2013. november 6., szerda

ÉLJEN NOVEMBER 7.

De szépek is voltak azok a feledhetetlen november hetedikék!
Már előtte nap reggel izgatottan ébredt a hős szabadságharcosok és ellenállók  büszke serege, a lányok, asszonyok kirittyentették magukat, a férfiak zakót húztak, nyakkendőt kötöttek, majd a munkahelyükön elszántan, szinte gyilkos tekintettel néztek a folyosón slattyogó párttitkárra, foghegyről odavetve neki: Tiszteletem Sórágó elvtárs, hogy szolgál a kedves egészsége?
Aztán izgatottan várták a munkahelyi ünnepséget, kivéve azok, akik jóban voltak Évikével a titkárságról, vagy a pénzügyes Gizikével, mert ők már tudták a két legfontosabb dolgot: mennyi lesz a borítékban nekik, és mennyi legfőbb ellenfelüknek és viszonyítási alapjuknak, a nagyfülű Tahitótfalusinak a spedícióból.
Ehhez képest várták boldog vagy savanyú képpel az ünnepséget, mely a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, az internacionáléval zárult, a kettő között meg Sórágó elvtárs mondta el ünnepi beszédét és a borítékok zizegtek.
Az ünnepi beszéd vezérszavai a „feledhetetlen” a „leigázott” és a „győzedelmes” szavak, továbbá Lenin neve és a „világ népei” voltak, évente frissítve és felcsereberélve a mondatokat.
A fegyveres erőknél ez azzal bonyolódott, hogy a kitüntetések eredeti formában csörömpöltek a vitézurak kidüllesztett mellkasán, továbbá az ünnepségen részt vettek az Ideiglenesen Hazánkban Tartózkodó Déli Hadseregcsoport képviselői, akiknek az egység parancsnoka jelvényeket és plaketteket adományozott.
Nagyon szerették, az ogadeni sivatagi oroszlán is onnan tudta, hogy szovjet tanácsadót evett, hogy míg az amerikai tanácsadó rágógumijától csak összeragadt a sörénye, addig a szovjet tanácsadó elfogyasztása után még egy héttel is kitüntetést szart.
Egyszer a szovjet vendégek kitüntették a vendéglátó ezred törzsfőnökét, aki valamilyen baleset miatt láb-protézissel menetelt a győzelem felé, - ő a Szovjet Hadsereg Kiváló Sportolója kitüntető jelvényt kapta, a személyi állomány meg bárdolatlanul röhögött.
Ünnepség után jobb helyeken volt kis immár nem hivatalos ünneplés, némi szelíd iszogatás, a valláserkölcsi alapon álló, forradalmi tűzben égő ellenállók leküzdötték az elgyengült elvtársnők ellenállását, azok meg elvörösödtek a forradalmi láztól, szóval ünnep volt ez a javából.
Slampos egy kommunizmus volt ez, mint nagy idők tanúja bátran állíthatom ezt néktek!
Aztán egyszercsak lemúlt rólunk, mint libáról a sikítófrász, mikor a róka elballagott a szomszédasszonnyal a fogai között - na, ezt is megúsztuk.
Próbálkoztak helyette más ünnepet csinálni, de miután pénzesborítékot nem mellékeltek az eszméhez, a nép nem akceptálta az erőlködést, inkább wellness-szállóba vonult, aki megengedhette magának.
Anélkül múlt el, hogy egyszer is komolyabban végiggondoltuk volna, hogy a történelemnek ez a kis vargabetűje mit is adott az emberiségnek, vagy mit vett el tőle.
Lehet ezt többféle szempontból vizsgálgatni, értékelni, de egy biztos: ez a kísérlet nem a jelenségek felszínét karcolgatta, hanem a leglényegét érintette, mert hozzányúlt – méghozzá határozottan, erős kézzel és erőszakosan az osztályviszonyokhoz, a termelési, a vagyoni és az elosztási viszonyokhoz, felrúgva a történelem szerves fejlődését.
Mesterségesen akarta felgyorsítani a fejlődést, mert az eszme képviselőinek meggyőződése volt, hogy az emberi társadalom nem alapulhat az embernek ember által való kizsákmányolásán, és hogy a javak elosztásának van igazságosabb módja is, mint kevesek gazdagsága és a többség nyomora.
