2012. május 7., hétfő

SZÉKY JÁNOSNAK, SAJÁT KEZÉBE


Kedves János, talán nem ártana mielőtt nekilát írni, hideg vízzel jól megmosakodni, a gondolatocskákat összerendezni és hosszan összpontosítani, különösen akkor, ha ön demokratának vallja magát.
Lehet, ha ezt a roppant egyszerű kis cselekvéssort végrehajtja, el is megy a kedve ettől az egész levélírósditól, elballag a tükörig és megkérdezi magától: Te János, hát ki is vagy te tulajdonképpen, hogy nagy felindulásodban itten eltanácsolni mered Magyarország hat éven át volt miniszterelnökét a politikai élettől?
Hát hol éltél te az elmúlt tíz évben Jánosom, a Holdon?
Talán ez az első eset, amikor a volt miniszterelnököt méltatlanul öntötték nyakon egy szép nagy vödör excrementummal, amikor összehordtak rá mindent, amikor azért is őt nevezték meg hibásnak, mert beborult vagy kiderült?
Hát igen, válaszolhatná magának, majd egyet legyintve – ha már segíteni nem tudok, akkor ne is ártsak - eltanácsolná magad attól, hogy vádoljon, vádaskodjon és ítéljen, hiszen, kedves János, ön sem tud többet, sem a múltról, sem a jelenlegi trágyaszórásról, mint az átlag újságolvasó ember.
Ha más nem is, de ez nyilvánvalóan kitűnik írásából.
Ha többet tudna, vélhetőleg ön lenne az első, aki kövér, vérvörös betűkkel boldogan közzétenne bármit, kivéve, ha ezzel Gyurcsányt segítené.
Csak hogy ne maradjon meg sokáig ebben a sajnálatos állapotában, nevezetesen, hogy összekeveri a hülyeséget és az idealizmust, tájékoztatnám, hogy az exminiszterelnök nem hülye, pontosan tisztában van azzal, hogy őt ki akarják iktatni a politikai életből, mely szép törekvéshez most ön is volt olyan kedves hozzájárulni és veretes nevét adni.
Gondolom, ön szűznemzéssel született és a kommunizmus hazai véres évtizedei sodrán egy befőttesüvegben, celofán alatt, szalicillal a fején élte szűziesen tiszta életét.
Vélhetőleg már a homokozóban is liberális volt, ezt Pistike is tanúsíthatná, akinek - a magyar liberalizmus legszebb hagyományait követve - fejét a homokozó betonkeretébe veregette, mikor kiderült, hogy ő nem olyan várat akar építeni, mint ön.
Elmondanám azt is, hogy ebben az országban a nyolcszázezer párttag mellett volt ugyanannyi KISZ-tag is, ebből kifolyólag kellett, hogy legyenek KISZ-titkárok is, a tehetségesebbjéből még akár KISZ- Bizottságok titkára is lehetett.
Azt merném mondani, hogy a KISZ-titkárság vétkébe rengetegen beleestek ebben az országban, különböző szinteken, különböző szervezetekben dolgoztak, legalábbis azok, akik jobbá akarták tenni a társadalmat.
Igen, azt, amelyben ön is ott tocsogott térdig vérben, mikor a november hetedikei ünnepségeken a kiballagott a jutalomért, majd lejattolt a gyűlölt rendszer alávaló képviselőivel, a főszerkesztővel, meg a szerkesztőségi párttitkárral.
Hadd emlékeztessem azért, hogy a rendszerváltás egy kiegyezéses folyamat volt, a hajdani és az azt felváltó hatalom képviselői megegyeztek a békés rendszerváltás mikéntjében és attól kezdve nincs itt senkinek semmi felhánytorgatnivalója.
Hogy klasszikust idézzek, tetszettek volna forradalmat csinálni.
Azóta eltelt huszonhárom év, és most támadt önnek kedve felhánytorgatni azt, hogy az egzisztenciálisan ellehetetlenített Gyurcsány részt vett a privatizációban?
Hogy másik klasszikust idézzek: Na és?
Nem volt állami funkciója, és ha hozzáfért az őszödi ingatlanhoz, felhasználta kapcsolati tőkéjét és megvette majd ki is fizette a vételárat hitelből, akkor az az ő dolga, mint ahogy az a villa, melyben lakik, meg nem az ő dolga, abban ő csak lakik, a felesége jogán.
Aki egyébként törvényesen szerezte meg annak tulajdonjogát, és csak ostoba emberek képzelik azt, hogy neki onnan a ruháját megszaggatva és hamut szórva a fejére egy szál pendelyben kellett volna távoznia, mert önnek – beköltözés előtt - csak ez elégítené ki kényes ízlését.
