2012. január 20., péntek

LEVÉL GYURCSÁNY FERENCHEZ

 Kedves Ferenc!
 Félve ütöm itten bele orromat a gigászok vitájába, de elolvasva mai írásod a Népszavában (Elég legyőzni?), nem tudom megállni, hogy ne írjak egy-két sort az ügyben.
Annál is inkább, merthogy én is egy voltam azok közül, akiknek csípte a szemét minapi írásod, és ennek a saját, említésre se méltó blogomban hangot is adtam.
Talán a sors különös kegye, hogy a Népszava főszerkesztője sem volt elragadtatva írásodtól, így aztán most cizellálgathatod az álláspontod, melynek sok eleme igen tanulságos, megszívlelendő – egy okos ember okos gondolatai.
Azzal nincs baj, hogy hűtöd az alaptalan csodavárást, azzal meg végképp nincsen, hogy türelemre intesz, hiszen vannak dolgok, melyben türelmetlennek lenni nem szabad - a csecsemőt sem lehet erőszakkal kiráncigálni anyja lábai közül, be kell várni, míg megérik a baba és majd megszületik, szinte magától.
A baloldal egyik szép erénye, hogy nem akarja az embereket akaratuk ellenére boldogítani, míg politikai ellenlábasaink a „boldoggá teszünk, ha beledöglesz is” szép, bolsevik elvét favorizálják és próbálják átültetni a gyakorlatba.
Ez az írásod is ennek jegyében született.
Történelmi példáid is ülnek, mindössze egy baj van: politikus vagy és belédrögződött, hogy ha azt kérdezik tőled, hogy hogy van Katus néni, akkor is azt kezded magyarázni, amit éppen el akarsz juttatni a választókhoz.
Most is ez történik, egy nagyon egyszerű felvetés kapcsán hosszasan taglalod a demokráciához való viszonyodat, amit ismerünk, és amelynek tisztességét egyébként senki nem vont kétségbe, ahelyett, hogy egyértelműen fogalmaznál: igen, Orbánnak mennie kell, méghozzá minél előbb, annál jobb az országnak.
Viszont valamit félreértesz.
Nem hiszem azt, hogy a veled ebben a kérdésben nem egyetértők azt gondolják, hogy ha Orbán megy, akkor nekünk kell jönni, értem ezen a mai ellenzéket.
Nem egészen van ez így, hiszen nem vagyunk élettől elrugaszkodott álmodozók, jól tudjuk, hogy a jelenlegi kormányzó többséget a jelenlegi politikai konstellációban leváltani békés eszközökkel nem lehet, és talán nem is lenne célszerű.
Azt a saját tapasztalatodból is tudhatod, hogy milyen reménytelen küzdelmet vív egy demokráciában az, aki egy parlamenti többséget maga mögött tudó kormányfőt le akar váltani.
Orbán is pattoghatott volna még ezer évig, ha nem mondasz le, és magad mögött tudod a tieidet meg a nemzetközi közösséget.
Utánad sem Orbán jött, hanem Bajnai, aki aztán nagyjából ott folytatta, ahol te abbahagytad, csak ezt ma nem nagyon szabad hangsúlyozni, mert bántja kétségkívül tehetséges pénzügyminisztere hiúságát.
Tehát a kérdés nem az, hogy a Fidesz után a mai demokratikus ellenzék és a civilek alkotta nagykoalíció jön e, hanem az, hogy jó-e ennek az országnak az, ha egy manifeszt elmebeteg irányítja unortodox gazdaság és társadalompolitikájával még két éven át?
Te is leírod – nem jó.
Sokunknak ez a véleménye, és nagyon reménykedünk abban, hogy mennie kell, mert a sajátjainak is elege lesz belőle, meg talán az Unió döntéshozóinak is.
Amikor mostanában már látszott, hogy Orbán nem váltott ki zajos helyeslést a világban azzal, amit a jogállammal és a demokráciával művelt, amikor már éppen a szája széléig ért az, amit maga alá csinált, akkor a téged kedvelő, politikát érteni kívánó emberek a te – egyébként az adott pillanatban teljesen indokolatlan – megnyilvánulásod úgy élték meg, hogy mentőövet dobsz a pöcegödörbe annak, aki éppen jó helyen van ott, ahol van.
Nagy hibád ez neked, ha nem hosszútávfutó lennél, hanem focista, akkor talán jobban értené a hasonlatot: te vagy az a játékos, aki belehal a szépségbe.