Türelmetlenek voltak, erőszakosak és sok esetben kegyetlenek is, főként eleinte.
Mégis, mire nálunk kialakult egy emberhez igazított, élhető változat, addigra világméretekben befuccsolt a rendszer, mert nem bírta a fegyverkezési és nem bírta a gazdasági versenyt sem.
Bizonyára nem is az elvekkel volt a baj, hanem az emberi természettel, vagy ha úgy tetszik, az emberi tudattal..
Merthogy az ember tudata a horda barlangja óta keveset fejlődött és képtelen elfeledkezni évezredes kollektív tapasztalatáról, mely szerint csak az a tied, amit már megettél, emellett dögre kell zabálnod magad, mert ki tudja, mit hoz a holnap?
Így aztán, mikor lemúlt rólunk a szocializmus, mindenki örvendezett, mert mindenki jobbat várt.
Holott nem élt rosszul, de ezt nem hitte el, merthogy egyetlen dologban vagyunk világelsők, ez pedig a saját helyzetünkkel szemben érzett elégedetlenség.
Ez akár hajtóerő is lehetne, de nem az, hanem rosszkedvünk, pocsék természetünk rettenetes következményekkel járó oka, hiszen a szocializmus megszűnte után huszonöt éven át annyit hallgattuk, hogy mennyire ócska az életünk, hogy a végén el is hittük és ma ennek megfelelően viselkedünk.
Hogy milyen rettenetes a sorsunk, milyen rettenetes évek voltak azok, amikor bárki tanulhatott, művelődhetett, ehetett-ihatott ebben az országban, ahol a korszerű egészségügyi ellátás állampolgári jog volt, ahol nem lézengtek az utcán hajléktalanok, ahol a munka jog és kötelesség volt.
És még ma is nagyon jól élünk, összevetve magunkat a világ népeivel, de ma már azért az állam polgárainak fele nyomorog, gyermekek éheznek, évente fagynak meg hajléktalanok az utcán és szegények a lakásaikban – szóval a helyzet cseppet sem rózsás.
Ha megnézzük, hogy mit hiányolnak az emberek leginkább, hát kiderül: azokat a dolgokat, melyek a szocializmusban természetes módon rendelkezésükre álltak.
Emellett természetesen szidják a kommunistákat és azt a szocializmust, melynek a sok nagypofájú proli, zsellér, lyukaszoknis kispolgár családja és saját maga társadalmi és kulturális felemelkedését köszönhette.
De hát ilyen az ember – a vonatkozó vicc szerint is azon szörnyülködött negyvenöt után a viceházmesterné, akinek a férjét kinevezték államtitkárnak, hogy ha nem jönnek ezek a szemét kommunisták, akkor méltóságos asszony lehetne.
Volt még egy pozitívuma november hetedikének: alternatívát kínált az emberiségnek a kapitalista társadalommal szemben.
Már magában a létével önkorlátozásra késztette a kapitalista nagyvállalatokat, a multikat és az általuk hatalomban tartott kormányokat, de a világpolitikai visszarendeződéssel ennek is vége lett, ma pofátlanabb és erőszakosabb a tőkés, mint előtte bármikor, mert azt hiszi, hogy győzött, pedig csak időt kapott.
Kár, mert ennek is a kisember issza meg a levét.
Kádár azt mondta: én a gyalogosok pártján állok – és társadalma valóban a gyalogosok – a kisemberek - társadalma volt.
Ma száguldoznak a kéklámpás Audik, a potentát kinéz belőlük és megállapítja, ezeknek nincs semmijük. nem is érnek semmit.
A proli meg a zsellér meg büszkén néz rá a Gárda terepszínű ruhájából, mert nem emlékezhet a viccre, miszerint a konyak a munkásosztály itala, melyet képviselői útján fogyaszt.
Szóval éljen november hét, az elvetélt Nagy Kísérlet Ünnepe, kár érte.
Persze nem örökre halt meg az eszme, csak most kicsit – egy-kétszáz évet - szunnyad.
Hacsak Pekingben másként nem gondolják…

