2010. október 15., péntek

NOSZTALGIA...

Így hatvan és Miskolc között néha visszagondol már az ember az elmúlt évekre.

Világ röheje, de sokat látott ember lettem, elmondhatom, hogy sok mindent megértem, sok dolgot megértettem, még többet megemésztettem és néhányat megbántam.

A világ rengeteget változott körülöttem, ez talán legjobban a technika változásain mérhető le.
Ma mutatták a televízióban éppen, hogy húsz éves a mobiltelefonálás Magyarországon, - gyermekkoromban ez a lehetőség legfeljebb Verne regényeiben szerepelt, mint szép utópia, de lehet, tán még ott sem.
Televízió nem volt, a rádió elektroncsövekkel, „lámpákkal” működött, - a mi tizenkétlámpás rádiónkkal elfogadhatóan lehetett hallgatni a Szabad Európát, azt ülte körül a bérház férfinépe 56-ban, abból hallgathattam 56-ban Nagy Imre szózatát: „csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van” - mint kiderült, a kormány helye akkor már a Jugoszláv Követségen volt…
Volt előtte hatlámpás rádiónk is, de az sajnos elég rozoga volt – apám tudott csak életet lehelni bele, míg aztán egy szilveszteri műsor közben elromlott, a csavarhúzó nem volt szigetelt nyelű,  ez meg ahhoz vezetett, hogy a csavarhúzót apám belevágta a lámpák közé, elrendezve ezzel a néhai rádió sorsát örökre.
De volt a házban „kolhozdoboznak” becézett szerkezet is, - a mai kábeltelevíziók rádiós őse – Kossuth és Petőfi volt a kínálat.
A lemezjátszó karjába pedig acéltűt kellett beilleszteni és becsavarozni, csak évek múlva jött aztán a mikrobarázdás hanglemez.
Aztán szerencsénk volt, mert jóformán az első adásoktól kezdve nézhettük a Televíziót, - a szomszéd lakásban lakott a kísérleti adások főmérnöke, eleinte az ő szolgálati készlékén, aztán mikor megvehette azt, akkor eladta nekünk.
Adásnapokon a fél ház felvonult hozzánk székekkel, sámlikkal és a műsort mindig kommentálta is valamelyik öreglány – lehetett a matuzsálem tán még akár ötven éves is…
A készüléket megcsodálták a haverok is, - meg is dicsérték - nézd már! – mekkora varázsszeme van annak a rádiónak! - rikkantotta haverom, porrá rombolva ezzel tulajdonosi büszkeségemet.
Merthogy a rádiónak volt a hangolást segítő varázsszeme is, zölden és rejtélyesen világított, ha bekapcsoltuk…
Aztán az első számítógépet már idősebb korban láttam, először a Spektrumot, aztán a Commodore 64 -et, és vállalkozást is szerveztem az új technikával való ismerkedésre, - ZX 81-volt a géppark, és mindenki boldogan lövöldözte háromszögletű űrhajójából a képernyőn lefelé iparkodó ellenséges flottákat.
Eleinte mindenki programozást akart tanulni, szinte mindenki azt feltételezte, hogy neki kell a programot megírni, ha használni akarja a gépet.
A számítástechnika olyan volt, mint a korabeli Omega-koncert: a színpadon nagy füst, amiből rettenetes hangok szűrődtek ki.
Aztán a cégnél, amelyiknek vezetője voltam a bevezettük a számítógépes adatfeldolgozást, - aki akkor tanult DOS-ban dolgozni, az még ma is utálja a csicsás Windows képernyőket.
A gépek kapacitásának növekedése és a perifériák változása is viharos volt, - az első floppy-lemezek még valóban hajlékonyak voltak, de használtunk az oktatásban adatrögzítésre kazettás magnetofonokat is.
Aztán sorra és egyre gyorsabb ütemben tűntek fel a technikai újdonságok, rengeteg dolog kiment a divatból.
Ma már körömnyi szerkezeteken tároljuk az adatokat, és a fejlődés nem állt meg, sőt – egyre gyorsul…