Te vagy az, akit ha hatszázszor rúgnak fel a meccsen, a hatszázegyedik alkalommal is mosolyogva és kezedet nyújtva állsz fel a földről – elbeszélgethetnél már valakivel, hogy hogyan megy ez a dolog a futsalokban.
Te az akrobatikus gimnasztika szabályai szerint tekergeted szép, színes szalagjaidat, míg politikai ellenfeled egy félőrült ketrecharcos.
Nem várunk tőled gusztustalan kirohanásokat, de azt azért szeretnénk, ha végre elhinnéd, hogy egyrészt a politika világában kalkuttai Teréz anya nem az optimális versenyző, másrészt meg azt, hogy talán nem minden egyes esetben kell megszólalnod, amikor eszedbe jut valami nagyszerű és felemelő gondolat.
Lehet esetleg hallgatni is, és érdeklődve figyelni, hogy mit kezd egy politikailag kiélezett helyzettel az, aki rajtad körmöstraktorral ment át ezerrel, ezerszer, keresztbe-kasul.
Félve jegyzem meg, hogy talán nem lenne hátrányos tömegkommunikációs szakember tanácsait is meghallgatnod, merthogy a jelenlegi álláspontoddal, márhogy az embereknek azt kell a pofájába vágni, hogy még rosszabbul fogtok élni, de én őszinte vagyok – hát ezzel nemigen fogsz választáson tisztes eredményt elérni.
Az emberek szép, pozitív dolgokat szeretnek hallani, és a politikus csak akkor tudja valósággá tenni a társadalomról alkotott vízióját, ha hatalmat is kap hozzá.
Lehet, talán ehhez az az út vezet, hogy aktuálisan nem bontja ki a valóság minden részletét, lehet az, ha máshová helyezi a hangsúlyokat - nem tagadva a nehézségeket, de felcsillantva az eredményt, a szebb jövőt, mikor minden libának négy combja lesz és a szárnyai alatt viszi magával zacskóban a galuskát.
Te – Orbán jelenlegi két éve után – már így is-úgy is erkölcsi gigásszá lettél, de talán itt meg is lehetne most állnod egy pillanatra és időt lehetne szakítani arra, hogy a híveidnek is adjál valamit, valami lelkesítőt, valami olyasmit, amiért érdemes mögéd állva tolni azt a szekeret, melynek nagyon demokratikus platformján üldögélve levélben köszönitek meg, hogy veletek tartottunk.
Vagyunk néhányan, akik meg azt gondoljuk, hogy ti akarjátok a mi ügyünket szolgálni, de hát nem csak a te privilégiumod, hogy illúziókban élj, ugye…
Jó azért, hogy megírtad facebook-bejegyzésedet, talán a reakciók alkalmat nyújtanak arra, hogy újra átgondold a helyzetet, a párt helyzetét, a választói elvárásokat és a saját szereped.
Mindenesetre sokan vagyunk, akik nem tartjuk szerencsésnek azt – legyen bármennyire is népszerű doktriner liberálisok szemében – ha szilárd elvekkel menetelünk az újonnan felépített stadionokba, hogy utána meg majd lábjegyzet legyünk a történelemkönyvekben (* a neonyilas puccsnak sokezer halálos áldozata volt és sokan nyom nélkül eltűntek…), mert jobb élő demokratának lenni, mint lábjegyzetnek.
Lehet, ez ma túlzásnak tűnik, de szép magyar közmondás, hogy jobb félni, mint megijedni - Hitler szavazói közül sem akart mindenki koncentrációs táborokat meg halálgyárakat létrehozni.
Itt nem szépelegni kell, hanem harcolni, ennek minden következményével együtt.
Ehhez kívánok neked sok sikert meg a harchoz erőt, de ezt az erőt mutatni is kellene, mert senki sem szeret olyan csapatban harcolni, amelyikben azt kell hallgatnia, hogy nincs erőnk, meg nem vagyunk felkészülve, meg, hogy oldja meg az ellenfél, amit elrontott.
Ha meg tudja oldani, akkor mi nem kellünk, ha meg az a meggyőződésünk, hogy mai módszereivel erre soha nem lesz képes, akkor harcolni kell, mert ha nem harcolunk, akkor eláruljuk a hazát.
A csatatéren ibolyát szedni kissé veszélyes vállalkozás.
Nem kellene kísérletezni vele.

