2011. szeptember 7., szerda

SZABADSÁGHARC

Tetszetős fogalom.
Olyan emelkedett, patetikus, szívmelengető – a magyar történelmi tudat elválaszthatatlan része, melyre csak büszkének illik lenni.
Firtatni azt, hogy értelmes célokért folyt-e, olyan illetlenségnek számít, mintha a sültliba kikelne a pecsenyéstálból és odapottyantana egyet az asztal közepére – maga a fertelmes impertinencia.
A sikerességét sem illik megkérdőjelezni, méltatása során a témát az önfeláldozó hősiességre, a harc vezérének magasztos jellemére, magas hőfokon izzó hazaszeretetére illik kihegyezni.
Kerülni kell a dolog szükségszerű kimeneteléből adódó felesleges áldozatok említését, a halottak és rokkantak számának említését és a majdani kollaboránsok személyének reflektorfénybe állítását.
Dics, fény és glória, nemzetiszínű lobogó, hősiesen ontott vér, patetikus búcsúszavak – a menekülés közben megvédett kincstári vagyon szintúgy tabu.
Komoly forradalom nem létezhet szabadságharc nélkül, erről gondoskodni a nemzet jó és jobbik felét vezetők dolga, ha nincs szabadságharc, csak a társadalom salakja randalírozgat, akkor azt nevezzük ki szabadságharcnak, a benne résztvevőket szolgáltatásaiban részesítő repedtsarkút meg zászlóanyának.
Érintőileg említeném, hogy nekünk még győztes forradalmunk sem volt, nemhogy szabadságharcunk.
Valahogy úgy van ez, hogy amikor a társadalom legjobban rászorulna, hogy épeszű emberek vezessék, akkor mindig előkerül egy égőszemű akarnok, aki érces hangon zengi világgá veretes baromságait, boldogan óbégatja, hogy trónfosztás, meg eb ura fakó, meg kilépünk – aztán a zöme elmegy külföldre sajnáltatni magát, a szerencsétlenebbje meg mártírnak áll.
Amikor Szíjjártó, mint a miniszterelnök valamelyik testnyílása elzengte ma, hogy a Fidesz elnöksége elvárja a kormánytól, hogy tovább folytassa harcát a magyar emberek és Magyarország szabadságának, szuverenitásának teljes mértékű visszaszerzése érdekében" – kivert a hideg veríték.
Leszámítva azt, hogy eddig minden szabadságharcunkat elveszítettük, és ha ez a trend folytatódik, akkor meglehet, néhány év múlva már tokajival sem koccinthatunk, és miután egy vesztett szabadságharcnak köszönhetően a sörrel sem, ugye, lassan marad a vízivás, - brrrrr!
Igazából persze azért ijedtem meg, mert kiderült, hogy a Fidesznek elnöksége is van.
Ezidáig teljesen úgy nézett ki a dolog, hogy csak elnöke, aki a napi piszlicsáré problémákat ügyintézi, testület meg majd akkor lesz, ha komoly és fajsúlyos dolgokról esik majd szó!
Hát eljött az idő, merthogy ennél komolyabb dolog a világon nincs, a Mi Napóleonunk szabadságharcot folytat, a Fidesz ezidáig földalatti mozgalomként tevékenykedő elnöksége meg elvár.
Végre megvalósult a tökéletes kormányzati skizofrénia, a Fidesz elnöke üzent a kormányfőnek és ezzel valóra vált Karinthy Frigyes abszurd víziója.
Jelzem, én már többször pedzegettem, hogy A Mi Kincsünk elmeorvosi eset, de mi az idiótáinkat is szemérmes szégyenlősséggel szoktuk kezelni – nem sík hülye ez, hanem vátesz!
Persze érthető, jön az ősz és ilyenkor rövidülnek a nappalok és a libák gyakorlatozni kezdenek, készülve a költözésre.
Ahogy rövidülnek a nappalok, úgy uralkodik el a mi kis minizsarnokunkon az aggodalom, merthogy azt érzi, hogy kellene csinálnia is végre valamit a rablásom kívül, de ettől fenemód tart.
Pedig már mindent maga alá kapart ebben az országban, már csak a reszlit kaparja össze, meg még néhány direkt hatalmi eszközre kíván szert tenni, ha kitörne a gyalázat, mint leghozzáértőbb, ő tudja irányítani a lázadók elleni harcot…
Mindenesetre gatya a helyzet, a költségvetés roskadozik, a nagyeszű az államadósságra mutogat, közben folyamatosan hazudozik eredményekről meg sikerekről és ígérget, miközben egyetlen akut problémát sem tud kezelni.
A nép meg vár és reménykedik, pedig nemigen van miben, hiszen egyetlen kiszivárgott terv sem szól arról, hogy jobb lesz a helyzet, minden terv csak arról szól, hogy honnan mennyit vesz el a kormány az isten tudja mire.
Nem könnyű persze az ő helyzetük sem, de nem tudom sajnálni őket,
Tulajdonképpen abban a szerencsétlen helyzetben vannak, hogy túlnyerték magukat, és nincs kivel osztani a felelősséget.
Még azt sem mondhatják, mint a szocik, hogy hiszen a Fidesz is megszavazta a száznapos programot, - itt olyan kényelmetlen helyzetben van Viktor, mint a nyárilúd télen, a jégen.
Hozhat a Tárki hetente győzelmi jelentéseket, nem jelent semmit.
Az viszont sokat jelent, hogy az Index vezérkara távozik, és bár túl nyíltan nem fogalmaznak – csak nem félnek? – de nem tiltakoznak, amikor külső ráhatásról kérdezősködnek tőlük.
A TV2 is behódolt, lassan már csak Kálmán Olga tartja a frontot, ki tudja meddig?
A gazdaságban meg Oszkó jövőre legfeljebb egy százalékos növekedést prognosztizál, de lehet, még annyi sem lesz.
Hol van ilyenkor a szigorú számonkérés a GDP növekedésének alacsony szintje miatt?
Hol az összehasonlítás a térség országaival?
És hol van az Oszkótól örökölt kiemelkedően jó államháztartási hiány-adat?
Hogy az már a múlté?
Meglehet, de ezt már nem lehet a szocialistákra fogni, ez már bizony rajtuk múlt és múlik.
Egyre több érdekesség kerül nyilvánosságra a WikiLeaks irataiból, egyre kiábrándítóbb a kép a magyar politikusokról, beleértve a hajdani szabaddemokratákat is, akik az amerikaiaknál fikázták Gyurcsányt, ahelyett, hogy védték volna - ha másért nem, a koalíció okán.
A szakszervezetek élőláncot terveznek a Parlament köré.
Remek látványosság lesz, habár túl sokat nem hoz a konyhára.
Mindenesetre elindítani egy folyamatot, arra megfelel.
Orbán a képein gondterheltnek látszik.
Nem csodálom…