Mikor gyerek voltam, a poros utcákon lovaskocsik közlekedtek, és amikor a bérház előtt megállt a haver faterja a vállalti Pobjedával, akkor összefutott az utca gyerekserege.
A szemetet nyitott lovas kordékkal szedték, három-négy volt egymás mögé kötve egy hajtó parancsnoksága alatt, aki vadul kolompolt.
A házat a viceházmester – a vici – takarította, mindennap felmosta a lépcsőházat és hetente kétszer összeszedte és levitte a szemetet, a házmester kapupénzt szedett.
Nem volt elektromos hűtőszekrény, viszont volt jeges, - a fűtést szénnel vagy fával oldottuk meg, - a szenesek is lovaskocsival közlekedtek és mérésnél általában jól átverték a népet.
Falun a pottyantós budi volt a divat, előkelőéknél a fürdőszobában a zománcozott kád mellett a meleg vizet fával fűtött fürdőhengerrel állította elő a tulajdonos, - de ez már azért a felső-középosztály szintje volt, akik kettőkor tálaltak ebédre, nem ám parasztosan, kolompszóra délben…
Láttam az utcákon ávós-járőrt sétálni, a József Attila utcából jöttek, láttam 1956-ban a Ferencvárosi pályaudvar kifosztását, a kilőtt vödörből kifolyt bor elvesztése okán előadott cifra káromkodásokat, láttam az orosz katonákat, akik odajöttek a kerítéshez barátkozni, de előtte nap este a tankokat is láttam, akik beálltak a háztömb köré ás a motorokat bőgetve forgatták a lövegtornyokat.
Láttam, amikor a házunkban lakó párttitkár spájzát kilőtték Ivánék, és azt is láttam, amikor a ház lakói összedobták neki az ennivalót, merthogy az utcán járni akkor nem volt életbiztosítás.
Nagypapa feljött faluról, aztán ottragadt, mert kiújultak a harcok, anyám tepsiben sütött kenyeret és mi, gyerekek a pincében játszottunk doktorosdit.
Rajzoltunk aztán nemzetiszínű zászlóval ékesített tankokat, Kossuth-címert, és később, mint jó tanuló lehettem úttörővasutas, lehettem táborban Csillebércen, - ott, hol a tölgyek őrzik a völgyet…”
Később Kisz-titkár lettem az osztályban, de leváltottak, mert osztálybulin Magdi néni kinyitotta a használaton kívüli vaskályha ajtaját, mikor kezdtünk gyanússá válni számára és a lábára estek az üres borosüvegek, ez pedig ideológiailag tűrhetetlennek bizonyult.
Aztán kis idő múltán közfelkiáltással visszaválasztottak, - már akkor sem álltam doktriner hírében, és ezt akceptálta az osztály.
A változások mindig igen gyorsan jöttek, egyik a másik után.
Ki gondolta volna 1952-ben, hogy az ütemes vastapssal ünnepelt Rákosinak négy évvel később a lábát nyakába szedve kell menekülnie az országból, ki hitte volna, ’56 novemberében, hogy Kádárt ’57. május elsején százezrek ünneplik?
Ki hitte volna 86-ban, hogy öt év múlva nem lesz MSZMP, mint ahogy azt sem hitte volna senki még egy évvel ezelőtt sem, hogy ez az ország a lopakodó diktatúra felé fog indulni.
Tulajdonképpen egyetlen politikusnak sikerült itt hosszabb távra berendezkedni, persze ő nem a nemzet megosztásán, hanem az ellenétek elsimításán fáradozott, - aki nincs ellenünk, az velünk van – hirdette és az elv a gyakorlatban is érvényesült…
Miért írtam ma erről?
Talán azért, hogy figyelmeztessem azokat, akik ma szertelen gőgjükben az örökkévalóságra terveznek berendezkedni, akik agresszióval, erőszakossággal akarják megoldani hatalomtechnikai problémáikat arra, hogy a világ gyorsan változik, és benne változunk mi is.
Aki ma ennek tapsol, az könnyen tapsolhat holnap másnak, aki ezt elfelejti az politikusként előre borítékolhatóan bukott ember.
Aki nem tanul a múltból, az könnyen beleeshet elődeink hibáiba.
Mindahányunknak jobb lenne, ha ezt sikerülne elkerülni…


:O)))

11 megjegyzés:

--- írta...

