Hát ma aztán – hogy rusztikusabb ne legyek - jól belevágta a
féltéglát az együttműködési politika lassan csordogáló patakocskájába a
Szocialista Párt - csobbant is jó nagyot!
Merthogy az Együtt2014 mozgalom szép lassan elindult a
Millásodás útján, az október 23.-i naggyűlés után most éppen a március 15.-i nagygyűlést
várja, közben meg a társszervezetek vezetői éberen figyelik egymást, ki mit is
mond a jövőről meg a másikról, a nagy együttműködés jegyében.
Jól is teszik, ha figyelnek, hiszen hárman minimálisan is
kétfélét beszélnek, emellett idejük nagy részét azzal múlatják, hogy egy nagy
kockás papírra írják azok listáját, akikkel nem akarnak együttműködni.
Ez is egy hasznos elfoglaltság, és addig nem is lesz baj,
amíg egyszer valamelyiküknek eszébe nem jut, hogy akkor most írjanak össze egy
listát azokról, akikkel együtt akarnak működni, és kiderül, hogy ketten
maradtak – Juhász füvész és a 4K!…
Mindenesetre a szocialisták végre eljutottak odáig, amivel
ezt az egész együttműködésesdit kezdeni kellett volna: a cél egy közös lista
összeállítása és közös jelöltek indítása.
Ezt persze nyakonöntötték a szokásos dumával, programalapú
együttműködésről beszélnek, meg szakpolitikáról, holott a kívánatos program nem
túl sok pontot kellene, hogy tartalmazzon, nem is okvetlen biztos, hogy
Orbanisztán felszámolása és a demokratikus államrend helyreállítása után
ezeknek a pártoknak egy szövetségben kellene maradniuk, ugyanis a parlamentáris
demokrácia a versengésre épül.
Éppen azért kell felszámolni a Buggyant rendszerét, mert ő
meg a versengés lehetőségét számolta fel, felszántva a versenypályát és sorra
lerugdalva ellenfeleit.
De mindegy, a lényeg az, hogy a szocialisták
kezdeményezésére majd mindenki igent mondott, és ez örvendetes, hiszen a dumán
kívül már illenék történnie is valaminek.
Kicsit azért zavar engem az, hogy most vélhetőleg azzal
kezdenek majd el bíbelődni, hogy milyen szakpolitikai lépéseknek kell
következnie Orbán eltakarítása után.
Félő, hogy úgy járnak, mint a szakácsok, akik lakodalmi libapörköltet
akarnak főzni, és azon kezdenek el vitatkozni, hogy a majdani pörköltbe kell e
köménymag, vagy elég a paprika meg a bors, avagy bors se kell bele, de ha
mégis, akkor mennyi?
A liba meg megrökönyödve figyeli a jövőjéről szóló vitát,
majd peckes léptekkel odébbsétál, meglengeti szárnyait és otthagyja a díszes
gyülekezetet, akik a vendégek érkezésekor jönnek csak rá arra, hogy azért első
lépésként mégiscsak le kellett volna vágni a furfangos szárnyast, megfőzni ugyanis
csak utána lehet.
Ha a szakpolitika a szocialisták olvasatában azt jelenti,
hogy meg kell állapodni, hogyan kell majd a választások másnapján-hatályon
kívül helyezni alaptörvényt, hogyan kell elindítani egy demokratikus
alkotmányozási folyamatot, hogyan kell helyreállítani a fékek és ellensúlyok rendszerét,
akkor rendben is van a dolog.
Mert az is tény, hogy el kell dönteni, hogy mit kell kezdeni
az Ügyészséggel, az Alkotmánybírósággal, a bíróságokkal, hogyan kell
helyreállítani a Rendőrség tekintélyét, mi legyen a TEK-el, mi legyen a
közoktatással, a tandíjjal, az egészségüggyel, a fiatal orvosokkal, kik ellen
kell vádat emelni államcsínyre való felbujtás, államcsíny elkövetése és
egyszemélyi uralom megteremtése miatt.
Mi legyen a földbérleti szerződésekkel, egyáltalán, a magyar
vidékkel, mi legyen a Magyar Gárdával és a neonácikkal, nyilasokkal és mi
legyen a legszegényebbekkel, a szegényekkel,
a rokkantakkal és az elszegényedőkkel, mi legyen az iskolázatlan munkanélküli
tömegekkel és nyomort újratermelő gyermekeikkel, mert ez a ma legégetőbb
problémája.
Ezek a feladatok ki is tesznek egy-két ciklust, de én nem
bízom abban, hogy itt a válságot fogják kezelni, hiszen a résztvevők egy része
- Orbán céljának megfelelően - már ma is a kifogásokat keresi.
Néztem Juhász füvészt Kálmán Olga műsorában, ott vihogott,
mint a szűzlány, akit szexni visznek, és azt fejtegette, hogy az ország
kormányzásában valaha is résztvevőknek be kell ismerni hibáikat, és el kell
mondani, hogy amit akkor rosszul csináltak, azt ma máshogy csinálnák e?