Ha végigmenne az országon és valaki hitelt érdemlően elmondaná, hogy melyik vagyonelem hogyan került mai tulajdonosaihoz, alighanem meglepődne, sírva fakadna, majd magára húzva egy fél raklap Fukuyamát visszaadná lelkét teremtőjének.
A 2006-os választás sem ingyen pottyant Gyurcsány ölébe, előtte azért két évig felelősséggel kormányzott,.
Ha a mai hatalom kormányozna olyan felelősséggel és szociális érzékenységgel, szavunk se lehetne.
Hogy 2004-ben nem kezdett bele átfogó reformokba, az természetes, hiszen az egyenes út lett volna a választási vereségbe, ilyesmit csak bánatos doktriner liberálisok képzelnek, akiknek semmi sem drága, ha szép elveiket csorbítani látják.
Ez ugyanis egy parlamentáris demokrácia volt valaha, ahol a politizálás ennek szabályai szerint folyt, nagyjából ugyanazon elvek mentén, mint a világon bárhol, hiszen a választói magatartás nagyjából egyforma.
Kivéve nálunk, mert nálunk a demokráciát az jelenti, hogy én vagyok hatalmon és én mondom meg a frankót, és ha a vezetés demokratikus, akkor az gyenge - a magyar ember imád rettegni, pártállásra való tekintet nélkül.
Hadd igazítsam ki azt az apró csúsztatását, nevezetesen, hogy Gyurcsány képtelen volt az Unió számára elfogadható kibontakozási tervet produkálni.
Kapaszkodjon meg az asztal szélében – még végre is hajtotta, ennek következtében lett annyi a belső államadósság, amikor Gyurcsány átadta Bajnainak, mint amikor Bajnai átadta Orbánnak.
Ez volt az a teljesítmény, amiért akkortájt csodánkra járt Európa, és a legkedvezőbb kilátásokkal bíztatta az országot a válság befejeztével valamennyi nyugati elemző.
Hogy aztán a nagy ellátórendszerek reformja valóban kudarcosra sikeredett, azt azért nem illene Gyurcsány nyakába tolni éppen egy liberálisnak, akinek kedvencei agresszív és erőszakos politizálásukkal rengeteg kárt okoztak az országnak – és többek között saját maguknak is.
Éppen úgy viselkedtek akkor, mint ön most, semmit nem vettek figyelembe, csak valamiféle elvont és általuk liberálisnak gondolt értékeket táncoltak körbe, mint emberevők a tüzet, miközben taszították a szövetségest éppúgy, mint a választókat.
Hogy Gyurcsány bukott, abban a liberálisoknak majdnem akkora szerepe volt, mint a Fidesznek, és hogy Gyurcsány ma egyáltalán szóba áll velük, az csak a végtelen nagyvonalúságának köszönhető.
Az a párt nem politizált, az a párt destruktív volt, agresszív és buta, ha lehet ilyet egy pártra mondani -. különösen Kuncze visszahúzódása után.
És hát, igen, a saját pártja is ezerféle belső bajjal küzdött, kezdve a sajátságos kettős hatalomtól, melyben a pártpénztárosnak nagyobb szava volt a napi kérdésekben, mint a pártelnöknek, - de ezt a felállást önnek a Tocsik-ügyből kifolyólag igen jól kell ismernie.
Abban egyetértünk, hogy a politikai fennmaradás honi feltétele egy igen alacsony színvonalú politizálás. De mit is várjunk a hatosztályos segédmunkástól, mikor még egyes magasanképzett értelmiségiek sem képesek elfogadni olyan nagyon egyszerű jogelveket,mint például az ártatlanság vélelme, vagy, hogy aki állít, annak bizonyítania is kell, és aki állít valamit, annak kell bizonyítania, nem a másik félnek védekezni.
Ők is beszállnak a legprimitívebb politikai közhelyek hangoztatásába, - „egyik sem különb a másiknál”, „egyik kutya, másik eb” - ahelyett, hogy felhasználnák az olvasottságukat, ismereteiket arra, hogy elmagyarázzák a képzetlenebbeknek, hogy egy verekedés során nem azonos a megítélése a támadónak, meg annak, aki védekezik, jóllehet aktuálisan mindketten ütik a másikat.
Az, hogy ön azt képzeli, hogy a Schmitt ügynek nincs pártpolitikai vonatkozása, bájos naivitásra vall, talán alanyi költők munkásságának gondozásával kellene foglalkoznia politika helyett, kevesebbet tévedne.
