TÖMEG, KÖZLEKEDÉS, GÁZ

A Népszabadságban Fekete Gy. Attila megtalálta a BKV megmentésének egyetlen járható útját: be kell hívni a NATO-t.

Ami azt illeti, van is benne valami, habár nekem azért vannak kétségeim az elképzelés hatékonyságával kapcsolatban, szerintem egy BKV-ellenőrhöz képest a NATO harcosa jelentős hátrányban van, nincs meg benne az ellenség – az utas – iránti engesztelhetetlen gyűlölet.

Márpedig csak ez válthatja ki a megfelelő agresszivitást, mely képessé teszi az ellenőrt arra, hogy hóna alatt az utas letépett fejével úgy vágtasson át a peronon, mit az amerikai foci csillaga.

Egyre szörnyűbb a helyzet a tömegközlekedés tekintetében, egyre romlik a szoláltatás, amin nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen évtizedek óta nemigen történik semmi ezen a területen.

Ami még működik, az a Kádár-rendszer maradványa, csak éppen a karbantartásra nem jut elegendő pénz, így a városban részben rozsdatemetők araszolnak, részben uraságoktól levetett villamosok, buszok köpik a kormot a buszmegállótól öt méterre dohányzó környezetszennyezők képébe.

A jegybevételekkel is gond van, állítólag rengeteg a bliccelő, ami ugyan helytelen, de csak azt mutatja, hogy a feladat rosszul szervezett, a végrehajtás pedig amolyan magyaros jellegű.

Nem nagyon értem, hogy miért kell nekünk mindig újra feltalálni azokat a dolgokat, melyek a világ számos nagyvárosában már remekül működnek, miért nem lehet alkalmazni azokat a módszereket, melyek például Londonban hibátlanul működnek, egyáltalán, miért kell nekünk a fővárosi tömegközlekedéssel ennyit nyűglődnünk?

Ha belegondolunk, a hajdani BKV a Kádár-korban számítógépes támogatás, zártláncú rádió és televízió-hálózat nélkül ennél ezerszer megbízhatóbban üzemelt, fennakadások nélkül ellátta az akkor majd kétmilliós nagyvárost ma meg már minden buszvezető nyakában legalább két főnök ül, oszt mégsem megy valamiért a dolog.

Aztán itt van a járművek ügye.

Autóbuszt valaha tudtunk építeni, ma meg képtelenek vagyunk a járművek kérdését magunk megoldani, mert folyik az izmozás lobbyérdekek mentén, ki szállítsa a buszokat majd, ha egyszer lesz rá pénz?

Ezenközben meg kihajigálunk az ablakon lepukkant nyugati használt buszokra rengeteg pénzt, amiből el lehetne szépen kezdeni a cserét hazai gyártású járművekre.

Londonban a busz odaáll a járdasziget mellé, a kerekesszékes mozgáskorlátozott számára kitolja a buszvezető a rámpát, rágurul és felemeli kocsistól, majd a leszállásnál ugyanígy jár el.

A gyerekkocsik számára külön rögzítési helyet alakítottak ki, szóval kitalálták ezeket a dolgokat már, csakúgy, mint a fuvardíj beszedésének módját, a  használható bérletet, a árművek belső kameráit, a megállók utastájékoztató tábláit.

Nálunk meg jön a lepukkant Ikarus, oszt jónapot.

Villamost is tudtunk építeni, most nem tudunk, csak Hannoverből tudunk beszerezni felújított járműveket, a Combinókat összekarcolják, lefújják a hülyegyerekek, mert a megállók bekamerázásának híján semmit sem kockáztatva vitézkedhetnek.

A HÉV vonalain ezeréves NDK-szerelvények járnak – ezek a modern típusok, mert vannak öregebbek is, melyeket hajdanán még lovak húztak talán.

Az utasok egyre agresszívebbek, ezzel párhuzamosan az ellenőrök is nehezebben viselik a folyamatos frusztrációt, a város lassan-lassan élhetetlenné válik.

Közben forgalomcsillapítás címen milliárdokért buherálgatják a város egyébként is a végtelenségig kifeszített közlekedését, dugódíjról ábrándoznak, miközben a tömegközlekedés rendbetételéről halovány elképzelésük sincs, Vitézy Dávidka két orrturkálás között vizet fakaszt a metró falából, a taxisok ölik egymást, a politikusok pedig szózatokat intéznek a néphez, hogy vegyék igénybe a tömegközlekedést.

Hát nem egy vonzó ajánlat, akkor inkább már a kerékpár, amelyik megoldja a városban akár tízezer ember gondját is, tavasztól-őszig, mert nincs egészségesebb dolog, mint a városi csúcsforgalomban tekerni, ahol egy óra alatt több kormot és koszt tüdőz le korunk trendi gyermeke, mint egy dohányos egy hét alatt.

Hogy miért nem lehet a tömegközlekedést üzleti alapokra helyezve privatizálni, az maga a Nagy Titok, habár most, mikor küzdünk a nemzetközi tőke, az imperialista kizsákmányolás ellen és az államosítások korát éljük, talán nem is időszerű ilyesmit felvetni sem!

Ellenben az E.ON földgáztározóinak privatizálása ügyében – mint sivatagi ügyekben illetékes – szeretném elmondani, hogy szerintem a földgáztározók megvásárlása hozzávetőleg annyira ésszerű, mint szomjanhalás előtt a sivatag közepén üres marmonkannát venni.

Nem kellett volna az oroszok ellen ugatérozni, akkor lehettünk volna európai gázelosztó centrum, így meg szerencsétlen lúzerek vagyunk, azok is maradunk.

A tömegközlekedéssel kapcsolatban pedig el lehetne gondolkodni azon, hogy rá lehet e bízni egy nyeretlen kétévesre, akinek semmiféle vezetői tapasztalata nincs és mára már az is kiderült, hogy valószínűleg nem zseni.

Ha a libák így szerveznék a közlekedésüket költözés idején, mint mi a fővárosi tömegközlekedést, vélhetőleg darálthúsként érkeznének meg a célállomásra.

Persze ha egyszer valami sikertörténet, hát azt nem lehet eltagadni, Lázár Jankó a tömegközlekedési díjak csökkentését is kilátásba helyezte.

Ha valaki rákérdez ezeknél, hogy mi erre a forrás, értelmes vagy akár csak értelmezhető választ sosem kap.

De hát ez nem csak a tömegközlekedéssel kapcsolatban van így mostanában…

:O)))