De jó volt olvasni Pupu! Gyakrabban járhatnál a múltban a gyerekkorodban. Az utolsó 5 mondat is tetszett, de a gyerekkori emlékeid nagyon. Azt hiszem betegesen szeretem olvasni, hallani mások gyerekkorát, úgyhogy nagyon nagy örömöt szereztél ma ezzel!
IGAZ AZ OMEGA KONCERT FÜSTJE MÖGÜL RETTENETES HANGOK JÖTTEK KI SZERINTED, ÉS AZ 5O ÉVES NŐ NEKED MATUZSÁLEM...de ezektől eltekintve az egyik legjobb írásod ez a mai és még órákig elolvasgattam volna!!!!!!! úgyhogy ebben a stílusban kérek egy 35o oldalas regényt! :)) NEM VICC! TÉNYLEG ÍRJ EGY KÖNYVET!!!!!!!!nnna!
Szörnyű, hogy mi mindent KELLETT ÁTÉLNED, és jó is, hogy átélted, most mit mesélnél nekünk, ha nem élted volna át. én nem ismertem az olyan rádiókat amikről írtál és sosem hallgattam a szabad európát. tetszik a cím is várj átváltok nagybetűre mert így olyan unalmasan normális:)))
"ÍGY HATVAN ÉS MISKOLC KÖZÖTT..." EZ EGY KRVA JÓ REGÉNY CÍM!!!!! DE MIÉRT ÉPPEN MISKOLC? OTT SZÜLETTÉL? te illés rajongó voltál? És komolyan hiszel abban, hogy van politikus aki képes tanulni a múlt hibáiból? én nem hiszek ebben...ABBAN HISZEK, HOGY EGY NAGYON JÓ ÉS FONTOS REGÉNYT TUDNÁL ÍRNI, ÍGY EBBEN A MESÉLŐS STÍLUSBAN!!!!!! sZERETED A SÜLT TÖKÖT? ÉPPEN EZT ESZEK ÚGYHOGY AZ ÍRÁSOD MEG EZ AZ ÍZ EGYÜTT ELKÉPESZTŐEN JÓ ÉLMÉNY. KÖSZÖNÖM! EZ NEM VICC ÁM!!!!

- írta...

3x olvastam el. tényleg jó írás...
a rádió volt matuzsálem ... :)

pupu az agresszión már túl vagyunk, azaz folyik...

Névtelen írta...

Szia,

én is szerettem, a könyv igazán jó ötlet, majd kinyomjuk lámpás iphone-ra+androidra is, hogy a mai fiatalok is elérjék ;-) Tényleg, miért Miskolc?

Tsók, a Fiad

Névtelen írta...

Miért moderálod a kommenteket előzetesen? Ez nemó!

PuPu írta...

Névtelennek: Mindnt átengedek, de volt már olyan, hogy személyes dolgokat kérték, ne jelentessek meg.
Volt esetleg olyan hozzászólás, ami nem jelent meg?
Szerintem nem lehetett...
persze a netto náci beszólásokat nem szeretem, de önmérsékletet tanúsítok...
:O))))

PuPu írta...