Emellett ön elkövet ebben az elaborátumában egy gusztustalannak is mondható hibát: Gyurcsány bírájául tolja fel magát úgy, hogy a minimális ismereteknek sincs birtokában, nevezetesen semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésére a tekintetben, hogy Gyurcsány más tollával ékeskedett volna, és ez a toll éppen egy liba tolla lenne, mikor egyébként a mi Ferink alkatilag inkább a pávákhoz vonzódik.
Mi van például akkor, ha csak a cím egyezik?
Ha például ön ír egy esszét Liszt szerelmei címmel, és közben kiderül, hogy még öten írtak hasonló címmel különféle nyelveken, akkor az ön munkája értéktelen vagy plagizált?
Ön például milyen címet adna konkrétan a Balaton-felvidék szőlészetével és borászatával foglalkozó műnek?
Önnek prekoncepciói vannak, és e tekintetben csak az különbözteti meg Rákositól, hogy nem egy joviálisan mosolygó típus, de bármikor beállhatna Budai Gyula munkakörébe, attól tartok.
Ha valaki ebben az országban fellépett a hazugságok és manipulációk egységes rendszere ellen, akkor azt az embert véletlenül éppen Gyurcsány Ferencnek hívták, akit mikor ezért hihetetlen gusztustalanul és agresszívan támadták, akkor a magyar liberális és baloldali értelmiség a fejét csóválva fanyalgott: ”Piha, méghogy kurva ország!” - meg „Hát ez aztán márt mégiscsak több a kettőnél, nyíltan beismertre, hogy hazudott!”
És kajánul vigyorogtak, miközben naponta hatszor-hétszer hazudtak, mint minden más ember is a földön – kivéve a politikusokat, mert őket háromszoros szorzóval kell számítani…
A kérdései meg, kedves Széky János, már ne is haragudjon, de gyermetegek.
Bár nem engem kérdezett, de megválaszolnám azért a kérdéseit:
Egy kormánytag kinevezése minden demokráciában politikai alkuk következménye.
Így a saját pártján belüli erőviszonyok tolták bele Lamperth Mónikát a stallumba, akivel mellesleg semmiféle más baj nem volt, csak az, hogy alkalmas volt arra, hogy az ellenzék kikezdje és nevetségessé tegye - lásd ájemmónika, amit még azok is nagy röhögve emlegettek, akiknek ha az angoltanárnő azt mondta, hogy look, akkor a lába közét kezdték nézegetni.
Ön például meg tudja ítélni, hogy mennyit értett Lamperth Mónika az önkormányzati ügyekhez?
Szerintem nem, de azért véleményt alkot, mert ugye véleményünknek lenni kell.
Azt kérdezi, Gyurcsány miért tartotta meg funkciójában Salgót és Gergényit?
Elmondom a titkot: mert mindkettő szakember, mert a csürhével szemben nem lehetett elpocakosodott aggastyánokkal irányíttatni a Rendőrséget, és hibáik ellenére az is kétségtelen, hogy mindketten tapasztalt és hozzáértő szakemberek voltak.
Megjegyzem, a hajdani III/3 a mai Nemzetbiztonsági Hivatal, vagy éppen minek is hívják elődje, csak éppen sokkal jobban dolgozott.
Az állambiztonsági ügyek nyilvánosságának kérdése pedig olyan ügy, mely kétharmados döntést igényel, emellett szakmai kérdés is, nem könnyű egyetértésre jutni benne, - de azért hadd frissítsem fel kissé szelektív emlékezetét: a Kenedi-bizottság éppen Gyurcsány kormányzása alatt kezdett el dolgozni és Orbán állította le a munkát.
Hogy úgy érzi, hogy még kevés szart borítottak Gyurcsányra, és most megpróbálja sunyin pótolni a mulasztást, azt sejtetve, hogy tán a tévéostrom meg a zavargások mögött Gyurcsány áll, az az ön jelleméről is sokat elmond.
De hát ezzel számoljon el majd annak, akiben hisz, nem az én dolgom a jellemet számonkérni.
Mint ahogy Gyurcsány védelme sem, aki – remélem – ebből is tanul majd egy kicsit.
De ne csüggedjen, krisztusi természete van, holnapután jobban fogja szeretni magát, mint akik évek óta mellette állnak.
A Gyurcsány-kormány időszakáról igen remek szakdolgozatot – esetleg kisdoktorit is – lehetne írni, nincs kedve hozzá?
Csak arra vigyázzon, hogy nehogy a címben a Gyurcsány név szerepeljen, mert könnyen gyanússá válhat…

