BAJNAI A HIBÁS!

Nagy hibát követtek el Bajnaiék, mondta az LMP és az Együtt2014 viszonyáról, és a magát zöldnek aposztrofáló, de egyébként a fene tudja milyen célt elérni kívánó párt jelenleg önfelszámolónak tűnő döntéséről Róna Péter közgazdász.

A kijelentéssel eddig egyet is lehet érteni - a fene tudja, hogy miért éppen őket kellett prominclicukorral és forró csókok kilátásba helyezésével a közös táborba csalogatni, hacsak nem az lett volna a cél, hogy a szocialistákkal szemben képezzenek valamiféle ütőképes erőt.

Mindenesetre Róna Péter nem ezért hibáztatja Bajnaiékat, hanem azt mondja: a hiba az volt, hogy Bajnaiék az utóbbi napokban szemtelenül erőszakosan akarták bedarálni az LMP-t. 

Merthogy egyébként is, nem az LMP-nek kellett volna csatlakoznia az Együtt 2014-hez, hanem fordítva, az Orbán leváltására létrejött mozgalomnak a zöldpárthoz.

Róna Péter remek és megbecsült közgazdász lehet, de a mai magyar valóságról valószínűleg a sajtgyártáshoz nélkülözhetetlen tehenei is többet tudhatnak, mint ő.

A kísérlet kudarca előre borítékolható volt, azt pedig még Bajnairól és Kónyáról sem feltételezem, hogy annyira ravasz politikusok lennének, hogy a döntés azt a célt szolgálta volna, hogy tisztítsák a politikai terepet.

A szereplőket ismervén inkább annak van nagy valószínűsége, hogy Juhász fűvész erőltetgette az LMP becsalogatását a szövetségbe, hogy aztán majd később a baráti szolgáltatásért benyújthassa a számlát.

Aki csak kicsit is figyel a politikára – amelyik a párt nevével ellentétben nemigen lehet más - az érzékelhette már a törést a párt prominensei között korábban is.

Schiffer kompromisszumképtelensége és bolsevik típusú népboldogítása a párt nem egy hangadójánál kiverte a biztosítékot.

Ennek jele volt már Kaufer Virág távozása is, aki a belső állapotok láttán visszatért politikustársainál lényegesen értelmesebb szerelmeihez, a bálnákhoz, ennek jele volt Schiffer háttérbeszorítása, de Schiffer orbanizálódását még ez sem tudta lefékezni.

Persze az LMP-n belül a többiek sem mondhatók klasszikus politikusnak, valamennyien egy alom kölykei, akik a maguk kizárólagos és megfellebbezhetetlen igazságát hirdetik.

Zsigeri ellenszenveik alapján zárkóznak el mindenféle együttműködéstől, a kompromisszumot leginkább árulásnak tekintik saját egojukkal szemben.

Ha ezek hatalomra jutnának, a mai egy kis Vikkancs helyett lenne három, igaz, ha a legmagasabbat félbevágnánk, kijönne talán négy is belőlük.

Mindenesetre az azért csüggesztő, hogy elfelejtenek számolni, merthogy a tízmillió magyarból ötmillió azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák őket.

Ez sajnos tény – mint ahogy az is, hogy ebben osztoznak az Együtt 2014 tagszervezeteivel – a Szolidaritás kivételével.

Ha még nem tudták volna, most leírom nekik, hogy Magyarországon ma három párt van – Budapesten eddig négy volt, de itt a „volt”-on van a hangsúly - meg van még a Gyurcsány meg a Bajnai, és ezzel át is tekintettük nagyjából a politikai palettát, úgyhogy ne nagyon legyenek illúzióik.

Ha zsebretéve néhány marék üveggyöngyöt és minden férfias bátorságukat összeszedve elhagyják Kőbánya-alsót és elmennek a vadak közé, meg fognak lepődni, hogy a Bitó László szalonjában, vagy a párt válaszmányában zajló értelmiségi beszélgetések mellett zajlanak hasonló értékű beszélgetések a Négycsöcsűben, meg a Részeg Libában is – már ha a véleményformálást és a szavazatszerzés hatékonyságát tekintjük mércének.

Róna Péter egyébként aggódott egy sort az LMP önazonosságáért is, merthogy – ahogy kivettem mondataiból - arra rossz hatással lett volna, ha elkötelezi magát akárcsak elvileg is egy Orbán leváltására irányuló együttműködés mellett.

Én meg azt gondolom, hogy ez nem az a politikai helyzet, mikor a színvallást lehet húzni, mint a rétestésztát.

Emellett melyik parlamenti pártnak identitási problémái vannak, annak ki kell iratkoznia a közéletből.

Persze ez a habverés már megint csak a pórnépnek szól, az LMP- ben fennálló feszültségek ígyis –úgyis felszínre törtek volna, mert míg Schiffer küldetését, addig társai a pártot és önmagukat vették komolyan, meg aztán valószínűleg nincsenek is beavatva a Fidesz LMP-vel kapcsolatos terveibe, melynek előfeltétele az ellenzék körében végzett alkotó destruktivitás.

Schiffer látott magában egy Semjénnyi lehetőséget, a többiek meg talán egy élhető országot, melynek persze előfeltétele, hogy ők mindahányan minél távolabb legyenek a hatalomtól, merthogy bírálni valamit, ahhoz is kell ugyan képesség, de ettől még nem biztos, hogy ez elég az alkotáshoz is…

Lehet, egyszer mg hálásak lesznek Bajnainak, hogy időben döntésre késztették őket.

Bajnai meg letudta Juhász fűvész felé a kötelező demokratikus minimumot, mostantól lehet rá kicsit sajnálkozva és fejcsóválva nézni, ha erőszakoskodik - ami persze tutira vehető.

És el lehet kezdeni a tapogatózást az MSZP irányába, természetesen nem feledkezve meg annak súlyáról.

Jó lenne, ha a tárgyalásokat nem a Milla egylet elnöke folytatná, mert ez hozzávetőleg azzal esne egy megítélés alá, mint Matolcsy kinevezése főtárgyalóvá az Unióval…

Most nincs frakcióvezető, nincs egység, hétfőig fő a levében a társaság, mi meg szemlélhetjük, mitől is lehet más a politika – aztán majd eldönthetjük, kell-e ez nekünk…

:O)))