:O)))

20 megjegyzés:

Névtelen írta...

"a Fidesz után a mai demokratikus ellenzék és a civilek alkotta nagykoalíció jön" Nos azt gondolom ez nem evidencia. De ha mégis akkor sem lennénk sokkal beljebb, félek újra-termelődne az 1988 évi ellenzéki kerekasztal, ugyanolyan, talán jó szándékú, ám de dilettáns idealistákkal. Félek ez sem lenne jó az országnak. Orbán naponta zülleszti az országot a népet, de nincs érdemi alternatíva. Még - számomra - az is kérdés az EU átlátja e a helyzetet, lehet, hogy úgy járnak mint országunk, vagy a környező államok magyar szervezetei: Orbán megosztja és szembeállítja Őket egymással. Ez a legrosszabb variáns de nem zárható ki. Azt gondolom, minden belföldi demokratikus ellenzéknek, most az kellene, hogy a legfontosabb dolga, legyen a világ előtt leplezze le: egy elmebeteg irányítja Magyarországot. Szerintem a Haza csak ezután jön...

osti írta...

A Gyurcsány Ferenchez irt levél nagyon jól kifejezi a helyzet skizofrén állapotát.
Most a türelmetlen polgárok állnak szemben, egy időhúzásra játszó hatalmaskodóval, akinek és kegyenceinek minden nap nyereséget hoz.
A velük szemben állók nagy tömegeinek pedig minden áldott nap csak emészti szűkös kis tartalékát, amelynek mértéke egy, két hónapos perspektívát kínál nekik és ilyen helyzetből nehéz elképzelni, miként lehet elviselni a naponta érkező megszorítások ötleteit, kaján vigyorgások közepette előadva, hogy érzékeljék azt is, hogy ez bizony büntetésből van, mert még a gondolataitok is helytelenek.
Állandóan arra gondoltok, hogy miből vesztek kenyeret, ha ennyire emelkednek az árak? Ezek bűnös gondolatok,hiszen vezéretek naponta emészti magát, miként lehet még kisajtolni valamit a munkájútól is megfosztott emberektől? Zsenialitás kell ehhez, meg hatalmas pofátlanság és vezéretek ezt mind bevállalja, hogy ti bármennyire szűkösen vagytok, akkor adni tudjatok, ezáltal is embernek képzelhessétek magatokat.

Benjamin a Vörösmacska írta...

Hűha! Van min gondolkodni! Ez a jó! És mindegyik írásban rengeteg igazságot érzek! Olvasás közben először nem értettem, hogy a szerzőnek mi nem tetszik Gy.F, írásában, közben úgy éreztem, hogy itt van Lucifer az almával, és a végén mégis azt mondom, sok igazság van abban amit, és ahogy írja! Kapkodni, valóban nem szabad, de lépni kell, még pedig jó lenne gyorsan! Ez egy valódi csapdahelyzet! Cézár jutott eszembe! Lehet, hogy van valahol egy Brútusz is!?

napsugár írta...

