudomásra hozzuk a terveinket. Orbán addig ül a nyakunkon, amíg tömegesen nem háborodunk föl azon, hogy van pofája örökké a politikát, a pártokat lefitymálni, "időhúzó vitákról" hablatyolni.

1970 írta...

Kedves talalom!

A "pártok kártékonyak" mentalitás kialakulásában az elmúlt 28 év történéseinek hatalmas szerepe volt (nem beszélve ezen belül az elmúlt évekről). Ezt végképp nem tudom a korábbi rendszerhez kötni.
Amennyiben ezek a pártok hatékonyan, az emberek érdekeit szem előtt tartva politizáltak volna (és politizálnának most), akkor nem alakult volna ki ez a gondolkodásmód (és nem kellene a rendszerváltó értelmiségnek naivan ostoba, az embereket lekezelő, undorító módon rácsodálkozni a nosztalgikus hangulatra, amely a Kádár korszakot övezi). 28 évük volt a hatékony politizálás kereteinek kialakítására (ez hosszabb, mint a lovastengerész időszaka), és ezt tudták produkálni, ahová most jutottunk.
A többivel egyetértek!

Valaki, aki írta...

A cikkben minden benne van, igen. Okos, értelmes és élvezetes, mint mindig. Ha szabad minősítenem, ha nem nagyképűség. Nem annak szánom.

A tüneteket látjuk, a betegség megnevezve, s hogyan tovább? Kellene a kezelés iránya, legalább. Gyógyszerek, terápiák egyes, többes számban. Gyorsan.
Mi legyen az?

"Nyugodt, európai élet"? Még nem.
Orbán egy csapda, ami fogja a lábunkat, most nem az énekkart kell összeverbuválni, bár tény, a szabadulást a hiszti nem segíti.

A magyar "kritizálós", de kényelmes. Szereti, ha az élet dolgairól kialakított véleményét először mástól hallja. S ha rábólintot, az jó. Jelenleg érzi, hogy amit lát, az nem jó, de még nem hallotta a megfelelő véleményt, amire rábólinthatna. Ezért még nem áll sehová. Várja, kihez álljon.
Végső esetben a hangosabbhoz fog, de ott munkál benne, hogy ez mégsem a legjobb neki, csak még nem látja, mi lenne jobb.

Most ezt kellene megfogalmazni - ezzel az ellenzékkel, közülük is azokkal, akik elég határozottak, s hajlandóak összedolgozni (az összefognit szándékosan hagytam el, bár szerintem ugyanazt jelenti). Nem kell nyafogni, ki nem jó, miért nem jó. Ezt nagyon gyorsan el kell felejteni!
Választanunk kell, most, kiket preferálunk a többi kárára. Ők nem teszik meg, meg kell tenni nekünk. Azok mögé oda kell állni, és mondani: az lesz jó! (Biztosan jobb lesz, mint Orbán.)

Az emberek meggyőzhetők még. Már biztos képviseletet nem lehet elérni, de Orbánt a bizonytalanul is esélyt adó szavazat is legyőzheti. Meg kell értetni, hogy, amit csinálnak káros - meg kell mutatni, hogyan folynak el a milliárdok épületbérlésekre, ügyvédi költségekre, konferenciákra, projekteszközökre, stb. úgy, hogy az eredeti célra már nem is futja. Ezt mindenki érti.

Ezt az ellenzék már nem tudja megtenni (talán pénz és felület hiányában nem is tudta). Az internet lassan válik eszközzé, nincs idő rá, bár kihasználandó, mindenképpen.

Az "ellenzék", egy esetleg összeállt pártok csoportja egyet tehet - garantál jogot, kötelességet a választó felé, és remél, hogy elhiszi.

Mi pedig, végre megmozdítjuk a fenekünket, és mondjuk, és teszünk érte, hogy Orbánt más szemüvegen át lássa a környezetünk, főleg az elkötelezetteket tetemre hívva, hogy is van ez, hogy azt pártolja, aki meglopja az országot? Elérni, hogy ne legyen "büszke" fideszes, ne terjeszthesse tovább, hogy ami van, az jó nekünk.
Ez a mi dolgunk.

Fokozni az elégedettlenséget - ismerős, de hatásos. Ez az egyetlen eszköz még Orbán ellen. A piacon, emailben, az orvosnál, a szomszéddal beszélgetve - tudatosan hinteni.

S nem késő, a rossz ellen fellépni soha nem késő - csak tenni kell, nem várni, nem pislogni, tenni.


anteus írta...

Érdekes figyelni, hogy a lényeg elutasításával a jelenségről ilyen jól írj.
A veszteségedhez részvétem.

Erzsébet Kovács írta...