:O)))

24 megjegyzés:

Greenbrain írta...

Halli!
Megjegyzésem a következő blogomban :)

Névtelen írta...

Moliére óta ismerjük, hogy a nevetés/nevetségessé tétel gyilkosabb a fegyvernél. Akit/amit kigúnyolnak, nevetség tárgyává tesznek, elveszíti arcát akkor is, ha annak lényege jó. Ezt a módszert a "modern" társadalmak tökélyre fejlesztették, ma már lehet szarból várat építeni(csak ne akarjunk abban lakni) lehet fahangúból énekes csodát, sztárt csinálni. És lehet tisztességes embert/dolgot lealázni, kinevetni, kinevettetni, a lényegét elfedve annak. Te PuPu most kissé skizofrén módon írtad ezt a cikket. Az első részben megidézted a rendszerváltás ócska hangulatfestő szlogenjeit. Mi is láttuk a dolgok visszáját, hidd el, de sokan voltunk, akik nem akartuk a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Sajnos nem voltunk elég erősek. Tudtuk, éreztük, hogy a forgatókönyv megíródott (ennek egyik hatásos eleme a rendszer hibáinak felnagyítása valamint a nevetségessé tétel volt, és mi kevesek voltunk, az emberek többsége hipnózisban volt, és lila-ködös kábulatában elhitte, hogy akkor most mindjárt milliomos lesz. Nem hatott a józan érv, nem hatott a tőke természetének logikus levezetése. A kigúnyolás, a nevetségessé tétel, a mézes-mázos ígérgetés erősebb volt. Valamelyik hülye országvezető(vesztő) azt mondta, hogy alulról jövő kezdeményezésként, csodálatos forradalmi hangulatban történt a rendszerváltás. Hogy téged ( és a klasszikust) idézzelek: a lószart mama! A cikked második fele aztán bemutatta az eredményt. És ha még hozzátesszük a lassan virágba-szökkenő fasizmust, a szerveződő ordas hordáktól félhetünk. Tehát az eredmény: mély-szegénység, létbizonytalanság (ránk lehel a tátott tőke sárga szája), esélyegyenlőtlenség, kivándorlás, lealázás, kifosztás...mondjam még?
Tudom, kicsit elkanyarodtam. A cikk második részében Te is ezt mondod.
Baráti üdvözlettel régi olvasód és tisztelőd: Brandtné Szalai Veronika

Névtelen írta...

"Bizonyára nem is az elvekkel volt a baj, hanem az emberi természettel, vagy ha úgy tetszik, az emberi tudattal..."
Így, s kedves PuPu, legalább Te ne használd a helytelen verklit (a kommunizmust):"Slampos egy kommunizmus volt..."

Névtelen írta...

Sajnos alapból hibás a cikk, mert november 7-én nem mentünk be a munkahelyünkre, ugyanis munkaszüneti nap volt. A többi stimmel.

PuPu írta...

Kedves Veronika, itt valami tévedés van!
Én nem a rendszert tettem nevetségessé, hanem a konformista átlagembert, akitől ha holnap az lenne az elvárás, hogy minden lépésnél kukorékoljon egyet, akkor a táársadalomn jelentős része ezt tennné, önként ls dalolva, majd ha kellene, brummogna is.
A rendszer olyan volt - amilyen, én magam komolyan vettem az elveit, hogy ma aztán szomorkodhassak kicsit.
Én nem félek nevetni saját magunkon, hidd el, ez is az önmagunkkal, apró gyarlóságainkkal való szembenézés egy formája - nem is a legrosszabb.
Azt hiszem tulajdonképpen nincs is köztünk vita, csak téged dühre sarkall a sok szerencsétlen viszonya a szocialista eszmékhez, engem meg ánatos mosolyra késztet...
Üdvözöllek szeretettel!
:O)))

Névtelen írta...

Olvass!
"Már előtte nap..."

PuPu írta...

Naptárral rendelkező névtelennek:
Kedves kommentelőm, a poszt így kezdődik:
"Már előtte nap reggel izgatottan ébredt a hős szabadságharcosok és ellenállók büszke serege..."
nem lényeges, de már csak az igazság kedvéért...
:)

Geza írta...