:O)))

Ez inspirált erre az írásra…

13 megjegyzés:

éva írta...

Ki a dajcs az a Széky?
Kezd már nagyon elegem lenni ezekből a liberális ködevőkből, akiknek csak egy "hasznuk" van: még a tisztességes de tehetségtelen utóvédjüknek, a JESZ-nek is betartanak. Nehogy már a liberalizmusnak ez a hazai elfajzott formája valaha is közel kerülhessen a hatalomhoz. Ha valakinek a baloldalon még kételyei lettek volna felőlük, remélem Fodor és Széky azt eloszlatta. Azaz ezzel is sikeresen elejét véve egy lehetséges ellenzéki összefogásnak - Orbán legnagyobb örömére. Ez az Orbán-segédcsapati minőség jellemzi az EGÉSZ ámokfutásukat - a rendszerváltástól napjainkig.
Egyébként meg: INGYEN senki sem lehet ennyire hülye - csak egy hazai "liberális".
Talán most már ideje lenne a NET-et elárasztani baloldali ügyeletes kullancsokkal, ráragadni minden blogra, újságcikkre - és egy kicsit "formálni" a közvéleményt. Teszem azt: eljuttatni hozzájuk azt a TÉNYT, hogy Gyurcsány 6 %-os költségvetési kiigazítást hajtott végre nagyobb társadalmi tiltakozás nélkül úgy, hogy közben zárta a jövedelmi ollót. Mindezt rövidebb idő alatt, mint II.Orbán uralkodása. A Mi Boldogságunk ennek a tizedét is csak a nép vérének sajtolásával tudja produkálni. Ha Gyurcsány "alkalmatlan" akkor Orbán ugyanaz: csak éppen az n-dik hatványon, ahol az n értéke legalább annyi, mint a
kiigazításaik különbözete (gyengébbeknek: 10-15 közötti valós szám).

Névtelen írta...

Megmagyarázom, miért jelöltem "nem tetszik"-et erre a posztra.
Székyvel kapcsolatos eléggé ízléstelen támadásodra rímel a "nyikhaj, senkiházi, szemforgató terrorista" kitétel, mellyel Kövér revolverezte az újságírókat.
Ha nem tévedek, nem helyesled az efféle viszonyulást a sajtómunkásokkal kapcsolatban. Ha pedig nem helyes az egyik oldalon, akkor ugyanolyan helytelen a másik oldaltól is.
A kritikai értelmiségnek - vö. az ÉS munkatársai - az a dolga, hogy kontrollszerepet töltsenek be, nem pedig kritika nélkül hozsannázzanak még a számukra rokonszenvesebb politikusok, pártok érdekében sem.
Magam azok közé tartozom, akik feltételezik Gyurcsány elkötelezettségét, felelősségvállalását az ország érdekében, ám olyannyira hiteltelenné vált - és most itt a szakdolgozat körüli furcsaságokat egyáltalán nem is érintem -, hogy tehertétellé vált a baloldal számára, az ő figurája miatt is(!) akadozik a demokratikus ellenzék összefogása. Sajnos a Fidesz kétharmadában is vastagon benne van, mert egyenes következménye volt a kiábrándulásnak, hogy sűrű sorokban mennek az emberek Gyurcsány ellen szavazni. Mindenütt a világon úgy van, hogy ha az egyik oldal leszerepelt (lásd Franciaország, Görögország), akkor nem marad más reményük a választóknak, mint az ellenoldalra szavazni. Sajnos nálunk nem látszik kibontakozni markáns ellenoldal. Ám ezért nem azok a hibásak, akik rendeltetésszerűen betöltik értelmiségi szerepüket, és szóvá teszik a visszáságokat. Akár Gyurcsányt illetően is.

bonc írta...

Amikor az emberek sűrű sorokban mentek szavazni, Gyurcsány már több, mint egy éve nem volt sehol, sem miniszterelnök, sem pártelnök! De azért persze tudjuk, ő a hibás mindenért! A tagnapi sok esőért és a mai melegért is gondolom?