Édesfiam, nem e lehetne-e beregelni?
A hatvan és Miskolc szójáték, - a miskolci vasútvonalon fexik Hatvan, de itt az életkoromra utalok vele, t.i. túl vagyok a hatvanon és haladok az elmúlás felé. De azért Miskolc mégiscsak jobban hangzik, - nem?
és meg ne próbáld megkérdezni, hogy mér? - Miskolc elmúlik?
Almácska meg vagy 350 oldalt rendelt meg tőlem, - ráfér az egy iphone képernyőre?
:O)))))

--- írta...

pupu a kapcsolaton megjelenő írásaid címét beírhatnád ide mindig, hogy rálehessen kattintani.
egyébként a viccelődéseitek oka az, hogy már sok könyvet írtál? én nem tudhatom, hiszen nem ismerlek!!!!
a moderálást helyeslem, hiszen nem 1 magánlevelet írtam már neked:)
azt hiszem egy darabig csak olvaslak és nem fűzök +jegyzést hozzá...
ez egy különösen jó írás tőled és szerintem többet írhatnál a gyerekkori emlékeidről...

PuPu írta...

Almácska ezeket az írásokat szoktam másodközleni a kapcson, - tegnap először írtam oda másikat, azt is jól eldugták, - ha még ne olvastad volna akkor Törlesztés címen, a http://kapcsolat.hu/blog/torlesztes
címen találod.
Soha enm írtam semmit, blogot is csak 19.-én lesz egy éve, hogy írni kezdtem itt, de szeretek írogatni, és majd mgfontolom az ötleted.
Viccelődni meg azért viccelődünk, mert ő valóban a fiam...
És ne kímélj, aggy a pofámnak!
:O)))))

- írta...

majd én adok! :)))))

MINDIG ÍRNOD KELLETT VOLNA!

Névtelen írta...

pupu olvasgatom a töredék híreket a nol.hu-n az mszp választmányi üléséről pontosabban a felszólalásokat. megint arra jutottam, hogy gyurcsánynak új pártot kellene létrehoznia, és ott kellene hagyni az egész régi gárdát a fenébe!mit kínlódik velük? nem értem ezt az eddigi infókból...hacsak nincs terve a jövőre nézve, de ezt nem mondja ki, ami érthető is lenne.
azt látom, hogy az mszp nagyszájú vezéreknek, csak vágyaik vannak elképzeléseik nincsenek, tehát minden marad a régiben. gyurcsány ha nem csak jósolni akarja a jövőt, hanem előidézni is, akkor le sem ülne ezekkel, akik csak a pénzecskéjüket féltik, de nem az országot! az mszp egyetlen mai magyar pártnál sem több, és így nem is lesz több, hogy ennyi kerge vezeti...kiábrándító!!!! na, majd csak lesz mód teljes egészében elolvasni a felszólalásokat...
tudod mit nem értek? a lendvai szembefordulását gyurcsánnyal.ez nagyon látványos...a többieké nem meglepő, azokat nem tartom értelmiségieknek...így fel sem foghatják miről is dumál gyurcsány. csak annyira futja nekik, hogy "mi a ló.asz van, ez elakarja venni a lóvét? " földhözragadtakkal nem lehet repülni, aki meg repül azt itt levadásszák...
tudod, hogy morvai felszólalt a cigány nőkért az unióban? göncz kinga sosem szólalt fel. na, ekkora szakadékok vannak az mszp-n belül, mint amekkora a különbség a két nő között...tulajdonképpen csak miattad figyelek oda a szocikra. nem akarnál az ősmagyar növényvilággal foglalkozni?:))) gondolom beleásnám magam a témába:)) -SZM-

- írta...

Milyen sok barátod lett pupu hálaistennek!!!:)
Sokaknak szerzel örömet. én a magányos, szeretetlen embereket szeretem, majd körülnézek a blogokon, azaz már nézelődtem, de totál kikészültem a sok cigány vadászatra készülőn meg a darabolós gyilkosokon. én sosem bántottam senkit és senkitől semmit nem vettem el, csak adtam. mégis feldarabolnának.felháborító ami itt történik!!!!! nem bűnözőket emlegetnek! csak simán mindenkit kinyírnának a rasszjegyei miatt. rohad ez az ország. az mszp sem tett semmit ez ellen. na, mindegy, nem ömlök rád. örülj a barátaidnak, ez manapság nagy dolog ám!!! :) szia.