Kedves Pupu, kenytelen voltam a "dislike"-gombot benyomni ide. Persze nem a stilusra, hanem a "szocializmusban fellelheto pozitiv vonasok kidomboritasa" miatt. Ahol nincs szabad velemeny nyilvanitas az lehet tolem baromi erdekes es uj "probalkozas", az szamomra akkor sem kosher. Ugyhogy az egesz coclizmus dolog az mar innentol elfogadhatatlan. Az, meg hogy az emberek alapvetoen onzok, az szamomra teljesen rendben van. Ez a tulajdonsag abszolut nem zarja ki az adakozast es a tarsadalom tobbi retegevel torteno alapvetoen normalis viszonyt. A nyugati demokraciakban a kapitalizmus az embereknek igen szeles retegeinek joletet es szabadsagot hozott. Kar (mi tobb, tragedia) lenne, ha barmely, multbol felbukkano ostoba ideologia hatan ujbol beugeto "forradalmarok" ezt elrontanaak. Magyarorszagon pont egy ilyen ideologia terhoditasa ellen probalnak tenni valamit paaran, mint peldaul Te.

daczu írta...

Káin és Ábel óta tudjuk, hogy az irigység, a telhetetlenség nagy "ÚR".
Júdás "PÉNZ"-e is azt mutatja, hogy az ember pénzért mindenre képes.
Mindig lesznek emberek akiknek "AZ ISTEN PÉNZE ELÉG", és még csak a hitélettel kapcsolatos dolgokat említettem.
A "COCIALIZMUSNAK", -mivel nálunk soha nem volt kommunizmus- legalább a társadalmi külömbségek nagyságát sikerüüüüüüüüüült valamejest csökkenteni. Az "ÁLLATFARM" szerint viszont megvoltak ott is a "KüLÖMBNÉL IS KÜLÖMBEK".
Ide ilik-e, vagy sem, nem tudom, de kikivánkozott belőlem a következő két megjegyzés.
1. Az ember a legbutább állat, mert a saját kárán semm tanul, nem hogy a másén. Az irigység, a butaság, a telhetettlenség, a kabzsiság, az önzés, az emberiség legjellemzőbb tulajdonságai. Mivel ezek nem "JÓ és SZÉP" fogalmak mindenki azt mondja, hogy én nem csak a másik olyan.
2. Egy ismerősöm mondta a következőt. Ő azért szavaz a Fideszre, és nem a Szocikra, mert a nagypapát kivitték a Don-kanyarba. Mondom neki, hogy azt az akkori Fideszesek az akkori jobboldal tette. Azt mondja, hogy az igaz, de ha nem lettek volna a "KOMCSIK", akkor nem tették volna.
Tisztelettel daczu.

daczu írta...

Bocs.
AZ ISTEN PÉNZE SE ELÉG"
daczu

Névtelen írta...

Geza, azt mondd meg nekem igaz szívvel, mi a lótúró hasznunk van abból, hogy pofázhatunk? Kérdezd meg a munkanélkülit, a "közmunkást", a hajléktalant!!!
Más! Nem ártana, ha elgondolkodnál azon, hogy a "fejlett" kapitalista államoknak miből tellett a "széles" népréteget érintő életszínvonal emelésre. Megmondom: lerabolta a nálánál gyámoltalabbakat, védtelenebbeket. Ismerős az a szó, hogy gyarmatosítás? Ismét más! Azok, akik most fennen hirdetik, hogy nem pofázhattak az előző rendszerben, általában hallgattak, vagy jól irányzott nyelvcsapásokkal közelítették meg a hatalom képviselőit. Engem például nem ért inzultus, pedig az ismerőseim tudják, hogy nem fogtam be "pörös" számat akkor sem.
Egyébként -talán ebből a hozzászólásból is kiderül - a szólásszabadság feltétlen, IGAZ híve vagyok és voltam.
Üdv: Brandtné Szalai Veronika

Mr.Kazy írta...

Nekem tetszik :)
Az előző rendszer előnye a mostanival szemben, hogy "közös értékrendet" biztosított.
Az én megközelítésemből, addig nem lesz jobb a "világ..." amíg nem tudunk, mi szavazók kialakítani, a többség számára elfogadható, betartható értékrendet. Egyébként továbbra is a farok csóválja a kutyát.

Káldi Jozef írta...