:O))) 

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mivel emlegetted Kálmán Olgát, újra eszembe jutott a tegnapi szakszervezeti vezető, vagy ki...akinek volt egy olyan mondata, amitől elég rossz érzéseim támadtak, bár drukkoltam, hogy legyen sikeres a tárgyalásuk a kormánnyal, no, mindegy. Szóval ez az ember, akinek sajnos most nem jut a neve az eszembe azt mondta (nem ezekkel a szavakkal), hogy ha majd balhézik a nép, akkor szüksége lenne a kormánynak rájuk..a rendvédelmisekre. Ezek szerint, ha a kormány+adja számukra amit akarnak, akkor ők szétverik a népet gondolkodás nélkül?, és, ha a kormány nem teljesít, akkor balhézhat felőlük a nép nyugodtan? Pénzért mindent el lehet felejteni???? Na, ez keltett bennem rossz érzéseket, bár lehet, hogy ez a kicsi kis mondat másnak fel sem tűnt...

Ezen itt nagyot nevettem: " Amikor Szíjjártó, mint a miniszterelnök valamelyik testnyílása elzengte ma, " :))))) tényleg egy testnyílás az egész ember!!

A fidesznek szerintem vége, és ez nem az ellenzéknek köszönhető, ők maguk végezték és végzik ki saját magukat! Mondjuk jobban belehúzhatnának, mert az utolsókat rúgják az emberek...

Novi írta...

http://atv.hu/video/video-20110906_konya_peter
khmmm... 5.50-től van az a bizonyos gondolat /bár azt én másképp értelmezem/
Az, hogy a jelenlegi vezetésnek vége, hát nem tudom, pedig...
A nagyobb probléma /szvsz/ az, hogy jelenleg /számomra legalább is/ nem látszik az a szakértői gárda és annak nagymértékű támogatottsága /mert úgy vélem pártokban mostanság nehéz gondolkodni/, amely mielőbb válthatná őket.

Jajnekem írta...

Novi-nak: lassan több, mint húsz éve mondom minden egyes szavazásnál, hogy de szeretnék már VÉGRE egy pártra szavazni - és nem egy párt ellen... És ez még el fog tartani egy darabig.

Névtelen írta...

Volt egy szovjet utódállam valahol a Kaukázusban, ahol annyira szétesett az államhatalom, hogy egy ideig az írószövetség irányította az országot. Nem semmi baleset lenne ez mifelénk. Mindenesetre Vona mondta egyszer, hogy lesz ő még miniszterelnök, fiatal még, majd kivárja. Sajnos azért nagyon rossz nekünk, mert már alternatívánk sincs egy esetleges kormányváltáshoz. Talán majd a nép kitermel magának egy Dózsa Györgyöt, de ő meg a túlzott elvárások miatt fog elbukni. Augiász istállóját könnyebb volt kitakarítani. Igaz, ott valószínüleg kevesebb volt a sz.r is.

Névtelen írta...

Az lenne egy jó poén ha bemondanák a hírekben, hogy a fidesz elnöke borotválkozás közben megvágta a miniszterelnököt. És akkor a Zajgyártó meg a Lázár azon vitatkoznának, hogy most kinek is a k...a anyját. Aztán persze közös erővel rájönnének, hogy ezért is a Gyurcsány a hibás.

Novi írta...

Jajnekem/d/ :)

Pártra szavazni, vagy személy/ek/re? Úgy vélem, nehéz ezt szétválasztani, mert /gondolom én/ a személyek határozzák meg minden szervezet /akár párt/ mentalitását, felfogását, irányvonalát.
Vannak jobban és kevésbé meghatározó személyek, de mindkettőre szükség van. Nyilván nem lehet mindenki Töröcsik, vagy Nyilasi, de szükség van Kardosra és Sallaira is /ha érthető vagyok :)/.

Természetesen értem, amit mondani akarsz, mármint hogy nem valami ellen, hanem valamiért akarsz szavazni. Kívánom én is, hogy így legyen.

>;-))

ps;
PuPu jó látni, hogy ajánlott olvasmány vagy a dékápé pont hun :o)