Ez így persze egy marhaság, mert egy adott helyzetben hozott
döntések tűnhetnek a döntés időpontjában helyesnek, majd egy későbbi időpontban
hibásnak, hogy ne menjek messzebb példáért, itt van mindjárt a Milla dalárda, vagy egylet,
vagy szakkör, vagy micsoda is döntése arról, hogy Juhász fűvészt emelje
vezetőjévé.
A döntés az adott pillanatban logikusnak tűnt – agilis,
fiatal, ambiciózus ember, van már gyakorlata a tüntetésszervezésben, hát, ha
már annyira akarja, hát legyen ő.
Aztán majd egyszercsak kiderül, hogy a döntés rossz volt,
mert egy Orbán kezére húzott kis Orbánt ültettek a saját nyakukba az egylet
tagjai, de hát ettől még nem kell megtépniük az ingüket meg letakarni a
tükröket, el kell majd szépen hajtani, oszt jónapot - hogy hadd idézzem a
klasszikust.
Azt is mondta, hogy a civileknek nem volt beleszólásuk a
politikába, hát majd egyszer magyarázza már el neki végre a képviseleti
demokrácia lényegét, nehogy később még több csalódás érje.
Könnyen úgy járhat ugyanis, mint a 4K! meg az elschifferesedett
LMP, akikkel ma már minden összefogni kívánó erő úgy van, hogy hát istenem, ha
kimarad, hát lemarad – oszt akkor mi van?
Ellenben a választó meg úgy van ezzel, hogy ha már elmegy,
akkor nem akarja veszni hagyni a szavazatát, és nem szavaz hulladékpártokra, bármennyire
kedvezne is ez az adott pártok vezetőinek meg Orbánnak.
Tulajdonképpen nagy dolgok történtek mostanában, a nyilasok kimutatták
a foguk fehérjét, tovább öregbítve hazánk jóhírét a világban, ezzel egy olyan antifasiszta
összefogást hoztak létre, melyre errefelé mostanában még nem volt példa.
Vannak, akik azt mondják, hogy a Fidesz inspirálta a nyilasokat,
hogy a választási törvényt valami jó ütős dumával elhomályosítsa, - ami azt
illeti, én is fel tudok ezekről sok mindent, akár ezt is.
És végre a legnagyobb ellenzéki párt is letette voksát a választási
együttműködés mellett.
Az MSZP egyre erősebb és egyre realistább hangokat penget,
remélhetőleg sikeres lesz a kezdeményezése és végre talán javul a
kommunikációja is.
Van értelme egy Együtt2014 – MSZP - DKP összefogásnak, és ha
Kuncze hozná az értelmes liberálisokat, Bokros meg a normális konzervatívokat, ha
valaki kitalálná azt a szervezetet, mely a kiábrándult Fidesz-szavazóknak adna politikai
otthont, akkor Orbán mehetne a levesbe, - habár én szívesebben látnám rács mögött…
Majd meglátjuk.
Vasárnap antifasiszta tüntetésre megyünk, jönnek talán az
unokák is, meg a testvérem, remélem, nem kell majd a végén szégyenkeznünk, hogy
csak néhányan lézengtünk a Kossuth téren.
Gyertek ti is, mert ez a banda csak az erő nyelvét beszéli.
Olyanok, mint a kutyák, ha megérzik rajtad a félelem szagát,
akkor megmarnak.
Azért most körülményesebb lesz nekik is új Békamenetet
szervezni a zsidók listázása mellett.
Bár – ami azt illeti – simán kitelik tőlük.
:O)))
5 megjegyzés:
Erről van szó, hogy nem szavazunk hulladékpártokra,maradék lehetőségekre, biztosra kell menni az orbáni elembetegség felszámolásában.
Az MSZP egyre erősebb és egyre realistább hangokat penget,
Basszus, ez a realista hang??? A tárgyaló delegációjuk:
Veres János. Szekeres Imre. Kovács László. Hiller István. Kiss Péter. Szanyi Tibor. Baja Ferenc. Havas Szófia. Kákosy Csaba. Kökény Mihály.
Ezek rosszabbak mint a madárijesztők!
Névtelen! Ha az a változás ára, a madárijesztőkkel is össze kell fogni.
Névtelen
Ezek profik, referenciával.
Gondolod, hogy jobban járnál ismeretlen nyeretlen kétévesekkel?
Megműtetnéd magad egy még soha nem műtött rezidenssel a prof. helyett?
Évice!
Százszor inkább műttetném magam a portással, liftesnénivel, takarítónővel mint azzal a pofaszőr úrral, akinek eddig 100-ból 99 betege elhunyta magát műtét közben, ráadásul ellopta a nyakláncaikat és százezres hálapénzeket követelt ki a műtétek előtt.
rézevőfiamór
Megjegyzés küldése