Sokáig megvolt a Népszabó rövidke híre:Kábé ennyi volt..: A mai napon átadták a Ideiglenesen Hazánkban Tartózkodó Déli Hadseregcsoport tisztjei számára az öröklakásokat!...:))))



Várakozásunkkal ellentétben immáron a 4 millió majdnem koldus országa lettünk...:( és kitántorgott ..újabb félmillió emberünk..

hello írta...

Ahogy tanultuk a történelemben, az olyan célokat kitűző forradalom igazságos, mint a szabadság kivívása, a társadalom árnyékos oldalára születettek felemelése, a sorsuk, az esélyeik javítása, az elnyomás, a kiváltságok megszüntetése, még akkor is, ha tudható, hogy a forradalom általában sok véráldozattal, emberéletek vesztével jár együtt.

Többször is elolvastam John Reed: "Tíz nap, amely megrengette a világot" című könyvét.
Ahogy többször láttam a "Dr.Zsivágó" c. filmet is.
Már amikor már mindkét mű nálunk hozzáférhetővé vált.

Megvan tehát a magam kialakult képe az 1917. nov. 7-én (a régi orosz naptár szerint okt. 25-én) és utána történtekről.
(Csak egy mellékesnek tűnhető, de rám jellemző szál: a művészetek elkötelezett rajongójaként pl. elborzasztott és taszított a forradalom során a Téli Palotában véghezvitt rombolás...)

Az évfordulóról szóló ünnepi megemlékezések általában csak az Auróra ágyúinak eldördüléséről, majd a NOSZF győzelme utánról + az akkori jelenről szóltak. Hogy közte mi és hogyan történt, arról nem, vagy legfeljebb a sztálini korszak utólagos kritikájáról.

Bennem mindig tiszteletet és együttérzést ébresztett mindaz, amit az orosz, majd a szovjet népnek el kellett szenvednie a történelmük során. Beleértve a II. világháborút is, a rengeteg katona és hátországi civil halottjukkal, az iszonyú pusztítások megélésével.

Nem véletlen, hogy gyűlölöm és elítélem a háborúkat, az öldöklést, az emberek különböző politikai és hatalmi érdekek áldozataivá változtatását.
Tudom, tipikus humanista hozzáállás, miközben azt is tudom, hogy amíg ember él a földön, ezt valószínűleg sosem lehet kiküszöbölni.
Ahhoz nagyon másféle alaptermészettel, tudattal és ösztönökkel kellene bírnia az emberiségnek.

Hát, bennem ilyen gondolatokat indukál ez az évforduló.

lotharingiai rezeda írta...

Én november 6-án a kopottas macskanadrágomban ünnepeltem a NOSZF évfordulós emlékét.
Friss élményemmé vált, hogy az atv. egyre tökéletesebben működtetni az esti altatóprogramjait. Már nem is tudom, hogy ki a legjobb altató: Kálmán Olga nőbe, vagy Bánó András férfibe?!
Egyébként tökéletesen mindegy.
Tegnap este mélységes álmomban felriadtam, de nem a molló reklámra, hanem Földes György nevű riportalany egyetlen mondatára:
"...szerethetővé kell válni..."
Azóta is foglalkoztat ez a mondat, hogy esteleg nem véletlenül álmodtam ezt a töredékes bölcsességet, mert egész zseniális társadalmi üzenete is van.
Sajnos rögvest visszazuhantam az álmomba és később arról álmodoztam tovább, hogy mitévők legyenek azon honpolgárok akik már most is szerethetők? Türelmesen várják a lemaradók szerethetővé válással kapcsolatos felzárkózását?
Mert ebben az esetben tulajdonképpen nem is rossz az atv protokolláris altatóterápája, olyan, mint az alkotmánybírák munkaviszonya - egy bizonyos kor után örökkön örökké eltarthat...