Kedves PuPu!
Elolvastam Gyurcsány levelét is és a Te reagálásodat is. Mindkét írás nagyon tetszett. Gyurcsány valódi államférfiként ír (és gondolkodik), de nagyon egyet kell értenem Veled: nem olyan világban élünk, amikor az ellenfél lelkét kell simogatni. Azt majd ráérünk akkor, ha konszolidált világba érkezünk.Most a meggyőző érvek mellett nekem is és sokunknak lelkesítésre van szükségünk, el kell velünk hitetni, hogy lehet változtatni, és fogunk változtatni. Ezért én Gyurcsánytól nem azt várom, hogy további két évre - vagy tán még tovább - türelemre intsen. Fuldoklik az ország és egy fuldoklónak nem lehet azt üzenni, hogy várjál, míg megtanulok úszni.

szabodenesnk írta...

Tegnap olvastam Gyurcsány Ferenc levelét. nekem tetszett és egyetértésemnek adtam hangot. Ugyanakkor azt ell mondjam, hogy igazat kell adjak e sorok írójának is. Valóban nem evidens, hogy Orbán után csak a mai ellenzék jöhet. A Fidesz biztos szavazóbázisa ma is nagyobb, mint az ellenzék összesen. Nem tudunk alternatívát nyújtani az embereknek ahhoz, hogy a politikai aktivitásuk nőjjön. Márpedig a politikailag inaktív réteg aránya magas. Így abban kell gondolkodni, hogy ki lehet Orbán után, de álom az, hogy a Fidesz után.
Én tisztelem Gyurcsány Ferencet még akkor is, ha a mai kormánytöbbség mindent elkövet, hogy ez a név csak a bűnügyi krónikák élén szerepeljen. Jó lenne, ha visszatérne a magabiztos, erőt sugárzó Gyurcsány Ferenc.

éva írta...

Pupu, ahogy nézem, Bartus visszavonta a Dkp-s cikkét az AN-ről, pedig ott is jót vitatkoztunk Gyurcsány szövegén.
Nem tagadom, én inkább Gyurcsány pártján álltam, a türelmetlenekkel szemben a szöveget úgy értelmezve, hogy amíg még nincs kimerítve minden demokratikus lehetőség - nem lehet a kardokat csörtetni.
Ehhez valószínűleg külföldről sem lehetne támogatást szerezni. Tehát reálpolitikusi megnyilvánulást látva a szövegben. Ha már az elhangzott.
De neked is igazad van: nem feltétlenül kellett volna ebben a témában megszólalni: pl ahogy Tabajdinak sem kellett volna Orbán védelmére herdálni a drága felszólalási időt.
Reálpolitikusi megszólalás, hogy hamari gyors javulást senki sem ígérhet. De elég lett volna idézni a fidesz egyik szövegét: "Csak attól javulás állhat be, és többszáz milliárddal javulhat az
költségvetés helyzete, ha a mostani kormány helyett egy hitelesebb kerül hatalomra"
Egyébként engem nagyon zavar, hogy sorban kénytelenek vagyunk átvenni a jobboldal összes szlogenjét. Amik akkor alaptalanok voltak, mára meg indokoltak. Szép kövér összeesküvés elméletet is lehet belőle gyártani, miszerint nem hülyék, hanem gazemberek, és szándékosan viszik csődközelbe - vagy csődbe - az országot, és ezt évek óta tervezik - ami a jelszavakban vetítődött ki.
Ha pedig így van, akkor mégiscsak érdemesebb lenne harcos üzemmódra váltani!
De legjobb lenne végre előállni egy alternatívával, egy programmal - majd menet közben cizellálják, mert lehet, hogy mire kidolgozzák, már dobhatják a fenébe!
A kommunikáció elmélet alapja a "tematizálni a közéletet" Mégiscsak jobb lenne, ha már az Orbán utáni életről vitatkoznának, mint azon, hogy önkényuralom vagy zsarnokság, ami nálunk már van - és bőszen épül?! (kekec)

Kaskötő István írta...

