2012. szeptember 19., szerda

JÖJJÖN AZ ENSZ!

Ha valakinek nincsen stalluma, vagy más okokból nem rendelkezik igen erős érdekérvényesítő képességgel, annak igen nagyot kell mondania ahhoz, hogy odafigyeljenek rá.
Hát, ami azt illeti, Horváth Aladár jó nagyot mondott, az ember nem is tudja, hogy mit gondoljon róla, sírjon, vagy röhögjön.
Merthogy azt találta mondani, ha a kormány képtelen kezelni a cigányság robbanással fenyegető helyzetét, akkor a gettók világát nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetnek, és kérjen segítséget az ENSZ-től.
Értem én a logikáját a dolognak, de ilyet is csak egy olyan cigány tud mondani, akinek már az ükapja ősei is magyar hagyományok emlőin nevelkedtek, az anyatejjel szívva magukba a nagyotmondást.
Az ENSZ ide akkor se jönne, ha a Buggyant az egész magyar cigányságot - élükre állva - koncentrációs táborba vezetné, valahová a Nyírségbe
Az ENSZ akkor szokott fontoskodni, mikor már patakokban folyik a vér, a védelmezendő népet már gyakorlatilag kiirtották, és az egész térséget belengi a halál békéje.
No, akkor jönnek a békefenntartók, és ha véletlenül ismét feltámadna a népirtás ötlete, akkor gépkarabélyukra támaszkodva végignézik az akciót, nem egy példa van erre.
Azt hiszem, ha valaki célokat akar elérni, akkor nem valami túl jó dolog álomvilágban élni, még kevésbé jövedelmező azokat a tömegeket illúziókba ringatni, akik esetleg valamiféle reális megoldást várnak iszonyatos problémáikra, ennek soha nem szokott jó vége lenni.
Várta ez az ország már az ENSZ-csapatokat, bíztatták is a harcolni akaró fiatalokat jöttükkel belföldről-külföldről egyaránt, ők meg az eget lesték, várva a soha fel nem tűnő ejtőernyősöket, aztán szép csendesen belehaltak illúzióikba – ez 1956-ban történt.
Horváth Aladár a Kossuth téren a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért képviseletében rendezett roma országértékelést, itt hangzott el a veretes kijelentés, miközben azért a valós problémákról is esett szó.
A mérhetetlen nyomorról, az éhezésről, az élet megnehezedéséről, a bevételek értékvesztéséről, a legszegényebbeket sújtó intézkedésekről.
Hihetetlen nagy gond ez, de aki nagy gondban van, melyből ki szeretne lábalni, az keressen magának harcához szövetségeseket.
Mert az rendben van, hogy a potenciális szövetségest nem látja meg a jelenlegi kormányzatban, melynek hibbant feje tán ezzel is akarva demonstrálni kívülállóságát a problémán, a legnagyobbakat éppen ezen a szerencsétlen népségen üti.
Nem jut el az agyáig, vagy nem törődik vele, hogy éppen egy időzített bombát bütykölget, mert eljön majd az a perc, amikor a legszegényebbeknek már csak egy lehetőségük marad, és az a lehetőség nem tűnik túl barátságosnak az úri középosztály számára.
Mindenesetre az azért nem megy, hogy a szent pártatlanság nevében egy ilyen helyzetben szövetséges keresése helyett népe alkalmi Mózese jó nagyokat rúg abba a pártba is, mely ugyan nem hibátlan és a kérdés megoldásában nem nagyon jeleskedett, adni nemigen tudott, de legalább nem vett el a legszegényebbektől, köztük a cigányoktól.
Azt mondta Horváth Aladár, hogy nem akarja felmenteni az MSZP-t, merthogy a szocialisták idején nagymértékben erodálódott a jogállam.
Hát bizony, ez így igaz, mindössze apró ellentmondást vélek ebben a logikában felfedezni.
Olyan ez, mintha a kifosztott libaól gazdáját tennénk felelőssé a közbiztonság romlásáért, miközben mikor a libatolvaj hátán eltöri a kapanyelet, akkor feljelentjük soha el nem évülő emberiesség ellenes bűntett miatt.
Emellett, mintha az MSZP mellett lett volna koalíciós partner is az elmúlt átkos nyolc évben, ha jól emlékszem…
A rendezvényen szó esett a nagy magyar polgárjogi harcos, Farkas Flórián kiemelkedő aktivitásáról is, - egy év-egy parlamenti hozzászólás - továbbá pedzegettek érdekes kérdéseket is érettségiről, diplomáról, bűncselekményekről vele kapcsolatban, ez utóbbi szintúgy kiverte kissé nálam a biztosítékot.
Farkas Flórián sikkasztott, majd Göncz Árpád kegyelmet adott neki.
A cigányok Mardel Ludtalp Kincse ugyanis nem volt mindig elkötelezett narancspárti, mikor úgy kívánta az érdeke, akkor úgy dörgölőzött a liberálisokhoz, mint tehén az istálló ajtófélfájához, és ha jól emlékszem, azidőtájt Horváth Aladár SZDSZ-es potentát volt.
Nem kellett volna megvédeni ezt a bohócot, akkor ma nem lenne miről beszélni.
És azért azt se feledjük el, hogy a cigányság húsz év alatt képtelen volt egy valamirevaló vezető garnitúrát kiállítani, pedig vannak ám cigányok, akik a munkájukkal, emberi tartásukkal vitték valamire, és akiket nem lehet egy laza mozdulattal félretolni, mert nem cigányságuk által, hanem saját jogon lettek azzá, akik.
Merthogy a szörnyű hatvanas-hetvenes években, melyet a mi Aladár barátunk viszonyítási alapnak hoz fel, mondván „ hetvenes években láttunk utoljára ekkora nyomort, - akkortájt tanulhattak a cigányok és dolgozhattak is, mert volt lehetőségük és volt munkájuk is.
De ezek az emberek ma nem szívesen vesznek részt a cigánypolitikában, undorodnak attól a vircsafttól, mely Horváth Aladár aktív asszisztálása mellett létrejött, nem kívánnak bunkósbottal flangáló művajdákkal egy plénumon szerepelni, mert maguk is megvetik ezt a ripacskodó, torzsalkodó, hangoskodó világot, melynek a lényege, hogy amikor a cigányt már mindenki kisemmizte, utoljára még a sajátjai lopják meg, zsákmányolják ki, merthogy az uzsorások is cigányok általában.
A követeléseket - a legelemibb szükségleteket kielégítő ivóvíz - és áramszolgáltatás legyen alanyi jog a többszörösen hátrányos helyzetű lakosság számára - nem tartom istentől-embertől elrugaszkodottnak, sőt, ezer oknál fogva indokolt lenne bevezetésük.
Az se lenne baj, ha a téli tüzelő kérdését is megoldaná az állam valahogy, mert túl a humánus szempontokon olcsóbb lenne, mint tarravágott hegyoldalakat újratelepíteni, nem is szólva az ebből adódó vízügyi problémákra, kivéve Sárazsadányt…
Szóval kedvelem én Horváth Aladárt, tisztelem is az elkötelezettségét, de ezen a területen lenne dolga mindenkinek, bőségesen.
Remélem, még a tragédia előtt nekikezdünk rendet tenni, ha lehet, nem a szélsőjobb eszközeivel…