D. Elemér írta...

kedves Pu pu
ez nagyon ott van ez az Írása
sajnos a felcsuti kokero ketté osztotta a magyar társadalmat
és ami látszik kis emberek is egymásra haragudnak hol vannak már azok a szép Szüretek ahol énekeltünk hatalmasakat nevettünk a csajokal hülyöltünk vidámság volt Ez igy Igaz senki nem haragudott amásikra
Voltam okt szüreten el mentem egy Ismerősömnek Hétvégén 2 napra van egy kis pincészete Egerben
többet nem megyek az biztos
Habózo szájjall Politizáltak hogy az elmult nyoc év meg igy a szocik komcsik meg gyurcsányt fel kéne akasztani ORbán az igaz de ez ment 13 ig na meg elégeltem
oda mentem a fő hangadóhoz ismerem rég 47 éves mondom neki miért nem kapod már be .aa.F.. orbának olyan ideges lettem szerinted mi nekünk mivel lesz jobb melosnak mondjad már TE miért jársz ide 4000 ft szüretelni Hobbiból gyurcsány tönkre tette az országot tudum e én na mondom lajosm ha most nem mondod meg Neked mi jó lett itt 3 év alatt De konkrétan te bunkó
az mondja Csökent az ÁLLAM adóság!!
rá néztemteljesen le blokoltam és mint egy nyuszi rá néztem meredten
most ezt komolyan mondod lajos akkor ennyi meg ez a mocskos unió gyarmatosit?? rá néztem mondom ne haragudj meg de te egy büdös bunkó vagy . én a ládát pakoltam a kocsira jött a tulaj mondom ad ide a lovét megyek haza felé egész nap ezt hallgatni jaj eli ne vedd már komolyan ne hagy már itt még a holnapot bird ki légyszives4.jó van nem is szóltam semmit .vasárnap reggel a lajos le sem akart kezelni velem azt mondta komcsi vagyok. Figyelj ide Tévedsz én Bolsi vagyok tudod miért mert ennek a sok ingyenélő majmonak meg nyitnám a Recski ércbányászati műveket oszt dolgozna a sok ingyenélő 47 ezrért.lajoskám ma felejtsük el egymást politika terén ezt mindenki hallota
igy a vasárnapi szüret politika mentes volt.mondta is Zoli atulaj hányszor mondtam nekik hogy ne politizáljanak ezek mindig ezt csinálják. a fater cégének az emberei. a cégnél aki nem fideszes volt kiturták. el is hiszem .este 17.00mindenki el köszönt egymástól.mindenki meg kapta a pénz a szüretelök 5500ft ot kaptak én egész nap pakoltam 8000ft ot kaptam mondta zoli köszönjük a nehéz fizikai munkát eli. lajos csak nézte .mondom neki látod e a komcsik milyen kemények .erre már lajos is el nevette magát .este megittunk egy két fröccsöt többen
kezdte volna mondom ne politizáljuk
inkább igyunk az meg látszik rajtunk
szép napot PU PU

vadvirág írta...

PuPu!
Boldog (boldogabb) szülinapot!

Geza írta...

Kedves Veronika (ala Nevtelen @ 2013. november 7. 9:02),
Hat az szerintem igencsak nem "loturo", ha az ember elmondhatja a velemenyet. DE, nehogy azt gondold, hogy hogy ezzel a megallapitassal barmilyen szinten is igazolhato lenne a mai cinikus fasisztoid rendszer. Semmi esetre sem, en csak azt mondom, hogy a jelenlegi rendszerrel szembeni utalatunkat nem szabad levezetni egy hasonlo, az emberi elmere igen kartekonyan hatott es visszataszito ideologiabol. A nyugati "kizsakmanyolassal" kapcsolatos megjegyzes pedig azert nem helytallo, mert gyarmatok mar regen nincsenek. Amugy meg megfelelo penzert en barmikar hagyom magamat "kizsakmanyolni" (mint ahogy ezt az emberek mar evszazadok ota teszik).

lotharingiai rezeda írta...

A kritika akkor lehet jó, ha javaslatunk is van! Ez kimaradt a 11:21 perckor küldött hozzászólásomból, ami részemről nagy hiba volt, mert hiteltelenné tette a bírálatomat!
Szívesen nézném például Somody Bernadette és Vasali Zoltán új stílusú műsorvezetését és biztosan tudom, fokozott érdeklődéssel figyelné a szakma is, a tévénézők is és egy új generáció is...(más-más szempontokból)

pleinair írta...

"..az ember tudata a horda barlangja óta keveset fejlődött és képtelen elfeledkezni évezredes kollektív tapasztalatáról, mely szerint csak az a tied, amit már megettél, emellett dögre kell zabálnod magad, mert ki tudja, mit hoz a holnap?"