Na, szegény Feri, elfogadja pu-pu tanácsát és hazudjon egy kicsit? Vagy egy józan analitikával alapot ajánljon egy értelmes vitához. Orbánt leváltani ebben az esetben csak a Fidesz fogja - jobb mint a semmi - de a két év igy is úgy is az alapos felkészülés ideje lesz.
Gyurcsány ezt írta, vagy én olvastam rosszul?

Lakner Ferenc írta...

Vitányi Iván egy tavalyi fórumon, vélemény innovációnak jellemezte a szociáldemokrata vitatechnikát, amely azzal kezd, üljünk le, beszéljük meg. Beszéljük ki magunkból a szándékainkat érzéseinket, és hasonlítsuk össze a javaslatokat abból a célból, hogy a többség szerint mi az eredményesebb, a végrehajtható. És a legfontosabb aki mögé odaállunk, az jó szívvel és bölcsességgel akarja-e, felvállalja-e. Amit te (PuPu) írsz az a most azonnal, váltsunk és döntsünk, itt az idő, és kell mert elfogyott a türelem. Az elmúlt húsz évben már többször volt ilyen. Mi lett az eredménye? A mostani helyzet. Nem szabad besétálni az Autokrata csapdájába! Ö azt várja, hogy egymásnak menjünk, hogy legyen oka a leszámolásra. Ehhez mindent (törvények állam)előkészített! Sok száz képzett, alkalmas véleményformáló, és szilárd politikai szervezetek, egységes narratívák, minimális program és együttműködés, mélységi rendszeres kommunikáció a polgárokkal, közös fogalmak ...és még nagyon sok minden kell! Most kezdtük el építeni! Hogy miért így és miért ennyire késve az te jobban tudod nálam (szerintem).
Az Őszödi beszéd(ek) okait és folyamatait sem tisztáztuk még az emberekkel. Lépten-nyomon találkozok a hazug mondatok skandálásával a demokratikus oldalon is, amik a lelkekben az "oszd meg és uralkodj"-nak kedveznek.
Ajánlok néhány linket a mondanivalómhoz:
,

PuPu írta...

Kaskötő Istvánnak
Talán mégegyszer el kellene olvasnod a blogot, úgy érzem, nem igazán értetted meg, hogy mi a mondanivalóm - ez egyébként valószínűleg az én vétkem, írtam volna világosabban...
Azért azt elmondanám, hogy a politika is árú- igaz, speciális árú, a politikus pedig egyfajta szolgáltatást nyújt: társadalmat működtet.
De csak akkor, ha megveszik az árúját, márpedig ehhez reklám és marketing kell, ha tetszik ez, ha nem.
A Windows sem azzal került bevezetésre, hogy vedd meg a termékem és naponta háromszor részed lehet a kékhalál megrázó élményében, hanem az előnyeit reklámozták.
Nem kell mindenáron hazudni, csak nem arról kell beszélni, hogy melyek a jelenlegi hiányosságok, hanem például arról, hogy milyen társadalmat szeretnénk építgetni és szolgálni.
Én mindjárt adnék egy tippet is: olyat például, ahol az aktuális vezető nem csalhatatlan és nem bűn az, ha valaki valamiről mást gondol, mint ő...
Gyurcsány pedig már józan analitikával annyi alapot ajánlott egy értelmes vitához, hogy három nemzedéknek is elég lesz, mostmár talán neki lehetne állni dolgozni is, meg dolgoztatni, mert az elmélet egy idő után megöli a gyakorlatot.
:O)))

PuPu írta...

