2010. augusztus 1., vasárnap

KICSI MACSÓ, CSEPP ASSZONYKA...

Hát helyreállt végre a rend, apa olvas, anya főz!

Hoffman Rózsa kereszténydemokratába oltott fideszes államtitkár helyére billentette a világ megdőlt tengelyét és végrehajtotta a kormány óvodapedagógiai forradalmát, - és itt most kis szünet, hogy mindenki megtörölgethesse a szemeit, - hát ezt is megértük végre!
Módosult az óvodai nevelés alapprogramja, közölte Hoffmann Rózsa, ugyanis az előző oktatási kormányzat óvodai nevelési alapprogramja szerint a nemi meghatározottság tudatosítása hiba lenne az óvodai nevelésben.
Az óvodapedagógusok nem fogják erőszakkal a kislányt fiúnak, a fiút pedig kislánynak nevelni, és megadják azt a lehetőséget, hogy a gyerekek szabadon, tetszésük szerint fejlődjenek, és hajlamuk szerint játszhassanak - nyilatkozta a hazai pedagógia modern Pestalozzija, akinek epedve várjuk "Hogyan tanítja Rózsa gyermekeit? (Wie Rosa ihre Kinder lehrt?) című forradalmi művét...
Azt ugyan nehezen értem meg, hogy hogyan lesz olyan valakiből a magyar oktatásügy első embere, aki képtelen differenciálni a nemi identitás és a nemi szetereotípia között, dehát az Úr ugye, az ő végtelen bölcsességében őt küldte rá a pedagógusokra,  büntetésképpen a sok, ezer éve nem aktualizált óravázlat és az örök pedagógusi nyafogás  miatt, no meg a feledékenységük okán.
Merthogy a nemzet napszámosai igen hamar elfeledték azt, hogy húsz éve csak szocialista kormány emelte említésre méltó mértékben napszámbérüket, és hát azért erkölcsileg sem voltak éppen hátrányos helyzetben - nem tagadva természetesen az iskolarendszer anomáliáit, a gyermeklétszám csökkenéséből és az anyagi lehetőségek szűkösségéből adódó gondokat.
Megvezetett pedagógusaink akár taníthatják is majd a népi bölcsességek tapasztalatokon alapuló igazságának példája képpen: jobb sosem jön...
Nevelkednek felfele emígyen majd a kis macsók, meg a szorgos-morgos háziasszonykák, akikre mosolyogva tekinthet még akár maga a Zorbánviktor is, hiszen nem ám neccharisnyában villogtatják csábos feneküket míg a munkában megfáradt férj mosogat, hanem ott sürögnek-forognak munka után a konyhában, egyik kezükben fakanál, másikban az egyik gyerek keze, az esztétikus otthonkába csimpaszkodik a másik, jár a mosógép, a gyerek bőg, rotyog a gázon a ludaskása, apu meg ül a fotelban és nézi a nagyon fontos Cegléd-Ócsa rangadót a helyi kábelcsatornán, és időnként kiordít sörért.
Az még nem eldöntött, hogy a kor szellemének megfelelően asszonyverni is tanítják-e majd a szivacseszű nebulókat, de az már biztosra vehető, hogy a Kirche-Kinder-Küche szentháromsága maradéktalanul bevésődik a kisleányok személyiségébe...
Ezúton üzenem azért az államtitkár-asszonynak, hogy bár a rokonságból jónéhány gyerek járt vagy jár óvodába, - köztük a legkisebb unokám is, - még nemigen tapasztaltam, hogy az óvodás kisfiúkra szoknyát kellett volna adni, habár ha valamelyiknek a hajlama megkívánná, akkor korunk  Brunszvik Terézének instrukciója szerint ezt sem kellene ellenezni, - sőt, - szoknyát hát a Lajoskára, aztán később majd fúrunk rá lyukat!
Ez ugyan baromság, de semmivel sem kisebb, mint a nemi identitás és a nemi sztereotípia tudatos összekeverése, hogy hadd lássa mindenki, milyen agyament is volt ez a libsi-bolsi nevelésügy.
Ő már csak tudja, hiszen abban dolgozott élete nagy részében, - sőt, még az alakításában is részt vett, mint a kádár-korszak miniszériumi tisztviselője, iskolaigazgatója, - gondolom, akkor is elkötelezett kereszténydemokrataként énekelgette az Internacionálét.
Amikor egy pedagógussal találkoztam vagy találkozom, akkor mindíg az az első szempont a megítéléséhez, hogy eldöntöm: szeretném e, ha ilyen ember lenne a gyerekem vagy az unokám, és meg kell mondjam, nem örvendeznék, ha Hoffman Rózsára hasonlítana, - soha nem kedveltem a mindenkori hatalmat lihegve kiszolgáló embereket.
Sajnos, jelenleg mindössze annyit lehet látni a Fidesz oktatáspolitikai törekvéseiből, hogy két cél vezérli őket, - az egyik az, hogy azt utolsó betűig el kell törölni és le kell rombolni mindent, amit a szocialisták-liberálisok felépítettek vagy elkezdtek megvalósítani, a másik törekvés pedig, hogy a magyar iskola legyen olyan, mint ahogy  Mórick a Vezér elképzeli az ő végtelen okosságában és univerzális hozzáértésében.
Nem vonva kétségbe Klebesberg Kunó halhatatlan érdemeit, de talán körül kellene nézni a világban, hogy célszerű-e a XXI. század második évtizedének hajnalán egy száz évvel ezelőtt alkalmazott  modellt favorizálni.
Mindenesetre a feladathoz a Fidesz megtalálta a megfelelő embert, hiszen az államtitkár-asszony rövid de áldatlan működésének időszaka alatt ez az óvoda-ügy csak egy jellemző apróság, - nem taglalnám most egyéb rapid intézkedéseit, meg a fidesztől megszokott ígérgetéseit.
Az azért tetszett, amit a bérek kapcsán előadott., - először ígért egy jóízűt, amiből másnapra csak óhaj és sóhaj maradt...
A magyar oktatásügy tortáján a hab viszont Kerpen Gábor, a  Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki most veszi fel fizetését a Fidesztől a jól végzett munka után, - úgy tünik, ő lesz az Oktatási Hivatal vezetője...
Hadd ne mondjak véleményt róla...