Ilyen az ember. Ezért kell, hogy a demokráciának is legyenek határozott keretei. Ha slamposak, vagy lazák is ezek a keretek, de kell hogy létezzenek.
2006-ban ennek hiányát használta ki a csőcselék, és felbujtóik.

James Bond írta...

Élvezet olvasni itt mindenkit. De tényleg... Még akkor is, ha nem értünk sok mindenben egyet. De egyet értünk mindannyian: ami most megy, az ROSSZ. Nagyon rossz. A létező szocializmus sem volt éppen egy luxuswellness. De jobb volt, sokkal jobb. Hogy kinek? A többségnek. És miért? Egyszerű. A megtermelt javak igazságosabb elosztásának okán! Bizonyára nem kevesen vannak, akik sokkal, de sokkal jobban élnek ma, mint annak idején: több pénzük van, többet és jobb minőségű javakat vásárolnak és fogyasztanak, többet és messzebbre utaznak, stb. Hányan lehetnek? És most nem csak a legfelső 10.000-re, a szupergazdagok csoportjára gondolok. Ide sorolom a felső középosztályt is. Hányan lehetnek ők? Megengedő vagyok: mondjuk, 1 millióan. Na jó, legyenek még többen: 2 millióan (bár ez szerintem kicsit túlzás). További nagyvonalú kalkuláció következik: tegyük fel, hogy van további 2 millió olyan polgártársunk, aki nem él ugyan átlag feletti életszínvonalon, de nincsenek különösebb gondjai (munkanélküliség, törlesztésképtelenség, hó végi pénzhiány, stb.) Ez így együtt kitesz 4 milliót. No de a többiek! Minimum 2 millióra tehető azok száma, akik egyik napról a másikra élnek (pontosabban, épp hogy élnek). És marad 4 millió mély szegénységben vegetáló, teljes kilátástalanságba zuhant honfitársunk, akik számára - és ami még szörnyűbb, gyerekeik, unokáik számára is! - az emberhez méltó élet reménytelen álom csupán. Nos, mindez "anno" nem létezett! Nem volt nyugati autó, csak Trabi, Wartburg, kis Polski, a tehetősebbeknek Zsiga. Nem volt könnyű az önálló otthon megteremtése, de a törlesztő-részletet mindenki tudta fizetni. Nem voltak homeless-ek, koldusok, munkanélküliek. Az oktatás, a művelődés, az egészségügy elérhető volt mindenki számára. Tudom, volt hálapénz, meg protekció. És ma???? Ma is van, hajaj, de mennyire! Csak éppen az átlagember nem tudja megfizetni... Voltak persze akkor is kiváltságosak. Számarányuk nem haladta meg a jelenlegi szupergazdagokét. És mik voltak a kiváltságok? + évenként soron kívüli Trabant, vagy Zsiguli vásárlási lehetőség, előny az egyetemi felvételnél (szochazások), nyaralás a pártüdülőben. De a vállalati, vagy SZOT-üdülőben mindenki nyaralhatott, kevés pénzért. Ma a magyar állampolgárok 80 %-a NEM NYARAL! Egyszóval: az ország szerényebben élt, de létbiztonságban. Divat lett szidni a termelőszövetkezeteket, ám azok ellátták az országot megfizethető árú, jó minőségű élelmiszerrel, még exportra is jutott (szovjet kőolajért és földgázért cserébe. Nem is kellett "rezsicsökkenteni"). Tudom, borjúhúst, libamájat, meg velőscsontot csak "pult alól" lehetett kapni. Ma mindez kapható, csak a többség nem tudja megfizetni...

James Bond írta...