Bocs, hogy egy sportos ötlettel jövök, de tölem ennyire tellik.
Én az MSZP és egyéb baloldali pártoknak azt tudnám javasolni, vegyenek egy nagy asztali sakkészletet.
Menjek be vele a műv.házba, vagy kocsmába.Ott lehet lépegetni a bábukkal és beszélgetni az emberekkel.De még a falusi bálokon is van egykét ember, aki nem járja a csűrdöngölőt, azokkal is lehetne sakkozni.
Csak úgy, mint Kádár János.Neki nem volt páncélozott mellénye, kevlár gatyája,testőre, mégis tudott az utcai padokon sakkozni az emberekkel.Ennyi pénzt még talán a pártpénztárnok is finanszírozna a választások sikereinek érdekében. bár sokszor vannak félelmeim, hogy esetleg nem egészen ez az ábra.
Szóval, úgy kell éni az emberek között, mint régen a melósok egymás közt.Rehabilitálni kell az embereket, az elvett TB szolgáltatásokat kell visszakövetelni, szemüveg, fogsor,hallókészülék, járóeszközök támogatása.Nem kell túl sokat ígérni, csak annyit, ami az élet elviselhetőségéhez a legjobban kell.Egészségügy,oktatás,közlekedés,gyógyszerek reális árát kellene revidiáltatni.Régen volt olyan, hogy tisztességtelen haszon,ma nem beszélnek róla, de van.A gyógyszermafffiát is meg kell egy kicsit nézegetni közelebbről.Most, hogy minden számítógépen lesz, a Jóisten sem fogja tudni leellenőrizni, ténylegesen ki mennyi gyógyszert váltott ki,mennyi ebből a gyógyszerész és mennyi az előállító haszna.Ez egy komoly harc lesz, mint a négerek harca a sötét alagútban.Most kéne agyilag egy kicsit toppon lenni.Ki fogja a baloldal részéről ezeknek a nagy számítógépes rendszereknek az adat állományát ellenőrizni?Ez lesz az évezred boltja.Persze, a választás számítógépes levezérlése után.
Utánna már csak nézni lehet majd.Majd megnézhetitek, mi lesz itt, ha orbán felteszi a koronáját.Olyant még nem látott Európa.Szíves miheztartás végett szívből ajánlom az elvtársaknak, hogy a szokásos széthúzás helyett az összetartást szíveskedjenek alkalmazni.Most az egyszer.Először és utoljára.
Utánna már minek.

Ottilia marton írta...

"A kapitalizmus elpofátlanodott, világszerte visszaszorultak a szakszervezetek, a baloldali pártok sem halmoztak sikert sikerre."
"A kapitalista meg másként bánik a munkavállalóval, ha tudja: van egy másik társadalmi rendszer, melyben rá nincs szükség, mert a létbiztonság nála nélkül is adott.
"

Szerintem is ez a lényeg! Ha kitaláljuk, hogy a kapitalizmus körülményei között hogyan hozható létre az élhető élet.
"Százezer munkanélkülit még csak lehet kezelni, de egymilliárdot nem nagyon, a világnak el kell gondolkodnia a megoldáson."

Mi pedig azon vergődünk, hogy a baloldaliság vagyon vagy gondolkodásmód kérdése é ?

Erzsébet Kovács írta...

Lét kérdés.
Ahogy Hamlet mondta: ---Lenni, vagy nem lenni...ez itt a kérdés...

Valaki, aki ... írta...

Ez érkezett egy ismerőshöz az intézményébe:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Stratégiai Főosztály megbízásából mellékelten megküldjük a köznevelési intézmények honvédelmi intézkedési terv készítési kötelezettségéről szóló tájékoztatót.

A honvédelmi intézkedési terv elkészítéséhez szükséges fájl innen letölthető:
https://dari.oktatas.hu/files/koznev_kitoltendo_hit20171221.docx

A kitöltést segítő mintadokumentum innen tölthető le:
https://dari.oktatas.hu/files/minta_utmutato_honvedelmi_intezkedesi_terv_elkeszitesehez.pdf

Mi lenne, ha végre abbahagynánk a molyolást, és tennénk végre valamit? Például - be kellene fejezni a nyif-nyaf tesze-tosza dumapartit, mert ez a buggyant eltolja/kihúzza felőlünk/alólunk az országot!
Mi lenne, ha végre megértenénk, hogy nem jó-jobb-legjobb, ami közül választhatunk, hanem egy azaz egy lehetőség, ésa örüljünk, hogy van, aki még egyáltalán szemben áll ezzel a lököttel. Bocsánat, de gyerekem van ..., az ő jövőjét mi toljuk el, most, ha továbbra is csak egyeztetünk, okoskodunk.

Válasszunk egyet, csinálja meg, ha tudja, ha vállalja, soroljunk gyorsan mögé és hajrá!!!

pleinair írta...


Kibic,
1970

Amíg tömegmanipulátor őrültek, elmebetegek, pszichopaták kerülhetnek hatalomra, addig veszélyeztetett a Föld és az emberiség. Nem értem, miért nem vetik alapos pszichiátriai vizsgálat alá azokat, akiken a világ sorsa múlik. Nem volt elég tragikus történelmi tapasztalat arra, hogy egyetlen hataloméhes őrült emberek milliót képes mosott agyú,egymás ellen forduló, egymást gyilkoló vadállatokká zülleszteni?!
Követelnünk kellene, hogy hozzanak létre egy megvesztegethetetlen, ellenőrzött, nemzetközi, pszichiáterekből álló társaságot, amelynek ez lenne a feladata.

1970 írta...

Kedves pleinair!

Az első mondatodról Trump jutott az eszembe. Tegnapi újabb beszólása (Kanada kapcsán) nagyon jól mutatja milyen ember áll a világ egyik vezető hatalmának élén.
Az utolsó mondat kapcsán: ez a narancssárga hajú cirkuszi bohóc őket is lefizetné:(

Kibic37 írta...

Kedves pleinair!
Bármennyire is igazad van, nekem rögtön egy kérdés ugrott be: cui prodest?
És sajnos a válasz is megjött rá, semmi esetre sem azok érdeke, akiknek módjában áll megvalósítani... :(((