:O)))

2 megjegyzés:

- írta...

nincsen rózsa tövis nélkül pupu te ezt nagyon elfelejtetted,igaz ez a rózsa inkább tövis,mint hoffmann...
egy dologban pedig egyáltalán nem értek veled egyet és teljesen fel vagyok háborodva!!!
hát hogy tud ilyet leírni egy pupu,hogy"...rotyog a gázon a ludaskása..."
ez nagyon nagy optimizmusra vall.a gáz nem ég kedven c szocim:)) se a viktor pofája,amikor szabad tűzön főtt kőlevessel kínálja a nép,akit óvodásnak néz...EZT A MÉLYSÉGES TÉVEDÉSEDET SOHA A K..VA ÉLETBEN NEM FOGOM NEKED MEGBOCSÁTANI!:)na,megyek buzulni,mert erre nevelt klári néni 1966-ban:)igaz szegény keverte a dolgokat,lett is gyerekem ebből a keverésből...

- írta...

ui. azért magyar bálint a kisebbségi oktatás területén elkúrt bizonyos dolgokat...de az is igaz,hogy mire elkúrta,addigra már mindenki tisztában volt azzal,hogy fiú-e vagy lány:)
de szerintem magyar bálint miatt nem ugrott rá pityú a csabára...de ha nagyon tiltották volna a ráugrást,dacból csak azért is+tették volna...

a habos kerpen gáborról sosem hallottam még.
jó nagyot ugrik...