Ami a szólás szabadságát illeti. Nos, az a rendszer valóban nem kedvelte ezt. De az emberek kiválóan tudtak a "sorok közt olvasni", és a kabarékban meglehetősen nyíltan ment az "éles" szöveg (Hofi, Komlós és társai). A hetvenes években már senkit nem üldöztek, Kádár világosan megmondta: "Aki nincs ellenünk, az velünk van". És most? Orbánék szerint, aki nincs velük, az NINCS!!! No és az a rendszer kíméletlenül irtotta a náci, fasiszta, nacionalista, rasszista eszméket. Ma pedig: Nyírő, Wass, Tormay és Horthy a példakép. Oké, Szálasira még várni kell egy kicsit, de ha minden így folytatódik, már nem túl sokáig... Lehet ezt még folytatni. Vannak érvek, ellenérvek. Hogy az a rendszer nem volt demokrácia. (Megjegyzem, nem is úgy definiálta magát: proletárdiktatúrának hívták). És a mai, az demokrácia???? Egyre távolabb kerülünk ettől. És nekem ne érveljen senki azzal, hogy ez nem diktatúra, mert nincs erőszak. Először is, van: koncepciós perek zajlanak, kémkedéssel, hazaárulással, és még isten tudja, mivel vádolják meg a rezsim politikai ellenfeleit. Nyílt és általános terror és üldözés (egyelőre) még valóban nincs. Egyszerűen azért, mert nincs rá szükség: a haszonélvezők, a hívők, a megfélemlítettek és a közönyösek vannak annyian, hogy fenntartják a rezsimet. De "nyugodjon meg" mindenki: mihelyst szükség lesz rá, LESZ ERŐSZAK ÉS TERROR! Magyarország 1989-90-ben ajándékot kapott a történelemtől. No nem a demokráciát, csupán annak a lehetőségét kínálta fel tálcán a sors ennek az országnak. Sajnos, úgy néz ki, nem tudtunk élni ezzel a lehetőséggel! "Méné, tekel, ufárszin!"
Magyarul: megmérettünk, és könnyűnek találtattunk...

Névtelen írta...

Hello!

Paszternak Zsivágoját én 1988.-ban vettem meg /Árkádia Kiadó/, de úgy tudom korábbi kiadása is volt. John Reed Tíz Napjáról meg annyit, hogy debreceni egyetemista koromban - 1967-1972 - egy november 7.-i ünnepségen ezt adtuk elő az egyetemi szinpaddal /Ceres Együttes/ Ruszt József későbbi Kossuth-díjas rendező rendezésében! Hozzáférhető volt.

Kismaci írta...

Drága PuPu, mindig csodáltam, hogy milyen lehetett úgy felnőni, úgy ledolgozni egy életet, hogy 17 évesen szakmunkásként elkezdtél egy nagyvállalatnál dolgozni, és itt kitaultál akár valami diplomás szakmát és a végén innen is mentél nyugdíjba.

Mondjuk itt találkoztál a pároddal és alapítottatok családot és a gyerekeid úgy nőttek fel, hogy nem kellett attól félni, hogy nem tudtok megélni két fizetésből, mert ha csak szakmunkások voltatok is teljesen jól megéltetek.

És nem kellett évTIZEDEKIG attól félned, hogy elveszted az állásod, hogy utcára kerülsz, miből eteted a gyerekedet, minden hónapban megvolt a fizetés, számíthattál rá, a vállalattal kirándulásokra, rendezvényekre mehettél, az üdülőben kedvezményesen üdülhettél a családoddal...

Szóval elképesztő ez a stabilitás! Nekem, aki a rendszerváltozáskor még nem voltam 15, én gyakorlatilag ide szocializálódtam, és számomra döbbenetes.

(EMIATT van nosztalgia a Kádár-rendszer után, és a gyerekek, a már e rendszerben felnőtt fiatalok is úgy nőttek fel, hogy a szüleik ez után ríttak. Plusz 2002-ben Vityánk kettészakította az országot és a gyerekek látták, és tapasztalták, hogy ha kiállnak egy oldal mellett, megszívják. Ezért nem látsz szinte fiatalt a politikai gyűléseken szerintem...)

Amit írtál, hogy hejj de nemes ideológia... javíts ki nyugodtan, ha tévedek, de minden ideológia csak kamu, arra szolgál, hogy elitváltás lehessen, és új réteg gazdagodjon és nyúzza a népet. Csak nézd meg Oroszországot. Ha tudták volna, hogy sokkal rosszabb lesz a sorsuk, mint a cár alatt, nem keltek volna fel ellene, mert azt gondolták: ennél nem lehet lejjebb.

Ismerős? Én három és fél éve mondom ezt itthon, és MINDIG van lejjebb! Szóval egy ideje már nem mondom...