A KIKOSARAZOTT KÉRŐ

Az LMP- nek igent kell mondania az Együtt 2014 - gyel való együttműködésre, azt viszont semmi sem indokolja, hogy csatlakozzon is a mozgalomhoz - mondta szombaton az MTI-nek Róna Péter.

Miután az LMP- ben Róna Péter az ész, a többiek meg az ifjúság és a nyers erő, ezért hát nem kell túl bátornak lenni ahhoz, hogy megjósoljam: a párt kongresszusának döntése valahol ezt az álláspontot fogja visszatükrözni.

Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de csecse párt is vagyok, ugye.

Ezek a pártocskák és pártkezdemények ebbe a helyzetbe fognak belegabalyodni.

Egyrészt eleget kell tenniük a rájuk szavazó választói rétegek kívánalmainak, másrészt meg azért azt is szeretnék, ha belekotnyeleskedhetnének a nagypolitika boszorkánykonyhájába, beleértve a pénzes zacskó kezelését is.

Az LMP emellett még csalódott is lehet, hiszen ők a mérleg nyelvének szerepére pozícionálgatták magukat egészen idáig, hát erre nem belerondított ebbe a szép elképzelésbe Bajnai, meg a hataloméhes Juhász, a riválisnak tekintett Szolidaritással együtt?

Így aztán lassan kárbaveszni látszik a Róna Péter felépítésére fordított energia, akit viszont Bajnai majdani helyére tudott volna elképzelni a leginkább fülileg zöld párt.

Róna Péternek egyébként nagy tisztelője vagyok, üdítő őt hallgatni egy Matolcsy után, de azt hiszem, politikailag elhomályosítja látását a Terv dugába dőlésének látszata.

Az LMP elképzelése minden más politikai helyzetben elképzelhető változata lett volna a párt felvirágoztatásának, hiszen más országokban már betöltötték zöld pártok ezt a szerepet.

A németországi zöldek is éppen most kéretik magukat, de zöld pártnak lenni Németországban és Magyarországon nem ugyanaz.

Németország demokrácia, Magyarország meg demokratikus jelmezbe öltözött diktatúra, ahol egyre szomorúbb és vérfagyasztóbb történetek mutatnak rá a jelenlegi hatalom elpofátlanodására.

Itt vagy összefog mindenki, és egyetlen célt tűz ki – Orbánnak és rezsimjének eltakarítását - vagy lehet készíteni a belépési nyilatkozatokat minimálisan is a kereszténydemokratának nevezett pszeudopártba, de még jobb, ha a Fideszbe - ha már szarba lép az ember, legalább toccsanjon!

Itt mindahány egylet, pártocska – de még a valódi pártok is – abban a hitben vannak, hogy rengeteg az idő.

Majd az utolsó pillanatban leülnek és tárgyalgatnak, látványosan torzsalkodnak, bevonulnak – kivonulnak, eljátsszák szavazóiknak a megingathatatlan hőst, majd - mint a hajdani köztársasági elnökválasztáson az SZDSZ – kerül, amibe kerül – inkább hatalomban tartják a Vezért, minthogy engedjenek egyébként meglehetősen plasztibilis elveikből a realitások okán - a közös cél érdekében.

Már, ha van egyáltalán közös cél.

Némelyiküknél nagy a gyanúm, hogy Orbán hatalmon tartása megfelel alapításuk céljának, csak ezt rettenetesen nehéz bizonyítani, hiszen egy-két hangadó is elég ahhoz, hogy a demokrácia szempontjából kedvezőtlen irányba tereljen folyamatokat párton belül és kívül.

Az LMP azért veszélyesebb a 4K! suk-sükölő elnökénél, mert úgy rátelepedett a zöldségre, hogy annyi se lóg ki a feneke alól, mint a fészkén költő vadlúdnak a tojásaiból.

A választók többségének pedig a zöld elvek akkor is tetszenek, ha némelyikük személyesen a kanálisba önti is a fáradtolajat, ha az emésztőjét már eleve úgy építette, hogy csak az átadás-átvételig volt folyadékzáró, utána meg megy az anyag a vizekbe – kit érdekel, de amúgy olyan környezettudatosak vagyunk, mint a fene.

Pedig itt egyetlen demokratikusnak mondható párt sem ellensége a környezettudatos gondolkodásnak, de hagyják, hogy a leginkább ez a méregzöldekhez közelálló párt verje a környezetvédelem dobjának tam-tamját, persze ebben a helyzetben talán ez is mindegy.

Egy ilyen helyzetben, mikor már Lukasenkó is ódákat zeng Magyarországról, el illene gondolkodni mindenkinek.

Itt a választási rendszer megállapodást követel minden olyan politikustól, aki el akarja kergetni ezt a minkét értelemben lopva, de ütemesen fasizálódó bandát.

Már régen el kellett volna kezdeni felépíteni a közös képviselőjelölteket, de legalábbis meg kellett volna keresni, hogy melyik választókörzetben ki alkalmas erre a feladatra, kik lesznek a választást előkészítő munkát koordináló stáb tagjai, és így tovább, ehelyett itt riszálják a seggüket a pártok, mint Julcsa a bálban.

És talán az egyeztetést azzal a párttal kellene kezdeni, amelyik megkerülhetetlen és kihagyhatatlan, mert arra építeni, hogy a tagság nélküli Milla vagy a még reklámértéket sem képviselő 4K!,  vagy a komoly gazdaságpolitikai felkészültséggel rendelkező, de a politika porcelánboltjában egyre inkább elefántként forgolódó  Haza és Haladás majd meghatározó erővé válik a hátralevő kis idő alatt, ez merő illúzió.

Akinek itt valóságos tömegmozgósító ereje van, az elsősorban az MSZP.

Őket gyanakvóvá tenni, a velük kapcsolatos álláspont kialakítását holmi Juhászokra hagyni, meg akkordban Gyurcsányozni permanens kisebbségi érzések kompenzálása céljából, az több mint bűn – hiba.

És hiba az is, ha egy majdani választási szövetség nem nyitott mindazok előtt, akik számára elsőrendű cél Orbán eltávolítása, hanem mindenféle egyéb kritériumok mentén önmaguk által felkent döntnökök kezdenék el játszani az „alma játszik – körte nem” című közkedvelt gyermekjátékot, ha már homokba pipiskére nincs mód…

Az összefogás nem fog menni túlcizellált programok mentén, meg evőpálcikákkal piszkálgatva az orbáni szart – egyszerű és érthető, nemutolsósorban megvalósítható minimálprogramra lenne szükség, melynek lényege a demokratikus államrend helyreállítása, az ezt garantáló intézmények visszaállítása, Orbán jogi ámokfutásának hatályon kívül helyezése majd a Vezér és közvetlen kiszolgálói elleni bírósági eljárás megindítása, vagyonuk azonnali zár alá helyezése.

Ezzel lehetne nyerni, de csak közös jelöltekkel, egységes akarattal, taktikázgatás nélkül.

Majd ha helyreáll a jogállam, megint belekezdhet, aki akar a pávatáncba, de addig, amelyik párt együttműködik az demokrata, amelyik meg nem, az a demokrácia és a haza árulója.

Ennyire egyszerű ez – szerintem…

De persze lehet, hogy tévedek.

:O)))