:O)))

4 megjegyzés:

éva írta...

Horváth Aladár 64-ben született, a 70-es években még kisiskolás volt. Tehát nem lehetnek saját élményei a cigányság sorsáról, csak a saját környezetéről, a többit meséből ismeri. Azért nem ment vissza korábbra, mert akkor nem alkalmazhatta volna a "láttunk" fordulatot, és korábban (40-50-60-as években) az egész ország együtt nyomorgott. Ha áttételesen is, de elmondta, hogy Orbánék SOKKAL rosszabbak a cigányságnak IS, mint az elmúlt 22-40 évben bármelyik kormány.
A cigányság kérdése igen nehéz ügy, és az ilyen "vajdák" és "Flórik" csak tovább nehezítik, és még a legjobb Horváth Aladár közöttük: na ezért nem jutnak semmire. Hiányzik egy valós, elkötelezett vezető rétegük.
Amelyik felmérné, hogy nem lehet "alanyi jogon" követelni a vizet és az áramot, amikor a többségi nemzet igen nagy része keservesen teremti elő a rávalót. Lehetne ehelyett - uniós támogatásból - fürdő és mosóházakat követelni, amely ingyen vehető igénybe a segélyezetteknek, és igen méltányos áron az alacsony jövedelműeknek.
Lehetne az egész napos iskolához napi 3-szori étkezést követelni, hogy a gyerekek árammal ellátott meleg helyen tanulhassanak, hogy legalább nekik legyen esélyük kitörni.
Lehetne követelni a nagy víztározók építésének megkezdését - szintén uniós forrásból - ahol a kézi munkaerő alkalmazását meghatározott %-ban kötelezővé teszik - akár cigány kvóták előírásával.
És lehetne felvilágosítani a saját népet, hogy neki magának is erőfeszítéseket kellene tenni a beilleszkedésre, mert pont a jelenlegi kormány bizonyítja, hogy nekik nem "JÁR" csak a nyomor és a szájuk. A többiért tenni kell.

Névtelen írta...

Kedves Éva az ötleteid jók,meg is valósíthatók akár holnap.
Az a baj,hogy aki kitört a nyomorból(10x annyi energiával mint amire egy törzsökös "magyar"képes)abban nem bíznak.És viszont,elég nyomós okokból.Azt tanítja a szervezéstudomány,hogy minden változtatás első lépése az adott állapotok felmérése.Erre még senki nem vette a fáradságot.Oszi.

kogito írta...

".... akkor feljelentjük soha el nem évülő emberiesség ellenes bűntett miatt."

Kedvesd Pupu! Sok helyütt olvasom (újabban) ezt a szót (emberiesség elleni), amit nem értek. A nürnbergi perben nem e miatt, hanem EMBERISÉG elleni bűntett miatt marasztalták a bűnösöket és más hasonló esetekben is. A két szó jelentése nem azonos véleményem szerint. Sajnos nem tudom igazolni, mert 2 lexikon és 2 értelmező szótárban sem találtam erre vonatkozó útmutatást. Én maradnék az emberiség elleni bűntett fogalmánál.
Ami pedig Horváth Aladárt és többi díszcigányt illeti, ők kizárólag a saját pecsenyéjüket sütögetik. Volt erre pár példa az utóbbi években.

PuPu írta...

Az emberiesség elleni bűntett kategóriájába tartozik többek közt a szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik. (wikipédia)
A magyar büntetőjog jelenleg nem ismeri ebben a formában, nodemajd jövőre!