PuPu írta...

Kedves 8:06-os Névtelen, oly kevés fáradságba kerülne itten identitást adni magadnak...
Na, de a tárgyra.
Nemigen szoktam hozzászólásra reagálni, én a véleményem megírtam, az olvasóm is megírhatja a sajátját – így kerek a világ.
Most mégis, mert nagyon nem értek veled egyet.
Hogy a támadásom egyáltalán támadás-e, és mennyiben ízléstelen, azt bátran eldöntheted, - egyrészt van olyan, hogy a fagyi visszanyal, másrészt pedig ízlések és pofonok, ugye…
Én a sajtómunkásokkal egyébként nem viszonyulok, ha valamihez viszonyulni tudok, akkor az a termék, amit a sajtómunkás előállított, és ez a termék most nekem nem tetszett.
Hogy miért, azt többé-kevésbé leírtam, neked sem kötelességed velem egyetérteni, nem cipelem én a zsebemben a bölcsek kövét, tévedhetek is.
De tévedhet a kritikai értelmiség - vö. az ÉS munkatársai - is, nota bene a Galamus vagy a Mancs szerzői is, akik ugyan valóban betölthetnek kontrollszerepet, de vannak dolgok, amit nem tehetnek meg. Ha mégis megteszik, számolhatnak azzal, hogy esetleg lesznek olyanok, akiknek ez nem tetszik.
A sajtómunkásnak nem dolga prekoncepciók gyártása, ha lehet, kerülnie kell a szép eufemizmussal csúsztatásnak nevezett hazudozást, tiszteletben illik tartani a tényeket és legfőképpen nem illik magát összekeverni a bíróval.
A politikus bírája ugyanis a választó meg a történelem.
Hogy a választót időnként megvezetik, ez valóságos kockázat, de éppen erről szól a történet.
Ha egy épeszű ember veszi a fáradságot és elolvassa az őszödi beszédet, melyre az egész karaktergyilkosság fel lett építve, akkor hányingert kap, ha egy demokrata újságíró elkezdi ugyanazokat a sémákat visszaböfögve lemondásra szólítani fel Gyurcsányt, amivel Orbán emberei operálnak. Emellett kissé vicces is azt mondani, hogy mikor együtt meneteltünk valamiféle cél érdekében, te haladtál az élen majd az ellenfeleink leöntöttek téged egy vödör szarral, ezért büdös lettél, ezért aztán nem vállalhatunk – hát nem kisszerű dolog ez?
Mellesleg kérdezném meg: ki az a demokratikus ellenzék, aki nem tud összefogni Gyurcsány miatt?
Hát hagyják ki őt a nagy összefogásból, oszt mutassanak egységet!
De könyörgöm, kik ők?
És ki fogott össze idáig kivel?
Hova lett Milla, hova lett a Szolidaritás, hova lettek a bölcs és csalhatatlan liberálisok – akikért egyébként eddig Gyurcsány tett a legtöbbet?
Ha összefogásról beszélünk, akkor vannak Gyurcsánynak is követői vagy szimpatizánsai, velük talán nem kellene összefogni?
Ki vindikálja itt magának azt a jogot, hogy megállapítsa, hogy ő jó demokrata, én meg rossz demokrata vagyok?
Az értelmiségnek nem az a szerepe, hogy folyvást fanyalogjon, hanem az, hogy közérthetően kifejtse azt, amit a hatosztályos Jóska nem tud tisztán megfogalmazni.
Mellesleg Székyt nem tartom nyikhaj, senkiházi, szemforgató terroristának, cikke inkább csak a belvárosi értelmiségi mainstreamhez tartozás manifesztálása, hogy ő is odaülhessen annak a harminc embernek az asztalához, akik bölcsen bólogatva életidegen hülyeségeket mantráznak, mert harminc éve nem tették ki a lábukat a Kiskörúton kívülre.
Köszönöm a hozzászólásod, nem is lenne túl nagy baj, ha a legközelebbi kávéházi hadászaton az érintettek elbeszélgetnének erről a problémáról, okos emberek ők egytől-egyig, meg aztán addig sem kártékonykodnának.
Köszönöm a hozzászólásod!

:O)))

Egy zsidó nagytőkés. írta...