Lakner Ferencnek:
ne3m írtam én olyat sehol, hogy most azonnal, váltsunk és döntsünk, itt az idő, és kell mert elfogyott a türelem.
Amit írtam az arról szól, hogyha a politikai ellenfél nyakig ül a sz*rban, akkor nem mi vagyunk arra hivatottak, hogy kihúzzuk belőle, sőt az se baj, ha kicsikét rálépünk a kezére, mikor éppen kapaszkodna kifelé.
A hétköznapi életben is a legjobb technika az emberi kapcsolatokban az un. tükröztetéses technika, - ha te sportszerű vagy, az vagyok én is, ha te belém rúgsz, tőlem se várj mást.
Ehhez nem kell egymással veszekednünk, lehet békésen építkezni, ha hagyják (nem fogják hagyni) de ha Orbánnak mennie kell - nem a demokratikus oldal brilliáns munkája okán, hanem annak dacára - akkor ugyan már, ne mi kezdjük el védeni!
Az őszödi beszéddel meg nem érdemes foglalkozni, hagyni kell a feledés homályába veszni.
Nagyon jó beszéd volt, kár, hogy nem értik meg az emberek,de nem lehet ezen tanítani a szövegértelmezést, talán egyszerűbb megérteni, hogy de szép vagyok, magyar vagyok, okos vagyok, ügyes vagyok, kicsi hazám de szeretlek - te meg asszony fogd be a pofád, mert beleverek egyet és vidd odébb azt a kurva kölyköt is, mer letépem a fejét!!
:O))))

Kovács József írta...

Nagyon jó az elemzésed.Egy dolog nem elég világos előttem.Orbánnak menni kell azonnal,de hogyan radikális úton vagy választások útján.Van e harmadik lehetőség.Lehet e komoly változás társadalom által el nem fogadott program nélkül.

PuPu írta...

Orbánnak mennie kell, de azt nem mi fogjuk megmondani, hogy mikor és hogyan.
Lehet, hogy a nemzetközi helyzet és a belpolitikai helyzet együttes hatására kell mennie, és a saját csapata fogja világgá küldeni, mint hajdan Rákosit vagy Gerőt és jön helyette ugyanarról az oldalról más, vagy a felháborodott tömeg kényszeríti ki, hogy pucoljon - ki tudja?
Mindenesetre nem dolgunk, hogy csitítgassuk a tömeghangulatot, meg arról értekezzünk az EP falai között, hogy véreskezű despota már, vagy egyelőre még csak despota. Elég, ha - miközben higgadtan elemezgetünk és dolgozunk a saját oldal politikai felépítésén, csendben figyelgetjük, hogy kaparja magát a dicső lovag egyre mélyebbre és mélyebbre.
Orbán menesztéséhez nem kell más, csak egy konstruktív bizalmatlansági indítvány, amit a többség - és még csak nem is a kétharmad - támogat.
:O)))

éva írta...

Pupu - és akkor itt állnánk egy Orbán nélküli orbáni rendszerrel, bebetonozott sameszokkal, központosított irányítású tehát tohonya államigazgatással, egy hisztérikus és szélsőjobb felé tolódó ellenzékkel, egy lerohasztott és rossz szerkezetű gazdasággal, annyi különbséggel, hogy a korábbi 4-6 % kamat helyett Orbán 10 %-ra adósította el az országot, amit képtelenség lesz komoly megszorítások nélkül kitermelni. Amit csakis a gazdaság felpörgetésével lehetne "kinőni"
tehát ha nem találjuk ki, hogy MIT is kezdjünk az Orbán utáni országgal, akkor tényleg nagyon hamar összedől az egész.
Erre a helyzetre jól illik a régi szabó mondás: Kétszer mérj, mielőtt egyszer vágsz!
Gyurcsány ERRŐL beszélt: még nincs kitalálva de főleg megegyezve az irány.
Egyébként nem furcsa, hogy Bajnai nagyjából ugyanezt mondta - de ezért nem ugrottak neki?

todor48 írta...

Magam is úgy látom, hogy Gyurcsány egy kicsit sokat tépelődik. Abban ugyan igaza van, hogy sem a magyar társadalom, sem a magyar ellenzék nem készült még fel a váltásra. Azonban ettől függetlenül úgy látom, lehetne sokkal határozottabb, rámenősebb is. Persze, azt is értem, nem akarja sem magát, sem pártját, valamint a baloldalt még több támadásnak kitenni. Értem......., de akkor is!

SzántóKovácsJános írta...

Már a kormány melletti tüntetés után vagyunk. Én úgy látom, ez a tömeg az, amely még nem csalódott Orbánban. Most fog. Ha Orbán lemond, ennyi marad neki, ha nem, ezt is elveszti, mert kapitulálnia kell, nemcsak az ismert témákban, naponta jönnek az újak.
A DK, MSZP, LMP-nek most már konkrét ügyekben pontról pontra kéne rámutatnia az épülő rezsim természetére.

PuPu írta...

Kedves Éva, ha téged túszul ejt egy rablóbanda, melynek vezére egy elmebeteg, akik egy buszon hurcolnak az ismeretlenbe, akkor szerinted nem az a legkívánatosabb dolog, hogy az eszelős menjen odébb a kormánytól?
Bármelyik másik rabló esetleg képes lesz a vezetésre,és hogy ennél rosszabb jöjjön, az kizárható.
Mással esetleg lehet egyezkedni, az is lehet, nem rúg beléd minden kanyarban, lehet, hogy tárgyal a kiszabadításodra érkezettekkel, lehet, hogy neki még van veszítenivalója...
Ma nem az a kérdés, hogy váltsuk-e le a Fideszt, mert ez ma igencsak elméleti kérdés lenne - a kérdés az, hogy támogassuk e azokat, akik Orbántól akarnak megszabadulni?
Mi a válasz?
:O)))

éva írta...

Természetesen támogatni kell egy demokratikus módszert, és ha a konstruktív bizalmatlansági indítványig eljutnak, lesz itt nekünk egy kicsit jobban fésült autokrata rendszerünk. Ha jól viselkednek, némi anyagi konszolidációval együtt. Most képzeld el ugyanezt Horrorbán államelnökkel.
Egyébként Gyurcsány a Te példádnál maradva azt mondta, hogy most az utasok még egymást gáncsolnák és a kormányt is össze-vissza rángatnák, ennél még talán a manifeszt elmebeteg némi életösztönnel is jobb a kanyarokban.
De a demokratikus eszközöknek nincs túl nagy esélye. Mert Orbán nem csak a demokrácia, hanem a hívei gerincét is módszeresen, csigolyáról csigolyára haladva törte el - és tökéletesen egyetértek az új posztoddal: Magyarország tragédiája a jobboldal
tragikus "minősége" Genetikusan alkalmatlanok a normális és demokratikus lépésekre.

PuPu írta...

Kedves Éva, ha valaki a realitások határain belül akar maradni, akkor az előbb-utóbb rájön, hogy ő nem tankot vezet, hanem villamost.
Egy pszichiátriai esettől ez nem várható el...
:O)))

éva írta...

Pupu, találj ki jobb példát. A villamos az sínen fut, és nem nagyon tud letérni róla. Én meg nem igazán hiszem, hogy "sínen vagyunk"

PuPu írta...

Kedves Éva!
Pont erről van szó pedig - ez az ország kötött pályán mozog.
Nem hinném, hogy túl sok lenne a mozgástér, itt akárki vezet, csak a gyorsítással, lassítással meg a fékkel tud játszani, de kanyarogni nemigen van lehetősége.
Tankkal mehetsz árkon-bokron keresztül, villamossal meg arra, amerre lefektették a síneket, amit ha felszedsz, megáll a tuja...
:O)))