Gyurcsány Feri szakdolgozatának piszkálása egyértelműen a fidesznek és orbánnak egy primitív revansvágya a schmitt ügyre válaszul.
A schmitt ügyet nem Gyurcsány kezdte piszkálni, hanem mondjuk a baloldal.
De a fidesz mégis Gyurcsányon akar ravansot venni. Vajon miért is?
Azért, mert akárki akármit mond még mindig csak Gyurcsán van a baloldalon, aki ér valamit, aki lázba hoz, aki beszédet tud mondani, aki lelkesíteni tud és aki ki mondj a frankót. És aki kormányzó képes. Csak a jellemtelen mszp-sek határolódnak el tőle, akik azt hiszik ezzel nő a népszerűségük, mert elhiszik, hogy mindenki utálja Gyurcsányt. Persze amikor Gyurcsány népszerű volt , akkor bezzeg mellette fotózgatták magukat. Ennek meg lesz a böjtje.
Úgy látszik csak a fidesz tudja, hogy még mindig Feri a vezér, akkor is ha köpködi az egész baloldal, beleértve az LMP-t is.

Ja és Jézus is zsidó volt. :)

Névtelen írta...

Kedves PuPu,
én egy másik Névtelenként örülök Neked. Jó, hogy vagy.

Nemzetközi bankár írta...

Cozma gyilkosainak a II. f ítélete is bizonyíték arra, hogy már orbán befolyása alatt van a bíróság!

Lassan kezdődhet a Gyurcsány per.

Névtelen írta...

8:06-os névtelen

Elolvastam Széky írását, amelyben semmiféle prekoncepciót, sőt még eufémizmussal csúsztatást sem találtam.("Ön akármit tett vagy nem tett, tisztességtelen dolog megvádolni, és úgy kényszeríteni saját ártatlanságának bizonyítására, hogy illegálisan meg van fosztva a bizonyítás eszközétől")
Mindössze tisztességes kérdéseket tett fel, mi több, azt is megkockáztatom, hogy rokonszenvvel viszonyul a szerző Gyurcsányhoz.
De ha mégsem, az sem baj, nem az a dolga, hogy rokon- vagy ellenszenvét demostrálja.
Széky egyáltalán nem tolja fel magát bírónak, nem ítélkezik, hacsak a kérdésfeltevést nem véled ítéletnek is egyben.
Nem hiszem, hogy Székynek manifesztálnia kellene a belvárosi mainstreamhez való tartozását, melyet voltál szíves iróniával emlegetni. Nem célravezető egyébként bagatellizálni az értelmiség szerepét, valahogy rossz emlékű, sőt a mostani kormány is erőteljes értelmiségellenes lépéseket tesz.
Az olyasfajta politikai berendezkedés, amely az értelmiség elhallgattatására törekszik, többnyire diktatúrát eredményez.
Abban az esetben harminc nyikhaj sem akad, aki majd körülüli a kávéházi asztalt.
Csak remélni tudom, hogy te sem szeretnéd ezt...
Csak remélni tudom, hogy ezzel nem értesz egyet.

irkomirko írta...

Kedves Pupu!
Halvány gőzöm nincs, hogy ki az a Széky János, akinek címezted ezt a blogg-írásodat, de nem is vagyok kíváncsi az ilyen percemberekre. Annak viszont nagyon örülök, hogy színt vallottál, és korrekten értékelted Gyurcsány Ferencet. Veled értek egyet.

Cereus írta...

Kérem nem félreérteni! Gyurcsány Ferencnek van diplomája.József Attilának nem volt. Mégis a legnagyobb költőnk lett. Ha nem irja le bánatában Horger Antal nevét ma egyáltalán ki emlékezne rá. Így legalább tudjuk az első kardcsörtetö "igaz magyar" nevét.

Aviram írta...

Kedves "Pupu"
Kérlek legalább te írjál arról, hogy a Győzelem Napja ma Magyarországon sem a jobb sem a baloldali médiának egy fél cikket sem ér meg. A kormányról nem is beszélve.

Neked5gigabájt írta...

http://mariablogja.wordpress.com/2012/05/07/szinte-szavankent-vaghatta-ossze-a-hir-tv-az-iskolaigazgato-szavait-gyurcsany-plagiumbotranyahoz/

http://fedor.blog.hu/2012/05/08/hogyan_keszult_hirteve_riport_gyurcsany_szakmai_gyakorlatarol

Ágnes írta...

PuPu ez egy nagyon jó szellemes és pontos írás. Megosztottam a Facebookon és azért örülök különösen, mert csaknem megütött a guta amikor Széky János cikkét olvastam és nemkülönben a Narancs vezércikkét. Írhatnál arról is.